Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-05 / 181. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 5. Vélemény És háttér 7 Brown nyomás alatt Tovább növekszik a politi­kailag meggyengült Gordon Brown brit miniszterelnökre nehezedő nyomás. A BBC szerint Tony Blair hívei hete­ken belül a nyilvánosság elé akarnak állni a jelenlegi fon­tos problémák megoldását szolgáló politikai kezdemé­nyezésekkel. Több volt mi­niszterről van szó, akik be­vallottan a Labour-kor- mányban kialakult vákuu­mot akarják betölteni. Egyút­tal a párt arculatát kívánják erősíteni a közvélemény-ku­tatások szerint egyre népszerűbb konzervatív el­lenzékkel szemben. A BBC neve említése nélkül idézte az egyik minisztert: „Gordon Brownnak már nincs hova hátrálnia”. (MTI/dpa) Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nem akart, nem is „lett szeretett elnökünk" - Sólyom László 3 éve államfő Sólyom - az öntörvényű Tegnap volt három éve, hogy hivatalba lépett Só­lyom László magyar köz- társasági elnök. Tevékeny­ségének megítélése el­lentmondásos, abban vi­szont teljes az egyetértés, hogy egészen más, mint elődei. Öntörvényűsége már az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, és sokkal jobban beleszól a politikába, mint a korábbi államfők. Az utóbbi hóna­pokban ugyanakkor hát­térbe vonult: főleg nem­zetközi kötelezettségeinek tesz eleget, utolsó interjú­ját pedig februárban adta. HÁTTÉR Három éve lépett hivatalba Só­lyom László. A köztársasági elnök tevékenysége - korábbi ígéreté­nek megfelelően - teljesen eltér elődei gyakorlatától, ezért annak megítélése is meglehetősen el­lentmondásos. Az államfő to­vábbra is vezeti a politikusok népszerűségi listáját, ám hamar „felzárkózott” a mezőnyhöz: elő­deihez hasonló, kezdeti 70-80 százalékos bizalmi indexét 50 pont körülire tornázta le. Az Alkotmánybíróság első el­nöke határozott elképzelésekkel költözött be a Sándor palotába. Megdöbbenést keltett azon kije­lentése, hogy nemcsak a pártok­tól, hanem a közvéleménytől is független lesz. „Nem akarok sze­retett elnökünk lenni” - fogal­mazott, és ehhez tartotta is ma­gát. Elődei inkább protokolláris, a belpolitikától nagy távolságot tartó magatartásával ellentétben Sólyom László sokkal többet sze­repel, és sokkal többször, ráadá­sul igen keményen szól bele a politikába, bírálva az ellenzéket is, de leginkább a kormányt, és nem „párbeszél”, hanem kinyi­latkoztat. Határozott és kiszámíthatatlan Öntörvényűsége a kezdetektől megnyilvánult. Nem kért az 50 milliós beiktatási ceremóniából, viszont szóvá tette, hogy nem ta­lálnak neki méltó rezidenciát. El­ső inteijújában bejelentette, hogy addig nem megy az Egyesült Ál­lamokba, amíg ujjlenyomatot vesznek a beutazóktól. Megszün­tette azokat a hétfő reggeli talál­kozókat, amelyeken korábban Mádl Ferenc és Göncz Árpád a miniszterelnökkel és a házelnök­kel vitatta meg az ország dolgait. (A balatonőszödi beszéd nyilvá­nosságra kerülése után meg­szűntek a kormányfővel tartott egyeztetések is. Sólyom László nehezményezte, hogy korábban, amikor a gazdaság állapotáról kért tájékoztatást a miniszterel­nöktől, „csalódást keltő” anyagot kapott.) Ehelyett a konkrét ügyekben folytatott megbeszélé­seket választotta. Visszatérő kudarca személyi politikája, amelyet szintén a füg­getlensége jegyében hirdetett meg. Az alkotmányból kiindulva (a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával vá­lasztja az ombudsmanokat, a leg­felső bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt) megszüntette azt a ko­rábbi gyakorlatot, hogy egyeztet a pártokkal a jelöltekről, és csak szakmai alkalmasság alapján, egyedül jelöl. A pártoknak vi­szont ez nem tetszik, és a szava­zati arányokból kiderül, hogy nem csak a kormányoldalnak vannak ezzel problémái. Ezért nincs még adatvédelmi biztos, nincs elnöke a Legfelsőbb Bíró­ságnak, ezért kellett többször is szavazni az országgyűlési bizto­sokról és a legfőbb ügyészről is. Belga vagy sem? Távolságtartását azonban ha­mar megkérdőjelezték. Bár ő pár­tok felett állónak, egyenesen „belgának” nevezte magát, az el­ső kételyek már 2006 elején fel­merültek, amikor Orbán Viktor az államfőnél tett látogatása után bejelentette, hogy hányat is kell aludni a választásokig. Később beigazolódott, hogy a Fidesz el­nöke pontosan számolt, és bár az államfő is cáfolta, hogy konzul­tált volna a dátumról a politikus­sal, a történtek nem tettek jót az imázsának. Kritikával leginkább a kor­mányt és a kormánypárto(ka)t il­leti, ezért ha fideszesnek nem is, azért jobbosnak már elkönyvel­ték. Ennek legegyértelműbb bi­zonyítékát abban látták a balol­dalon, hogy az őszödi beszéd mi­att kirobbant zavargások kapcsán először elítélte ugyan az erősza­kot, az önkormányzati választá­sok estéjén azonban kvázi távo­zásra szólította fel Gyurcsány Fe­rencet, akkor, amikor a botrány kezdett lecsengeni. Pedig időn­ként kapott a jobboldal is. Elítélte az Árpádsávos zászlók használa­tát is, és többször is összefogást sürgetett a pártok között. A jobbról érkező nyomás elle­nére nem „meszelte el” a meg­szorító csomagot 2006-ban. Só­lyom László tartotta magát ko­rábbi ígéretéhez: posztját nem tekinti az alkotmánybírói regná­lás meghosszabbításának, így olyan esetekben él törvény adta A „belga" elnök (SITA-fotó) jogaival, amikor az különösen indokolt. A törvénycsomag nem alkotmányellenes, viszont súlyos gazdasági következményekkel járna, ha nem lépne hatályba, az Alkotmánybírósághoz pedig bármelyik magyar állampolgár fordulhat - indokolta az államfő. A gyűlöletbeszéd-törvényt azon­ban továbbította korábbi mun­kahelyére, és az el is meszelte a szocialista javaslatokat. Sikerek és kínos momentumok Legsúlyosabb fiaskói közé tar­tozik, hogy 2006-ban nem fogott kezet a március 15-én kitünte­tett Fekete Jánossal, a Kádár­korszak emblematikus bankár­személyiségével. Ezt utóbb megbánta. Egy másik kitüntetés­sel kapcsolatos döntésével pedig pályafutása talán legnagyobb viharát kavarta 2007-ben: a mi­niszterelnök javaslata ellenére megtagadta Horn Gyula kitünte­tését, de nem a volt kormányfő karhatalmista múltja miatt, ha­nem amiért Horn állítólag máig ellenforradalomnak tartja 1956-ot, és egy német lapnak adott nyilatkozatában közölte, a pufajkások anno a törvényes rendet védték. Bár meglehetősen öntörvényű, sok esetben kiszámíthatatlan, néhány dologban igen követke­zetes: eredeti szándékának meg­felelően sokat törődik a jogálla­misággal, a határon túli magya­rokkal és a környezetvédelem­mel. Amikor csak lehet, igyekszik megvédeni az embereket a poli­tikusoktól. Például a lehető leg­rövidebb kampányra ad csak le­hetőséget a pártoknak, és legelső - egyébként a nemzeti zászló hi­ánya miatt nagy port kavart - új­évi köszöntőjében arról beszélt, hogy a felelős ember reális ígére­teket várhat csak el a pártoktól. Szívügye a „civil kurázsi” és a környezetvédelem: első kezde­ményezései egyikeként létrehoz­ta a „zöld államelnökök” hálóza­tát, biciklizett a Critical Mass-on, gyalogolt a Zengőn a katonai ra­dar építése ellen tiltakozva, és be­járta a nemzeti parkokat. Idén áprilisban külön is elment abba a Hollán Ernő utcai jegyirodába, amelyet szélsőjobbosok támad­tak meg. Az erőszakba torkolló melegfelvonulásról azonban nem volt egy szava sem, igaz, a mi­niszterelnök által kezdeménye­zett közjogi méltóságok találko­zóján részt vett. . Hónapok óta háttérben Az utóbbi időszakban azonban a korábbiakhoz képest sokkal ke­vesebbet szerepel. Az első két-két és fél évben történt megnyilvánu­lásaiban pedig igen messze került attól a megválasztása előtt han­goztatott eredőtől, hogy kizárólag a legalapvetőbb morális kérdé­sekben kíván véleményt monda­ni. A köztársasági elnök számos nyilatkozata, beszéde aktuálpoli- tikai, sőt, végül már gazdaságpoli­tikai jelentőséggel is bírt. Tavaly augusztusban például tárgyalást kezdeményezett a pártokkal a költségvetésről és a költségvetési hivatal felállításáról. Az utóbbi hónapokban azon­ban visszavonult. Interjút utoljá­ra februárban adott a népszava­zásról és az egészségbiztosítási törvényről, míg korábban három­négy hetente jelentek meg vele készült interjúk. Az utóbbi hóna­pokban leginkább nemzetközi el­foglaltságainak tett eleget. Leg­közelebb augusztus 20-án várha­tunk tőle belpolitikai vonatkozá­sú kijelentéseket, (hírszerző.hu) Barack Obama, miután kipróbálta, milyen is népszerű amerikai politikusnak lenni Európában, Washingtonban folytatta program­ját. A Washington Post szerint a média számára kiadott napi prog­ramjában nyolc pontból hat titkosított volt (a lap szerint ezt még Dick Cheney alelnök is megirigyelhette volna), a pakisztáni mi­niszterelnökkel való találkozója miatt pedig egy egész utcát is le­zártak Washingtonban (ezt meg Bush...). Ugyanazon a héten pe­dig az Obama-kampánystáb feketelistára tette a New Yorkért, a nemrég közölt karikatúrája miatt, ahol Obamát muzulmán, fele­ségét pedig csak egyszerűen hazai terroristaként ábrázolták. Bár a New Yorker, amely liberális lapként eddig éppen a fekete jelöltet támogatta, az Obama-házaspár elleni összes hülyeséget gyűjtötte csokorba a karikatúrában, a céltábla megorrolt és visszalőtt. Luka- senko Belarusszában ez természetes jelenség, Fico Szlovákiájában is egyre inkább rákapnak a politikusok a jó és a rossz média kivá­lasztásába - Amerikában azonban már régóta nem láttam ekkora öngólt. Amerika első fekete elnökjelölte bizony, amint esélyessé vált, el­szállni látszik- önmagától. Demokrata „vélelmezett” jelöltből valószínű elnökké avanzsált, elfeledve, hogy az utolsó, legfonto­sabb akadály még hátravan. Igazi „celeb” lett belőle, legalábbis az elmúlt héten a kulcsállamokban vetített McCain reklám szerint, amely Obamát, Britneyvel és Paris Hiltonnal együtt nyomatja a tisztes, fehér(!), kétkezi munkások számára... A kora őszi pártkonvencióig butaság lenne leírni a republikánus je­lölt John McCaint. Egyenesen az ő javára írták ezt a forgatóköny­vet, melyben ő a háttérből, szerényen, a nép (republikánus) em­bereként próbálja meg a legújabb amerikai celebet az elnökségtől elütni. A nincstelen, pénztelen McCain ott is kullog, maximum egy százalékkal leszakadva az ünnepelt csillag Obama mögött. Szinte teljes a döntetlen. És amíg a demokrata csatában Hillary ellen Obama kijátszotta az összes aduját, addig McCainnek akad még bőven a tarsolyában. A republikánus kampány-gépezet még csak el sem kezdte Obama kikezdését, McCain