Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-25 / 222. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com Budapest elfogadta a 2009-es büdzsé tervezetét Csökkenthető az adósság ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar kormány 3 százalékos GDP-növekedés és 4,3 százalékos infláció mellett tervezi a jövő évi költségvetést, amely eredményszemléletben 3,2 százalékos GDP-arányos állam- háztartási hiányt tartalmaz - jelentette be Veres János pénzügy- miniszter, miután a budapesti kabinet elfogadta a költségvetés tervezetét. Veres János közölte: a korábban vártnál szerényebb növekedésnek a lassuló világgazdaság, a tartósan magas olajárak, valamint a pénzpiaci bizonytalanságok miatti drágább forrás az oka. A pénzügyi tárca épp ezért úgy számol, hogy 10 százalék alatti növekedésre lehet számítani, mind az export, mind az import területén. Veres János rámutatott: bővülésre van lehetőség a nyugdíjak, a családtámogatások, továbbá az uniós támogatásokhoz kötődő költségvetési kiegészítések területén. A pénzügyi tárcánál 6,8 százalékos nettó béremelkedéssel és 2,4 százalékos reálbérnövekedéssel számolnak. Veres szerint jövőre a konvergenciaprogrammal vállaltakkal összhangban 3,2 százalék lesz az államháztartás hiánya, és hosszú évek után az ország adósságállománya csökkenni fog. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint a világgazdaság kihívásaira részben adócsökkentéssel, részben az üzleti bizalmat erősítő lépésekkel kellene reagálni. Veres János hangsúlyozta: bízik a parlament támogatásában, (m, i) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kisebb mértékben drágult a fűtés? Pozsony. A távfűtés ára a szlovákiai háztartások számára ádagosan 2-3%-kal nőtt a most kezdődő fűtési szezonban - állítja Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter, aki szerint egyes hőszolgáltatók egyáltalán nem emelték az áraikat, az öregebb és kisebb hatásfokkal működő kazánházak esetében az áremelés azonban elérheti a 20%-ot is. A gazdasági miniszter szerint a jövő évi árak már „igazságosabbak” lehetnek, hiszen az árszabályozási hivatal már a hőszolgáltatók számára eladott gáz árát is ellenőrizheti. A miniszterrel szemben a Szlovák Hőszolgáltatók Szövetsége az idei második félévben közel 20%-os áremeléssel számol. (S) Alacsonyabb volt az inflációnk Pozsony. Szlovákia az alacsonyabb inflációval rendelkező országok közé tartozik - állítja a gazdasági tárca. A minisztérium elemzése szerint csak két olyan ágazat van, ahol az átlagosnál nagyobb áremelkedést regisztráltak. Az egyik a fogászati szolgáltatások, a másik pedig a nyomtatott sajtó. A pénzügy jelentése is elismeri azonban, hogy ezekben korábban hosszabb időn keresztül nem nőttek az árak, így most csak a lemaradásukat hozták be. Összességében viszont érezhetően felgyorsult a pénzromlás üteme. (SITA) A bécsi tőzsde Budapesten Bécs/Budapest. A magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte, hogy a Wiener Börse többségi tulajdont szerezzen a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT). A bécsi tőzsde 50,45%-ra növelheti részesedését a BÉT- ben. A Wiener Börse júniusban jelentette be, hogy megvásárolja az UniCredit Bank Hungary Zrt. 25,2%-os részvénycsomagját, így tulajdona 12,5%-ról 37,7%-ra nő. Egyben jelezte: tárgyalásokat folytat a BÉT-ben többségi tulajdonos osztrák konzorcium többi tagjával (Österreichische Kontrollbank, Raiffeisen Zentralbank, Erste Group) saját részvényhányadának bővítése céljából. (MTI) Nőtt a MÓL esélye az INA-ra Zágráb/Budapest. A keddi határidőig a MOL-é mellett nem