Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-04 / 180. szám, hétfő
Miért kell klórozni íz ivóvizet? VII. oldal egészségünkre Anyatej: a legtökéletesebb táplálók Vili. oldal 2008. augusztus 4., hétfő 6. évfolyam 29. szám Bőrimplantátum - élő sejtekből Új remény azoknak, akiket a végtagamputáció fenyeget II. oldal Héjastól is fogyaszthatjuk Nátriumtartalma elhanyagolható, káliumtartalma viszont jelentős IV. oldal V. oldal Korparancs: mozogjunk változatosan! A testedzésbe minden belefér, ami nagyobb megterhelést jelent Európában minden órában három gyermek hal meg baleset következtében, vagyis évente összesen 28 ezer Egy pad se maradjon üresen... Vészhelyzetben gyors és határozott segítség kell (scx.hu) Milyen jó lenne, ha az iskolakezdéskor egy pad sem maradna üresen, ha minden gyermek épségben, egészségben kezdhetné meg a tanulást. Sajnos, már most tudjuk, hogy ez csak álom. Csak Szlovákiában július végéig 25 gyermek vesztette életét balesetben. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Úgy tűnik, valami végre elindult, mégpedig jó irányba - legalábbis ezt hangsúlyozták a szakemberek, akik a nyár kellős közepén tájékoztatták az újságírókat a gyermekek szervezett balesetmegelőzéséről. Eddig állítólag azért nem lehetett látványos eredményt elérni, mert Szlovákia nem tudott pontos adatokat felmutatni arról, hogy évente hány gyermeket ér szerencsétlenség. Az is jelentősen segíti ezt a kedvező folyamatot, hogy az Európai Unió eléggé erőteljesen támogatja - nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is -, hogy a tagországokban országos balesetregiszter és traumatológiai centrumok létesüljenek, s mielőbb iktassák be az iskolák oktatási tervébe az ún. balesetmegelőzési órát. Persze mindehhez sok pénz kell. „Az út elején vagyunk” - mondta dr. Miloslav Mikolášik EU- képviselő. Az országos regiszter már alakul, s óriási dolog lenne a traumatológiai centrumok létre- * hozása is. Miről is van szó? Számtalanszor bebizonyosodott, hogy ha egy gyermek olyan vidéken szenved balesetet, ahol a közeli kórházban nem kaphat speciális ellátást, mind a túlélési esélyei, mind a teljes gyógyulási esélyei rohamosan csökkenek. Pedig ha azonnal traumatológiai osztályra Észrevételeiket, kérdéseiket az egeszsegunkre@ujszo.com címre is elküldhetik. kerülne, a kilátásai csaknem megkétszereződhetnének. Persze ennek a hálózatnak a kiépítése anyagi szempontból nagyon igényes. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés: vajon az egészségbiztosítók miért nem érzik fontosnak az ilyen központok támogatását? A balesetet sokféleképpen meg lehet előzni, vagy legalább a következményeket enyhíteni. Dr. Darina Sedláková, a WHO szlovákiai irodájának elnöke szerint lényegében már szeptemberben megindulhatna a balesetmegelőzési oktatás az iskolákban, de még nincs hozzá tankönyv és munkafüzet. Ezen a téren gyorsan kellene lépni, hiszen ha a gyermek mondjuk kémiaóráról hiányzik, attól még nem lesz semmi baja, de ha a megelőzési órán nem vesz részt, az ott tanultak hiánya miatt akár életét is vesztheti. Európában minden harmadik haláleset baleset számlájára írható. Évente 252 ezer ember hal meg így. Az egyes tagországok között jelentősek a különbségek, ami arra figyelmeztet, hogy a megelőzés terén óriási tartalékok vannak. Szlovákia is a rosszabbak közé tartozik. Megdöbbentő, hogy Európában minden órában három gyermek hal meg baleset következtében, vagyis évente összesen 28 ezer. A balesetveszély a 10. év után érezhetően megemelkedik, és 13-15 éves korban a legnagyobb. A srácok minden tekintetben rosszabb helyzetben vannak: gyakrabban éri őket baleset, és a következmények is súlyosabbak. Egy felmérés szerint a szülők 91 százaléka abban a hitben él, hogy a lakás biztonságos. Ezért meghökkentő, hogy évente 42 százalékot tesznek ki az otthoni balesetek. A fokozott odafigyelés, a veszély kockázatának csökkentése tehát valóban rendkívül fontos. A gyermeksérülések másik nagy csoportját a közlekedési balesetek okozzák. A felnőttek akkor talán jobban elgondolkodnak az áldatlan helyzetről, ha egy-egy me- dializált gyermekbalesetről hallanak. Akkor talán megfordul a fejükben, mi lenne, ha az ő gyermekükkel történne mindez. Harminc évvel ezelőtt Finnország kötelezővé tette az autóülések használatát. Az intézkedés hatása minden várakozást felülmúlt: a halálos balesetek száma 60-70 százalékkal csökkent. Míg a legkisebbek esetében elsősorban a felnőttek nem megfelelő viselkedése okozza bajt, a nagyobb gyermekek saját viselkedésükkel okozhatnak balesetet. Tehát mind a felnőtteknek, mind pedig a nagyobb gyerekeknek van mit tanulniuk. Tudni kell, hogy a kamaszok azok, akik szívesen próbálják ki az extrém és adrenalin sportokat. Baj akkor lehet, ha felkészületlenül, megfelelő felszerelés nélkül indulnak sportolni. Az adrenalinszintet emelő szórakozásnak semmi köze a tényleges sporthoz. Egyszerűen tudatos ha- zardírozásról van szó, pusztán az izgalom és veszély miatt. A fiatalok sokszor feleslegesen kockáztatnak, nem mérik fel a veszélyt. Gondoljunk csak az ismeretlen tárgyakkal manipuláló, a vasúti síneken botorkáló, vagonokon mászkáló, kivilágítatlanul kerékpározó srácokra. A gyermekek megóvásában óriási szerepük van a szülőknek. Viselkedésükkel ugyanis akaratlanul is példát mutatnak. Gyakran nem is tudatosítják, hogy a gyermek alaposan megfigyeli, hogyan vezet, dolgozik, közlekedik a szülő. Ebből adódik, hogy a közlekedési szabályok megsértését később ők is természetesnek veszik. Az Európai Unió elhatározta, hogy 2001-2010 között a felére, 54 ezerről évente 27 ezerre csökkenti a közúti balesetek számát. Ezért 2008. október 13-ára meghirdette a közúti biztonság európai napját, hiszen a belesetek kétharmada a közutakon történik, és gyakran sújtja a védtelen gyalogosakat. Azt mindenkinek kellene tudnia, hogy a segítségnyújtás elmulasztása bűntett. Sokat lehetne javítani a helyzeten, ha mindenki ismerné az elsősegély szabályait. A balesetet sokféleképpen meg lehet előzni, vagy legalább a következményeket enyhíteni. Rosszul cselekszik az, aki azért nem nyújt elsősegélyt, mert attól fél, hogy valamit elront, hogy nagyobb kárt okoz. Aki bajban van, annak óriási jelentőségű, ha valaki a közelben segíteni tud. Ha például mesterséges lélegeztetéskor egy-két borda el is törik, az hamar beforr, de ha a szívet nem sikerül újraindítani, akkor nincs tovább, mindennek vége. Ezt kellene kivédeni, (ki) BALESETBEN EGY ÉV ALATT ELHUNYT GYALOGOSOK SZAMA SZLOVÁKIÁBAN 51 □ 0-9 évesek ■ 10-14 évesek □ 15-17 évesek □ 18-20 évesek ■ 21-24 évesek □ 25-64 évesek ■ 65 évesek és idősebbek □ a kor ismeretlen EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ Brit kutatók szerint két-három év múlva akár tablettában is be- vehetik azt a csodaszert, amely csökkenti a prosztatarákosok fájdalmait. ♦ Megnöveli az agyvérzés kockázatát, ha a menopauza után lévő nők rendszeresen napi 9 óránál többet alszanak - mutatták ki amerikai kutatók. GYÓGYTURMIX Hogyan legyünk koránkelők? Nem könnyű éjszakai bagolynak lenni, pedig ez valahol a mi döntésünk is. Az orvosi nyelven „késleltetett alvási fázis” arra a jelenségre utal, amikor valaki későn kel és későn ébred. Néhány egyszerű lépéssel átállíthatjuk a szervezetünk óráját, és nyerhetünk egykét plusz percet alvásra. 1. A rutin: Próbáljon meg minden nap ugyanabban az időpontban felkelni! 2. Engedje be a napfényt: Aludjon keleti tájolású szobában, sötétítő nélkül. 3. Szerezzen segítséget: néha szükség lehet altatóra az esti elalváshoz, ez azonban csak a napi rutin kialakulásáig tart. 4. Csend: Ne olvassunk és ne nézzünk tévét az ágyban. 5. Kis étkezés: Nem érdemes sokat enni vacsorára, de valami harapnivaló jó hatású lehet. A triptofán nevű aminosavat tartalmazó ételek, elsősorban a tej és a pulyka fogyasztása előnyös. 6. Hagyjuk el a koffeint: Ne fogyasszunk kávét. Kis mennyiségben jó hatású lehet reggelente, de délután már nem szabad koffeint fogyasztani. 7. Csillapodjon le: Ne sportoljon lefekvés előtt, ez ugyanis emeli a testhőmérsékletet, ami megzavaija az alvást. 8. Ne erőltesse a reggeli indulást: A reggeli lassúság nem jelenti azt, hogy lusta vagy érdektelen. Az éjszakai bagoly életmód legalább ötven százalékban genetikai tényezőkre vezethető vissza. Az elhízás és a pikkelysömör A pikkelysömör és az elhízás kapcsolatát kínai kutatók 466 pik- kelysömörös betegen, és 177 nem, kor és etnikum szerint illesztett kontroll személyen vizsgálták. Arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a nagyobb derék-csípő arányhoz jelentősen magasabb pikkelysömör kockázat társul. A hasi típusú elhízás önmagában szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Az ilyen testalkatú egyének szervezetében több gyulladáskeltő anyag termelődik, mint az azonos testtömeg indexű (BMI), de más zsíreloszlású egyénekben. Az ismert hajlamosító génszakaszt hordozó betegeknél, a többiekhez képest csaknem kilencszer gyakrabban találtak pikkelysömört. Csaknem háromszor gyakoribb volt azoknál, akik hasi típusú elhízással éltek, és összefüggés volt a BMI és a bőrbetegség gyakorisága között is. Ezen kívül akiknél kimutatható volt a hajlamosító génszakasz is, 35-ször gyakoribb volt a pikkelysömör előfordulása. A kutatók megállapították, hogy az elhízás, főként az úgynevezett hasi típusú elhízás fokozza a pikkelysömör kialakulásának kockázatát. (Newsweek)