igazi sztorijainak (vietnami hadifogoly, két fia Irakban szolgált, örökbefogadott egy rossz sorban élő bangladesi gyermeket) mediális bevetését. Az ehhez hozzájáruló látens vá­lasztói rasszizmus inkább McCaint nyomja a győztes szerepébe. Ó azonban, bölcs politikusként, egyelőre hagyja a fiatal politikus-ce- lebet tetszelegni ebben a szerepben, hogy a megfelelő pillanatban csapjon le. FIGYELŐ Ukránosítják a magyar iskolákat Az Ukrán Oktatási és Tudo­mányos Minisztérium új kam­pányba kezdett a nemzetiségi tannyelvű iskolák oktatásának államnyelvre történő átállítása kapcsán, így egy tanóra kereté­ben egyes tantárgyakat az isko­la nyelvén és ukránul kell majd tanulniuk a diákoknak - írta tegnap a kijevi Szegodnya című napilap. Az orosz nyelven meg­jelenő újság idézte Ivan Vakar­csuk oktatási minisztert, aki szerint a májusban kiadott rendelete nem más, mint az ál­lam gondoskodása a nemzeti­ségi iskolák tanulóiról, akik nem versenyképesek a felsőok­tatási intézményekbe történő felvételinél és az emelt szintű érettségi vizsgákon. Mind a felvételit, mind az érettségit a hatóságok három év múlva tel­jesen ukrán nyelvre akarják át­állítani - emlékeztetett a lap. A cikk szerint azonban a nemze­tiségi kisebbségek, akik az orosz anyanyelvűeket is bele­számítva az ország lakosságá­nak közel felét teszik ki, más­ként vélekednek a kérdésről. Az orosz ajkú régiókban a helyi hatalom a miniszteri rendele­tet az állampolgárok anya­nyelvű oktatási jogai ellen in­tézett támadásnak tekinti. Az újság megszólaltatta Nyikolaj Levcsenkót, Donyeck város tanácsának titkárát, aki elmondta: nem megengedhe­tő, hogy az oktatási miniszté­rium „garázda, nacionalista kirohanásai” sértsék a donyec- kiek érdekeit. Hozzátette: nem fogjuk megsérteni a törvénye­ket, hanem olyan módszert ke­resünk, amellyel a régió lakos­ságához igazíthatjuk őket. Do­nyeck megyében szavatolt a gyerekek szüleik által válasz­tott nyelven történő oktatása, s ez nem sérülhet - közölte a ke­let-ukrajnai tisztségviselő. Egy észak-bukovinai román tan­nyelvű gimnázium igazgatója, Jevgenyij Tovamickij a lapnak kifejtette: a miniszteri rende­letben foglaltak megvalósítása csak rontani fogja a gyerekek ukrántudását. Azt kijelenteni, hogy a matematikát jobb uk­ránul oktatni, butaság - fo­galmazott a pedagógus, aki szerint alaptétel, hogy a gyere­keknek anyanyelvükön kell végezniük a középiskolai, sőt a felsőfokú tanulmányaikat is. Az újság emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarok és az ottani megyei hatalom is az ukránosító miniszteri rendelet visszavonását sürgeti, s hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Régiók Pártja (PR) több mint félszáz parlamenti képviselője kilátásba helyezte az oktatási miniszter lemondatását, ha nem vonja vissza az alkotmány három cikkelyét is sértő uká- zát. Egyetért a régiópártiakkal Sztanyiszlav Nyikolajenko, előző oktatási miniszter. A ki­jevi lapnak elmondta: Ukrajna mind az alkotmányában, mind az Európai Regionális és Ki­sebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásával kötelezte magát arra, hogy biztosítja a gyere­kek anyanyelven történő tanu­lását, az oktatás nyelve ezért csak a szülők beleegyezésével állítható át ukránra. Ez a tör­vények szerint nem tehető meg semmilyen jogszabállyal, ren­delettel, így az bírósági úton könnyűszerrel érvénytelenít­hető - mutatott rá a volt ukrán oktatási miniszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents