Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-18 / 216. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Tower Stage - új színház a fővárosban Pozsony. Hétvégi hármas előadással, illetve bemutatóval új szín­ház nyílik a fővárosban, a Tower 115, vagyis az egykori Presscent- rum felújított épületében. Az induló színház „atyja” Ján Ďurovčík koreográfus, áld egykori Lúčnica-beli táncos társával, Július Jac- kuliakkal vágott bele a színházalapításba. A teátrum egyelőre sa­ját repertoár nélkül működik, azzal az elképezéssel, hogy a későb­biekben a táncnak, a zenének és a látványnak kíván színpadi fő­rumot teremteni. A Tower Stage ma, holnap és hétfőn Willy Rus­sell Vértestvérek című musicaljével nyit, amelyet Ján Ďurovčík rendezésében a csehországi F. X Šaldy Színház művészei adnak elő, a főszerepben a Thália-díjas Markéta Palerovával. (tb) Babelsberg megelőzte Barrandovot, de lekörözi-e vajon Budapestet és Bukarestet? Berlinnek is jól jön Hollywood Szkukálek Lajos kiállítása a Csallóközi Múzeumban Idénynyitó - tájképekkel ségét dicsérik, s ez a bensőséges kapcsolat az idők során tovább mé­lyült. Tájképei jellegzetes kompo­zíciója mellett a hangulatok leg­főbb kifejezőeszköze a kék és a zöld árnyalataival ellensúlyozott meleg színhatás, mely egyedi han­gulatot kölcsönöz képeinek. A harmónia érzete mellett a festmé­nyeket egyfajta nyugtalanság, helykeresés hatja át; ez teszi őket statikusságukban is „mozgalmassá”, pulzálóvá. Szkukálek Lajost a kritika ne­vezte már „ördögi festőnek”, művészetét „angyali realizmus­nak”. Bécsben, Vancouverben, Freiburgban vagy Münchenben rendezett kiállításait ezrek tekin­tették meg, itthon viszont egyetlen képe van köztulajdonban; a hazai közönség számos könyv és egyéb kiadvány illusztrátoraként ismeri. A tárlat október 11 -éig tekinthe­tő meg a múzeum kiállítótermei­ben; ezt követően az intézmény Kocsis Ernő festményeit (szep­tember 22. - október 13.), majd Ferdics Gábor és Ferdics Béla plasztikáit (november 20. - 2009. január 12.) mutatja be, illetve a Szabó Gyula-emlékkiállításnak ad otthont (október 16. és november 14. között), (-la-) Budapest, Prága és Buka­rest mellett Berlinben is fészket raktak az amerikai filmesek. Változnak az idők. A harmincas években Berlin adott neves rende­zőket, forgatókönyvírókat, s nem utolsósorban színé­szeket a hollywoodi stúdi­óknak, most Németország vonzza az ottani sztárokat. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az adókedvezményes forgatás elsődleges szempont a műtermek és a külső helyszínek megválasz­tásánál. Prága ilyen szempontból a vezető hármas utolsó helyére szorult, hiszen amíg Budapesten és Bukarestben filmtörvény szabá­lyozza a forgatás visszatérő költ­ségeit, addig a cseh fővárosban ezzel az előnnyel még mindig nem számolhatnak a külföldi produk­ciók. Németországban, a cseh és a magyar producerek nem túl nagy örömére 2007-ben vezették be a forgatási költségek adószabályo­zását. A babelsbergi stúdió szol­gáltatásaira le is csapott rögtön hat nemzetközi produkció, köztük a Naomi Wattson és Clive Owen főszereplésével készült The Inter­national, valamint a Tom Cruise nevével fémjelzett Valkyrie című háborús dráma, amelynek bemu­tatóját - harmadszor odébb tolva!