Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-17 / 215. szám, szerda

26 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com ALULNÉZETBEN Szép új lakás KOZSAR ZSUZSANNA A dolog azzal kezdődött, hogy a két kamaszodó fiúnak szűknek bizonyult a gyerekszoba. Pedig az egy szem lány már régen ki­szorult onnan, a nappaliban aludt, a konyhaasztalnál tanult, a szülei hálójában vetkőzött, egyszóval igyekezett kitérni a fiúk óljából. De mindez kevés volt, a két fiú - erőteljes és egy­mással ellenkező karakterű egyéniség lévén - nehezen fért meg együtt. És amúgy is annyi­ra, de annyira kevés volt a há­rom szoba, a hatvankilenc négyzetméter öt embernek. Jutka sóhajtott egyet, és elkez­dett nézelődni az ingatlanok te­rületén. Vagy inkább ábrándoz­ni. Mert ugye legalább négyszo­bás legyen. Legalább nyolcvan négyzetméter. De inkább száz. Ne legyen túl messze a városköz­ponttól. Családi ház szóba sem jöhet. Ha régi, az ár háromszoro­sát is kifizetik, mire lakhatóvá te­szik. Ha új, telekre se futná a pénzükből, nemhogy építkezés­re. Az árak pedig emelkednek. Inkább egy lakást. Egy nagyob­bat, szebbet, jobbat... Épül most a városban rengeteg új bérház, garázzsal, beépített fürdőszobá­val és konyhával, a központhoz közel. Azt is ígérik, elég az ár tíz százalékát lefizetni foglalónak, aztán a többit majd részletek­ben. Ha eladnák ezt a mostanit, talán belevághatnának. Nézi az egész család epekedve az internetes kínálatokat, a ka­csalábon forgó kégliket, száz négyzetméter meg terasz, barát­ságos, elérhető áron. Jutka mint három gyermek felelős anyja, gyors költségvetést készít. Mivel van még egy lefizetendő kölcsö- nük, és lízingelik az autót, ha­vonta egy ezrest tudnának la­kásra szánni a rezsiköltség mel­lett. Hiszen a gyerekek középis­kolások, gyűjteni kell a szalag­avatóra, a rózsaszín álom­felhőbe burkolózó egyetemi ta­nulmányokról meg már ne is be­széljünk. Szóval havi ezer. A leg­kisebb csemete, aki matekzseni­ként jött a világra, kiszámolja anyai utasításra, hány évig is kellene fizetni ezt a csodaúj és csodaszép, nem utolsósorban barátságos árú lakást, mely állí­tólag elérhető a középréteg szá­mára is. Harminckét év jön ki a kalkulációból. Akkor Jutka épp hetvenéves lesz. Ha megéri. A gyerekek meg már rég szétsza­ladnak, mert külföldön akar egyetemre járni mind, és hát a visszatérés valószínűsége elég csekély. Jutka egy mozdulattal lesepri az asztalról a prospektusokat, ki­kapcsolja a számítógépet, és a nagyobb lakás vízióját az álom­világba száműzi. Mert ő csak egy átlagos értelmiségi, egy átlagos értelmiségi féijjel és három gye­rekkel megáldva. Az élete pedig kevés ahhoz, hogy egy méltó hajlék árát ledolgozhassa. A standard lakások alapterülete max. 80 m2 lehet Hitelből és támogatásból ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Galántán a startlakásokat fiatal házasok kapják, de 5 éven belül meg kell oldaniuk a lakhatási gondjaikat Bérlakásból a sok sem elég Negyvenlakásos korszerű bérház Zselíz központjában (Forgács Miklós felvétele) Az önkormányzatok a bérlaká­sok építését két forrásból fedezik: az Mami Lakásfejlesztési Alap nyújtotta hitelből, valamint az Épí­tési és Területfejlesztési Minisztéri­um vissza nem térítendő támogatá­sából. A dotáció feltételekkel jár: a standard lakások alapterülete max. 80 négyzetméter lehet; a bérlők ha­vi bevétele - néhány speciális esettől eltekintve - nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát; a település legfeljebb 3 évre köthet bérleti szerződést, a lakók jövedel­mi helyzetét a hosszabbítás esetén vizsgálni kell. (as) Bérleményben élünk - az adott mondat Európa or­szágaiban eltérő tartalmat jelent és eltérően hangzik. Tőlünk kissé nyugatabbra teljesen normális és átlagos léthelyzetre utal, míg tája­inkon mostanság mintha egyet jelentene a szociális szükséghelyzettel, annak beismerésével, hogy-jobb esetben egyelőre, átmeneti­leg - nincs elég pénzünk a „saját otthon” megalapozá­sára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 89 előtt épült állami, szövetke­zeti lakások túlnyomó többsége rég magántulajdonba került, ami jócskán megváltoztatta a szlováki­ai lakásállomány összetételét: becslések szerint ma mindössze 3- 4% a bérlakások aránya (európai statisztikák szerint rajtunk kívül mindenütt meghaladja a 20%-ot, Németországban pl. az 50%-ot is). Az utóbbi időszakban Szlovákiá­ban évente 2-3 ezer bérlakás épül. Az állami támogatások, kedvezőbb hitelfeltételek elsősorban a váro­sok és falvak számára nyújtanak lehetőséget, hogy gyarapítsák la­kóingatlanjaik számát. A kereslet még így is nehezen kielégíthetető. Galántán terv, Komáromban építenek Galántán 1990 után kizárólag szociális lakásokat építettek. A vá­ros tulajdonában összesen 121 la­kás van, ebből 48 darab 1990 előtt épült standard kategóriájú bérla­kás, 73 pedig alacsonyabb kategó­riába tartozó szociális, illetve ún. startlakás. Az utóbbiakat fiatal há­zasoknak kínálják átmeneti megol­dásként, azzal a feltétellel, hogy 5 éven belül megoldják lakhatási gondjaikat és kiköltöznek. Ezzel magyarázható, hogy miközben szociális lakások iránt nagyon nagy az érdeklődés, a startlakások­ban most is van szabad hely. Az igénylők tisztában vannak a határ­idővel, és ha úgy látják, nincs esé­lyük a továbblépésre, inkább nem is kérik ezt a megoldást. Csemez Henriettától, a városi hivatal he­lyettes elöljárójától megtudtuk, a városfejlesztési tervben számolnak standard bérlakások építésével is, a megfelelő helyszínt keresik. Komáromban az ezredforduló óta kétszáz standard kategóriájú városi bérlakás épült, a napokban pedig 39 család költözhet be a Har­csás városrészben kialakított ala­csonyabb komfortfokozatú laká­sokba. Itt jövőre további 84 ilyen lakást adnak át, a városi hivatal­ban pedig egy újabb, 78 lakásos bérház építését is tervezik a Klapka lakótelepen - tudtuk meg Sánta Bélától, a városi hivatal területfej­lesztési, építési és vagyonjogi főosztályának vezetőjétől. A már átadott beruházások érté­ke megközelíti a 130 millió koro­nát (4,3 millió euró); az összeget részben állami támogatásból, rész­ben az Mami Lakásfejlesztési Alaptól felvett kedvező kamatozá­sú hitelből fedezte a város. A kéte­zer után épültekkel együtt jelenleg 519 lakás van a város tulajdoná­ban. „Az új bérlakásokat, aíz állami támogatás és a hitelnyújtás feltéte­leihez igazodva 30 évig nem lehet eladni” - mondta Sánta Béla. Hoz­zátette: a bérleti díjakon a város nem nyerészkedik. A havi összeget minden esetben úgy igyekszik jó­váhagyni a testület, hogy az takar­ja az Mami Lakásfejlesztési Alap­tól felvett hitel havi törlesztő rész­leteit, és jusson a nagyjavításokra szolgáló alapba is. További tételek viszont nem terhelik a bérleti díjat. „Évente ádagosan 250-270-re tehető a lakásigénylők száma” - erről már Bednárik Katalin, a váro­si hivatal lakásosztályának ve­zetője tájékoztatta lapunkat. Mivel az igénylést minden évben meg kell újítani, folyamatosan változik a lista: vannak, akik időközben megoldották lakhatási problémá­jukat és már nem jelentkeznek, de természetesen mindig kerülnek új nevek is a névsorba. Big Brother és cselédlakás Nagymegyeren Nagymegyeren nagy az ér­deklődés a bérlakások iránt. Az alig 9000 lakosú csallóközi kisvá­rosban magánvállalkozó is alakí­tott már ki üyen típusú ingatlant. A városnak egyébként összesen 126 bérlakása van, ezek közül 36 egy- és kétszobás lakás kulcsait augusz­tus végén vehették át a lakók. A vá­ros közepén nem ez az egyeden, a népnyelvben csak „Big Brother- ként” emlegetett bérház: korábban 2003-ban adtak át egyet 38 lakás­sal. Abban egyébként nagyobb, há­romszobás egységeket is kialakí- tortak. Varga Vilmos, a helyi lakás­gazdálkodási vállalat vezetője azt mondja, az elmúlt évek tapasztala­tai szerint elsősorban a kisebb alapterületű lakások iránt mutat­kozott nagy igény, a legutolsó la­kásépítés során ezt vették figye­lembe. A beköltözők túlnyomó többsége fiatal, akik jelenleg nem engedhetnének meg maguknak saját ingadant. Ugyanakkor a vá­ros lakáspolitikájának alapfeltevé­se az, hogy a bérlakások átmeneti, néhány évre szóló otthont jelente­nek az önálló életüket kezdők szá­mára. Varga mérnök szerint a gya­korlat kezdi is ezt a tételt alátá­masztani: az öt éve kiutalt lakások egy részében már kicserélődtek a bérlők, a távozók többnyire családi házat vagy saját lakást vettek. A város éves bérleti szerződést köt a lakókkal; a szerződési feltéte­leket teljesítők bérleti viszonyát automatikusan meghosszabbítják a következő évre is. Az összefér- hetőség sem utolsó szempont, de a feltételek között természetesen ki­emelkedően fontos a fizetési fe­gyelem. A lakásgazdálkodási válla­lat vezetője azt mondja, a bérlaká­sok egyik nagy problémáját éppen a hátralékok jelentik. Információink szerint a tartozá­sok jelentős része az Eper utcában halmozódott fel. Nincs mit szépí­teni a dolgon - ez a rész számít a helyi „gettónak”, nmen már nincs hova lejjebb jutni. Az egykori álla­mi gazdaság megüresedett irodaé­pületébe és ún. cselédházaiba köl­töztették be a jellemzően szociális segélyre szoruló, főként roma csa­ládokat. 20 lakóegység található itt, amelyek a IV. kategóriába tar­toznak: nincs központi fűtés, a la­kásokból hiányzik a mosdó, a vé­cé, a zuhany. A lakóknak közös szociális helyiségek állnak a ren­delkezésükre. 2000-ben az Eper utcában 30 lakásból álló új egysé­get is átadtak. A kialakítás akár vonzó is lehetne, hiszen a zárt ud­varokban, földszintes épületekben található lakások már-már a csalá­di házak illúzióját kelthetnék, a le­pusztult szomszédság azonban olyan tényező, amitől nem lehet eltekinteni. És hogy mit fizetnek Nagyme­gyeren a városi bérlakások lakói? A törvény betűje szerint az új lakóhá­zak esetében az építési költségnek max. 5%-a szedhető be éves bérleti díjként - Nagymegyer ezen belül 4%-os városnak számít. A város­központban álló lakótömbökben az ötvenegynéhány négyzetméte­res lakások bérleti díja megköze­lítőleg 3700 korona (kb. 123 euró), plusz a szolgáltatások. Az Eper utca újabb részén egy hason­ló méretű lakás város által in­kasszált havi díja kb. 2300 korona (76 euró), beleértve a hidegvízfo­gyasztást. A „cselédlakásokban” a 2 szobás