Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-23 / 220. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com A hét végéig még repülhet az Alitalia légitársaság A pilóták a mentőangyalok? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az olasz légügyi hatóság vezetője szerint a csőd szélén álló, napi 2 millió euró veszteséget termelő Alitalia repülési engedélye már csak három-négy napig tarthat ki, ha a vállalat csődbiztosa nem tesz le az asztalra egy hiteles, a költségeket jelentősen csökkentő átalakítási programot. Ugyanakkor Augusto Fantozzi felszámolási biztos tegnap azt közölte, hogy szeptember 30-ig tehetnek ajánlatot az érdeklődők az összeomlás szélén álló olasz Alitalia egészének, vagy egyes részeinek a megvásárlására. Az olasz közlekedési miniszter szerint a cég egyedüli esélye a túlélésre, ha elfogadja az olasz befektetőket tömörítői CAI konzorcium ajánlatát. Az Alitalia megmentése a szakszervezetek ellenállásán bukott meg a múlt héten. A CAI korábban úgy vélekedett, hogy az Alitaliánál kialakult drámai helyzet miatt a további engedmények a szanálási terv sikerét veszélyeztetnék. Könnyen lehet, hogy azok mentik meg az Alitaliát, akik a múlt héten megfúrták a kormány által támogatott befektetői csoport beszállását. Miután tegnap az olasz légügyi hatóság elnöke csütörtökig adott határidőt a légitársaság csődbiztosának, a pilóták és az utaskísérők szakszervezetei bejelentették: készek támogatni 340 millió euróval bármilyen belföldi vagy nemzetközi jelentkező ajánlatát. A pénzt a saját keresetükből, illetve a végkielégítésükből adnák össze. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább nő a gázfogyasztásunk Pozsony. Szlovákiában az elkövetkező években a földgáz- fogyasztás növekedésére számíthatunk - derül ki a gazdasági tárca előrejelzéséből. Míg tavaly 5,8 milliárd köbméternyi gáz fogyott az országban, idén már 6,2, 2010-ben 6,5, 2020-ban pedig 7,7 milliárd köbméteres fogyasztás várható. Tavaly ugyan enyhén visszaesett a fogyasztás, a gazdasági tárca azonban ezt az enyhébb téllel, és takarékosabb energiafogyasztással magyarázza. Szlovákia gázszükségletének a 98 százalékát az orosz behozatal fedezi. (SITA) Élelmiszerpiac: szigorú szabályok Annecy. Az Európai Uniónak fejlesztenie kell az élelmiszerek importellenőrzési rendszerét - hangoztatta tegnap az unió elnöki tisztét betöltő Franciaország mezőgazdasági minisztere, aki az uniós agrárminiszterek tanácskozásán vesz részt Annecy-ben. Michel Bamier a kínai tejpor botrányt és a korábbi ukrajnai étolaj szennyezést említette olyan eseményként, amely az Európába irányuló élelmiszerszállítmányok fokozottabb ellenőrzésének kérdését veti fel. Az ellenőrzés javítását a miniszter annak a biztosításával szeretné elérni, hogy az Európába belépő termékek ugyanazoknak a normáknak feleljenek meg, mint amiket az európai termelőknek kell teljesíteniük. (MTI) A Sanofi-Aventisé lesz a Zentiva Prága. A cseh Zentiva gyógyszergyártó elfogadta a Sanofi- Aventis megemelt vételi ajánlatát. Az ajánlat alapján a Zentiva piaci értéke mintegy 1,8 milliárd euró. A francia cég tegnap azt közölte, hogy a vételi árajánlatot részvényenként 1150 cseh koronára növelte. Ez mintegy 6 százalékkal meghaladja a Zentiva pénteki, 1085 koronás záróárfolyamát a prágai értéktőzsdén. A Sanofi-Aventis 2006 márciusban vásárolta mega Zentiva 24,9 százalékát 430 millió euróért, ezzel a Zentiva legnagyobb egyedi részvényese. (MTI) Idén 2,2%-kal nő a magyar GDP Budapest. Nem változtatott az idei, 2,2%-os gazdasági növekedési előrejelzésén a Kopint- Tárki, de a 2009. évit, a júniusban várt 3%-ról 2,8%-ra csökkentette, miközben Magyarországon továbbra is 6,5%-os inflációra számítanak idén, és 4,2%-ra jövőre. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója ismertette: az ipari termelés a korábban előrejelzett 6,2% helyett csak 4,5%-kal emelkedik, és jövőre sem várható ennél gyorsabb ütem. Azzal számolnak, hogy az idén az államháztartás GDP- arányos hiánya 3,7% lesz a korábban várt 4% helyett. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,286 Lenqvel zloty 9,160 Anqol font 38,211 Maqyar forint (100) 12,610 Cseh korona 1,257 Horvát kuna 4,234 Bolgár leva 15,475 Román lei 8,338 Japán len (100) 19,496 Sváici frank 18,925 Kanadai dollár 19,785 USA-dollár 20,788 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,29-31,29 20,24-21,90 1,23-1,29 12,00-13,30 OTP Bank 29,49-31,03 20,44-21,57 1,23-1,29 12,18-12,12 Postabank 29,38-31,18 20,37-21,87 1,23-1,29 11,63-13,63 Szí. Takarékpénztár 29,49-31,01 20,44-21,51 1,22-1,29 12,07-13,21 Tatra banka 29,45-31,03 20,48-21,58 1,23-1,29 12,13-13,13 Dexia banka 29,49-31,07 20,72-21,83 1,22-1,28 12,30-12,96 Általános Hitelbank 29,49-31,07 20,55-21,65 1,22-1,29 12,07-13,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forfás: SITA) A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint jövőre a támogatás mértéke már elérhetné a 3 százalékot Kedvező jelzáloghitel fiataloknak Hogyan jussunk olcsóbb lakáshoz? Az állami támogatásnak köszönhetően a fiatalok havonta pár száz, néhány esetben pár ezer koronát takaríthatnak meg (ČTK-felvétel) Pozsony. Az elkövetkező időszakban még több fiatal igényelhet kedvezményes jelzáloghiteit. A kölcsönjutáshoz legfelső bevételi határát októbertől újra emelik, így már a viszonylag jól kereső fiatal fordítók, biztosítási ügynökök és az agrármenedzserek is hozzájuthatnak ehhez a hitelformához. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fent említett szakmákban dolgozó fiatalok a módosításnak köszönhetően évente akár több ezer koronát is megtakaríthatnak. Nagy részük ugyanis már igényelheti az állam által támogatott jel- záloghitelt, aminek a kamatja a piaci kamatszinthez képest 2,5 százalékkal alacsonyabb. A Trexima piackutató társaság felmérése szerint tavaly ezekben az ágazatokban 27 900 korona (926 euró) volt a havi bruttó átlagbér, miközben a jövő hónaptól 27 897 korona (926,01 euró) lesz az a havi bevétel, amely a felső határnak számít a 35 évnél fiatalabbak számára nyújtott kedvezményes jelzáloghitelek esetében. A törvény szerint nem a hitelt igénylők aktuális béreit, hanem az előző év átlagos havi bevételeit veszik alapul, miközben az igénylők nem lehetnek 35 évnél idősebbek. A kedvezményes hitelt 2008 júliusától azok igényelhetik, akiknek a bevételei nem érik el a 26 575 koronát (882,13 euró), októbertől ez 27 897 koronára (926,01 euró) nő, jövő januártól pedig 27 430 (910,51euró)', áprilistól pedig 32 110 koronára (1065,86 euró) ugorhat. Az állami támogatásnak köszönhetően a fiatalok havonta pár száz, néhány esetben pár ezer koronát takaríthatnak meg. Ha a törvény által megengedett legnagyobb, 1,5 millió koronás (49,8 ezer euró) hitelt veszik fel, az átlagosan 11 ezer koronás (365,13 euró) térítés helyett havonta csak valamivel több, mint 9 ezer koronát (299 euró) fizetnek. A hiteligény- lés szempontjából fontos bérhatár növelése a szakemberek szerint elsősorban azok számára jelent előnyt, akik a magasabb bérszintű városokban laknak. A módosítással így a pozsonyiak és a környékbeli járásokban lakókjámakjól. Az állami támogatásra azonban a fiatalok csupán a hitel visszafizetésének az első öt évében tarthatnak igényt, amire a kormánynak a költségvetésből kell biztosítania a pénzt. Jelenleg a kormány azon gondolkodik, hogy a fiatalok lakásépítésére a jövőben még nagyobb összeget fordít. A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint jövőre a támogatás mértéke így már elérhetné a 3%-ot. A hazai bankok tapasztalatai szerint a bevételi határ növelése esetén a jelzáloghitelek iránt érdeklődő fiatalok száma akár a harmadával is nőhet. Ősszel a jel- záloghitelek iránti érdeklődést ráadásul az építkezési szezon is támogatja, amikor egyre többen igényelnek pénzt a családi házak építésére és modernizációjára. A banki elemzések szerint a kedvezményes hitelek aránya az összes új jelzáloghiteihez viszonyítva idén eddig már eléri a 25%-ot. A kedvezményes hitelhez jutást elősegítheti a hazai pénzintézetek közötti egyre kiélezettebb konkurenciaharc is. Az elkövetkező időszakban ráadásul a kisebb bankok is egyre több ilyen hitelt szeretnének nyújtani, (p, mi, s) Az éves amerikai bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékába is kerülhet a bankpiac stabilizálása A világ legnagyobb vagyonátrendeződése folyik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/New York/London. Tegnap elutasította a német kormány, hogy az ország részt vegyen az amerikai pénzügyminiszter, Henry Paulson által javasolt hitelpiaci mentési csomagban. Paulson még az elmúlt hét végén állt elő a kockázatos hitelek felvásárlását célzó, 700 milliárd dolláros hitelpiaci mentési csomag tervével, s ahhoz más országok támogatását is kérte. „A válsággal kapcsolatos felelősség, ületve a kihatások tekintetében különbséget kell tenni” - fogalmazott nyilatkozatában Ulrich Wilhelm szóvivő. Angela Merkel német kancellár egy hétvégi tanácskozáson élesen bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a nemzetközi pénzügyi válság miatt. Merkel úgy értékelte, hogy a washingtoni és a londoni pénzügyi illetékesek súlyos mulasztásokat követtek el, a következményeket ugyanakkor nem csak a két ország adófizetőinek kell viselniük. Közben Németországban tovább gyűrűzik a KfW állami fejlesztési bank botránya. Az elmúlt héten ismertté vált ugyanis, hogy a szövetségi tulajdonban lévő állami bank mintegy 350 millió eurót utalt át a Lehman Brothersnek akkor, amikor annak csődje már biztosra vehető volt. Az USA és Nagy-Britannia után Németországban megtiltották a pénzügyi szektor tőzsdei cégeinek részvényeivel űzött, árfolyamzuhanásra játszó határidős (short) eladási tranzakciókat. Általános piaci vélekedés szerint a nemzetközi pénzügyi központokat sújtó válságért jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat. A befektetési bankok vége Befektetési bankból hagyományos bankholding vállalattá alakul az amerikai Morgan Stanley, valamint a Goldman Sachs - közölte az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed). Akét utolsó független Wall Street-i befektetési bank státusának átalakulása az utolsó azoknak a viharos változásoknak a sorában, amelyek az utóbbi napokban végigsöpörtek az amerikai bankszektoron. A Fed engedélyezte a két bank holdinggá alakulását, aminek következtében megszűnik a modem Wall Street több évtizedes alapintézménye, a független befektetési bank modellje. A két bank holdinggá alakulása azután következik be, hogy a Lehman Brothers csődbe ment, a Bear Steams és a Merrill Lynch befektetési bank pedig kis híján összeomlott. A jegybank szerepét betöltő Fed a döntéssel jelezte, hogy nem engedi elsüllyedni a két óriást. A holdinggá alakulással az eddig tisztán brókerprofilú Morgan Stanley és Goldman Sachs kereskedelmi bankokat hozhat létre, de a mindeddig kevéssé szabályozott két bank tevékenysége ezentúl a jegybank közvetlen ellenőrzése alá kerül. A két bank olyan bankok közvetlen versenytársává válhat, mint a Citigroup, a JPMorgan Chase és a Bank of America. Ez utóbbi cégek a beruházási banktevékenységet a lakossági megtakarításokkal ötvözik, ami nagyobb stabilitást ad nekik. Áldozattal jár a mentőakció Az éves amerikai bmttó hazai össztermék (GDP) 10%-ába is kerülhet a bankpiac stabilizálása, amelynek célja a bankrendszer megszabadítása a rossz pénzpiaci portfolióktól. A súlyos pénzpiaci megingás komoly kárt okoz Nagy- Britanniának is. Á súlyos pénzpiaci megingás a várt recesszióval együtt a brit költségvetési hiány évtizedek óta nem látott felduzzadását is okozhatja. A JP Morgan bank szerint leheteden pontosan felmérni, hogy az adófizetőknek mennyibe kerülnek a kormányzati kezdeményezések. Valószínű, hogy a következő pénzügyi évben a teljes amerikai nettó államadósság-kibocsátás - amely a nagy költségvetési deficit mellett a rossz banki portfoliók átvételét is finanszírozza majd - megközelíti az 1500 milliárd dollárt, ami az éves amerikai GDP-ér- ték hozzávetőleg 10%-a. Valójában mi történt? Az elmúlt drámai napok után mintha megnyugvóban lenne a világ pénzpiaca, így érdemes visszapillantani: miféle válságba keveredett a pénzvilág? A dolgok az eddigi mederben biztosan nem mehetnek tovább, és hogy mifélében folytatódnak, arról pillanatnyilag senkinek sincs igazán fogalma. De hát mi is történt? Röviden: a kapzsiság erősebb volt a józan észnél. Az amerikai gazdaság, de összességében a világgazdaság is kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve a 90-es évek elejétől rendületlenül emelkedett, s úgy tűnhetett, hogy ez a trend nem is törik meg. A bankok, különösen az amerikai ingatlanpiacon e hamis idillben nagyobb kockázatokat vállaltak az ésszerűnél. A jelzálog- hitelt nyújtó pénzintézetek sokkal több hitel bocsátottak ki, mint amennyit a fedezetül szolgáló ingatlanok lehetővé tettek volna. A befektetési bankok pedig az ügyfelek pénzét szívesen invesztálták ingatlanalapokba a jó megtérülés reményében. Amikor kiderült, hogy erre nincs remény, olyan befektetési „termékeket” vittek piacra, amelyekben a biztonságos elemek mellett néhány elfuserált is volt. E termékeket megvették más befektetési intézmények, „átcsomagolták” őket, hozzáj uk keverték a saját kínálatuk darabjait, és a saját termékükkel jelentek meg a piacon. És ez így folytatódott jó sokáig, mígnem egy napon kiderült, hogy a befektetők nem juthatnak a pénzükhöz, mert a bankoknak nincs elég bevételük a követelések kielégítésére. És kipattant az úgynevezett subprime, azaz a nem elsőrendű válság. Ezt talán még valahogy át lehetett volna vészelni, csakhogy a kapzsiság még mindig erősebb volt a józan észnél. A befektetők, akik eddig főleg az ingatlanpiacra összpontosítottak, más célpontokat kerestek maguknak. Rájöttek, hogy ott kereshetik a legtöbbet, ahol egyébként is hiányvan, s megfelelő spekulációval gyorsan hatalmas profitot vághatnak zsebre. A spekulációs befektetések hatására hihetetlen magasságokba szökött először az aranyár, aztán szülte mindenféle fém ára, az élelmiszerek ára, s persze a legérzékenyebb nyersanyagé, a kőolajé is. Á rendkívül megdráguló termelés további zavarokat okozott, visszafogva a gazdaságot. Végül az USA-ban, ahol a pénzpiaci egyensúlytalanságot nem tudták megoldani, „kidőltek a csontvázak” a páncélszekrényekből. Először a Bear Stearns befektetési bank jelentett csődöt, aztán kiderült, hogy még sokan vannak bajban: a Fannie Mae és Freddie Mac ingatlanpiaci óriások, a Lehman Brothers, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley befektetési megabankok és a világvezető biztosítója, az AIG. A leírandó veszteségek mértéke 1000 milliárd dollár feletti. Hová lett a piac láthatatlan keze? Lehet, hogy Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszternek van igaza, aki szerint jelenleg a világ legnagyobb vagyonátrendeződése folyik. (MTI, HVG, FN)
