Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-23 / 220. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 23. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYARNEMZET Lemondott a Magyar Gárda országos főkapitánya - írta tegnap a MagyarNemzet. Dósa István azért távozik, mert szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a mozgalmat. A főkapitány azt mondta: most már tudja, csak illúzió volt az, hogy Magyarországon van tisztességes politizálás. A pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetősége többet ér a Jobbik vezetőinek, mint a Magyar Gárda, ehhez ő nem akar asszisztálni - nyilatkozta a lap szerint Dósa István a HírTv- nek, hozzátéve, kitart a gárda eredeti céljai mellett, hogy a mozgalom pártok és határok fölött álló civil szervezet, mely nem lehet a politika eszköze. Dósa a Gárdából nem lépett ki -írtaaMagyarNemzet. (mti)- Kezdek félni a magyarok támadásától. Ideje lenne megalakítanunk a nemzetőrséget. (Peter Gossónyi karikatúrája) A krími helyzetet tovább bonyolítja a sztálini kitelepítések után visszatelepedett tatárok jelenléte is Ukrajna megosztottsága Ukrajnában már rég elhalt a 2004-es narancsos forradalmat kísérő örömünnep zaja, amelyet az elmúlt hónapokban inkább káosz váltott fel a politikában: hivatalosan is szétesett a Nyugatbarát pártok kormánykoalíciója, és jó esély van rá, hogy- alig egy évvel az előző után- hamarosan új választásokat írnak ki. MT1-ELEMZÉS A politikai káosz legutóbbi fordulatai jól tükrözik az Ukrajnában régóta fennálló törésvonalakat, ám az orosz-grúz háború nyomán reflektorfénybe kerültek - írta elemzésében a Newsweek. A kaukázusi válság idején a Szegodnya című ukrán napilap arról írt, hogy az Ukrajna nyugati területem élő lakosság 51 százaléka Tbiliszi pártját fogta, míg a keleti térségben 56 százalék Moszkvával szimpatizált. A parlamentben is hasonlóan éles volt a megosztottság az ügyben: az egyik csoport büszkén feszített a grúz zászló előtt Tbiliszi iránti szimpáti- ájajeléül, egy másik csoport viszont egyenesen azt javasolta, hogy Kijev ismerje el a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függedenségét. Jóllehet ez a fajta megosztottság közel sem új keletű abban az országban, ahol a pápát elismerő görög ortodox egyház mellett nem kevesebb mint további három ortodox egyház működik, az augusztusi kaukázusi válság ezúttal rendkívüli következményekkel járó politikai földrengést okozhat Ukrajnában. Az ukrán választók több mint kétharmada - függedenül attól, hogy az ország keleti, nyugati vagy középső területéről van-e szó - támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást, és fontosnak tartja a szoros és baráti kapcsolatok fenntartását Oroszországgal. Az ukrán NATO-tagság kétségtelenül ellehetetlenítené ez utóbbi törekvést, és ezzel Julija Timosenko kormányfő is tisztában van. Jóllehet Timosenko az amerikai Foreign Affairs folyóiratban megjelent cikkében Oroszország elszigetelésére és féken tartására szólított fel, illetve aláírt egy petíciót az ukrán NATO- tagság támogatására, a kormányfőt pragmatikus politikusnak kell tekinteni, aki tudatában van Ukrajna helyzetének és nemzetközi környezete összetettségének. Viktor Juscsenko elnök jelezte, hogy eltökélt 2010-es újraválasztása mellett, és kampányát arra az ígéretre alapozza, hogy a Nyugat irányába terelné Ukrajnát Oroszországgal szemben. Augusztus 24-én, az ukrán függetlenség kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából, röviddel a grúz-orosz harcok után katonai díszszemlét tartottak Kijev központjában. Ünnepi beszédében az államfő kijelentette: a semlegesség szóba sem jöhet Ukrajna számára. Juscsenko ellentmondást nem tűrő irányvonalat vázolt fel a Krímmel kapcsolatban is, ahol az orosz fekete-tengeri flotta bérel haditámaszpontot. Azok az orosz hadihajók, melyeket Moszkva Grúziával szemben mozgósított, a szevasztopoli bázison állomásoznak. Juscsenko elrendelte, hogy Oroszországnak előre tájékoztatni kell Ukrajnát a fekete-tengeri flottával kapcsolatos szándékairól, ü- letve közölnie kell, milyen fegyverzettel vannak felszerelve hajói, amikor átlépik a két ország közti tengeri határt. Nem kizárt, hogy az oroszok erre válaszul tesznek majd némi jelképes engedményt, ám az teljesen elképzelhetetlen, hogy az orosz hadihajókat ezentúl ukrán vámvizsgálat alá vetnék. A krími helyzetet tovább bonyolítja a sztálini kitelepítések után visszatelepedett krími tatárok jelenléte is, akik vissza akarják kapni a deportálásuk után elfoglalt földeket, illetve jogaik helyreállítását követelik Kijevtől. A krími tatárok őslakosok a jelenleg felerészben oroszok lakta Krím-félszigeten, amelyet a XVIII. század végén Oroszország elfoglalt, majd 1954-ben Ukrajnához csatoltak. 1944. májusában több mint kétszázezer krími tatárt telepítettek ki Közép-Ázsiába és Szibériába. A nyolcvanas évek végén mintegy 260 ezren tértek vissza őseik hazájába, s jelenleg a Krím-félsziget lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki. Ha esedeg erőszakos összecsapásokra kerülne sor az ukrán hatóságok és a jogaikért harcoló krími tatárok között, Kijev minden bizonnyal rendkívüli állapotot hirdetne, s katonákat vezényelne a félszigetre, az orosz irredenták pedig kikiálthatnák függetlenségüket Ukrajnától. A Newsweek szerint a grúziai válság szinte csak mellékes eseménynek tűnhet az Ukrajna helyzetében rejlő sokrétű konfliktusok lehetősége mellett. Grúzia esete tökéletes érvet ad az ukrán NATO- tagság nyugati támogatóinak kezébe amellett, hogy Kijevet minél előbb be kell vonni a csatiakozást előkészítő folyamatba. Egy Nyugat-barát Ukrajnát többen elen- gedheteden védőpajzsnak tekintenének egy neoimperialista Oroszországgal szemben. A Kreml számára az augusztusi grúziai események felhívták a figyelmet annak veszélyére, hogy az Egyesült Államok felhasználhat egy belpolitikailag ingatag államot egy kívülről irányított háborúban abból a célból, hogy megsértse és provokálj a Oroszországot. Ukrajna jelenleg félúton áll a két befolyás között, ám tekintettel a belpolitikai válságra és a közelgő elnökválasztásra, biztosra vehető valamiféle beavatkozás mind nyugati, mind orosz részről, ami lényegében tökéletes recept egy európai szintű válságra. Juscsenkót vissza kellene tartani attól, hogy „orosz rulettet” játsszon hazájával. Amerika, Európa, Oroszország és Ukrajna józan vezetőinek pedig egyetértésre kell jutniuk arról, miként tartsák egyben - és a béke állapotában - Ukrajnát. Az RMDSZ alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú magyar egyetem létrehozását Gazdasági felemelkedés és autonómia MTl-HÁTTÉR A romániai magyarság önazonosságának megőrzéséért, versenyképességének fokozásáért, Erdély felemeléséért, a romániai gazdaság európai felzárkóztatásáért, az autonómiaformák kialakításért, a román nemzettel való viszálymentes együttélésért száll síkra választási keretprogramjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A romániai magyarság érdekeinek védelmét, jogainak garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását a szövetség csakis a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. Szerinte Románia folyamatosan fejlődő gazdasága teszi csak lehetővé a magyarság gazdasági felemelkedését. Különleges hangsúlyt helyez a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére, az erdélyi turizmus, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás fejlesztésére. Stratégiai jelentőségű infrastruktúra-fejlesztési projektnek minősíti a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó és a Ma- rosvásárhely-Jászvásár (Iasi) autópályák megépítését, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal és Temesvárral összekötő út gyors- forgalmi úttá való fejlesztését, valamint a Dél-Erdélyen áthaladó Nagylak-Arad-Brassó-Bukarest autópálya kivitelezését. Az RMDSZ az adópolitikában középtávon szükségesnek tartja az egységes - 16 százalékos - adókulcs jelenlegi rendszerének megtartását mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társasági adó esetében. Középtávon szorgalmazza, hogy annak csökkentett, 9 százalékos mértékét terjesszék ki az energiahordozók árára is. A szövetség sürgeti, hogy alakítsák át az ország fejlesztési régióinak jelenlegi rendszerét, oly módon, hogy azok versenyképesek lehessenek, vegyék figyelembe a természetes kapcsolatok és vonzások mentén a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményeket. Az RMDSZ erős és egységes Székelyföldet akar. Fontosnak tekinti a korszerű és minőségi szinten működő intézményhálózat létrehozását az oktatás, a tudományos kutatás és a művelődés terén. Alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Szorgalmazza a magyar tannyelvű oktatási vonalak döntéshozói, szerkezeti és pénzügyi önállóságát szavatoló feltételek megteremtését, a Babes-Bolyai Tudomány- egyetem magyar kari rendszerének létrehozását, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási kereteinek megerősítését és önállósítását. KOMMENTÁR Csupán egy aktus JARÁBIK BALÁZS Alig pár hónappal a nagy nemzetközi figyelemmel kísért választások után paktumot kötöttek a kiengesztelhetetlen ellenségnek tűnő riválisok, Robert Mugabe 28 éve hivatalban levő elnök és Morgan Tsvangirai, több mint 10 éve ellenzéki vezér. Hosszú és gyötrelmes út vezetett a hatalom-megosztási egyezményhez. Sok Tsvangirai-hívő - akiket a Mugabe-müíciák nem kíméltek a brutális választási kampány során - aligha hitt a fülének. Nem csoda, Tsvangirai az erőszak hatására visszavonta jelöltségét az elnökválasztás második fordulójában, ahol pedig nyerésre állt, most pedig a szokásosnál mérsékeltebben próbálta híveinek elmagyarázni, hogy a politika még Afrikában is politika, punktum. Mugabe magatartása érthető (bb). Kitartó híveivel Afrika valamikori éléskamrájából sikerült 11 millió százalékos inflációval küszködő gazdasági csontvázzá aszalni az országot. Mugabéval alighanem saját hiénái érttették meg, hogy az ország ma már nem megy tovább... De holnap sem, amíg valaki meg nem reparálja. Ez a valaki pedig, miért is ne, legyen az ellenzék vezére. Az egyezség szerint Tsvangirai miniszterelnöknek és ellenzéki kollégáinak jut az összes gazdasági és pénzügyminisztériumi poszt. Ha sikerül felfuttatnia a gazdaságot, ami az ország számára kritikus kérdés, akkor akár lehet folytatni az eddigi játszmát, hiszen a katonaság és a rendőrség Mugabe ellenőrzése alatt marad. Ráadásul a kampány során sem volt jele a rendőri vagy katonai átállás szándékának sem. Persze, a helyzet nem egyértelmű. Egyrészt a 86 éves Mugabe környezetének leesett, hogy a nem mai legény elhalálozásának (sajnálatos, természetesen) eshetősége meglehetős, így az ellenzékkel nem árt jóban lenni. Másrészt Tsvangirai sem könnyű eset, figyelmeztetnek azok, akik jól ismerik őt. Erőszakos és impulzív, nem árt neki sem megtanulni együttműködni. Sokat elárulhat hitvallásáról, hogy egyetértett Mugabéval abban, hogy a 90-es évek során elkergetett (és az ország valamikor mezőgazdasági termelésének 80 százalékát adó) fehér farmereket nem engedte vissza. A legkevesebb, amit Zimbabwe akar, egy újabb, fiatal Mugabe... Ha fehér farmerek nem is, a nemzetközi közösség szedheti a cók- mókját és költözhet vissza Hararéba. Szükség is lesz a font sterlingekre, az eurókra és dollárokra, és főleg a gazdasági tanácsokra. Tsvangirai ugyanis eredetileg szakszervezeti vezér és pártján belül sem a közgazdászok hemzsegnek. Terv nincs, egyelőre csak szónoklatoktól hangos az ország. Ez a paktum egyelőre csupán egy aktus. Csak el ne k...ák. FIGYELŐ A szocdemek vezetnek Változatlanul a szociáldemokraták (SPÖ) vezetik az osztrák pártok mezőnyét az egy héttel a parlamenti választás előtt készült közvéleménykutatásokban. A Profil című hírmagazinban ismertetett OGM-felmérés szerint az SPÖ a szavazatok 29 százalékát szerezné meg, ha most rendeznék a választást. Jelenlegi koalíciós partnere, a legfőbb vetélytárs- nak számító néppárt (ÖVP) továbbra is 26 százalékon áll. A „market” vizsgálata hajszálra ugyanezt az eredményt hozta ki, a Gallup saját kutatása alapján 28-26 arányban látta jobbnak a szociáldemokratákat. Egyedül a Kurier című napilap megbízásából készített Integrál-felmérés adatai mutatták azt, hogy a két nagy párt fej fej mellett halad (28-28 százalék) a szavazatok megszerzéséért folyó versenyben. A felméréseket alapul véve valószínűsíthető, hogy szoros küzdelem várható az SPÖ és az ÖVP között. A 2006-os választáson hajszállal a szociáldemokraták végeztek az első helyen (35,34 százalékkal), a néppártiak akkor a szavazatok 34,33 százalékát szerezték meg, a harmadik a Zöldek pártja lett 11,05 százalékkal. Ha a felmérések valósnak bizonyulnak, akkor a fősodorhoz tartozó két párt egyike sem éri el a hét végén a harmincszázalékos határt, ami az SPÖ történetében még sosem fordult elő, s az ÖVP támogatottsága is csak kétszer süllyedt hasonlóan alacsonyra. A kutatások eredményei rendre azt jelzik, hogy a két nagy párt erőteljes visszaszorulásából a két jobboldali-populista párt húzza a legnagyobb hasznot, és ketten együtt akár a szavazatok 25 százalékát is megszerezhetik. A szabadságpártnak (FPÖ) az utóbbi hetekben végzett közvélemény-kutatásokhoz hasonlóan változatlanul 17-18 százalékos a támogatottsága (Gallup, OGM, Integral), vagyis 6-7 százalékkal kapna most több szavazatot annál, amennyit két éve kapott. A „marked’ egyenesen 20 százalékot jósol az idegen- és EU-el- lenes pártnak. A szintén bevándorlás-ellenes és populista húrokat pengető Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) a felmérések alapján a voksok 6-8 százalékára számíthat. A Zöldek pártjának támogatottsága változatlanul 11-12 százalékos, ami kevés lesz ahhoz, hogy megtartsa a dobogó harmadik helyét. A „marked’ kivételével az összes többi kutatóintézet most először esélyt ad annak, hogy a Liberális Fórum (LIF) átlépheti a parlamentbe kerüléshez szükséges négyszázalékos küszöböt. Ha valóban megtörténik, a LIF-nek tíz év után lesz ismét parlamenti mandátuma. A kancellárjelöltek népszerűségi versenyében toronymagasan az SPÖ listavezetője, Wemer Faymann közlekedési miniszter vezet, igaz, elég nagy szórással: a megkérdezettek 33-45 százaléka tartja őt jobbnak, mint elsőszámú ellenfelét, a néppárti alkancellárt, Wilhelm Molterert (23-39). Ha közvetlenül választanák a kabinet munkájának összehangolásáért felelős kancellárt, Werner Faymannra a választók 23, Wilhelm Moltererre 16 százaléka szavazna, (mti)