lakrészek havi költsége rezsivel együtt 1500 korona (kb. 50 euró) körül mozog. Zselízen a szociális lakások hiányoznak * 121 Az alig nyolcezer lakosú Alsó- Garam menti városban jelenleg 121 darab lakásigénylést tartanak nyüván. Bérlakásokat a rendszer- váltás után 2003-2004-ben épí­tettek a településen. A központ­ban egy negyvenlakásos, kéteme­letes, beépített tetőterű korszerű bérházat húztak fel. Az ötvenmil­lió koronás (1 659 695 euró) épí­tési költségek felét közvetlen álla­mi támogatásból, másik felét pe­dig az Mami Lakásfejlesztési Alaptól igényelt hitelből finanszí­rozták. A hitelt harminc év alatt törlesztik. A víz- és villanyköltsé­gek nélkül a lakbér a kétszobás la­kások esetében 2900 korona (96 euró), a háromszobás lakásoké 3800-4000 korona (126- 132 euró). Tulajdonképpen városi bérla­kásnak tekinthető a Komenský ut­ca 43-44. szám alatt található 64 lakás is. Ezek 1988-ig a város gon­dozószolgálati rendszerét szolgál­ták ki. Emiatt zömmel jelenleg is nyugdíjasok élnek itt, de üresedés esetén a rendszerváltás után már fiatalabbaknak is kiutalták a lak­részeket. Egy hétemeletes panelé­pületről van szó. Jelenleg is ér­vényben van az a képviselői hatá­rozat, mely szerint nem lehet megvásárolni a lakásokat, bár ez a döntés még az előző időszak igényeihez igazodva született. A viszonylag magas rezsiköltségek­kel együtt 3080-5500 korona (102-182 euró) körül fizetnek ha­vonta a lakók. A szó szoros értel­mében vett szociális lakás nincs a városban. Átmeneti megoldás­ként körülbelül 50 személy szá­mára a kórház volt nővérszállása szolgál. A hosszabb távú tervek között az épület szállóvá alakítása szerepel. Bizonyos elképzelések szerint a helyzetet megoldhatná a megyei fenntartású hajléktalan- szálló városi forrásokból való bővítése, (gl, vm, as, fm) Új bérházak a Dunaszerdahelyi járásban* Baka 9 lakás: 1,2 és 3 szobásak augusztusban átadták elsősorban a helybeli igényeket elégítették ki Diósförsepatony 12 lakás: 1 és 2 szobásak októberben adják át előnyben részesítik a helybelieket Dunatőkés 9 lakás: 1,2 és 3 szobásak szeptember végén adják át elsősorban helybeliek lesznek a bérlők Hegyéte 24 darab 3 szobás lakás épül sorházban jövő évben adják át elsősorban helybelieknek kínálták fel a lehetőséget Medve 6 darab 3 szobás lakást építettek sorházban, a lakásokhoz kiskert is tartozik júniusban átadták, helybeliek lakosok a bérlők Nagyabony 17 lakás épül: 1 és 2 szobásak az átadást októberre-novemberre tervezik előnyt élveztek a helyiek, de betelepülők is lakáshoz jutottak Nagymegyer 36 lakás: 1 és 2 szobásak az épületet augusztusban átadták a lakásokat helybeli igénylőknek utalták ki Nagyudvarnok 12 lakás: 3 szobásak augusztus végén átadták elsősorban helybeli fiatalok, visszatelepülök kaptak lakást Nyárasd 6 lakás épült sorházban: mind 3 szobás még tavaly átadták helybeliek költöztek be Nyékvárkony 66 lakás épül három tömbházban: 1,2,3 szobásak egy házat augusztusban átadtak, a másik kettőt év végéig elsősorban a helybeli kérelmezőket elégítették ki, Pozsonyeperjes 9 lakás: 1,2 és 3 szobásak augusztusban átadták a beérkezett kérelmek sorrendje alapján utalták ki a lakásokat Megj.: A táblázatban feltüntetett települések 2007-ben dotációt kap­tak a minisztériumtól, valamint - Dunatőkés kivételével - az Ál­lami Lakásfejlesztési Alaptól hitelt vettek igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents