Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-26 / 199. szám, kedd

8 Kultúra UJSZO 2008. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com Külhoni művészeti fesztivál a Millenárison Hét végén: Art-Mozaik ELŐZETES Budapest. Art-Mozaik címmel külhoni művészeti fesztivált ren­dez augusztus 29-én, 30-án és 31-én a Millenárison az Égtájak Iroda. A fesztivál célja, hogy olyan te­hetséges művészekhez, művészeti együttesekhez hozza közelebb a budapesti közönséget, akik már ismertek és kedveltek Magyaror­szágon is, illetve akik számára ez a fellépés hozhatja meg a kiugrási lehetőséget. A Millenáris Park programja el­sősorban gyerek-, diák- és amatőr színtársulatokra (Tinikomédiá­sok, Bóbita gyerekszínjátszó cso­port, Novus Ortus Diákszínpad, Berkenye Diákszínjátszó Csoport, Meseláda Bábcsoport, Szabadkai Színitanoda, a Beregszászi Szín­ház Gyermekstúdiója, a Zentai Gimnázium Drámacsoportja), va­lamint verséneklő együttesekre (Kelemenék, Borostyán, Kor-Zár stb.) épül. A gyerekeket hivatásos együttesek produkciói várják (Szabadkai Gyermekszínház, Rozsnyói Meseszínház, Szent Longinus Középkori Hagyomány- őrző Egyesület, Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell stb.), valamint székelyudvarhelyi és füleki kéz­művesek foglalkozásai. Látható lesz Juhász R. József Egy lehetséges múlt című interak­tív hanginstallációja - a kiállítás­hoz performansz, „koncert” is kapcsolódik-, a kassai Rovás mű­vészeti csoport alkotásai, vala­mint néhány határon túli színház sikeres produkciójának díszlet­részletei (Beregszász, Komárom, Szentgyörgy). A Fogadó galériá­jának korlátján Henning János ci­gány tematikájú fotói kapnak he­lyet, a Pódiumon pedig Szilágyi Nándor szabadkai színész Fotó- Vers című kiállítása lesz megte­kinthető. A Teátrum esténként profi színházi produkcióknak biztosít helyszínt. A Komáromi Jókai Színház A bor című zenés falusi történetét mutatja be, a Beregszá­szi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház legfrissebb bemutatóját, a Dekameront viszi, valamint a közönségcsalogató produkciók közül a Vajdasági Tanyaszínház Hegedűs a háztetőn című darabja lesz látható. A fesztivál három napja alatt a Millenáris - Fogadó ad helyet az esti könnyűzenei koncerteknek. A bemutatkozó formációkra a nem­zetközi felállás jellemző, tagjaik között vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar zenészt éppúgy találunk, mint román, szlovák muzsikust. Augusztus 29-én a Zuboly playz Jazz és a Kistehén Tánczenekar, 30-án a Peter Lipa Quintet és a Harcsa Veronika Quartet, 31-én pedig a Slang, Ferenczi György és a Rackajam ad koncertet. A zenei programokat követően a közönség még élvezheti a vajdasá­gi Góbi Rita magyar-finn kopro­dukcióban született Fehér fal - Ins­pirációk Rodinre című kortárs- tánc-előadását, valamint a Szilá­gyi Nándor Fotó-Vers c. kiállításá­hoz kapcsolódó performanszt. (éi) De Niro ferrazzanói polgár lesz Milánó. Szívének kedves ajándékot kapott Robert De Niro 65. szü­letésnapjára. Az olasz-amerikai színész felkerül a dél-itáliai Ferraz- zano község választói névjegyzékére és a külföldön élő olaszok anyakönyvébe. A hírt hivatalos fórumok - a polgármester és a New York-i konzulátus - erősítették meg. A regisztrálás a bronxi születésű művész kérésére történik, aki - miután korábban meg­kapta az olasz állampolgárságot- tovább akarja erősíteni kapcsola­tait a dél-olaszországi Campobasso közelében lévő kis faluval, ahonnan dédapja, akit Di Nirónak hívtak, kivándorolt. Dédunokája, akinek nevében csak egy apró változtatás történt, még szeptember vége előtt megkapja mindazokat a jogokat, amelyek egy ferrazza­nói polgárt megilletnek- írta a Corriere della Sera, (mti) TOLLVONÁS Örömtánc JUHÁSZ DÓSAJÁNOS Vártam, hogy hazai lapjaink, honlapjaink is beszámolnak az Örömtánc című televíziós so­rozatról, amely először magyar színészsztároknak biztosított bemutatkozási lehetőséget, de ráadásként egy nemzetközi adást is betervezett, ahol szom­széd országok, valamint török és finn tánccsoportok mutattak ízelítőt népi hagyományaikból. A versenykiírás egyetlen felté­tele az volt, hogy a hagyomá­nyokat modem formában kell tálalni, de hogy ez mit is jelent valójában, arra még Sebő Fe­renc, a zsűri egyik tagja is kité­rő választ adott. Nem voltak azonban okosabbak a zsűri külhonból érkezett tagjai sem, így egyes produkciók pontszá­mai közt meglehetősen nagy különbségek voltak. Mindezt leszámítva izgalmas estének lehettünk szemtanúi, amely már azzal, hogy Magyarország szomszédait egy közös, kultu­rális műsorba „kényszerítette”, megtette a magáét. Hisz ahogy nem ismerjük saját régiónk ér­tékeit, még kevésbé tudunk mit kezdeni velünk ezer éve együtt élő népekkel, kivéve, amikor a közös sérelmeinket kezdjük so­rolni. Mert azokból van bőven. És még mindig sokan (főleg po­litikusok) hiszik, hogy nemze­tüket nem a másik mellett, ha­nem a másik rovására kell meghatározni. Talán nem vé- leden, hogy egy minapi felmé­rés szerint is a szlovák tizenéve­sek a magyarokat kedvelik a legkevésbé (vigyázat, most fi­noman fogalmaztam). Ezért örültem különösen Juraj Jaku- bisko új, Báthory Erzsébet éle­tét a megszokottól eltérő for­mában bemutató filmjének is, amely szintén fontos lépés le­het a közeledés felé. Az Öröm­táncnak viszont volt még egy hozadéka. A műsorban bemu­tatkozott a SĽUK népi együttes is, a Csodakalap című koreo­gráfiájával, amely azzal tűnt ki a többi produkció közül, hogy tisztán olvasható tartalmat is közvetített a népi hagyomá­nyok ma is létező hatalmáról, s ezt a koreográfiát egy magyar ember, Varga Ervin készítette. Hatalmas sikert arattak, s ezek a szlovák fiatalok bizonyára nagyon kellemes emlékeket őriznek majd a magyar főváros­ról és a magyar emberekről. Először adták át a társulat nyugdíjas színművésznője által alapított díjat a Komáromi Jókai Színházban Szvrcsek Anitáé a Lőrincz Margit Emlékgyűrű Szvrcsek Anita Lőrincz Margittól vette át a díjat (Dömötör Ede felvétele) V. KRASZN ICA MELITTA Komárom. Szvrcsek Anita, a Komáromi Jókai Színház tagja az első Lőrincz Margit Emlékgyűrű- díjas színművésznő. Lőrincz Mar­git a tavalyi évad végén, az Örö­kös Tag elismerés átvételekor je­lentette be: díjat alapít, amely minden évben azt a negyven év­nél fiatalabb színművésznőt illeti, aki a megelőző évadban az alapító szerint a legjobb, legemlékezete­sebb alakítást nyújtotta. Az első alkalommal Szvrcsek Anitára esett a művésznő választása, aki a hétfői évadnyitó társulati ülésen vehette át a gyűrűt és az emlékla­pot az alapítótól. Lőrincz Margit elmondta: az elmúlt hetekben több kérdést in­téztek hozzá ismerősei. Az egyik azt volt, miért csak színésznők ré­szesülhetnek ebben az elismerés­ben. „Röpke, 55 éves pályafutá­som alatt meggyőződtem róla, hogy a férfiak könnyebben érvé­nyesülnek ezen a pályán, mint a nők. Egyrészt a drámaírók több kiváló szerepet írnak számukra, másrészt a nőknek az anyaságot is össze kell egyeztetniük hivatá­sukkal” - hangzottak a művésznő szavai. A másik kérdés az anyagi­akra vonatkozott, hogy talán sze­rencsejátékon nyert pénzt oszt szét üyen formában. „Nem hullott az ölembe semmilyen nyeremény. Az elmúlt időszakban viszont két olyan gyönyörű ajándékot kap­tam a színháztól, amit, úgy érzem, viszonoznom kell - mondta Lő­rincz Margit. - Tíz év kihagyás után a Három sárkány, valamint a Forgószínpad című darabokban játszhattam, mégpedig fiatal te­hetséges kollégák mellett olyan egykori pályatársakkal, akik közül egyesekkel évtizedek óta még ta­lálkozni sem volt alkalmam.” Majd hozzátette: ő maga az 1972-73-as évadban az évad leg­jobb színésznőjeként egy gipsz­táblácskát kapott, és erre az elis­merésre ma is szívesen gondol vissza. „Ha majd 30-40 év múlva az unokáitoknak mutatjátok ezt a gyűrűt, gondoljatok arra, hogy va­laki őszintén gratulált nektek és tehetségesnek tartott titeket” - zárta szavait Lőrincz Margit. Szvrcsek Anita meghatottan vette át a díjat, idén immár a má­sodikat. Ebben az évben ugyanis ő kapta a Ferenczy Anna-díjat is, amelyet az évadzáró társulati ülé­sen a színház alkalmazottai titkos szavazással ítélnek oda az évad legkiemelkedőbb alakítását nyúj­tó, 40 évnél fiatalabb társulati tag­nak. ,A tavalyi évad igen sok­színűre sikeredett számomra, hi­szen a Hófehérke mostohájától kezdve a Forgószínpad maszkulin katonatisztjén át a Csárdáskirály­nő Ceciljéig nagyon különböző ka­raktereket játszhattam. Színészi- leg legigényesebb pedig az Anyám azt mondta, hogy ne! című darab Dorisa volt - nyilatkozta a színész­nő. - Nagyon örülök mindkét elis­merésnek, amelyek ugyanakkor kötelezik is az embert, hiszen most már ezeknek is meg kell felelnem.” Bár Lőrincz Margit művésznő remélhetőleg még sok éven ke­resztül személyesen választhatja ki az Emlékgyűrű várományosát, a színház vezetésével együtt a to­vábbiakról is gondoskodott: halá­lát követően a mindenkori igazga­tó, dramaturg és egy köztisztelet­ben álló színikritikus (ez utóbbi területen jelenleg Miklósi Péterre esett a választás) alkotta három­tagú kuratórium ítéli majd oda a díjat. Az X-akták - Hinni akarok nem a televíziós sorozattal megalapozott misztérium nyomvonalát követi Fagyos séta a véres embergyárban Talán mert a tiltás törvénye a legtöbbször hatékony rek­lámkampányként kamatoz­tatható, hétpecsétes szigorú hírzárlattal igyekeztek meg­óvni, s többé-kevésbé sike­rült is olyan titokban tartani az X-akták - Hinni akarok című mozidarab történetét, hogy kellőképpen felcsigáz­ták iránta az érdeklődést már a forgatás ideje alatt. TALLÓS1 BÉLA Melyik X-akták-rajongót ne in­dítanának kíváncsiságra olyan szokatlan biztonsági intézkedé­sek, melyek még a stábtagoktól is titoktartási fogadalmat csikarnak ki? A stábbal olyan nyilatkozatot írattak alá, hogy semmit sem árul­hatnak el a készülő produkcióról. Kell-e virtuális beetetésre alkal­masabb csali X-aktákra kiéhezett ufó-megszállottak számára, mint az a tény, hogy a készülő opus tel­jes forgatókönyvét csupán a két fő­szereplő ismerte, a történet többi aktora kizárólag a saját szövegré­szét kapta kézhez a skriptből, a hí­resztelések szerint azt is vörös pa­pírra nyomtatva, hogy még csak véletlenül se tudják fénymásolás útján sokszorosítani. Annyi azon­ban kitudódott, hogy a Hinni aka­rok nem földönkívüli-mítosszal sziporkázó és lefegyverző X-akták- epizódlesz. Ezzel együtt azt is lehetett tud­ni, hogy némi mítoszesszencia megfűszerezi majd a sztorit, noha - a produkció szlogenjével élve - az igazságot ezúttal a két ufológus- krimikutató, Mulder és Scully FBI- ügynök nem odaát, a földönkívüli csodatevő lények kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan birodalmában fogják keresni. Ezért aztán - mi­után a reklámmal körített rejtélyre a bemutatóval fény derült - az ufo- lázban égők, ha nem is teljes csa­lódással, ám mindenképpen pici kiábrándultsággal vehették tudo­másul, hogy Chris Carter rendező valóban nem a kilenc évadon át tartott sorozattal megalapozott, odaátról irányított misztérium nyomvonalát követi mozijával. Némi, nem tisztán követhető misz­térium-imitáció így is szorult az opusba, ám ez a rejtélyvilág ko­rántsem odaátról táplálkozik. A Hinni akarok misztikus médiuma spirituális látnoki erővel felruhá­zott, jövendölési képességekkel megáldott, zavart fickó. Aki transzállapotba-esésre, isteni su­gallatra vár, hogy az ügynökpárost a film középpontjába állított bűnügy felderítésében segíteni tudja. Kiderül azonban, hogy a fér­fiút sokkal inkább földi, mint föl­dönkívüli „démon” szállta meg, amely kiskorúak molesztálására űzi, s a lényével táplált misztikum a pedofília miatti zavartságával hozható összefüggésbe. E misztikus sci-fi történetéről annyit el lehet árulni, amit az első képsorok tárnak fel. Vagyis hogy csatasorba állított keresőcsoport eltűnt FBI-ügynökholttestét keresi holdbéli tájnak is beillő jeges hava­sokban. Tetem helyett azonban olyasmit találnak, amiből arra kö­vetkeztetnek, hogy a haláleset nem földi erők, hanem bolygólé­nyek cselekedeteivel van össze­függésben. S ezzel elkezdődik a Hét mesterlövész X-aktás verziója. A nyomozórészleg vezetője elkül­det Scully ügynökért, aki rég hátat fordított a speciális bűnügyeknek, s orvosként egy gyógyíthatatlan kórban szenvedő gyerkőc életét próbálja megmenteni a medicinát felülmúló, csodatételre alapozó erőfeszítéssel. Scully felkeresi a vi­lág végére önkéntes száműzetésbe elvonult Mulder ügynököt, aki tor- zonborz szakállal benőve, lestra­pált állapotban vezekel valami­lyen nőügy miatt. Scully természe­tesen talpra állítja, az önmaga és a hatóságok elől menekülő ex társat, s kézbe veszik az ügyet. Zimankós hegyi tájban botorkálnak - való­színűleg ez a fagyos kietlenség hi­vatott a földönkívüliség-érzetet táplálni. A kusza sztori boncolga­tása során sokféle szálon vonszol bennünket a film. Nem is minden­nek érünk a végére, mert közben olyasmibe bonyolódunk, amire nem számítunk. Nem elsősorban a két ügynök között kibontakozó hi­deg-hűvös, visszafogott love story a meglepő fordulat, hanem egy olyan modem Frankenstein-histó- ria, amelynek hátterében élet-ha- lálkutató szervmaffiózók titkos ténykedése húzódik meg. Az X-akták- Hinni akarok nem a televíziós sorozat izgalmas, feszí­tett rezüméje, hanem attól függet­len, más irányba araszoló, termé­szetfeletti akciókat nélkülöző, borzongató krimivel vegyített sci- fi. Véres embergyár és ügynöki szerelem. Dzsem és csalamádé. Hidegen tálalva. Mulder (David Duchovný) és Scully (Gillian Anderson) végre egymás­ra találnak (Fotó: Bontonfilm)

Next

/
Thumbnails
Contents