Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-26 / 199. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Putyin ellenzi a WTO-tagságot Moszkva. Korábbi nyilat­kozataival homlokegyenest ellenkező nyilatkozatot tett Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő. Szerinte országának nem származna előnye abból, ha végül belépne a Kereske­delmi Világszervezetbe (WTO). Hozzátette: Moszk­vának a csatlakozási tárgyalá­sok során tett néhány kötele­zettségvállalását is be kellene fagyasztani. Putyin a kormány egyik ülésén mondta ezt. Kö­zölte: folytatják a WTO-csat- lakozási tárgyalásokat, de tá­jékoztatják tárgyalópartnere­iket arról az orosz igényről, hogy néhány vállalásból - amelyek jelenleg ellentétesek az orosz érdekekkel - kilép­nének. Mint mondta: kiderült számukra, hogy nem jelent semmi előnyt a WTO-tagság, ha egyáltalán léteznek ilyen előnyök, és ezt a véleményt vi­lágossá kell tenniük partnere­ik számára. Oroszország 1995 óta tárgyal a WTO-belépésről, korábban úgy tűnt, hogy az idei év végéig megállapodás érhető el, most azonban a grú- ziai konfliktus nyomán több nyugati politikus úgy véli, hogy ez a helyzet veszélyezteti az orosz csatlakozást. (MTI) Kétszáz fogoly szabadult Jeruzsálem. Szabadon bo­csátott Izrael tegnap csaknem 200 palesztin foglyot annak reményében, hogy a Mahmúd Abbász palesztin elnöknek tett gesztussal sikerül megszi­lárdítania az akadozó békefo­lyamatot. A zsidó állam kor­mánya első ízben szánta rá magát olyan foglyok szaba­don engedésére, akiket izrae­liek elleni halálos kimenetelű támadások, merényletek mi­att fosztottak meg szabadsá­guktól. A foglyokat izraeli au­tóbuszokkal Beitúnia ellenőr­zőponthoz szállították, ahol a Palesztin Hatóság tisztségvi­selői - köztük Asraf al-Adzs- rami, a foglyok ügyeinek mi­nisztere - üdvözölték őket; egyesek hálájuk jeleként megcsókolták a földet. A sza­badon bocsátottak között volt az Izraelben legrégebben fog­va tartott palesztin elítélt, va­lamint a raboskodása ellenére a palesztin parlamentbe is be­választott Mohammed Abu Ali. Condoleezza Rice ameri­kai külügyminiszter tegnap újabb tárgyalásokat kezdett a Közel-Keleten. (MTI) Kínai püspök őrizetben Peking. Őrizetbe vették a kínai földalatti katolikus egy­ház egyik püspökét, a 73 éves Csia Cse-kuót, akit négy éven belül már 12. alkalommal börtönöztek be a hatóságok. A Vatikánhoz hű, Kínában il­legalitásban működő katoli­kus egyház püspökét az észak-kínai Hopej tarto­mánybeli Vucsiuból hurcol­ták el a rendőrök vasárnap. Az őrizetbe vétel oka, illetve a pap pontos fogva tartási he­lye egyelőre nem ismeretes. Csia Cse-kuót 1980-ban szen­telték pappá, s Csengtingben egy árvaházat irányít. Eddig összesen 18 évet töltött kínai börtönökben. (MTI) A Nyugat bírálja Moszkvát, mert az oroszok úgy vonultak ki Grúziából, hogy ottmaradtak - az orosz parlament a szakadárok mellett Sarkozy rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Eduard Kokojti (balra) déloszét és Szergej Bagaps abház „elnök" az orosz parlamentben (Reuters-felvétel) elnöke úgy döntött, hogy több tag­állam kérésére rendkívüli EU-csú- csothív össze szeptember elsejére a grúziai válsággal összefüggésben - jelentette be vasárnap este a francia elnöki hivatal. Megvitatják a Grú­ziának nyújtandó segélyek kérdé­sét, és szó lesz az EU Oroszország­hoz fűződő kapcsolatainak jövőjé­ről. Sarkozy közvetített az orosz­grúz konfliktusban, és létre is jött az ellenségeskedések beszüntetéséről is szóló megállapodás. A hatpontos egyezség előirányozza az orosz csapatok visszavonását a konflik­tus előtti pozícióikba. Az oroszok vissza is vonták