- 2009 februárjára halasztották. Hogy mi hátráltatja a Hitler elleni 1944-es merényletkísérletet fel­dolgozó Valkür-terv világpremier­jét, azt a készítők nem árulják el, amit viszont egyszerűen képtele­nek tovább titkolni: a Valkyrie már most megbukott. Az elővetítések ugyanis csúfos kudarccal végződ­tek. A 100 millió dolláros költségvetésű film elkészítéséhez- témájának köszönhetően - a német szövetségi filmalap is hoz­zájárult, mégpedig 4,8 millió eu- rós támogatással. A Bryan Singer rendezésében készült Valkyrie berlini forgatásának azonban csak a Babelsberg vezérkara örült, hi­szen szép kis összeget csatolhat­tak le amerikai megrendelőiktől. A németek (en bloc) már nem lel­kesedtek ennyire, sőt erős ellen­érzéssel fogadták a készülő filmet, mivel a merényletet irányító, s ma már nemzeti hősnek számító Claus von Stauffenberg ezredes szerepét Tom Cruise kapta, aki az amerikai szcientológiai egyház vezéralakjaként nem a legnép­szerűbb Némethonban. Rá is járt rendesen a rúd a produkcióra. A film egyik fontos jelenetét újra kellett forgatni, mivel a németor­A Tom Cruise nevével fémjelzett Valkyrie című háborús dráma bemuta­tóját - harmadszor odébb tolva! - 2009 februárjára halasztották (Reute rs-felvétel) szági laboratóriumi utómunkála­tok során megsérült a filmszalag. A német védelmi minisztérium csak fárasztó huzavona után tette lehetővé, hogy a film kulcsjelene­teit eredeti helyszíneken vegyék fel. A forgatás során - egy korabeli teherautó platójáról lezuhanva - tizenegy statiszta sérült meg. Ba­belsberg hírnevén azonban nem esett csorba. Quentin Tarantino és Lars von Trier mit sem törődtek a Cruise-film pechsorozatával, új opusukat mindketten Németor­szágban rendezik. A dán mozi adu ásza Willem Dafoe címszereplésével az Anti- krisztust forgatja, amely a nemek közötti kegyetlenkedés pszicho­lógiai thrillere, a végén nem kevés horrorisztikus elemmel. Egy gyermekét gyászoló házaspár kunyhóban ragad az erdő köze­pén - ezzel kezdődik a film, s egyelőre csak Trier tudja, mi lesz a vége. Az Antikrisztus alapgondo­lata szerint ugyanis a világot nem Isten, hanem a Sátán teremtette. És ehhez jön a dán mester párat­lan képzelőereje! Tarantino második világhábo­rús filmje, a Dicstelen férfiak ok­tóberben kezd el forogni Német­országban. A történet egy „ke­mény csávó banda”, a nácik által megszállt Franciaországban har­coló amerikai katonák kalandjai­ról szól, akik halálbüntetésüket kell, hogy elkerüljék. A kivégzés elől menekülő csapat vezetőjét Brad Pitt alakítja, a film női fősze­repe pedig a régóta „pihentetett”, ám jobb sorsra érdemes „tiszta nőre”, Nastassja Kinskire vár. Februártól egy akciófilm, a Nin­ja Assasin stábja székel a Warner Bros által bérbe vett babelsbergi stúdióban. De itt már az utolsó je­leneteinél tart a Kate Winslet és Ralph Fiennes főszereplésével ké­szülő romantikus dráma, a The Reader forgatása is. Tenyerüket dörzsölik a néme­tek: ha az adókedvezmények be­vezetésétől eltelt hat hónap alatt a Babelsbergben dolgozó külföldi stáboknak köszönhetően 400 millió eurós bevételről beszél­hetnek, mit tartogatnak vajon számukra a következő évek? A német-osztrák koprodukcióban forgatott Pénzhamisítók Oscar- díjat nyert az idén a legjobb ide­gen nyelvű film kategóriájában. Az elmúlt éveket tekintve két má­sik Oscar-díjas alkotás is kötődik a Babelsberghez: Roman Polans­ki opusa, A zongorista, valamint Fernando Meirelles drámája, Az elszánt diplomata. S hogy hol forgatnak a néme­tek? Nikolai Müllerschön első világ- háborús románcához, A vörös bá­róhoz, amely egy fiatal porosz nemesnek, bizonyos Manfred von Richthofennek állít emléket - aki nyolcvan lelőtt repülővel minden idők egyik leghíresebb német va­dászpilótája lett -, a csehek adtak „hátteret”, valamint huszonkét „remekül játszó” vadászrepülőt és egy csomó szétlőtt, lezuhant, félig égett roncsot. A film címszerepét alakító, huszonhét éves Matthias Schweighöfer egyébként épp Tom Cruise partnere a Valkür-tervben. A 18 millió euróból forgatott né­met filmnek van nemzetközi sztárja is: a Hollywoodban is gyakran dolgozó Til Schweiger az egyik és Joseph Fiennes, a „sze­relmes Shakespeare” a másik. Az amerikaiak Pearl Harbourje és a csehek Sötétkék világa után jön tehát A (német) vörös báró, amelyről már kiderült: sokkal ala­csonyabban repül, mint két hasonszőrű társa. S amíg Babelsberg felett derűs a (filmes) ég, addig a csehek felett teljesen beborult. Legalább is erre az évre. Elveszítették a Narnia Krónikái harmadik részét, a 007-es 22. fejezetét, amely Quan­tum of Solace címmel Chilében, Mexikóban és Angliában született meg, és le kellett mondaniuk a Hellboye-ról is, amelyet az etyeki Korda Stúdió kapott meg. A ma­gyarországi adókedvezmények­nek köszönhetően ugyanitt készül majd az A-team Bruce Willisszel és Woody Harrelsonnal, a Fabri­cation Don Johnsonnal és a Great Ghost Rescue is, amely Orlando Bloomot és Rene Russót hozza Budapestre. Hollywood láthatóan jól érzi magát Európában. Mindig ott vendégeskedik, ahol jobb (anyagi és forgatási) feltételekkel váiják. Most éppen Berlinben és Buda­pesten. De bármikor fordulhat a kerék. Matthias Schweighöfer A vörös báró berlini bemutatóján (CTK/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Szkukálek La­jos festőművész képeivel indítja őszi kiállítási idényét a Csallóközi Múzeum. A Sárga Kastély kiállítótermei­ben a művész több tucat festménye tekinthető meg, melyek központi motívuma a táj, a természet. Szku­kálek és a természet kapcsolata egészen különös, mondhatni, misztikus; első, ma is közkézen forgó munkái a csallóközi táj szép­Szkukálek Lajos a tárlatnyitón (A szerző felvétele) Elhunyt Barta Gyula Csütörtökön nyolcvanhato­dik évében a pozsonyi ružinovi kórházban elhunyt Barta Gyula festőművész, a hazai magyar képzőművészet kimagasló egyé­nisége. Párkányban született, szívé­be és vizuális emlékezetébe zár­ta a Párkány környéki tájat, a szőlődombokat - ez a harmóni­át és az örök értékeket őrző gyermekkori színtér később is meghatározta a környezethez, a tájhoz fűződő sajátos viszo­nyát. Ragaszkodása mindvégig átsütött vásznain. A táj Barta Gyula művészi megfogalmazá­saiban nemcsak a csillogó víz­felszínekben tükröződő balla- disztikus részletekben megvil­lanó nosztalgikus szülőföldként élt, hanem éltető környezetként is megjelent, amelynek változá­saira konstruktív szigorral rea­gálva féltéssel, aggodalommal tekintett mindvégig. Az utóbbi stílusban milliméteres pontos­sággal helyezett el minden rész­letet, minden vonalat. Olyan formában, ahogy az életet is él­ni szerette. Azzal a felfogással, hogy: „Mindenütt és minden­ben rendnek kell lennie - mond­ta egyik korábbi beszélgetésünk során. - S én a képeimen rendet csináltam, azt remélve, hogy ezzel másokra is hatok.” Ami­kor nyolcvankilencben először hívott meg műtárgyakkal be­rendezett, minden sarkából művészi üzeneteket kisugárzó műtermébe, kezdő publicista­ként attól tartva, hogy nem tu­dok felérni az ő humán-, illetve klasszikus tudásához, a legálta­lánosabb kérdést tettem fel ne­1922-2008 (Somogyi Tibor felvétele) ki: „Mit tart művészi hitval­lásának?” Ő erre is a nagyok tisztességével és alázatával vá­laszolt: „A sikerhez, a fejlődés­hez az élet minden területén szakmai felkészültségre, hitre és elfogadható erkölcsre van szük­ség. Én mindig arra törekedtem, hogy humánusan éljek, képe­immel emberséget fejezzek ki és terjesszek, a meglelt harmóniát, a rendet láttassam, s a munká­mat becsületesen végezzem. Hi­szek abban, hogy a jó, az elköte­lezett művészet befolyásolja az életet. Minél több művész lesz a világon, annál kevésbé kell attól tartanunk, hogy előfordulhat­nak velünk olyan visszaélések, amilyeneket a múltban meg­éltünk.” Ezért is hiányzik majd ne­künk nagyon, Gyula bácsi! Tallósi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents