Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-18 / 216. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com 6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra drágulhat Karitatív szervezet a cigaretta lesz az EU Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tegnap indítványozta, hogy az élelmiszerelosztási programot terjesszék ki az Eu­rópai Unió legrászorultabb polgáraira is. Ehhez az eloszt­ható termékek körének kiszé­lesítése mellett 2009-től meg­növelnék a program költség- vetését a jelenlegi keret két­harmadával, mintegy 500 mil­lió euróra. Az élelmiszerek el­osztásáról továbbra is jóté­konysági szervezetek és helyi szociális intézmények gon­doskodnának. A program 1987-ben született, keretében a tagállamok élelmiszerse­gélyként hasznosíthatták az állami készletekben felhalmo­zott élelmiszer-felesleget. Időközben azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A készletek mára szinte kime­rültek, miközben egyre több a rászoruló és az élelmiszerárak az egekbe szöktek. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a program költségvetésének növelése és az élelmiszerek folyamatos nyílt piaci beszerzésének lehe­tővé tétele elemi érdek. (MTI) Pozsony. A parlament teg­nap elfogadta a cigaretta jö­vedéki adójának a növeléséről szóló törvényt, a dohányosok így jövőre hat koronával töb­bet fizethetnek egy doboz ci­garettáért. Hogy a kereskedők az adóemelést mikor építik be az áraikba, az egyelőre bi­zonytalan, hiszen a többségük valószínűleg még idén na­gyobb mennyiségű cigarettát vásárol, így jövőre egy ideig nagy valószínűséggel még az idei árakon juthatunk hozzá a dohánytermékekhez. Mindez az elmúlt évi növeléshez ha­sonlítható, amikor ugyan nö­velték az adószintet, a keres­kedők azonban még idén nyá­ron is a régi árakon árulták a cigarettát. A tegnap elfoga­dott módosítás szerint az adók jövő februártól emel­kednek, és ha ezt a kereske­dők is beépítik az áraikba, egy doboz cigaretta várhatóan 100 koronába (3,32 euró) fog kerülni. (SITA) Szárnyal a hazai építőipar Pozsony. Míg az Európai Unióban az építőipari terme­lés júliusban átlagosan 1,5 százalékkal csökkent az el­múlt év azonos időszakához képest, az ágazat növekedése Szlovákiában az említett idő­szakban elérte a 6,7 százalé­kot. Az EU-országok közül a legnagyobb növekedést Ro­mániában érték el, ahol az ágazat teljesítménye 28 szá­zalékkal volt magasabb az elmúlt évhez képest. A legna­gyobb visszaesést Spanyolor­szágban, Németországban és Portugáliában könyvelhették el. (SITA) Nyereségesebb a mezőgazdaság Pozsony. A szlovák mező- gazdaság tavaly 71,278 milli­árd koronás (2,366 milliárd eu­ró) bevételt könyvelhetett el, ami az előző évhez képes mint­egy 4 százalékos bővülésnek számít. A növekedéshez első­sorban a 19-nél kevesebb al­kalmazottal dolgozó cégek já­rultak hozzá. A legjobb ered­ményeket a cukor- és konzerv­gyárak érték el, míg a legkevés­bé nyereséges vállalatoknak a zsír- és halfeldolgozók számí­tanak. (SITA) . MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,258 Lenqyel zloty 9,039 Anqol font 38,055 Maqyar forint (100) 12,508 Cseh korona 1,260 Horvát kuna 4,234 Bolgár leva 15,468 Román lel 8,307 Japán jen (100) 20,140 Sváici frank 19,004 Kanadai dollár 19,941 USA-dollár 21,277 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,27-31,27 20,49-22,15 1,22-1,28 11,79-13,09 OTP Bank 29,48-31,02 20,71-21,86 1,22-1,28 11,98-12,90 Postabank 29,36-31,16 20,53-22,03 1,22-1,28 11,51-13,51 Szí. Takarékpénztár 29,47-30,99 20,72-21,81 1,22-1,29 11,95-13,08 Tatra banka 29,46-31,04 20,74-21,84 1,22-1,28 11,94-12,92 Dexia banka 29,47-31,04 20,72-21,83 1,23-1,29 12,18-12,83 Általános Hitelbank 29,47-31,05 20,78-21,89 1,22-1,29 11,87-12,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Established ^ UK Company seeking Slovakian recruitment partner or agent in relation to the recruitment of staff to work in the UK on major company projects Contact: kenneth.day@ehrs.uk.com david.melunsky@ehrs.uk.com BP-8-13612 Lengyel euróbevezetés Elhamarkodott optimizmus Varsó. Néhány nappal azután, hogyDonaldTusklengyelkormány- fő bejelentette: 2011-ben Lengyel- ország be kívánja vezetni az eurót, átfogalmazta a lehetetlen küldetést a gazdaságpolitika. A kormány és a jegybank megegyezett, hogy 2011. legyen az az. év, amikor Lengyelor­szág teljesíti az euróbevezetési kri­tériumokat. Abejelentés gyakorlati­lag azzal egyenértékű, hogy a 2011-es bevezetési szándék 2012-re tolódott. (MTI) Térségünk 500 legnagyobb forgalmú társasága között már 24 szlovákiai illetőségű vállalat található Óriáscégek legfrissebb sorrendje Pozsony. A18 közép- és ke­let-európai ország (Orosz­országot nem számítva) 500 legnagyobb forgalmú társasága közül már 24 szlovákiai illetőségű - de­rül ki a Deloitte piackutató és tanácsadó cég toplistá­jából. A10 legnagyobb cég közé csak a pozsonyi Volkswagen került be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 500 legnagyobb cég tavalyi együttes forgalma 554 milliárd euróra rúgott, a legelőkelőbb po­zíciókat az energetikai ágazatban tevékenykedők szerezték meg. Az energetika dominanciája az egész 500-as klubban érezhető, ezt a szektorra jellemző méretgazda­ságosság magyarázza. Sok köztük az állami cég - Magyarország és Szlovákia kivételnek számít azzal, hogy számos energetikai társa­ságba magántőkét vont be. A leg­nagyobb súlyú vállalatok között egyébként is lépten-nyomon feltűnnek az állami tulajdonúak; összesen 120 ilyen található a lis­tában, ezek együtt a klub árbevé­telének 20 százalékát adják. A cégek forgalma alapján összeállított lista élén immár tar­tósan a lengyel PKN Orlen olajtár­saság áll, mögötte ágazati társa, a magyar MÓL található. Szlovákiát a már említett Volkswagenen kí­vül többek között a 19. helyen ta­nyázó Slovnaft olajcég, a galántai Samsung Electronics (21. hely), a kassai US Steel acélmű (24.), a Szlovák Gázművek (42. hely), a nagyszombati Peugeot-Citroen autógyár (89. hely), a Szlovák Vil­lamos Művek (99. hely) és a Slo­vak Telekom (186. hely) képviseli a legnagyobbak között. A felsoro­lásból kitűnik, egyik szlovák cég sincs tisztán állami vagy pedig ha­zai magánvállalkozói kör kezé­ben. Maradva a szlovákiai társa­ságoknál, a Penta és a J & T pénz­ügyi befektetői csoportot nem vet­ték fel a listára, pedig az általuk Közép-Európa vezető cégei Sorrend Társaság Ország Forgalom t PKN Orlen lengyel 16,857 2 MOL magyar 10,321 3. Škoda Auto cseh 7,997 4. PGE Energia lengyel 7,487 5. ČEZ cseh 6,289 6. Audi Hungária magyar 5,908 7. Volkswagen Slovakia szlovák 5,725 8. Ukrgaz-Energo ukrán 5,043 9. Telekomunikácia Polska lengyel 4,820 A tavalyi forgalom milliárd euróbán értendő (Forrás: Deloitte Central Europe Top 500) Nem a fellegekben jár a folyamatosan megújuló VW Slovakia. Szlová­kia legnagyobb forgalmú társasága a pozsonyi Volkswagen, amelyik tavaly közel 240 ezer gépkocsit gyártott. (ČTK-felvétel) irányított cégek összforgalma alapján mindkét csoport régiónk legnagyobbjai közé tartozik. Ha az 500-as listán végigtekin­tünk, akkor nyilvánvalóvá válik, az ország mérete is indokolja a lengyel vállalatok dominanciáját a listán: összesen 176 van belő­lük. A második helyezett Ukrajna, 75 céggel. Dobogós még Csehor­szág 70-nel, Magyarország a ne­gyedik helyen áll, 60 céget küld­ve. A TOP 500 árbevételének 15 százalékát cseh, 14,5 százalékát magyar társaságok adják, vagyis e két ország legnagyobb vállalatai nagyobb arányt képviselnek az összesítésben, mint az országok bruttó hazai össztermékét tekint­ve. Általános volt a vélemény a kutatásban megkérdezett cégve­zetők körében, hogy a politikusok kevéssé képesek javítani az üzleti környezetet, sőt, ha beavatkoznak valamibe, akkor inkább rontanak rajta, (m, Hn, č) A Fed úgy ítélte meg, hogy a cég összeomlása katasztrofális hatással lett volna a pénzügyi rendszerre Államosítás vár az amerikai AIG biztosítóra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Pozsony. Az Ams- lico AIG Life szlovákiai ügyfeleinek nem kell aggódniuk - nyilatkozta tegnap a szlovák pénzügyminiszter Ján Počiatek, aki szerint a társaság megfelel a szlovákiai pénzintéze­tekkel szemben támasztott elvárá­soknak. Az amerikai szövetségi tar­talékbankrendszer (Federal Reser­ve) 85 milliárd dollárig terjedő rendkívüli hitelt nyújt a világ leg­nagyobb biztosítójának, az Ameri­can International Groupnak (AIG), hogy megmentse az összeomlástól, amely még tovább rombolta volna a pénzpiacokat. A jegybank szerepét betöltő Fed kedd esti bejelentése szerint a kétéves kölcsönért cserébe az amerikai kormány 79,9 százalé­kos tőkerészesedést szerez az AIG- ben. Az amerikai pénzügyminiszté­rium teljes támogatását bíró megál­lapodás alapján a New York-i Fede­ral Reserve biztosítja a hitelt. A csőd szélén tántorgó AIG a hétvégén 40 milliárd dolláros köl­csönt kért a túlélés érdekében a Federal Reserve-től. Az áthidaló kölcsönért folyamodó AIG adós­besorolását hétfőn lerontotta a Moody’s és a Standard and Poor’s hitelminősítő. A Fed - amely vétó­jogot kap az elsőbbségi részvé­nyek osztalékainak kifizetésében - ezzel minden idők legnagyobb egyszeri beavatkozását hajtja vég­re. Az AIG előzőleg közölte, csőd­eljárást fog kérni, ha a szövetségi kormány nem siet a segítségére. A Los Angeles Times értékelése sze­rint a rendkívüli lépés is jelzi az amerikai pénzpiaci válság mély­ségét. Az AIG-nek nyújtandó hitelről született döntést valószínűleg nagy sietségben hozták meg, a Fed ugyanis hétfőn még azt közöl­te, a vezető hitelbankok nyújta­nak majd mentőövet a biztosító­nak. A szövetségi kormány a hét végén nem mentette meg a Leh­man Brothers befektetési bankot a csődtől. Elkerültük a katasztrófát Az AIG-hitelről hozott döntés­hez közel álló források szerint a Fed úgy ítélte meg, hogy a cég összeom­lása katasztrofális hatással lett vol­na a globális pénzügyi rendszerre. Az AIG kormányzati beavatkozás hiányában állítólag már kedd este benyújtotta volna csődvédelem iránti kérelmét. A Fed közleménye szerint az AIG rendezetlen össze­omlása jelen körülmények között fokozná a pénzpiacok amúgy is je­lentős gyengeséget, a hitelköltsé­gek jelentős emelkedéséhez vezet­ne, rontana a háztartások vagyoni helyzetén és a gazdaság teljesítmé­nyén. A New York-i központú AIG-nek a világ 130 országában van leány- vállalata, vagyona 1000 milliárd dollárra rúg. Elemzők szerint az AIG összeomlása beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó káoszt eredményezett volna a pénzpiaco­kon. Henry Paulson pénzügymi­niszter közleménye szerint „pénz­piacaink nehéz időket élnek át, szo­rosan együttműködünk a szövetsé­gi tartalékbankrendszerrel, vala­mint a tőzsde- és értékpapír-fel­ügyelettel és más szabályozó szer­vekkel a piacok stabilitásának és biztonságának jelentősebb erősíté­se érdekében”. Paulson közölte, támogatja a Fed kedd esti döntését, hogy meg lehessen előzni a széle­sebb körű zavarokat. A Fehér Ház közölte: George Bush elnök támogatja a Fednek az AIG megmentése érdekében hozott döntését a 85 milliárd dolláros hi­telről. Egészen más a véleménye a döntésről az európai politikusok­nak. Az amerikai kormány mentő­akciója a bajba jutott pénz intéz etek kisegítésére csak tovább rontja a gazdasági növekedés kilátásait - je­lentette ki tegnap Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterel­nök és pénzügyminiszter. Juncker - aki egyszersmind az eruóövezet pénzügyminisztereinek, illetve az Európai Központi Banknak havi rendszerességgel tartott tanácsko­zásainak az elnöke - egy üzleti kon­ferencián kifejtette: az American International Group megmentése hatással lesz az Európai Unió gaz­daságára is. Juncker szerint a tény­leges hatás még bizonytalan, „de nem gondolom, hogy az esemé­nyek, amelyeknek szemtanúi va­gyunk, javítják az általános növe­kedési kilátásokat”. Mindamellett szerinte Európát nem olyan mér­tékben érinti a pénzügyi válság, mint az Egyesült Államokat, s ezért Európát nem fenyegeti a recesszió veszélye. Hozzátette: meglepetés­sel tapasztalja, hogy az amerikai kormány most be akar avatkozni a gazdaságba, miközben korábban évekig távol tartotta magát ettől. „Az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia mindig azt a véleményét hangoztatta, hogy legyünk vissza­fogottak, ha az állam beavatkozá­sáról van szó” - mondta Juncker. A luxemburgi bankár kitért arra is, hogy az Európai Uniónak nem kel­lene követnie az Egyesült Államo­kat, amely a gazdasági növekedés lassulását fiskális eszközökkel pró- báljaellensúlyozni. Ne utánozzuk Amerikát! Juncker szerint csak azoknak az országoknak van lehetősége fiskális eszközökhöz folyamodni, amelyeknek kiegyensúlyozott a költségvetése. Ne utánozzuk az Egyesült Államokat, ne változtas­sunk a gazdaságpolitikán, ne en­gedjük, hogy úrrá legyen rajtunk a pánik - mondta Juncker Brüsszelben egy üzleti konferen­cián. Juncker úgy véli, hogy az Egyesült Államok adócsökkentési csomagja kevésbé lesz hatékony, mint ahogyan azt az amerikai kormány gondolja. Szerinte az európai kormányoknak költség- vetéseik konszolidálására, az inf­láció elleni harcra és gazdasági növekedés lehetőségét megte­remtő strukturális reformokra kell helyezniük a hangsúlyt. Épp egy vihar fele tartunk, nem pedig abból kifele - fejtette ki Soros György, magyar származású befek­tetési guru a Newsnight című BBC adásnak a jelzálogválság kapcsán. Soros szerint messze van még a krí­zis vége, és az Egyesült Királyság lehet a válság egyik komoly áldoza­ta. A BBC-nek Soros elmondta, hogy London globális pénzügyi rendszernek való kitettsége miatt a brit gazdaság nagyon sebezhető. A befektetési szakember kifejtette, hogy véleménye szerint a pénzügyi ipar túl nagyra nőtt, és amikor újra szabályozzák majd az ágazatot, ak­kor az könnyen a profitabilitás ká­rára mehet. (MTI, s)

Next

/
Thumbnails
Contents