harckocsizó alaku­lataikat, tüzérségüket és gépkocsi­idegen hangzású a neve, és viszonylag rövid ideje van jelen a politikában Felkészültek egy fekete elnökre? Moszkva/Tbiliszi/Párizs. Ber­nard Kouchner francia kül­ügyminiszter szerint az EU nem fog tárgyalni Moszkva elleni szankciókról azon az uniós csúcsértekezleten, amelyet Sarkozy elnök szep­tember elsejére hívott össze. Az orosz parlament mindkét háza felhívta Medvegyev ál­lamfőt a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia füg­getlenségének elismerésére. ÖSSZEFOGLALÓ A duma ebben a kérdésben csu­pán ajánlást tehet, a döntés az al­kotmány értelmében Dmitrij Med­vegyev elnök kezében van, s moszkvai megfigyelők eltérően nyilatkoznak arról, mikorra várha­tó, és mitől függ a döntés. Az alsó­ház egyben a nemzetközi parla­menti szervezetekhez és a nemzeti parlamentekhez intézett felhívást fogadott el, amelyben a címzette­ket felszólítja a két terület függet­lenségének elismerésére. A doku­mentum ezt azzal indokolja, hogy csakis közös erőfeszítéssel lehet megakadályozni a grúz vezetés újabb kalandor katonai lépéseit. Nicolas Sarkozy, az EU soros el­nöki tisztét betöltő Franciaország ÖSSZEFOGLALÓ Denver. Egyre feszültebbé válik a Fehér Ház elnyeréséért folytatott harc az USA-ban. A Demokrata Párt tegnap - közép-európai idő szerint 23 órakor - kezdődött négynapos denveri kongresszusán megvá­lasztja elnökjelöltjét. Barack Oba­ma illinois-i szenátor az első olyan afroamerikai politikus, aki egy nagy párt jelöltjeként indulhat a novemberi választáson, oldalán a veteránnak számító Joe Biden sze­nátorral. Bush 8 éve után, főképp a nép­szerűden iraki háború miatt a poli­tikai szelek kétségkívül a demokra­táknak kedveznek. Mégis meg kell győzni az amerikai választókat, hogy a történelemben először egy fekete bőrű politikust válasszanak elnökké, akinek idegen hangzású a neve, és viszonylag rövid ideje van jelen a politikában. A demokraták­nak kb. 80 órájuk van arra, hogy el­adják őt a szavazóknak. Az 55 mil­lió dolláros költségvetésű denveri konvención a szervezők lényegé­ben minden pillanatot, hangot és kameramozgást megterveztek. S bár Obama az utóbbi hónapokban sokszor bizonyította, hogy jó szó­nok, a bennfentesek attól tartanak, hogy sok amerikai még mindig ke­véssé ismeri az egzotikus hátterű - kenyai apától és amerikai, kansasi anyától származó - politikust. Ross Baker politológus szerint Bili és Hillary Clintonnak kulcssze­repe lesz abban, hogy Obamát a le­endő elnökként mutassák be. Nekik döntő hatásuk van a Demokrata Párt egységének megteremtésé­ben, különösen azért, mert a ko­rábban Hillary mögött álló kékgal­léros fehér munkások lassan térnek át Obama táborába. Clintonék fel­lépése azért is meghatározó je­lentőségű, mert Biden alelnökje- löltségét a Clinton-hívők kemény magja idegenkedve fogadta. A The New York Times úgy látja, annak ellenére, hogy a feketék az utóbbi évtizedekben egyre több és magasabb közhivatalt nyertek el, az igazi kérdés az: készen áll-e Amerika egy fekete elnökre? A konvenció napirendje szerint Obama csütörtökön este fogadja el a jelölést, Joe Biden szenátor pedig előző nap válik hivatalosan alel- nökjelöltté. (MTI, s, ú) zó lövészalakulataik zömét Grúzi­ából. Ennek ellenére maradtak orosz katonák grúziai állásokban, jóval túl a Moszkva által támogatott szakadár Dél-Oszétia és Abházia területén. Orosz katonák még el­lenőrzőpontokat tartanak fenn Poti grúz kikötőváros környékén, és el­lenőrzőpontokat hoztak létre Dél- Oszétia körül is a grúz törzsterüle­ten. Az oroszok tehát úgy mentek, hogy maradtak, amiért a nyugati országok élesen bírálják Moszkvát, és követelik: tartsa magát a megál­lapodásban vállalt kötelezettsége­ihez. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint Moszkva fel van készülve mindenre, „egészen a kapcsolatok teljes megszűnéséig”. (Hírügynök­ségi pontosítás szerint Medvegyev arra az esetre utalt, hogy ha a szö­vetség szakítaná meg a kapcsolato­kat Moszkvával.). Hozzátette, ez persze nemkívánatos fejlemény lenne, de a NATO többet veszítene a dolgon, mert „mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség érdekelt az együttműködésben, nem pedig Oroszország... Ha ők ezt az együttműködést lényegében meg­szakítják, az nem jelent számunkra semmiféle szörnyűséget”. Az orosz elnök Szocsiban beszélt erről, ahol Dmitrij Rogozinnal, Oroszország NATO-nagykövetével tárgyalt. Oroszország soha nem egyezett Pakisztáni válság Szakad a kormány Iszlámábád. Kivonul a pakisz­táni kormánykoalícióból Navaz Sarif volt miniszterelnök pártja, a Pakisztáni Muzulmán Liga. Sarif azzal indokolta a döntést, hogy a koalíció öthónapos fennállása alatt nem tudta visszahelyezni hivata­lukba azokat a bírákat, akiket az időközben lemondott Pervez Mus- arraf államfő menesztett, és hogy nem tudott semleges jelöltet állíta­ni Musarraf helyére. A vezető kor­mánypárt, a Pakisztáni Néppárt (PPP) szombaton bejelentette, hogy egyik társelnökét, a meggyü- kolt Benazir Bhutto férjét, Aszif Ali Zardarit indítja az elnökválasztá­son. Sarif ezért közölte, az ő pártja is állít jelöltet egy volt főbíró sze­mélyében. (MTI) bele, hogy a Dél-Oszétiában lévő orosz békefenntartókat az EBESZ békefenntartóival váltsák fel - mondta Anatolij Nogovicin, a ve­zérkari főnök helyettese Moszkvá­ban. Előzőleg Tbilisziben azt közöl­ték, hogy megkezdte a működését Grúziában, a szakadár Dél-Oszéti- án kívüli területen az EBESZ kibő­vített megfigyelő missziójának 20 tagú előőrse. Nogovicin tábornok cáfolta azt is, hogy Oroszország, vagy az orosz fegyveres erők leállí­tották volna a NATO orosz terüle­ten áthaladó afganisztáni szállít­mányait, vagy bármilyen intézke­dést tettek volna a NATO vonatko­zásában azután, hogy a szövetség vezetése úgy döntött, a grúziai orosz csapatkivonásig ideiglenesen befagyasztja rendszeres kapcsola­tait Moszkvával. Miheü Szaakasvili grúz elnök a Financial Timesnak kijelentette: a fegyveres konfliktus legkevesebb 2 milliárd dollár (1,4 milliárd euró) értékű kárt okozott a kaukázusi köztársaságnak. Az International Herald Tribune-nek pedig azt nyi­latkozta, hogy újra talpra állítja or­szága szétzúzott hadseregét, és az Oroszországtól elszenvedett meg­rendítő vereség után is folytatni fogja a két szakadár grúz terület, Dél-Oszétia és Abházia feletti fel­ügyelet visszaállítására irányuló politikáját. (MTI, s, ú) Medvegyev fenyeget Figyelmeztetés Moldovának Moszkva. A legutóbbi dél- oszétiai események megmutatták, milyen veszélyesek lehetnek a be­fagyasztott konfliktusok - figyel­meztette tegnap Dmitrij Med­vegyev orosz államfő moldovai kollégáját, Vlagyimir Voronyint. A Szocsiban tartott találkozón kije­lentette, hogy ebben az összefüg­gésben kell vizsgálni a Dnyeszte- ren túli terület ügyét is. Medve­gyev ugyanakkor hangsúlyozta: jó esélyt lát a Moldovától elszakadni kívánó - tegyük hozzá: ebben a Kreml által támogatott - Dnyesz- teren túli terület ügyének rende­zésére. Állítólag Moszkvában tar­tózkodik Igor Szmimov, a Dnyeszteren túliak vezetője is, de az ő programja nem ismert. (MTI) Joe Biden mérsékelt liberális nézeteiről ismert - őt tartják minden idők ötödik legjelentősebb szenátusi vezetőjének Obama 66 éves szépségtapasza ÖSSZEFOGLALÓ Denver. A Demokrata Párt teg­nap Denverben kezdődött, négy­napos konvencióján válik Barack Obama hivatalosan is pártjának elnökjelöltjévé, Joe Biden pedig alelnökjelöltté. Az ír katolikus csa­ládból származó 66 éves Biden De­laware állam leghosszabb ideje szolgáló szenátora: 1973 óta tagja a felsőháznak, jelenleg a 6. ciklu­sát tölti, és ő a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke. Korábban az igazságszolgáltatási bizottságot is vezette. Nagy tapasztalata van külpolitikai és védelmi kérdések­ben, így jól kiegészítheti Obamát, akinek éppen külpolitikai tapasz­talatlanságát emlegeti fel republi­kánus ellenfele, John McCain. Egyesek ezért is nevezték Bident Obama szépségtapaszának. Biden jelöltsége a CNN szerint épp azután vált biztossá, hogy visszatért az oroszok által részben megszállt Grúziában tett kétnapos látogatásáról. Munkásosztálybeli származása pedig segíthet Obamá­nak megnyerni azokat a fizikai dol­gozókat, akik korábban Hillary Clintont támogatták. A szenátor mérsékelt liberális nézeteiről is­mert. Őt tartják minden idők ötödik legjelentősebb szenátusi vezetőjé­nek. A demokrata pártban ő is in­dult az elnökjelöltségért (a 2008-as elnökválasztás alkalmával már harmadszorra, korábban 1988-ban és 2004-ben próbálkozott), ám a január 3-i iowai jelölőgyűléseket követően - csak egy százalékos eredményt ért el -, kiszállt a ver­senyből. Egyébként 1988-ban azért volt kénytelen kiszállni, mert kide­rült, hogy plagizálta a brit munkás­párti vezető beszédét. Karrierjének kezdetét beárnyé­kolta egy családi tragédia: felesége és lánya egy autóbalesetben meg­halt nem sokkal az után, hogy első alkalommal megválasztották sze­nátornak. Fontolgatta a lemon­dást, de végül megtartotta mandá­tumát, a szenátort esküt viszont a balesetben szintén megsérült egyik fiának kórházi ágya mellett tette le. Azóta újra megházasodott, a szená­tusban pedig az egyik legaktívabb politikus volt külpolitikai ügyek­ben: a kilencvenes években szor­galmazta a katonai erő alkalmazá­sát a Balkánon, és kezdetben támo­gatta az iraki háborút is, bár később az egyik leghevesebb kritikusa lett a Bush-kormányzat Irak-politiká- jának. Az amerikai sajtó az első kom­mentárokban elsősorban Biden gyengéit emelte ki. „Szószátyár ember hírében áll, aki hajlamos zavarba ejtő dolgokat mondani” - írta aThe New York Times, s emlé­keztetett arra: a delaware-i szená­tor 2007-ben elnökjelölt-aspiráns­ként azt mondta, „Obama még nem kész az elnökségre”. A Los Angeles Times a „bakigép” gúny­névvel illette Bident, és szintén azt írta, hogy a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke „képzett szó­nok, de sokat bírálják amiatt, hogy bőbeszédű”. A USA Today napilap szintén Biden stílusát kritizálta, hozzátéve azért, hogy a szenátor országosan ismert, és jól jöhet megnyerő modora, (origo, ú) (Reuters-felvétel) Hatalma az elnöktől függ Denver. Az alelnökök valójában nem rendelkeznek nagy hatáskör­rel, de a jelentéktelenségre épp a pozíció mostani birtokosa, Dick Cheney a legékesebb ellenpélda. Az elnök után következik a hivatali rangsorban. Automatikusan átveszi az elnök feladatát annak halála, lemondása, eltávolítása esetén. Az alelnök az amerikai törvényhozás felső házának, a szenátusnak az elnöke. Az ő szavazata döntő, ha a szenátus szavazategyenlőség miatt nem tudna dűlőre jutni, egyben felügyeli és jóváhagyja a választási bizottság szavazatszámlálásait. További feladatai attól függenek, milyen viszonyt ápol az elnökkel, miben állapodott meg vele. Általában az elnök tanácsadója, de gyak- ranhelyettesítikülönbözőceremóniákonis. (o-o)

Next

/
Thumbnails
Contents