Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-06 / 207. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Török-örmény focidiplomácia Ankara. Abdullah Gül török államfő történelmi jelentőségű látogatást tesz ma Örményországban. Gül örmény kollégája, Szerzs Szargaszján meghívására utazik Jerevánba, ahol a két ország labdarúgó-válogatottjának világbajnoki selejtező mérkőzését fogja megnézni. Ez lesz az első ilyen látogatás a két ország között. A néhány órás látogatás történelmi jelentőségű nyitásnak tekinthető Törökország és Örményország feszült viszonyában, amelynek hátterében elsősorban a kara- bahi konfliktus, ületve az első világháború idején az örmények ellen elkövetett népirtás elismerésével kapcsolatos vita áll. Örményország követeli, hogy a nemzetközi közösség ismerje el genocídiumnak a 1,5 millió örmény ellen 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalomban elkövetett mészárlásokat. Törökország ezt a maga részéről kategorikusan elutasítja - ezért nincs diplomáciai kapcsolat a két ország között-, és azt állítja, hogy jóval kevesebb, legfeljebb 250-500 ezer örmény vesztette életét, ráadásul ugyanennyi török is meghalt az akkori harcokban. (MTI) NATO-nyomás Becsre Bécs. Nyomást gyakorol Ausztriára az észak-atlanti szervezet, hogy 15 0 katonával járuljon hozzá a NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kibővítéséhez. Ezt a Kurier írta tegnap, s bár az osztrák védelmi miniszter hírlapi kacsának minősítette az információt, az újság főszerkesztője közölte, hogy értesülésük megbízható brüsszeli NATO-forrásból származik. Ott elmondták a Kuriemak, hogy tisztában vannak a semleges Ausztria kényes helyzetével. Ám utaltak arra is, egyfelől az alpesi ország tagja a NATO békepartnerségi programjának, másfelől részt vesz az EU közös védelmi és külpolitikai képességének erősítésében. Norbert Darabos védelmi miniszter tegnap nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: ameddig ő áll a tárca élén, nem fognak osztrák katonákat Afganisztánba küldeni, s ezt már korábban a NATO tudomására hozta. (MTI) Választások Angolában Luanda. Parlamenti választást tartottak tegnap Angolában -16 év után az elsőt. A szavazás eredménye várhatóan az lesz, hogy folytatódik a harminc éve hatalmon lévő kormánypárt uralma a rohamosan fejlődő, olajban nagyon gazdag délnyugat-afrikai országban. Szakértők szerint a 30 éve hatalmon levő kormánypártra (MPLA) a kiterjedt korrupció és a nagy életszínvonalbeli különbségek ellenére nem vár nagy kihívás a széttöredezett ellenzék (UNITA) részéről. Az EU megfigyelői tegnap katasztrofálisnak minősítették a választások megszervezését. (MTI) Célegyenesbe fordult az amerikai elnökválasztási verseny - szokatlanul rövid lesz az úgynevezett általános kampány Kétpárti együttműködés? ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A kétpárti együttműködés szellemében fogja irányítani Amerikát - ígérte John McCain republikánus szenátor, aki pártja országos konvencióján hivatalosan elfogadta az elnökjelöltséget. így pontosan két hónappal a november 4-i elnökválasztás előtt felállt a republikánus jelöltpáros is. Az arizonai szenátor mellett az előző este nagy sikerrel bemutatkozott Sarah Palin alaszkai kormányzó, az alel- nökjelölt. Az előző heti demokrata konvención Barack Obama illinois- i szenátort elnök-, Joe Biden dela- ware-i szenátort pedig alelnökje- löltté választották. Ezzel célegyenesbe fordult az amerikai elnökválasztásiverseny. „Újra és újra együtt dolgoztam mindkét párt tagjaival, hogy megoldjuk a problémákat” - hangoztatta McCain, s hozzátette, ő nem egy párt vagy lobbisták érdekeit szolgálja, és nem magáért, hanem a nemzetért dolgozik. Együttműködésre kérte a demokrata párti és független választókat. Obamának azt üzente, „a köztünk levő hatalmas különbségek ellenére több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt; mindketten amerikaiak vagyunk”. McCain néhány napja töltötte be 72. életévét, s ha megválasztják, ő lesz a legidősebb első mandátumát megkezdő elnök. Azzal kapcsolatban, hogy az ismeretlen, de reformer hírében álló alaszkai kormányzónőt választotta maga mellé, kijelentette: „Előre figyelmeztetni szeretném a régi, költekező, semmittevő, az ország helyett magát előtérbe toló Washingtont, hogy változás közeleg.” A liberális The New York Times emlékeztetett rá: a kétpárti partnerséget hangsúlyozó McCainnel szemben Sarah Palin előző esti, óriási ovációval fogadott beszédét nem az együttműködés gondolata köré építette, több ízben kemény támadást intézett Obama ellen. A CBS televízió hétfő és szerda között végzett felmérése szerint John McCain és Barack Obama népszerűsége egyaránt 42 százalékos. Ezzel szemben a Gallup adatai Obama 49:43 arányú előnyét mutatták. (MTI, ú) Kétszázötven háborúellenes tüntetőt állított elő a minnesotai rendőrség helyi idő szerint csütörtök este a republikánus pártkonvenció közelében, közvetlenül azelőtt, hogy John McCain elfogadta pártjától az elnökjelöltséget. A Nem békülünk a háborús uszítókkal mottóval megrendezett békés demonstráción ezer ember vett részt. A rendőrök nem kímélték az újságírókat sem. A rendőrség szóvivője szerint nekik is tudniuk kell, mi törvénysértő: ha nem akarják, hogy őket is őrizetbe vegyék, akkor kellő távolságból tudósítsanak az eseményekről. (SITA/AP-felvétel) Cheney: az USA-nak maradandó érdeke fűződik Ukrajna biztonságához Orosz útlevél ukránoknak Kijev/Berlin. Dick Cheney alelnök szerint az USA támogatja Ukrajna törekvését a NATO-tagságra. Orosz útleveleket állít ki ukrán állampolgároknak a krími orosz konzulátus - áhította Volodimir Ohrizko ukrán külügyminiszter egy német lapnak nyilatkozva. ÖSSZEFOGLALÓ A Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FÁZ) megjelent nyilatkozat azért érdemel rendkívüli figyelmet, mert a grúz-orosz konfliktus egyik előzménye is az volt, hogy Moszkva orosz útlevelet adott a Grúziához tartozó Dél- Oszétia és Abházia lakosságának. Ezért érvelt a Kreml Grúzia lero- hanásakor azzal, hogy csupán az orosz állampolgárok védelmében indította el az agressziót. Ohrizko kijelentette: „Kértük Oroszországot, hogy adjon tájékoztatást az ukrán állampolgároknak kiadott útlevelek számáról, de Moszkva eddig nem válaszolt.” Az ukrán külügyminiszter aggasztónak tartja Dmitrij Medvegyev orosz elnök arra irányuló szándékát, hogy megvédelmezze a külföldön élő orosz állampolgárokat. „Nem fogadhatjuk el, hogy ez az érv ürügyként szolgáljon más országok elleni intervencióra” - hangsúlyozta Ohrizko. Dick Cheney amerikai alelnök Kijevben, a Viktor Juscsenko államfővel folytatott tárgyalása után azt mondta, Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy „a zsarnokság, gazdasági zsarolás, katonai invázió vagy a megfélemlítés veszélye nélkül éljen. Washingtonnak komoly és maradandó érdeke fűződik Ukrajna biztonságához”. Cheney hozzátette: „Úgy gondoljuk, hogy a szorosabb stratégiai kapcsolat- rendszer mindannyiunk érdeke.” Az alelnök a NATO ez év áprilisi csúcstalálkozóján hozott döntésre hivatkozva (Ukrajna idővel csatlakozhat az észak-atlanti szervezethez) kijelentette: ez az ígéret most is érvényben van. Juscsenko azt mondta, a megvitatott kérdések többségében, így a grúziai helyzet megítélésében is egyetértett vendégével. Úgy vélekedett, hogy a konfliktus békésen rendezhető. Ugyanakkor sajnálta, hogy az ukrán parlament nem volt képes kidolgozni egységes álláspontot a grúz válsággal kapcsolatban. Miután a kijevi törvényhozás nem tudott egységes döntést hozni a kérdésben, Juscsenko úgy vélte, hogy az ukrán vezetés (kormány) nem képes szavatolni a nemzeti érdekeket. (MTI, s, ú) ________________________ POLITIKAI BOTRÁNY Maffiamódszerek a cseh csúcspolitikában ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Sikerült bebizonyítania a cseh Nova televíziónak, hogy egyes politikusok olykor az alvüágra jellemző eszközöktől sem riadnak vissza. A tévé hét hónapon keresztül az orránál fogva vezette Jan Moravát, a vezető kormánypárt, az ODS képviselőjét. Akollégái szerint az amolyan túlbuzgó, 29 éves fiatalember kompromittáló anyagokat szeretett volna saját pártja és a koalíciós zöldek egyes rebellis tagjairól, hogy megzsarolhassa őket. Azt hitte, hogy magándetektívekkel lépett kapcsolatba, de az álnyomozók a Nova emberei voltak. A Nova ezekről a találkozókról hónapokon keresztül készítette a rejtett kamerás felvételeket. Morava főleg Vlastimil Tlustýról (ODS) és Olga Zubová- ról (zöldpárti) akart kényes információkhoz és kompromittáló felvételekhez jutni. A Nova Tlustýt beavatta a dologba, ezért ő arra is hajlandó volt, hogy elkészítsék róla a kompromittáló feljön Morava (Képarchívum) vételeket egy ifjú hölggyel egy medencében. Moravát olyannyira sikerült lépre csalni, hogy az álnyomozóktól kompromittáló fotókat kért Zubová lányáról is, hogy megzsarolhassa velük a képviselő asszonyt. Sőt a siker érdekében odáig ment, hogy össze is barátkozott Zubovával. Korábban, az elnökválasztás kapcsán több honatya is emlegetett különféle nyomásgyakorlást, zsarolást. Az érintettek aztán vagy részt sem vettek a kulcsfontosságú szavazáson - Zubovának pl. hirtelen egészségügyi problémái támadtak -, vagy pártjuk álláspontjával ellentétesen voksoltak. Ez utóbbira példa Evžen Snítilý (szociáldemokrata ČSSD), aki Václav Klausra, az ODS jelöltjére szavazott. Eredetileg Zubovának is, meg Snítilýnek is Klaus ellenfelét, Jan Švejnart kellett volna támogatnia. Egyébként Morava a titkos felvételeken többször is azt mondta, hogy pártja, az ODS állította rá Zubovára. Morava mesterkedéseinek nyilvánosságra hozatala bombaként robbant. A fiatalember bocsánatot kért a „hibáért”. Zubová azt mondta, teljesen sokkolva van, hiszen ezek maffia- filmbe illő módszerek, semmi helyük a cseh csúcspolitikában. Mirek Topolánek kormányfő elhatárolódott Moravától, azt mondta, politikusként és emberként is elítéli azt, amit tett. Jelezte, hogy a fiatal képviselőnek le kellene mondania a mandátumáról. (č, ú) Nem akarnak falat Del-Oszetia körül az oroszok Moszkva dühös Cheney-re ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Moszkva. Első ízben jutottak be nemzetközi katonai megfigyelők az orosz hadsereg által a Dél-Oszétia körüli grúz területen létesített ütközőövezetbe. Az EBESZ közleményében az áll, hogy fegyvertelen katonai megfigyelői járőröztek az övezetben. A nyugati nyomásgyakorlással dacolva Moszkva eddig nem engedett be megfigyelőket a területre, ahol Grúzia állítása szerint déloszét félkatonai csoportok grúz falvakat fosztottak ki és gyújtottak fel. Az EBESZ közleménye nem tért ki arra, hogy a járőrözés mikor folytatódhat, s a szervezet megfigyelői állandó bejutási lehetőséget kap- tak-e a területre. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő tegnap hevesen bírálta az amerikai alelnök csütörtöki grúziai látogatását. „Dick Cheney ígérete Grúzia mihamarabbi NA- TO-tagságára csak ösztönzi a grúz vezetés veszélyes ambícióit, s a Washington által Tbiliszinek felajánlott támogatási csomag értéke történetesen megfelel Grúzia katonai költségvetésének” - fogalmazott. Kitért arra, hogy Moszkvában tendenciózusnak értékelik az Európai Parlament Grúziáról hozott csütörtöki határozatát. A tartalma előre látható volt, de a szavazás megmutatta, hogy a dokumentumot jelentős számú képviselő nem támogatta. Ám ez az EU első olyan hivatalos dokumentuma a kérdésről, amely kísérletet tesz az események sorrendjének objektívabb ábrázolására és a konfliktus okainak felvázolására - tette hozzá. Nyesztyerenko elmondta: felvetődött, hogy a BT Genfben tartson kihelyezett ülést, ahol meghallgatná Dél-Oszétia és Abházia képviselőit. E felvetés mögött az az aggodalom áll, hogy az amerikai hatóságok megtagadhatják tőlük a vízumot. Mindazonáltal Moszkva reméli, hogy az USA nem támaszt ilyen akadályt. Egy kérdésre azt válaszolta: nem merült fel, hogy fallal válasszák el Dél-Oszéti- át Grúziától. Más országokban volt már erre példa, de a konfliktusban bevetett fegyverek ismeretében el sem tudja képzelni, mitől védene meg bárkit is egy ilyen fal. Nyesztyerenko hangsúlyozta: Oroszország nem tesz semmiféle katonai lépést a NATO-tagállamok hadihajóinak fekete-tengeri összevonásával kapcsolatban. Utalt arra, hogy jelenlétüket egy,1936-ban kidolgozott konvenció szabályozza, s ennek esetleges megsértését alighanem az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezeteknek kellene megvizsgálniuk. (MTI,ú) A lengyel ügyészségnek állítólag van bizonyítéka Mégis volt CIA-létesítmény? MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Varsó. A lengyel ügyészségnek bizonyítéka van arra, hogy az évtized első felében létezett az amerikai CIA-nek egy titkos létesítménye az országban. Ezt tegnap írta a Ga- zeta Wyborcza. A szigorúan titkos bizonyíték a titkosszolgálatok egy kétoldalas emlékeztetője, amelyet láttak a lap meg nem nevezett forrásai. A dokumentumot 2005 végén vagy2006 elején írták a lengyel szolgálatok azon információk alapján, amelyeket az amerikai sajtó szerzett meg arról, hogy léteztek titkos CIA-börtönök több európai volt kommunista országban. A lap szerint az biztos, hogy a CIA-létesítményt a terrorizmus elleni küzdelemről szóló lengyelamerikai megállapodás 2002-es megkötése után alakították ki, de az nem, hogy ezt börtönként használták volna, amelyben az al-Kaida egyes vezetőit tartották fogva. Az Európa Tanács egy 2007-es jelentésében megvádolta Lengyelországot és Romániát azzal, hogy megengedi ék a CIA-nek titkos börtönök létesítését területükön, és 2003 és 2005 között léteztek is ilyenek. A két ország kormányai következetesen tagadták a vádat. Több amerikai lap megírta például, hogy az észak-lengyelországi Szymany repülőtere mellett tartották fogva, hallgatták ki és kínozták meg Háled Sejk Mohammedet, az USA ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások állítólagos megszervezőjét. A lengyel ügyészség nemrégiben, augusztus végén megerősítette, hogy első ízben vizsgálatot indított az állítólagos CIA-börtönök létezésével kapcsolatban, de erről semmi többet nem közölt.
