Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-18 / 216. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 18. Külföld 9 Tüntetés Budapesten Az őszödi beszéd 2. évfordulója Budapest. A Kossuth téri tüntetésekről ismertté vált Rendszerváltó Fórum és Magyar Nemzeti Bizottság 2006 tegnap mintegy kétszáz fős tüntetést szervezett a Corvin közben. 2006. szeptember 17-én került ugyanis nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc beszéde, amelyet a kormányfő májusban, a bala- tonószödi frakcióülésen mondott el. A beszéd nyomán demonstrációk kezdődtek, zavargások törtek ki Budapest utcáin, a tüntetők megostromolták a Magyar Televízió székházát. Az árpádsávos zászlókat lobogtató tüntetők rohamsisakos rendőrök biztosítása mellett indultak tegnap a Kossuth térre, miközben azt kiabálták: Fegyverbe!, Börtönbe! A Kossuth teret a rendőrség fémkordonokkal vette körbe, s a helyszínen forgalomkorlátozásokat vezetett be. (MTI) Tizenhat halálos áldozata van a jemeni fővárosban elkövetett merényletnek és a tűzharcnak Megtámadták az amerikai nagykövetséget A merénylet után sűrű füst borította az egész városnegyedet (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Szanaa. Legkevesebb tizenhat ember vesztette életét a szanaai amerikai nagykövetség ellen tegnap elkövetett autórobbantásos merényletben és az azt követő tűzharcban - közölte a jemeni belügyminisztérium. A terrorakciót a Jemeni Iszlám Dzsihád nevű szervezet vállalta magára. Az első hírek szerint a halottak között van hat támadó is, egyikükön robbanószerrel megrakott öv volt. Meghalt hat biztonsági őr és négy polgári személy is. Az utóbbiak között volt egy indiai nő, a többiek jemeniek. További 16 ember megsebesült, köztük három biztonsági őr. Szemtanúk szerint Szanaa fölött még délben is a biztonsági erők helikopterei köröztek, menekülő támadók után kutatva. A Jemeni Iszlám Dzsihád a francia hírügynökséghez eljuttatott, független forrásból eddig nem hitelesített közleményében vállalta az akciót, és közölte: folytatják a robbantások sorozatát más nagykövetségek ellen is. E mondat egy kedden közzétett kommünikére utal, amelyet Szaúd-Arábia, Nagy- Britannia, az USA és az Emírségek nagykövetségeihez intéztek. Ebben azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják e külképviseleteket, ha jemeni börtönökben sínylődő testvéreiket nem bocsátják azonnal szabadon, és hogy az akciókhoz mozgósítják jemeni, szaúdi és emírségekbeli „alvósejtjeiket” is. Erről a szervezetről nem tudnak semmi bizonyosat a hatóságok. Csupán egyszer adott magáról életjelet, a július 25-i, Szájú városában elkövetett öngyilkos merénylet után, amelyet később az al-Kaida helyi ága vállalt magára. (MTI,ú) Stratégiai jelentőségű a sarkkörön túli térség Nagyobb feneket szeretne az orosz államfő ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Dmitrij Medvegyev kijelentette: a lehető leghamarabb ki kell jelölni és jogilag meg kell alapozni az északi-sarki orosz kontinentális talapzat határait. Az orosz elnök a Nemzetbiztonsági Tanács tegnapi ülésén azt mondta, az Északi-sark vidéke lesz az ország nyersanyagforrása és energetikai biztonságának záloga a XXI. században, de már ma is stratégiai jelentőségű a sarkkörön túli térség, ahol ritka- és nemesfémeket, drágaköveket bányásznak, s a legjelentősebb kőolaj- és földgáz-lelőhelyekből is számos itt található, itt termelik meg a nemzeti jövedelem 20 és az orosz export 22 százalékát. Moszkva szerint az Arktisz területének 18 százaléka tartozik hozzá. Az ülésen elfogadták az Arktisszal kapcsolatos állami politikát 2020-ig terjedően. Moszkva mellett Kanada, Norvégia, Dánia és az USA is igényt tart e területre. Oroszország tavaly látványos akcióval erősítette meg területi igényét, amikor két minitengeralattjáró legénysége az északi pólus alatt, 4200 méter mélyen orosz zászlót rögzített a tengerfenékre, s egyben kőzetmintákat hozott a felszínre. Az igény arra támaszkodik, hogy orosz kutatók szerint a tengerfenéknek a szibériai partvidéktől a pólusig terjedő része a kontinentális talapzat folytatása, s Moszkva ennek alapján követeli a több mint egymillió négyzetkilométert. (MTI,ű) Tovább gyengült a polgári demokraták frakciója Lázadás a kormánypártban ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Három napon belül már a második képviselő lépett ki a kormányzó cseh polgári demokraták (ODS) parlamenti frakciójából. Ezzel tovább gyöngült a kisebbségi Topolánek-kormány amúgy is gyér támogatottsága a képviselőházban. Tegnap Jan Schwippel jelentette be, hogy feláll az ODS padsoraiból. Ezzel társa, Juraj Raninec példáját követte, aki hétfőn hagyta ott a képviselő- csoportot a Topolánek elleni pártlázadás közepette. Schwippel azzal indokolta döntését, hogy állandó nyomást érez a pártvezetés részéről - korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. így már csak 98 honatya támogatását bírja a kabinet a 200 fős törvényhozásban, miközben közeleg a 2009-es költségvetésről, az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítéséről, illetve a Lisszaboni Szerződésről szóló szavazás, nem is beszélve a jövő hónapban esedékes bizalmi szavazásról. A kilépéseket sokan úgy értelmezik, mint a hatalmi harc kiéleződését Topolánek és a Václav Klaus államfő által támogatott Pavel Bém, az ODS első alelnöke között, (m, ú) Választás a Kadimában - még hetekig eltarthat az új kormány megalakítása Izrael egy nőre vár A két legesélyesebb: dpi Livni és Saul Mofaz (SITA/AP-felvételek) Jeruzsálem. Pártelnököt és egyben kormányfőjelöltet választott tegnap a legnagyobb izraeli kormánypárt, a centrista Kadima. A korrupcióval megvádolt Ehud Óimért jelenlegi pártelnök és kormányfő utódját a párt 74 ezer tagja választja meg négy politikus közül. ÖSSZEFOGLALÓ A Kadima tagjai országszerte 114 szavazóhelyiségben adhatták le voksukat, a végleges eredményt az éjszakai órákra vagy ma reggelre ígérték. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb Cipi Livni külügyminiszter asszony, rá a megkérdezettek 47 százaléka voksolna. A többi, gyengébb esélyű jelölt: Saul Mofaz miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter (28%), Meir Sitrít belügyminiszter (6%), valamint Avi Dihter közbiztonsági miniszter (6%). Az ötvenéves Livni az 1980-as évek elején az izraeli titkosszolgálat, a Moszad tagja volt, 1999-ben került be a törvényhozásba a Likud képviselőjeként. Több miniszteri tisztséget is betöltött, 2006 májusa óta a külügyi tárcát vezeti. A 60 esztendős, iráni születésű Mofaz a hadseregből érkezett a politikába: az amerikai tengerészgyalogos parancsnoki és vezérkari főiskolán végzett, 1998 és 2002 között az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, majd 2002 novembere és 2006 májusa között védelmi miniszter volt. Az 55 éves Dihter 2000 és 2005 között az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét irányítója volt. A marokkói születésű, 59 éves Sitrít 1999 óta hét különböző miniszteri tárcát vezetett, előzőleg 1974 és 1987 között Javne polgármestere, 1988 és 1992 között pedig a Zsidó Ügynökség kincstárnoka volt. Livni hívei abban bíznak, hogy a külügyminiszter friss levegőt hoz az eltunyult, megöregedett egykori katonák által uralt izraeli politikai felépítménybe, annak ellenére, hogy sokan szemére vetik tapasztalatlanságát. Mofazzal kapcsolatban viszont attól tartanak, hogy a Kadimából második Likudot csinálna, mivel a legkeményebb fellépést sürgeti Iránnal szemben. A Kadimát alig három évvel ezelőtt alapította meg a balközép irányzatú politikusok részvételével a jobboldali Likudból híveivel kilépő Ariel Sáron akkori kormányfő, hogy támogatást szerezzen a Gázai övezetből való teljes és a Ciszjordá- niából való részleges izraeli kivonuláshoz. Sáron azonban 2006 januárjában agyvérzést kapott - azóta visszafordíthatatlan kómában van - és ekkor vette át a párt irányítását és ügyvezetőként a kormányfői tisztet Ehud Óimért. Vezetésével a Kadima 2006 márciusában megnyerte a választásokat, majd a Munkapárttal közös kormányt alakított. Óimért megerősítette, kész hivatalosan lemondani a választás másnapján, de hozzátette: addig hivatalban marad, amíg meg nem állapodnak egy új kormányról. Ez pedig több hétig is eltarthat, s ha nem sikerül, előrehozott választásokat kell kiírni. (MTI,ú) Csökkentené a BT szerepét és jogköreit, s ezeket a közgyűlésre ruházná át Egy baloldali pap adta meg az alaphangot ÖSSZEFOGLALÓ Gigabotrány Norvégiában Oslo. Adatbotrány borzolja a kedélyeket Norvégiában: az adóhatóság mind a négymillió adófizető azonosítására alkalmas személyes információkat, beleértve a jövedelmüket is, tévedésbői vezető lapok szerkesztőségeibe postázta. „Gigantikus méretű botrány” - jellemezte a helyzetet az adatvédelmi hatóság szóvivője. Kristin Halvorsen pénzügyminiszter „rendkívül komoly és sajnálatos hibának” nevezte, hogy a személyes adatokat tartalmazó CD-ket félrepostázták. (MTI) Ukrán politikai válság Timosenko nem mond le Kijev. Az ukrán kormánykoalíció szétesése miatt tegnap lemondott posztjáról Arszenyij Ja- cenyuk parlamenti elnök. Julija Timosenko kormányfő viszont újságírók előtt közölte: ő nem hajlandó lemondani. Jacenyuk szerint a koalíció szétesése jogilag befejeződött, de politikailag még nem. Mint megjegyezte: a kormányból való távozásnak ugyanolyan méltóságteljesnek kell lennie, mint a kabinetbe való belépésnek. Julija Timosenko erre reagálva kijelentette: a kormánykoalíció nem bomlott fel, az államfő vált ki belőle. (MTI) New York. Hivatalosan megnyílt helyi idő szerint kedden az ENSZ-közgyűlés 63. ülésszaka. A közgyűlést az új elnök, egy 75 éves katolikus pap, a nicaraguai Miguel d'Escoto Brockmann nyitotta meg, aki 1979-től 11 éven át volt a baloldali szandinista kormány külügyminisztere . Az új ülésszak általános vitáját, amelyen a világszervezet 192 tagállamának államfői, miniszterelnökei, külügyminiszterei szólalnak fel, idén szeptember 23. és október 1. között tartják. A következő egy év során több mint 160 téma kerül napirendre, a küldöttek folytatják a Biztonsági Tanács átalakításával, a világszervezet tevékenységének aktivizálásával és az AIDS elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekmegvitatását. D'Escoto az ENSZ demokratizálására és a nagyhatalmak által ellenőrzött BT hatalmának csökkentésére hívott fel. Harcias szónoklatában követelte, hogy a BT-n kívüli ENSZ-tagállamok kapjanak nagyobb hatalmat. Az ENSZ alapszabálya szerint kötelező határozatokat csak a 15 tagú BT hozhat, ahol az öt állandó tagsággal bíró nagy- hatalomnakvétójoga van. D'Escoto ezértal92tagú közgyűlésnek adna át olyan jogköröket, amelyeket „helytelenül halmoztak fel” a BT- ben, a Világbanknál és a Nemzetközivalutaalapnál. Azt állította, az ENSZ-ben a demokrácia fogalma kiüresedett, valós jelentés és tartalom nélküli. Példaként említette: az ENSZ-közgyűlés többször, 95 százalékosnál nagyobb szavazati aránnyal a Kuba elleni amerikai kereskedelmi embargó eltörlése mellett foglalt állást, aminek azonban semmi hatása nem volt. D'Escoto politikai szerepvállalásáért annak idején feddést kapott II. János Pál pápától. Egy 2004-es interjúban Ronald Reagan volt amerikai elnököt nemzetközi zsi- ványnak, „népem mészárosának” nevezte, és azt mondta, hogy George Bush elnök Reagan szellemi örököse. (MTI, ú) RÖVIDEN Uniós-kubai párbeszéd Havanna. Kuba feltételesen elfogadta az EU javaslatát a hivatalos politikai párbeszéd felvételére. Ezt Flavan- nában dolgozó uniós diplomaták közölték. Az uniós külügyminiszterek júniusban döntöttek a Kuba ellen 2003-ban elrendelt, 2005- ben felfüggesztett diplomáciai szankciók feloldása mellett, valamint javaslatot tettek a politikai párbeszéd felvételére. A miniszterek egyúttal sürgették Havannát, hogy helyezze szabadlábra a politikai okokból bebörtönzötteket, és fordítson nagyobb figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartására. Arról is határoztak, hogy évente megvizsgálják az emberi jogok kubai helyzetét, és ha szükségesnek tartják, ismét bevezetik a szankciókat. Kuba elfogadhatatlannak minősítette az éves felülvizsgálatokat. (MTI) Evő Morales egyezkedik Santa Cruz. A bolíviai belpolitikai válság rendezését célzó elvi megállapodásra jutott Evő Morales bolíviai elnök a szocialista reformpolitikája ellen erőszakos lázadást vezető tartományi kormányzókkal. A megállapodást helyi idő szerint kedden írta alá Santa Cruzban Álvaro García Linera alelnök Mario Cossival, a dél-bolíviai Tarija tartomány jobboldali kormányzójával, aki négy másik tartományi kormányzó nevében tárgyalt vele. Az energia- hordozókban gazdag tartományokat vezető kormányzók ígéretet tettek arra, hogy véget vetnek a kormányzati épületek és az ország keleti részén lévő gázipari létesítmények megszállásának. A kormányzók attól tartanak, hogy Morales kubai típusú rendszert akar bevezetni az országban, nagyobb állami ellenőrzés alá helyezve az ország gazdaságát. (MTI) A sógor lett a kormányfő Bangkok. A thaiföldi parlament megválasztotta kormányfőnek Szomcsai Vong- szavat ügyvezető miniszter- elnököt, aki a 2006-ban megbuktatott kormányfő, a korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolt Thakszin Sinavatra sógora. Valószínű, hogy emiatt folytatódnak a kormányellenes tüntetések. A Népi Szövetség a Demokráciáért (PAD) ellenzéki párt hívei, akik augusztus vége óta megszállva tartják a kormánypalota udvarát, megesküdtek arra, hogy a kormányzó párt egyetlen képviselőjét sem fogadják el miniszterelnöknek. Szomcsai azóta látta el az ügyvezető kormányfői teendőket, hogy Szarnak Szundaravedzs miniszterelnöknek a múlt csütörtökön távoznia kellett, mert az alkotmánybíróság szerint megsértette az alaptörvényt. Szarnak ugyanis szerepelt egy magántévé főzőműsoraiban, s ezért pénzt fogadott el, ami összeférhetetlen a kormányfői funkcióval. (MTI)
