Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-29 / 225. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEM Bonyolódik a túszügy Kartúm. Egy magas rangú szudáni tisztviselő szerint visszavitték Líbiából Szudán­ba az egy hete Egyiptomban elrabolt 11 európai turistát és 8 egyiptomi kísérőjüket, és úgy tűnik, az egyiptomi határ felé tartanak. A csoportot, amely szafarin vett részt az egyiptomi-szudáni határ kö­zelében, szeptember 19-én rabolták el ismeretlen fegyve­resek. Közöttük öt olasz, öt német és egy román turista van. Egyiptomi biztonsági il­letékesek korábban azt közöl­ték, hogy az emberrablók Németországtól várják a tú­szokért követelt hatmillió eu- rós váltságdíj kifizetését. Egy egyiptomi lap német forrá­sokra hivatkozva tegnap azt írta, hogy a túszok elengedése már csak órák kérdése, (m, ú) Bekerítették a kalózokat Nairobi. Harmincötmillió dolláros váltságdíjat követel­tek szombaton a Szomáliái ka­lózok azért az ukrán teherha­jóért, amelyet a héten rabol­tak el, fedélzetén 35 emberrel, 33 darab T-72 típusú harcko­csival és nagy mennyiségű lő­szerrel,. Ezt a Kelet-Afrikai Tengerész Segélyprogram képviselője közölte. A Faina teherhajón lévő fegyverszál­lítmányt a kenyai hadsereg­nek szánták. Egy tegnapi hír szerint külföldi hadihajók vet­ték körül a Fainát. Puntland tartomány elnökségének ta­nácsadója azt közölte az AFP- vel, hogy a három hadihajó közül az egyik amerikai, a má­sik kettő pedig európai uniós országból való. Két hajó na­gyon közel van az ukrán hajó­hoz. (MTI) Tiltakozó iraki keresztények Bagdad. Nagygyűléseken tiltakoztak a keresztények tegnap Irak északi részén az új tartományi választási törvény ellen, amely megtagadja tőlük a vallási kisebbségeket megil­lető jogokat. A keresztények azért utasítják el a törvényt, mert nem biztosít számukra kötelező számú képviselői he­lyet a tartományi parlamen­tekben. Az irald parlament szerdán hagyta jóvá a tör­vényt, és ezzel utat nyitott a négy év utáni első tartományi választások előtt. A törvény­hozók sem a keresztények, sem más kisebbségek számára nem állapítottak meg kötele­ző képviseleti kvótát, mert hi­ányosak a népszámlálási ada­tok, amelyek alapján az arányt meg kellene határozni. Irak­ban becslések szerint egymü- lió keresztényéi. (MTI) Elrabolt lengyel mérnök Attok. Fegyveresek elra­boltak tegnap egy lengyel mérnököt Pakisztán északi ré­szén. Peter Stanczakot, aki egy helyi olajtársaságnak dol­gozott, Attok járásban támad­ták meg. A fegyveresek meg­ölték két sofőrjét, testőrét, és három pakisztáni munkatár­sát, őt pedig ismeretlen helyre hurcolták. (MTI) Elvi egyezség a 700 milliárdos csomagról - az elnökjelöltek első tévévitájában Obamát találták meggyőzőbbnek az amerikaiak Védelem az adófizetők megtakarításainak Washington. Elvi megálla­podást kötöttek az ameri­kai kormány által javasolt 700 milliárd dolláros bankmentő csomagról a kongresszus és a Bush-ad- minisztráció képviselői tegnap hajnalban. ÖSSZEFOGLALÓ A terv szerint a szövetségi kor­mány felvásárolna bankok és egyéb befektetési intézmények által bir­tokolt, jelzáloggal fedezett érték­papírokat és más rossz, adósságo­kat. Henry Paulson pénzügymi­niszter az első lépcsőben 350 milli­árd dollár elköltéséről dönthetne, az összeg további részének fel- használásához újabb jóváhagyásra lesz szükség. A segélyakció nyo­mán az intézetek új hiteleket nyújt­hatnának, a befagyott hitelpiac újra mozgása lendülhetne. Paulson el­mondta: még sok a tennivaló a megállapodás véglegesítéséig, de mindenképpen nagy előrelépés történt. Kongresszusi források sze­rint a képviselőház ma szavaz a csomagról, a szenátus később. Nancy Pelosi házelnök irodája köz­leményben ismertette: a megálla­podás védelmet nyújt az adófizetők megtakarításainak, ha egy intézet összeomlik, az ó pénzeiket biztosít­ják elsőként, „az adófizetők garan­ciát kapnak a teljes visszafizetésre”. A törvény szerint a megmentett vállalatok vezetői nem kaphatnak hatalmas végkielégítéseket. Két televíziós közvélemény-ku­tatás szerint is Barack Obama sze­repelt jobban az amerikai elnökje­löltek helyi idő szerint pénteken es­te tartott első tv-vitáján. A CNN- Opinion Research Corp. által készí­tett felmérés megkérdezettjeinek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a demokrata párti jelölt, Obama volt meggyőzőbb, míg 38 százaléknak a republikánus John McCain tetszett jobban. Obamát a többség intelli­gensebbnek, rokonszenvesebbnek, az emberek problémáira érzéke­nyebbnek látta, mint McCaint, és kis többségbe kerültek azok is, akik benne erősebb és őszintébb vezetőt láttak. McCain szereplésében a leg­többen azt kifogásolták, hogy sok időt töltött az ellenfelének támadá­sával. Tíz megkérdezettből ugyan­akkor hatan értékelték a vártnál jobbra a két jelölt teljesítményét és heten válaszolták azt, hogy mind­két jelöltet képesnek tartják az el­nöki tisztség betöltésére. A másfél órás tévévitát, amely­nek eredetileg meghirdetett témáj a a kül- és biztonságpolitika volt, aje­löltek a pénzügyi válságból való ki­lábalásról alkotott elképzeléseik- kelkezdték, az első 30 percben csak a gazdaságról beszéltek. Obama ki­jelentette: a Wall Street válsága végső ítélet a Bush-kormány John McCain által is támogatott, sikerte­len gazdaságpolitikája felett. Sze­rinte a szövetségi bankmentő se­gélycsomaghoz szigorú ellenőrzést Kamerák előtt kötelező a kézfogás kell rendelni és szem előtt kell tar­tani az átlag adófizetők érdekeit. Republikánus vetélytársa azzal vá­gott vissza, hogy Obama az egyik legliberálisabban voksoló tagja a kongresszusnak, és ebből a pozíci­óból bizony nehéz a jelenlegi pénz­ügyi válság megoldásához szüksé­ges pártok feletti megoldást megta­lálni. Az iraki háború kapcsán McCain kijelentette: a csapaterősítési tak­tika sikeres volt, az amerikai csapa­tok győztesen fognakhazatémi. Bí­rálta Obamát, amiért nem támo­gatta a csapaterősítést. Obama vi­szont arra emlékeztetett, hogy ő hat éve a háború ellen szavazott, amikor az még politikailag kocká­zatos volt, és ítélete helyesnek bi­(SITA/AP-felvétel) zonyult. McCain azt mondta, hogy a demokrata szenátor nem érti a taktika és a stratégia közötti kü­lönbséget. McCain naivnak nevez­te Obamát, amiért szerinte nem érti az orosz kormány természetét; azt mondta, Moszkvát az olajdollárok hajtják és egy KGB-apparátcsik irá­nyítja. Obama szerint viszont Mc­Cain hibás ítélőképességét jelzi, hogy támogatta az iraki inváziót. Azt is kijelentette, hogy McCain ugyanazt a Bush-féle politikát kép­viseli, amely tönkretette Amerika nemzetközi hírnevét. Egyetértet­tek azonban Grúzia és Ukrajna NA- TO-tagsági törekvéseinek támoga­tásában; McCain szerint azonnali csatlakozási tervet kellene nyújtani a két államnak. (MTI, ú) Ismét államosítanak egy brit nagybankot London/Brüsszel. Államosítják és a lehető leggyorsabban eladják egy vagy több másik nagybank­nak az egyik legnagyobb brit jel­zálogkölcsönzőt, a Bradford & Bingleyt, amelyből szombaton - a pénzintézet megrendült piaci helyzetéről szóló hűek hallatán - a betétesek már jelentős kész­pénzt menekítettek tó. A brit pénzügyi tárca tegnap azt közöl­te, hogy a tárgyalások a bank sor­sáról még nem zárultak le. Né­hány hónap leforgása alatt a má­sodik nagy brit jelzálogbank ke­rülne állami kezelésbe, és egyben a harmadik ilyen profilú vezető pénzintézet tűnik el önálló bank­piaci szereplőként, jelezve, hogy a New York-i és a londoni pénz­ügyi központokban pusztító lik­viditási válság terjedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A Fortis belga-holland pénzügyi konszern, amely Magyarorszá­gon is rendelkezik érdekeltsé­gekkel, visszautasította a likvidi­táshiányáról szóló híresztelése­ket, és a bank szilárd anyagi hely­zetét hangsúlyozta. Mint Brüsz- szelben mondták, tőkeemelést nem terveznek, de további, a kulcstevékenységhez nem tarto­zó területeket kell leválasztani. Közölték, a cég bonitása jóval meghaladja a szabályozási mini­mumot. Ugyanakkor a Fortis rész­vényei pénteken 12%-al, 14 éves mélypontra zuhantak. (MTI,ű) Tartományi parlamenti választások Bajorországban Megdől az egyeduralom? Enyhült a fehérorosz diktátor retorikája, de a rezsim lényégé nem változott Lukasenko látszatengedményei ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. A fehéroroszországi demokrácia tesztjének tekinti a Nyugat a tegnapi választást, mely­nek tisztasága felett 925 nemzet­közi (közöttük az EBESZ 465 és a FÁK 402 ellenőre), illetve 17 ezer hazai megfigyelő őrködött. A szavazóhelyiségek reggel 8-tól este 8-ig tartottak nyitva. Eredmé­nyeket a központi választási bizott­ság (CIK) ma hajnalra ígért, a hiva­talos végeredményt október 3-án hirdetiktó. Déli 12óráigaválasztók 39,2 százaléka adta le voksát. Alek- szandr Lukasenko diktátor-elnök szerint a megfigyelők és a Nyugat nehezen tagadhatja meg a válasz­tások elismerését. Az országot '94 óta vaskézzel irányító elnök, aki pont délben Minszkben adta le sza­ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Jeruzsálem. Egy izraeli miniszter kategorikusan cáfolta tegnap, hogy Izraelnek bármi köze lenne az előző napi damaszkuszi pokolgépes merény­lethez, amelynek 17 halálos áldo­zata volt. „Valószínűtlen, hogy Iz­rael elkövetne egy ilyen tettet, kü­lönösen akkor, amikor Szíriával tárgyalunk” - mondta a heti kor­mányülés után Jichak Herzog szociális ügyi miniszter. Szerinte Iránnak érdeke lehetne egy ilyen merénylet, hogy elszabotáljon minden közeledési kísérletet Szí­ria és a Nyugat között. A tegnapi szír sajtó külföldi elkövetőket vá­dolt. Ä kormányhoz közelálló al­vazatát, azt mondta, a fehéroro­szok és az oroszok is csak nyernek Minszk és a Nyugat viszonyának rendezésén. Megfigyelők szerint Lukasenko jó tárgyalási pozíciókra tett szert az őt gázáremelésekkel szorongató Moszkvával szemben a grúziai háború után; vonakodik el­ismerni Dél-Oszétiát és Abháziét. Lukasenko szerint a mostani ellen­zék politikaüag nem lesz hosszú életű, csak hónapjai vagy évei van­nak hátra. Az ellenzék állhatatlan- ságának bizonyítékaként azt hozta fel, hogy csak a vezetőiket tudták indítani a választáson. Szerinte konstruktív ellenzékre van szük­ség, amely a saját politikai tevé­kenységéből él, nem pedig nyugati finanszírozásból. Alekszandr Kazulin volt ellenzé­ki elnökjelölt - nemrég engedték ki Vatan Izraelt említette első helyen azon gyanúsítottak közül. A listán szerepelnek még meg nem neve­zett titkosszolgálatok, a Szíriával szomszédos országokban működő milíciák, továbbá olyan csopor­tok, amelyek „rosszul értelmezik az iszlám vallást”. A szombati merénylet a legvé­resebb volt Szíriában az 1980-as évek óta, s eddig senki sem jelent­kezett elkövetőként. Az autóba rejtett pokolgép Damaszkusz déli részén robbant, 17 ember meg­halt, 14 megsebesült. A beszámo­lók szerint 200 kg robbanóanyag volt a járműben. A robbanás egy autóúton történt, amely a Szajjida Zeinab - az iráni és libanoni síita zarándokok körében népszerű a börtönből - szerint az ellenzék nem fogadja el demokratikusnak a választást, de támogatja az EU és Fehéroroszország közötti párbe­szédet. Azt hangsúlyozta, hogy az EU és Minszk párbeszédében az el­lenzéknek is részt kell vennie. Az el­lenzéki pártok tegnap is kifogásol­ták, hogy a szavazatszámláló bi­zottságokból gyakorlatilag kizár­ták a képviselőiket (az országosan 69 865 tagból mindössze 47, azaz 0,07 százalék az ellenzék képvise­lője), bírálták az előzetes szavazás körülményeit is: éjjel nem őrzik az urnákat, sok helyütt valósággal hajtották a munkáltatók, az egye­temi vezetők a szavazókat előzete­sen - már keddtől lehetett - voksol­ni. Ezért az ellenzék tegnap estére tüntetést szervezett a CIK-székház elé. (MTI, ú) szenthely - felé vezet. Az áldoza­tok mind civilek. Ez volt az első pokolgépes me­rénylet a szíriai fővárosban azóta, hogy ez év februárjában autóba rejtett robbanószerkezettel meg­gyilkolták Ernád Mugnijét, a Hez­bollah libanoni síita szervezet ka­tonai parancsnokát. Szeptember 22-én a libanoni hatóságok arról számoltak be, hogy Szíria csapat­erősítést küldött a libanoni határ­ra belbiztonsági okokból. Da­maszkusz megerősítette, hogy csupán belbiztonsági lépésről van szó, amely nem terjed túl Szíria területén, és nem irányul Libanon ellen. A szombati merényletet számos politikus és szervezet ítél­te el. (MTI, s, ű) Berlin. Országos jelentőségű tartományi parlamenti választáso­kat tartottak tegnap Bajorország­ban. A müncheni parlament 180 mandátumáért összesen 14 párt, il­letve választói csoport jelöltjei szálltak harcba, de közülük csak 6-nak volt esélye bejutni a törvény- hozásba. A választások helyi tétje az volt, hogy megőrzi-e több mint 40 éve tartó egyeduralmát, illetve abszo­lút többségét a bajor Keresztény­szociális Unió (CSU), Németország kisebbik konzervatív pártja. A sza­vazás előestéjén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások ugyanis azt jövendölték, hogy a ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Nagyteljesítményű rakétaelhárító radarrendszert állí­tott fel a közelmúltban az USA Izra­elben, elsősorban iráni ballisztikus rakéták esetleges támadásának ko­rai észlelésére. Ezt tegnap jelentet­te az izraeli közrádió. A több mint 2000 km hatótávolságú radart az ország déli részén, a Negev-siva- tagban helyezték el, és az amerikai hadsereg 120 fős egysége kezeli. „Most fordul elő először, hogy ame­rikai katonák tartósan Izraelben állomásoznak” - írta a helyi sajtó az amerikai hadsereg honlapjára (defensenews.com) hivatkozva. A lapok szerint egy tucat szállítógép hozta az X üzemi frekvenciasávú radart és a 120 katonát a múlt va­sárnap a Beér-Sevától délre fekvő Nevatim légi támaszpontra. Az iz­raeli védelmi tárca szóvivője azt CSU mindössze 47-49 százalékot szerez, ezzel szemben megerősöd­hetnek a szociáldemokraták és a Zöldek. A szavazás országos tétje pedig kettős. Kimenetele egyrészt nagy­ban befolyásolhatja a jövő májusi német államfőválasztást, a CSU visszaesése ugyanis csökkentheti a hivatalban lévő, elsősorban a kon­zervatív pártok által támogatott Horst Köhler elnök újraválasztási esélyeit. Másrészt pedig az idei utolsó német tartományi választás rendkívül fontos erőpróba vala­mennyi párt számára a jövő őszi or­szágos parlamenti választások előtt, s közvetve erősítheti vagy épp gyengítheti mind a nagy, mind akis pártok esélyeit. (MTT,ú) mondta, nem tud ilyen telepítésről, de egy névtelenséget kérő illetékes megerősítette a hírt, hozzátéve: a radar képes észlelni a rakétát nem sokkal annak kilövése után, ezzel lerövidül az izraeli Arrow (Hec, magyarul Nyíl) rakétaelfogó rend­szer reagálási ideje. A Raytheon Co. által gyártott radarrendszer amerikai források szerint 4700 kilométeres távol­ságból képes észlelni és nyomon követni egy baseball-labda méretű repülő tárgyat. Az új radarrend­szer segítségével például egy Irán­ból indított Sahab-3 rakétát már az Izraelig tartó 11 perces repülési út felén el lehet fogni Arrow-raké- tával. Izrael az 1500 kilométerre elterülő Iránt tekinti a létét fenye­gető egyik legnagyobb veszélynek, és a helyi sajtó szerint az az új ra­darrendszer Bush amerikai elnök „búcsúajándéka”. (MTI, ú) A szombati merénylet a legvéresebb volt Szíriában a nyolcvanas évek óta Izrael visszautasítja a gyanúsítgatást lránt tartja a létét fenyegető legnagyobb veszélynek Új radarrendszer Izraelben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents