Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-20 / 218. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 20. Presszó 31 A magányosoknak magányra ítélt gyerekei születhetnek? Előre elrendelt lenne az elköteleződés-fóbia? Mit tehetünk ez ellen? Tippek és megoldások... Génvezérelt, magányos agglegények Svéd tudósok - állítólag - megtalálták azt a gént, amely felelős azért, hogy az ezt hordozó képtelen a tartós párkapcsolatra: vagyis megvan az ok, ami miatt valaki az agglegényéletet választja. Tényleg a genetika befolyásolja a szerelmi életünket? ISMERTETÉS A magányosoknak magányra ítélt gyerekei születhetnek? Előre elrendelt lenne az elköteleződésfóbia? Azért, mielőtt a férjjelöltről genetikai térképet készíttetünk, érdemes elolvasni, hogyan vélekedik a felfedezésről a genetikus és a pszichológus. Henrik híresen magányos alkat, vagyis „legendás agglegény, ahogy magát definiálja. „Ha a gének tehetnek a házasodási kedvről, akkor én elég rosszakat örököltem. Az ugyanis tény, hogy apám elég nagytermészetű ember volt, anyámat is csak erős családi nyomásra vette el, de hamar le is lépett, és onnantól fogva egyetlen kapcsolata sem érte meg az első évfordulót. A nagyapámról kevesebbet tudok, de állítólag ő sem vetette meg a női nemet, kisebb háremet tartott, szegény nagyanyám korán bele is őszült a kilengéseibe. A család női ága viszont a hűséges családanya típusba tartozik, olyannyira, hogy a nővérem a gyerekkori szerelméhez ment hozzá, és több évtizede él boldog házasságban” - meséli. Henriknek eddigi leghosszabb kapcsolata három évig tartott, és akkor lett vülámgyorsan vége, amikor a partnere „felrakta a lelki lemezjátszóra a nászindulót”. A férfi egyébként mozgalmas társasági életet él, rengeteg barátja van, ő a bulik középpontja, mindig szórakoztató, humoros, igazi sármőr - könnyű beleszeretni. A 334-es variánsú agglegények Henrik maga sem tudja, hogy a családfája igazolja vagy cáfolja a svéd tudósok kutatását, ami szerint azok az emberek nem tudnak megállapodni egy párkapcsolatban, akik egy bizonyos gén 334-es típusú génvariációjával rendelkeznek. Ahogy a BBC News online kiadása beszámolt, a stockholmi Karolínska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiu- retikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsősorban a szervezet vízháztartásáért felelős. Az emberek ennek a génnek különféle változatait hordozzák. Hasse Walum úgy találta, hogy bizonyos génváltozatok - főként a férfiakéra - párkapcsolataira is befolyással vannak. A cikkből az is ldderül, hogy nemcsak az emberi elköteleződést befolyásolhatja ez a gén, hanem bizonyos rágcsálók monogámiához való hajlama is hasonlóképpen változik. A kutatók emberekkel kapcsolatos megállapításaikat egy ikerkutatásra alapozták: 552 ikerpár DNS-ét, vizsgálták, akiket ki is kérdeztek párkapcsolataikról. Azoknál, akiknél az AVPR1A gén 334 verziója fordult elő, gyakoribb volt, hogy nem éltek tartós kapcsolatban, vagy problémás volt a házasságuk. A kutatás vezetője szerint a genetika történetében most először mutatták ki, hogy milyen összefüggésben van az emberi kötődés egy speciális génváltoA női tudatban a gyermekvállalás van, tehát az, hogy a lehető legjobb apát keresi a gyerekeinek (sxc.hu-felvételek Csak egy kő a természet mozaikképében Czeizel doktor szerint - bár a Genom Programnak köszönhetően már ismeijük a DNS-t - a svéd tudósok csak úgy bukkanhattak rá az elköteleződésért felelős génre, ha volt valamüyen előzetes elképzelésük, hogy mit keressenek. A genetikus hozzáteszi, sok hasonló szenzációnak tálalt megállapításon remekül szórakozik, mert lassan egyes önjelölt zsenik hajlamosak mindent a gének nyakába varrni. „Amikor olyanokat olvasok, hogy a párthűség genetikaizattal. Hasse Walum ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a boldog házasság sok különböző tényezőn múlik, az „agglegény-génnek” csak kis szerepe van ebben. Tízezer gén-párnyi személyiség Dr. Czeizel Endre genetikus maga is fenntartással fogadja a cikk megállapításait. Úgy véli, tény, hogy hatással van az egyén tulajdonságaira, jellemére a genetikai állománya, de mindez sokkal bonyolultabb, minthogy kijelenthessük, egy bizonyos viselkedésért egyetlen gén és az általa meghatározott fehére legyen a felelős. „Az a gond, hogy az emberi személyiségi jellegek nagyon sok génre vezethetők vissza. Azért vagyunk a természet csúcsteljesítménye a központi ideg- rendszerünkkel, mert ez egy rettentő bonyolult szerv. Az ember telmi adottságait ezer gén-pár határozza meg, és általában az emberi személyiségért tízezer gén-pár a felelős, pedig összesen csak huszonötezrünk van, tehát mindez nagyon összetett” - mondja a genetikus. Czeizel Endre abban is segít, hogy megérthessük, hogyan zajlik egy ilyen kutatás, és miértképpen ikerpárokat vizsgálnak meg a tudósok. „Két fajta iker van: az egypetéjű ikerpár, amelynek tagjai ge- netikaüag 100%-ig azonosak, és a kétpetéjű ikrek, akiknek viszont - mint általában a testvéreknek - 50%- ban azonos a génállományuk. Tehát, ha valami genetikailag meghatározott, akkor az egype- téjűek mindi-i ■ két tagjában elő kell fordulnia, ha viszont más tényezők alakítják, akkor ugyanolyan gyakorisággal fordul elő egypetéjűekben és kétpe- téjűekben. A svédek ebben a kutatásban földolgozták a vizsgálatban részt vevő ikrek családtörténetét, ki is kérdezték őket a párkapcsolati szokásaikról, a hűségről, kötődésről (kérdés, hogy ilyenkor mennyire őszinték az emberek), és érdekes módon az jött ki, hogy az egypetéjű ikrek esetében sokkal nagyobb a hasonlóság, a hűségben, a párkapcsolatok tartósságában vagy éppen labilitásában, illetve abban a hajlamban, hogy nem is akarnak megnősülni.” lag meghatározott, vagy hogy azonosították azt a gént, ami miatt a féljek verik a feleségüket, akkor csak röhögni tudok, mert ez azt jelenti, próbálják a rettentő bonyolult emberi személyiséget a végletekig leegyszerűsíteni bizonyos dolgokra” - teszi hozzá Czeizel. Környezet és biológiai hagyomány Az emberi viselkedést ugyanis nem csak a gének határozzák meg - hatalmas szerepe van a környezetnek is. A genetikus szerint a biológiai hagyomány is befolyásolhatja, hogy az ember kalandozó vagy hűséges lesz-e. „Az ember az emlősvilágból jött, amelyben hagyomány, pl. a szarvasoknál, hogy megküzdenek egymással, és a hordafőnöké az összes nőstény. Ez genetikailag még jó is lehet, hiszen így a legjobb, a legegészségesebb, a legerősebb hím örökíti a tulajdonságait az utódokra. A férfiak - bizonyos szempontból - hasonlóan működnek, benne van a tudatukban, hogy a férfiasságukhoz mérve hány nőt tudnak meghódítani. Ezzel szemben a női tudatban a gyermekvállalás van, tehát az, hogy a lehető legjobb apát keresi a gyerekeinek.” (o-o, kmv) Lazultak a kapcsolatok Tari Annamária pszichológus szerint társadalmi és lélektani okokra is visszavezethető, ha valaki retteg elkötelezni magát. „Nem véletlen, hogy az utóbbi 10-15 évben a fogyasztói társadalom hatására lazultak a kapcsolatok. Természetesen korábbról is ismerünk híres embereket, akik féltek a kötelezettségektől, mint pl. Casanova, de ilyen mennyiségben ez a tünet még nem jellemezte a társadalmat, mint most. Az egyedül élő felnőtt ugyanis nagyon passzol a fogyasztói társadalom működéséhez: a profitorientált működésű társadalom nagyon is támogatja a szingliséget, mert az egyedülálló jól fogyasztó, egyenletesen pénzt költő valaki. Elvileg tehát önként választjuk ezt az életformát, de eközben a könyvesboltok polcai roskadoznak az ismerkedési és a párkapcsolati szak- irodalomtól. Vagyis az emberi kapcsolatokban és a párkapcsolatokban egyre több a zűrzavar, az elmagányosodás” - mondja.
