Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-05 / 181. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 5. Vélemény És háttér 7 Brown nyomás alatt Tovább növekszik a politikailag meggyengült Gordon Brown brit miniszterelnökre nehezedő nyomás. A BBC szerint Tony Blair hívei heteken belül a nyilvánosság elé akarnak állni a jelenlegi fontos problémák megoldását szolgáló politikai kezdeményezésekkel. Több volt miniszterről van szó, akik bevallottan a Labour-kor- mányban kialakult vákuumot akarják betölteni. Egyúttal a párt arculatát kívánják erősíteni a közvélemény-kutatások szerint egyre népszerűbb konzervatív ellenzékkel szemben. A BBC neve említése nélkül idézte az egyik minisztert: „Gordon Brownnak már nincs hova hátrálnia”. (MTI/dpa) Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nem akart, nem is „lett szeretett elnökünk" - Sólyom László 3 éve államfő Sólyom - az öntörvényű Tegnap volt három éve, hogy hivatalba lépett Sólyom László magyar köz- társasági elnök. Tevékenységének megítélése ellentmondásos, abban viszont teljes az egyetértés, hogy egészen más, mint elődei. Öntörvényűsége már az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, és sokkal jobban beleszól a politikába, mint a korábbi államfők. Az utóbbi hónapokban ugyanakkor háttérbe vonult: főleg nemzetközi kötelezettségeinek tesz eleget, utolsó interjúját pedig februárban adta. HÁTTÉR Három éve lépett hivatalba Sólyom László. A köztársasági elnök tevékenysége - korábbi ígéretének megfelelően - teljesen eltér elődei gyakorlatától, ezért annak megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Az államfő továbbra is vezeti a politikusok népszerűségi listáját, ám hamar „felzárkózott” a mezőnyhöz: elődeihez hasonló, kezdeti 70-80 százalékos bizalmi indexét 50 pont körülire tornázta le. Az Alkotmánybíróság első elnöke határozott elképzelésekkel költözött be a Sándor palotába. Megdöbbenést keltett azon kijelentése, hogy nemcsak a pártoktól, hanem a közvéleménytől is független lesz. „Nem akarok szeretett elnökünk lenni” - fogalmazott, és ehhez tartotta is magát. Elődei inkább protokolláris, a belpolitikától nagy távolságot tartó magatartásával ellentétben Sólyom László sokkal többet szerepel, és sokkal többször, ráadásul igen keményen szól bele a politikába, bírálva az ellenzéket is, de leginkább a kormányt, és nem „párbeszél”, hanem kinyilatkoztat. Határozott és kiszámíthatatlan Öntörvényűsége a kezdetektől megnyilvánult. Nem kért az 50 milliós beiktatási ceremóniából, viszont szóvá tette, hogy nem találnak neki méltó rezidenciát. Első inteijújában bejelentette, hogy addig nem megy az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek a beutazóktól. Megszüntette azokat a hétfő reggeli találkozókat, amelyeken korábban Mádl Ferenc és Göncz Árpád a miniszterelnökkel és a házelnökkel vitatta meg az ország dolgait. (A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után megszűntek a kormányfővel tartott egyeztetések is. Sólyom László nehezményezte, hogy korábban, amikor a gazdaság állapotáról kért tájékoztatást a miniszterelnöktől, „csalódást keltő” anyagot kapott.) Ehelyett a konkrét ügyekben folytatott megbeszéléseket választotta. Visszatérő kudarca személyi politikája, amelyet szintén a függetlensége jegyében hirdetett meg. Az alkotmányból kiindulva (a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja az ombudsmanokat, a legfelső bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt) megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy egyeztet a pártokkal a jelöltekről, és csak szakmai alkalmasság alapján, egyedül jelöl. A pártoknak viszont ez nem tetszik, és a szavazati arányokból kiderül, hogy nem csak a kormányoldalnak vannak ezzel problémái. Ezért nincs még adatvédelmi biztos, nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, ezért kellett többször is szavazni az országgyűlési biztosokról és a legfőbb ügyészről is. Belga vagy sem? Távolságtartását azonban hamar megkérdőjelezték. Bár ő pártok felett állónak, egyenesen „belgának” nevezte magát, az első kételyek már 2006 elején felmerültek, amikor Orbán Viktor az államfőnél tett látogatása után bejelentette, hogy hányat is kell aludni a választásokig. Később beigazolódott, hogy a Fidesz elnöke pontosan számolt, és bár az államfő is cáfolta, hogy konzultált volna a dátumról a politikussal, a történtek nem tettek jót az imázsának. Kritikával leginkább a kormányt és a kormánypárto(ka)t illeti, ezért ha fideszesnek nem is, azért jobbosnak már elkönyvelték. Ennek legegyértelműbb bizonyítékát abban látták a baloldalon, hogy az őszödi beszéd miatt kirobbant zavargások kapcsán először elítélte ugyan az erőszakot, az önkormányzati választások estéjén azonban kvázi távozásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, akkor, amikor a botrány kezdett lecsengeni. Pedig időnként kapott a jobboldal is. Elítélte az Árpádsávos zászlók használatát is, és többször is összefogást sürgetett a pártok között. A jobbról érkező nyomás ellenére nem „meszelte el” a megszorító csomagot 2006-ban. Sólyom László tartotta magát korábbi ígéretéhez: posztját nem tekinti az alkotmánybírói regnálás meghosszabbításának, így olyan esetekben él törvény adta A „belga" elnök (SITA-fotó) jogaival, amikor az különösen indokolt. A törvénycsomag nem alkotmányellenes, viszont súlyos gazdasági következményekkel járna, ha nem lépne hatályba, az Alkotmánybírósághoz pedig bármelyik magyar állampolgár fordulhat - indokolta az államfő. A gyűlöletbeszéd-törvényt azonban továbbította korábbi munkahelyére, és az el is meszelte a szocialista javaslatokat. Sikerek és kínos momentumok Legsúlyosabb fiaskói közé tartozik, hogy 2006-ban nem fogott kezet a március 15-én kitüntetett Fekete Jánossal, a Kádárkorszak emblematikus bankárszemélyiségével. Ezt utóbb megbánta. Egy másik kitüntetéssel kapcsolatos döntésével pedig pályafutása talán legnagyobb viharát kavarta 2007-ben: a miniszterelnök javaslata ellenére megtagadta Horn Gyula kitüntetését, de nem a volt kormányfő karhatalmista múltja miatt, hanem amiért Horn állítólag máig ellenforradalomnak tartja 1956-ot, és egy német lapnak adott nyilatkozatában közölte, a pufajkások anno a törvényes rendet védték. Bár meglehetősen öntörvényű, sok esetben kiszámíthatatlan, néhány dologban igen következetes: eredeti szándékának megfelelően sokat törődik a jogállamisággal, a határon túli magyarokkal és a környezetvédelemmel. Amikor csak lehet, igyekszik megvédeni az embereket a politikusoktól. Például a lehető legrövidebb kampányra ad csak lehetőséget a pártoknak, és legelső - egyébként a nemzeti zászló hiánya miatt nagy port kavart - újévi köszöntőjében arról beszélt, hogy a felelős ember reális ígéreteket várhat csak el a pártoktól. Szívügye a „civil kurázsi” és a környezetvédelem: első kezdeményezései egyikeként létrehozta a „zöld államelnökök” hálózatát, biciklizett a Critical Mass-on, gyalogolt a Zengőn a katonai radar építése ellen tiltakozva, és bejárta a nemzeti parkokat. Idén áprilisban külön is elment abba a Hollán Ernő utcai jegyirodába, amelyet szélsőjobbosok támadtak meg. Az erőszakba torkolló melegfelvonulásról azonban nem volt egy szava sem, igaz, a miniszterelnök által kezdeményezett közjogi méltóságok találkozóján részt vett. . Hónapok óta háttérben Az utóbbi időszakban azonban a korábbiakhoz képest sokkal kevesebbet szerepel. Az első két-két és fél évben történt megnyilvánulásaiban pedig igen messze került attól a megválasztása előtt hangoztatott eredőtől, hogy kizárólag a legalapvetőbb morális kérdésekben kíván véleményt mondani. A köztársasági elnök számos nyilatkozata, beszéde aktuálpoli- tikai, sőt, végül már gazdaságpolitikai jelentőséggel is bírt. Tavaly augusztusban például tárgyalást kezdeményezett a pártokkal a költségvetésről és a költségvetési hivatal felállításáról. Az utóbbi hónapokban azonban visszavonult. Interjút utoljára februárban adott a népszavazásról és az egészségbiztosítási törvényről, míg korábban háromnégy hetente jelentek meg vele készült interjúk. Az utóbbi hónapokban leginkább nemzetközi elfoglaltságainak tett eleget. Legközelebb augusztus 20-án várhatunk tőle belpolitikai vonatkozású kijelentéseket, (hírszerző.hu) Barack Obama, miután kipróbálta, milyen is népszerű amerikai politikusnak lenni Európában, Washingtonban folytatta programját. A Washington Post szerint a média számára kiadott napi programjában nyolc pontból hat titkosított volt (a lap szerint ezt még Dick Cheney alelnök is megirigyelhette volna), a pakisztáni miniszterelnökkel való találkozója miatt pedig egy egész utcát is lezártak Washingtonban (ezt meg Bush...). Ugyanazon a héten pedig az Obama-kampánystáb feketelistára tette a New Yorkért, a nemrég közölt karikatúrája miatt, ahol Obamát muzulmán, feleségét pedig csak egyszerűen hazai terroristaként ábrázolták. Bár a New Yorker, amely liberális lapként eddig éppen a fekete jelöltet támogatta, az Obama-házaspár elleni összes hülyeséget gyűjtötte csokorba a karikatúrában, a céltábla megorrolt és visszalőtt. Luka- senko Belarusszában ez természetes jelenség, Fico Szlovákiájában is egyre inkább rákapnak a politikusok a jó és a rossz média kiválasztásába - Amerikában azonban már régóta nem láttam ekkora öngólt. Amerika első fekete elnökjelölte bizony, amint esélyessé vált, elszállni látszik- önmagától. Demokrata „vélelmezett” jelöltből valószínű elnökké avanzsált, elfeledve, hogy az utolsó, legfontosabb akadály még hátravan. Igazi „celeb” lett belőle, legalábbis az elmúlt héten a kulcsállamokban vetített McCain reklám szerint, amely Obamát, Britneyvel és Paris Hiltonnal együtt nyomatja a tisztes, fehér(!), kétkezi munkások számára... A kora őszi pártkonvencióig butaság lenne leírni a republikánus jelölt John McCaint. Egyenesen az ő javára írták ezt a forgatókönyvet, melyben ő a háttérből, szerényen, a nép (republikánus) embereként próbálja meg a legújabb amerikai celebet az elnökségtől elütni. A nincstelen, pénztelen McCain ott is kullog, maximum egy százalékkal leszakadva az ünnepelt csillag Obama mögött. Szinte teljes a döntetlen. És amíg a demokrata csatában Hillary ellen Obama kijátszotta az összes aduját, addig McCainnek akad még bőven a tarsolyában. A republikánus kampány-gépezet még csak el sem kezdte Obama kikezdését, McCain igazi sztorijainak (vietnami hadifogoly, két fia Irakban szolgált, örökbefogadott egy rossz sorban élő bangladesi gyermeket) mediális bevetését. Az ehhez hozzájáruló látens választói rasszizmus inkább McCaint nyomja a győztes szerepébe. Ó azonban, bölcs politikusként, egyelőre hagyja a fiatal politikus-ce- lebet tetszelegni ebben a szerepben, hogy a megfelelő pillanatban csapjon le. FIGYELŐ Ukránosítják a magyar iskolákat Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium új kampányba kezdett a nemzetiségi tannyelvű iskolák oktatásának államnyelvre történő átállítása kapcsán, így egy tanóra keretében egyes tantárgyakat az iskola nyelvén és ukránul kell majd tanulniuk a diákoknak - írta tegnap a kijevi Szegodnya című napilap. Az orosz nyelven megjelenő újság idézte Ivan Vakarcsuk oktatási minisztert, aki szerint a májusban kiadott rendelete nem más, mint az állam gondoskodása a nemzetiségi iskolák tanulóiról, akik nem versenyképesek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételinél és az emelt szintű érettségi vizsgákon. Mind a felvételit, mind az érettségit a hatóságok három év múlva teljesen ukrán nyelvre akarják átállítani - emlékeztetett a lap. A cikk szerint azonban a nemzetiségi kisebbségek, akik az orosz anyanyelvűeket is beleszámítva az ország lakosságának közel felét teszik ki, másként vélekednek a kérdésről. Az orosz ajkú régiókban a helyi hatalom a miniszteri rendeletet az állampolgárok anyanyelvű oktatási jogai ellen intézett támadásnak tekinti. Az újság megszólaltatta Nyikolaj Levcsenkót, Donyeck város tanácsának titkárát, aki elmondta: nem megengedhető, hogy az oktatási minisztérium „garázda, nacionalista kirohanásai” sértsék a donyec- kiek érdekeit. Hozzátette: nem fogjuk megsérteni a törvényeket, hanem olyan módszert keresünk, amellyel a régió lakosságához igazíthatjuk őket. Donyeck megyében szavatolt a gyerekek szüleik által választott nyelven történő oktatása, s ez nem sérülhet - közölte a kelet-ukrajnai tisztségviselő. Egy észak-bukovinai román tannyelvű gimnázium igazgatója, Jevgenyij Tovamickij a lapnak kifejtette: a miniszteri rendeletben foglaltak megvalósítása csak rontani fogja a gyerekek ukrántudását. Azt kijelenteni, hogy a matematikát jobb ukránul oktatni, butaság - fogalmazott a pedagógus, aki szerint alaptétel, hogy a gyerekeknek anyanyelvükön kell végezniük a középiskolai, sőt a felsőfokú tanulmányaikat is. Az újság emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarok és az ottani megyei hatalom is az ukránosító miniszteri rendelet visszavonását sürgeti, s hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Régiók Pártja (PR) több mint félszáz parlamenti képviselője kilátásba helyezte az oktatási miniszter lemondatását, ha nem vonja vissza az alkotmány három cikkelyét is sértő uká- zát. Egyetért a régiópártiakkal Sztanyiszlav Nyikolajenko, előző oktatási miniszter. A kijevi lapnak elmondta: Ukrajna mind az alkotmányában, mind az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásával kötelezte magát arra, hogy biztosítja a gyerekek anyanyelven történő tanulását, az oktatás nyelve ezért csak a szülők beleegyezésével állítható át ukránra. Ez a törvények szerint nem tehető meg semmilyen jogszabállyal, rendelettel, így az bírósági úton könnyűszerrel érvényteleníthető - mutatott rá a volt ukrán oktatási miniszter. (MTI)
