Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-25 / 198. szám, hétfő
Mellékletünk legközelebb szeptember 2-án jelenik meg I 'GESZSEGUNKRJ E Kilenc tanács klimax ideiére IV. oldal 2008. augusztus 25., hétfő 6. évfolyam 32. szám Mit csomagoljunk iskoláskorú gyermekünknek, hogy hozzájusson a legfontosabb tápanyagokhoz? A zsiradékot se hagyja ki... Amikor a gyermek iskoláskorba kerül, bizonyos fokig lelassul fejlődése, s ennek megfelelően tápanyagszükséglete is kisebb lesz. Míg a csecsemőnek - naponta egy kg testsúlyra számítva -100 kalóriára van szüksége, hatéves korban már csak 80, 10 éves korban pedig mindössze 65 kalóriára. MARCELA FLORIÁNKOVÁ Megváltozik az egyes energiaforrások aránya is. Az energiaszükségletnek több mint a felét a szaharidoknak kell fedezniük, a fehérjének 15 százalékot, a zsí- J roknak pedig 25-35 | százalékot. Az isko- r láskorú gyerme- j keknek kissé több zsiradékra van szükségük, mint a felnőtteknek. Ebben a korban nem helyes teljesen ki- Jflk iktatni az étrendből a * Sj zsiradékot, s tudni kell á azt is, hogy a gyerme- M keknek a sovány termékek nem megfelelőek. t life Világos korlátok % a Az az ideális, ha a gyermek naponta 5-6-szor étkezik, étrendje változatos, legalább három adag gyümölcsöt és két adag zöldséget tartalmaz, s van benne teljes kiőrlésű gabona, félzsíros tejtermék, sovány hús, hal, hüvelyes, minőségi növényi olaj. Korlátozott mennyiségben kaphat édességet, füstölt árut, zsíros élelmiszereket. Iskolai étkezés Jó, ha az iskolai étkezés az egész napi táplálkozás egyhar- madát teszi ki. Mennyiségét és összetételét rendelet szabályozza, és a közegészségügyi szervek ellenőrzik. Miért fontos a mész és a D-vitamin? A gyermekek szervezetéből leggyakrabban a mész hiányzik, pedig nagyon fontos a csontok, a fogak, az izmok és a véralvadás szempontjából. Ha ebben a korban nem kap belőle eleget, nem alakul ki megfelelően a csonttömeg, ami később csont- ritkulást és csonttörést okozhat. A csontképződés zavarához vezethet a mozgáshiány r . is, amely sajnos, a mai 4 gyerekek ese- Ur tében eléggé gyakori. Ideális mészforrás a tej és a tejtermék, naponta 3-4- szer kellene az asztalra kerülnie. A csontok fejlődése szempontjából nagyon fontos a D- vitamin is, amely például a tojásban, tejben, halolajban, de elsősorban a napfény hatására a bőrben található. Tél végén előfordulhat D- vitaminhiány. Ha kevés a jód... Az iskoláskorú gyerek számára pótolhatatlan a jód, mert befolyásolja az általános anyagcserét. Ezt a problémát az utóbbi években a só jódozásával értük el. Ennek ellenére is hetente egyszer egyen a gyerek halat, és ügyeljünk arra, hogy a só jódozott legyen. Serdülőkorban - főleg a lányok esetében - több vasra és f* g> feV v" % (Képarchívum) folsavra van szükség. Jó vasforrás a hús, a tojás, a máj. A növényi eredetű élelmiszerekből nehezebben szívódik fel a vas. Folsavhoz a leveles zöldségekből és a májból juthatunk. Hiányoznak a megfelelő italok Egy kérdőíves felmérés szerint a gyerekek nagy része nem iszik elegendő folyadékot. Legalább két és fél litert kellene naponta meginniuk, ezért fontos, hogy a tanítás ideje alatt is legyen lehetőségük a folyadékpótlásra. Ám az édes italokkal teli automata nem a legjobb megoldás. Az lenne az igazi, ha az automatákból csapvíz és ásványvíz is jönne. Némely iskolákban teát is kínálnak a gyerekeknek. A gyümölcslé és a dzsúsz hasznos, de kis mennyiségben, mert elég sok energiát tartalmaz. Emellett vizet és ásványvizet is kellene inniuk. Dzsúszfigyasztás után pedig fogat kellene mosniuk, mert a gyümölcssavak károsítják a fogzománcot. Nagy hiba a rendszertelenség Ez az egyik legnagyobb probléma. Hozzávetőlegesen a gyerekek 5-10 százaléka egyáltalán nem reggelezik, némelyik csak minden másnap. A felnőttektől eltérően, akiknek délelőtt van lehetőségük enni, a gyermekek a tanítás alatt nem ehetnek. A tízórai szünet rövid, s sokszor nem evésre használják. A gyerekek negyede egyáltalán nem visz tízórait az iskolába. Rendszerint az iskolai étteremben ebédelnek, de sokan nem fogyasztják el az egészet, vagy egyáltalán nem járnak ebédelni, gyakran erről a szülők nem is tudnak. A fő energiaforrásuk a gyorsétkezdében vagy az iskolába menet elfogyasztott édesség. Szembeötlő a tény, hogy sokan rendszeresen kihagyják a vacsorát, mégpedig a gyerekek 10-11 százaléka. A gyerekek szerint ennek oka a túlsúlytól való félelem, amire gyakran az anyák vezetik rá csemetéjüket, mert ők félnek ez elhízástól és ezért nem vacsoráznak, vagy csak nagyon keveset. A gyermekek esetében a túlsúly elleni küzdelmet teljesen másképpen kell kezelni. A felmérések szerint a nem megfelelő esti energiabevitel következménye, hogy testmagasságuk alacsonyabb, a szövetek rosszabbul regenerálódnak - éjszaka, amikor a károsodott szövetek legintenzívebb megújulása és a sejtek cseréje zajlik, nincs elegendő tápanyag a szervezetben.A vacsorának nem kell melegnek lennie, de tartalmaznia kell sza- haridokat, fehérjét és zöldséget. Ha kövér a gyerek, módosítani kell az étlapját, nem pedig korlátozni az energiabevitelt. A túlsúly ellen elsősorban több mozgással kell harcolni. Tényleges fogyókúrát csak orvos határozhat meg. S a végére egy ajánlás: a gyerek táplálkozását legjobban a családi étkezéssel tudjuk befolyásolni. Ha például a szülők nem fogyasztanak gyümölcsöt és zöldséget, valószínű, hogy a gyerek is ezt fogja tenni. Minden szülőnek azt ajánlom, igyekezzen, hogy a családi étlap minél sokoldalúbb és gazdagabb, változatosabb, egészségesebb legyen. Csak így érhetik el, hogy a gyermek megtanulja, mi az egészséges étel, s mi nem az. (Moje zdravie) EGESZSEGM0NDAT0K ♦ Aki mérsékelten iszik alkoholt, ritkábban kerül combnyaktörés miatt kórházba, mint az, aki egyáltalán nem, vagy túl sokat iszik. ♦ Egy vizsgálat szerint az indián rezervátumokban azért jelenik meg gyakorta és korán a koszorúér-betegség, mert sok közöttük a kövér és a cukorbeteg. GY0GYTURMIX A rossz házasság szélütéshez vezet Németország legnagyobb példányszámú napilapja mindennek alátámasztására egy amerikai tanulmányt idézett, amelynek főbb megállapításait a közelmúltban német orvosok is megerősítettek. Eszerint bizonyított, hogy a magas vérnyomás legjobb ellenszere a boldog házasság. Amerikai, majd német orvosok a közelmúltban több, házasságban élő férfit, illetve nőt, valamint egyedül élő személyt vizsgáltak, mégpedig rendszeres időközönként 24 órás mobü vérnyomásmérővel. Az érintetteknek mindemellett még arról is vallaniuk kellett, hogy élvezik-e a házasságot vagy éppen az egyedüllétet. A vémyomásadatok, valamint a válaszok értékelése után egyértelművé vált, hogy a boldog párkapcsolatban - legfőképp házasságban - élők vérnyomása az egészséges határon belül jóval alacsonyabb, mint azo- ké, akik a házasságban a természetes és felhődén élvezet helyett megkeserítik egymás életét. S jelentősen alacsonyabb azokénál is, akik egyedül élnek. Ezek után az orvosok hanyatt-homlok figyelmeztettek, hogy a boldogtalan házasság - egyebek között - szívelgyengüléshez, infarktushoz és szélütéshez vezethet. A vérnyomás ugyanis feltartóztathatatlanul szökik a magasba. A nők hideg lábának genetikai oka van A nők lába és keze, orra és füle hamarabb fázik, jobban kihűl, mint a férfiaké. Ez nem a gyengeség jele, hanem beépített genetikai védelemről van szó, a születendő utódok érdekében: terhesség esetén a magzat túlélése miatt fontos a folyamatos meleg az anyaméhben. Ezért a női nemi hormonok gondoskodnak a test belsejében a megfelelő és állandó maghőmérsékletről. Minél hidegebb tehát az idő, annál inkább összeszűkülnek a testnyúlványokban a hajszálerek. Az eredmény: hideg végtagok. A zsíros hal véd a memóriavesztéstől A tonhal és más zsíros halak fogyasztása azon túl, hogy csökkenti a szélütés kockázatát, segít a memóriavesztés megelőzésében is - közölték finn kutatók. Azoknál az embereknél, akik omega-3 zsírsavakban gazdag, sütőben - nem zsírban - sült, vagy főtt halat ettek, sokkal kisebb arányban találtak „néma” agykárosodást, amely memóriavesztést és leépülést okozhat, és amely összefüggésbe hozható a szélütés nagyobb kockázatával - mondta Jyrki Virtanen, a finn Kuopio Egyetem munkatársa. Jyrki elmondása szerint tanulmányuk az elsők egyike, amely a még egészséges, idős emberek agyában lévő úgynevezett léziók előfordulását vizsgálta, és összevetette a halfogyasztással. Omega-3 zsírsavak találhatók a tonhalon kívül a lazacban, a makrélában, a heringben, a szardíniában és az olajos magvakban is. Korábbi kutatások gyulladáscsökkentő hatásukat igazolták, valamint azt, hogy csökkentik a szívbetegségek kockázatát. (MTI)