érkezett ellenajánlat a horvát INA olajtársaság szabad forgalomban lévő, 31%-ot kitevő részvényeire. Ezzel értékelések szerint nőtt a MÓL esélye a jelenleg 25%-os részesedésének emelésére. Ám ez az út továbbra is rögösnek ígérkezik. A MÓL 25%-án és a horvát állam 44%-án kívüli, jellemzően kisbefektetők ugyanis a jelek szerint igencsak keveslik a MÓL nyilvános vételi ajánlatát. Tegnapig a lehetséges hárommillióból csupán néhány ezer részvényt aján- lottakfelaMOLszámára. (Nsz) MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,297 Lenavel zlotv 9,098 Anqol font 38,212 Maqvar forint (100) 12,539 Cseh korona 1,243 Horvát kuna 4,234 Bolpár leva 15,474 Román lei 8,235 Japán ien (100) 19,448 Svájci frank 18,968 Kanadai dollár 19,906 USA-dollár 20,623 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,30-31,30 19,72-21,38 1,22-1,28 11,95-13,25 OTP Bank 29,52-31,06 19,96-21,07 1,23-1,29 12,13-13,06 Postabank 29,38-31,18 19,80-21,30 1,22-1,28 11,58-13,58 Szí. Takarékpénztár 29,49-31,01 19,94-20,98 1,22-1,29 12,00-13,13 Tatra banka 29,45-31,03 19,98-21,04 1,22-1,28 12,07-13,07 Dexia banka 29,49-31,07 20,02-21,09 1,22-1,29 12,25-12,90 Általános Hitelbank 29,49-31,07 20,05-21,12 1,22-1,29 12,03-13,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A HESO-index a második negyedévben a legrosszabb intézkedésnek a sajtótörvény bevezetését tartja Mélyponton a kormány megítélése Körmöcbányán már javában verik a „hazai“ eurót. Az állam idei egyik legjobb intézkedése az euró bevezetésével kapcsolatos. (Ján Krošlókfelv.) Pozsony. Az állam részéről az idei második negyedév legjobb intézkedéseinek az euró bevezetésével kapcsolatos döntések számítanak, míg az új sajtótörvény és a kereskedelem túlzott szabályozása számítanak a legrosszabb beavatkozásoknak- derül ki az Ineko gazdaságpolitikai intézet legfrissebb, a kormány gazdasági és szociális intézkedéseit vizsgáló HESO elemzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Ineko 49 szakember - közgazdász, jogász, szociológus, politológus, szakújságíró, vállalkozó, egyetemi oktató - véleménye alapján állítja össze a HESO-in- dexét. Ez a jelenlegi kormány hatalomra lépését követően jelentős mértékben visszaesett, jelenleg így történelmi mélyponton van. Az idei második negyedév legpozitívabb lépésének a kormánynak az euró bevezetésével kapcsolatos döntései számítanak. Az elemzésben szereplő szakemberek azonban megjegyzik, hogy a jelenlegi kormány ez esetben is csak az előző kabinet lépéseit folytatja. Juraj Nemec, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem közgazdasági karának a munkatársa szerint az euró bevezetése a nyugat-európai piacokra kötődő szlovák gazdaság számára létérdeknek számít. A volt privatizációs miniszter, Mária Machová szerint azonban az euró bevezetését követően is szigorú gazdasági megszorításokra lesz szükség. Richard Ďurana, az INESS gazdasági intézet képviselője szerint az euró bevezetését követően az ország elveszti a monetáris politika feletti ellenőrzését, a jövőben így nagyobb mértékben nőhetnek majd az árak. A magasabb infláció miatt a lakosság megtakarításai így veszthetnek az értékükből. A HESO-index a második negyedévben a kormány legrosszabb intézkedésének a sajtótörvényt tartja. Radoslav Štefančík, a nagyszombati egyetem politológusa a törvényt az állam egyértelmű beavatkozásának tartja a sajtószabadság ellen. Richard Ďurana szerint a törvény „államosítja” a nyomtatott sajtót, hiszen a kiadók már nem dönthetnek szabadon arról, hogy mi is jelenik meg a lapokban. Annak ellenére, hogy a politikusok eddig nem éltek nagyobb mértékben az új törvény adta jogukkal, a sajtótörvényt hatályon kívül kellene helyezni - állítja Ďurana. A másik problémás döntésnek a kormány üzletláncokkal szemben hozott intézkedései számítanak. Peter Gonda, a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet munkatársa szerint ez a törvény durva beavatkozást jelent a vállalkozói szabadságba, hiszen a kereskedők és a beszállítóik kapcsolatait próbálja meg szabályozni, ami a fogyasztókat is negatívan érinti, hiszen emiatt tovább nőttek az árak. Nem nyerte el az INEKO által megkérdezett elemzők tetszését a szlovák közszolgálati televízió új sportcsatornája számára nyújtott 91 millió koronás állami támogatás sem. Többségük szerint az állami támogatás felesleges pénzkidobásnak számít, amit inkább az iskolaügy támogatására fordíthattak volna. (mi) Bár nő a költségük, a gyártók ódzkodnak az áremelésektől, mert félnek a Fico-kormány fenyegetéseitől Az év végéig nem drágulnak a szlovákiai sörök ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOFGLALÓ Pozsony. A szlovákiai sörgyárak - az alapanyagokra fordított egyre nagyobb költségeik ellenére - az idei évvégéig nem kívánják növelni a sör árát - tudta meg a Hospodárske noviny az ágazat név nélkül nyilatkozó szakembereitől. A lap szerint a sörgyárak azért ódzkodnak az áremelésektől, mert félnek a kormánynak az euró bevezetésével kapcsolatos fenyegetéseitől. A kormány legutóbbi kijelentései szerint minden olyan cég büntetésre számíthat, amely az euró bevezetését alaptalan áremelésre használja fel. Ä szakértők szerint azonban a jelenlegi árakat hosszabb távon képtelenek lesznek fenntartani, később így ugrásszerű áremelésre számíthatunk. Manapság a sörgyáraknak ugyanis nem csupán a sör előállításához szükséges alapanyagok drágulása okoz problémát, hanem az egyre nagyobb energiaárak is jelentős összeget kanyarítanak le a nyereségükből. A szlovákiai sörárak a környező országokhoz képest rendkívül alacsonyak - állítja Roman Šusták, a Szlovák Sörgyártók Szövetségének az igazgatója. Egészen más a helyzet Csehországban, ahol az áremelésektől nem félnek annyira az ottani vállalatok. Nyugati szomszédunk egyik legnagyobb sörgyártója, a pilzeni Prazdroj novembertől átlagosan 4 százalékkal növeli az árait, amit elsősorban az alapanyagok drágulásával magyaráznak. A cseh társaság a dél-afrikai SAB Miller csoportba tartozik. Szlovákiában a nagyta- polcsányi Topvar tartozik ebbe a csoportba, ez utóbbi azonban nem tervez áremelést. Az árképzésünkről mi döntünk, így a Prazdroj árpolitikája nem érinti a cégünket - nyilatkozta Drahomíra Mandíková, a Topvar ügyfélkapcsolati menedzsere, hozzátéve, hogy az év végéig egész biztosan nem emelik az áraikat. Hasonló a véleménye a szlovák piac legnagyobb sörgyártójának, a Heinekennek is. Roman Krajniak, a társaság szóvivője szerint nem terveznek áremeléseket. A Heineken legutóbb tavaly decemberben emelte az árait, ádagosan 6-8%-kal. Az ágazati szakemberek szerint a hazai sörgyártók leghamarabb a jövő év második felében növelikmajd az áraikat, (hn, mi) Az amerikai FBI már 26 Wall Street-i pénzügyi társaságnál vizsgálja, vajon nem történt-e jelzálogcsalás Biztató jelzést küld a piacoknak az omahai bölcs ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ * 700 New York. Mára már 26 Wall Street-i pénzügyi társaság került az FBI szövetségi nyomozó iroda látókörébe a több mint egy éve húzódó válság kapcsán. A legújabb kiszemeltek a Fannie Mae, a Freddie Mac, az AIG és a Lehman Brothers, ezeket a pénzintézeteket jelzálogcsalás gyanújával vizsgálnak át. Csalás gyanújával indítottak eljárást a négy említett pénzügyi szereplő ellen, írja a Süddeutsche Zeitung. A négy óriás körüli zűrzavar indokolta a kormányzat pénzpiaci 700 milliárd dolláros mentő-öüe- tét. (Összehasonlításképp: az Egyesült Államok éves védelmi kiadása 612 milliárd dollár.) A nyomozás jelenleg még a kezdeti stádiumban van, és egyelőre a vállalatok vezetésére koncentrál. E négy intézettel együtt immár 26 pénzügyi vállalat ellen indított az FBI eljárást. A nyomozások során arra keresik a választ, hogy a gyanúsítottak végeztek-e mérleghamisítást, téves adatközlést vagy bennfentes kereskedést. Hiszen végeredményben az adófizetők pénzéről van szó minden kormányzati beavatkozásnál. A Bush-kormány korábban már átvette a Fannie Mae-t és a Freddie Mac-et, a két társaság az amerikai jelzáloghitelek mintegy felét garantálja - ez a lépése önmagában 100 milliárd dollárjába került. Az AIG biztosító az elmúlt héten 85 milliárd dollár sürgősségi hitelt kapott. (Összehasonlításképp: ez kis híján annyi, amennyi Szlovákia teljes éves gazdasági összterméke.) A pénzügyi piacok kezdenek magukhoz térni, külön jót tett, hogy Warren Buffett, a világ leggazdagabb befektetője tegnap bejelentette, hogy 5 milliárd dollár értékben részvényeket vásárol a szintén veszélybe került Goldman Sachs befektetési bankban. Ezek után a befektetők bizalma kezd visszatérni a bankok iránt, jórészt ez okozhatja a mai pozitív nyitást. Az elmúlt napok fő bizonytalansági tényezője még mindig megvan, a szakemberek kíváncsian várják a kormány mentőakciójának részleteit. Az omahai bölcsként titulált Warren Buffett befektetései általában be szoktak jönni, ezért kíséri figyelemmel a piac Buffett minden lépését. Ben Bemanke, a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed elnöke és Henry Paulson pénzügyminiszter tegnap számoltak be a kormány 700 milliárd dolláros mentőakciójáról a szenátus bankbizottsága előtt. A képviselők továbbra is szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, ezért most a befektetők nagy része is a kongresszusi szavazásra vár. A pénzügyi cégek vesztét a másfél éve húzódó hitelválság okozta, amely egy nagyon összetett jelenség, de a lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható: az állandóan dráguló ingatlanok által elvakított pénzpiaci szereplők olyan ügyfeleknek adtak hitelt, akik képtelenek voltak visszafizetni a pénzt, és amikor az árak elkezdtek csökkenni, a lufi kipukkant. A bizniszben a legnagyobb cégek is érintettek voltak, és az öt nagy amerikai befektetési bankból mára csak kettő maradt talpon. A Lehman Brothers csődöt jelentett, a Merrill Lynchet és a Bear Sternst felvásárolták, a válságot túlélő Goldman Sachs és Morgan Stanley pedig teljesen átalakul. A krízis talán legmegdöbbentőbb eleme, hogy kialakulása a legjobb egyetemeken végzett és csillagászati összegű fizetésekért dolgozó közgazdászok szeme láttára, illetve tevékeny részvételével alakult ki. Bár a sajtóban szinte rendszeresen az 1929-es nagy gazdasági válsághoz hasonlítják a mostani pénzügyi vészhelyzetet, az amerikai nagyvárosokban egyelőre nem látni a krízis jeleit. New Yorkban az üzletek tele vannak vásárlókkal, a washingtoni belvárosi éttermekben alig kapni helyet esténként, a Los Angelest átszelő autópályákon pedig folyamatosak a dugók, tehát az emelkedő üzemanyagárak miatt egyre drágább autózásról se tettek le az emberek. Talán igazuk lehet azoknak az amerikai közgazdászoknak, akik szerint amerikai gazdaság erősebb, mint azt a legtöbben gondolják, és komolyabb visszaesés nélkül át fogja vészelni a hitelválságot. (VG, oo, Pf)
