Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-23 / 197. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 23. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Választási párt megalapításáról tárgyalt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Centrum Párt Szegeden - írja tegnapi számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, a három párt közös, illetve közösen támogatott jelöltek indítását tervezi a 2009-es európai parlamenti, valamint a 2010-ben esedékes ország- gyűlési és helyhatósági választásokon. Balogh László, az MSZDP alelnöke a lapnak elmondta: a mostani együttműködés nem zárja ki az MSZP-vel való viszony szorosabbra fűzését. (mti)- Sajnálom, drágám, az utóbbi időben csak a csúcsteljesítményt nyújtó sportolókkal foglalkoztál, ezért kénytelen voltam olyan szeretőt taláni, aki szintén csúcs. (Peter Gossónyi karikatúrája) HÉTVÉC(R)E Terpeszállás olimpia idején Szlovákia kis ország, ám annál nagyobb ellentmondásokat produkál. Egyszerre játszik az államosítás gondolatával és foglalkozik az euró- verés tényével. Egyrészt e héten újabb lépést tett meg a piacgazdaság egyik fő motorjának számító euróövezet irányába, másrészt a miniszterelnök felfedezte magának a túlhaladott emberarcú szocializmus eszméit. Ha sokáig állunk ekkora terpeszben, végighasad a gatyánk. S1DÓH. ZOLTÁN Vajon mi a közös egy puccsista katonatiszt, egy kokatermesztő indián és egy, a kommunista párt örökségét és ökörségét máig képviselő uniós miniszterelnökközött? A válasz: Hugo Chavez venezuelai elnök, Evő Morales bolíviai elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök kedvenc eszköze az államosítás. És vajon mi a közös nevezője a venezuelai bolivar, a Costa Rica-i kólón, a bangladesi taka és a szlovák fejoldalú euró fizetőeszközöknek? A megoldás: valamennyi a Róbert Károly király alapította körmöcbá- nyai pénzverdében készült. Lehetséges, hogy egy olyan országban, amelyik a recesszió felé menetelő világgazdaságban is irigylésre méltó módon növekedik, ahol különösebb probléma nélkül meg tudnak felelni az euró bevezetése szigorú feltételeinek, ahol minden egyes polgárra egy mobiltelefonjut, és amelyik az ezer főre jutó autógyártásban világelső, most ismét államosításról, magáncégek költségvetésének kormányzati ellenőrzéséről, minisztériumi árszabályozásról beszéljenek? Sajnos igen, és ennek egyetlen oka Robert Fico. A Magyarországon „bez- zegországként” titulált állam kormányfője ugyan jól észlelte, mire vevő a nép, ám azt már bezzeg nem észlelte, hogy pénzosztogatásának alapját nem Ülik gyorsan lerombolni. Az 1989-es bársonyos forradalmat végigalvó politikus e héten felébredt, s hirtelen beleszeretett 1968 emberarcú szocializmusába, s legott Alexander Dubček nagy tisztelőjének vallja magát. Ha úgy vesszük, ez előrelépés, hiszen az év elején még Jánošík szerepében tet- szelgett. Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy azt is tudatosítsa, az emberarcú szocializmus mára rémes pofává torzult? Nos, amíg Fico Csipkerózsikával versengve bóbiskol, addig nem ússzuk meg az államosításról, a központi árbizottságról, a spekulánsokról szóló avítt kijelentéseit. A legutóbb Prágában harsogó miniszterelnök ostobaságainak híre már Brüsszelig jutott, ahol a nyári bóbiskolásból felriadt eurokráták rémülten vették észre, hogy az egyik uniós tagállam csúcsvezetője kisajátítással, államosítással fenyegetőzik. A szlovákiai csillogás és mélyvalóság kettőssége a hétfőn kinevezett agrárminiszter nyilatkozatából is kiviláglik, aki reggel a napját még az istállóban, süldő malacok között kezdte, délben viszont már a kiglancolt elnöki palotában vehette át a kinevezését. Persze nem kell túlságosan csodálkozni a „ficóizmusokon”, hiszen ha belegondolunk, egyre rosszabb a szlovák belpolitika felhozatala. E héten például egy hetyke katonatisztből kreáltak környezetvédelmi minisztert, bizonyára arra gondolva, mindkettő zöld. A Szociális Biztosító élére pedig egy illegális papagájtartót neveztek ki. A nyugdíjasokkal most bizonyára madarat lehet fogatni örömükben, mert így biztos jó kézbe kerül a nyugdíjfolyósításuk. A végére vegyük optimistára a figurát. A honi politika aranykönyvébe bizonyára bekerül: a nem éppen finnyás HZDS bejelentette, némi vívódás után visszaszolgáltatta a támogatóitól reklámszatyorban szállított milliókat. És hogy valódi nemesfémekről is essék szó: a nyári olimpia 14. napján végre aranyérmet lapátoltak ki a magyar sportolók, a komáromi kajaknégyes pedig ezüstöt. Megkíméli a „pilóta" életét,hogy a repülőt a hadszíntértől távol eső, biztonságos támaszpontról irányítják Pilóta nélküli repülőgépek Irakban MTl-ELEAAZÉS Az iraki helyzet stabüizálódásá- val és az amerikai erők kivonásának nagyobb léptékű megkezdődésével párhuzamosan lassanként pilóta nélküli, távolból irányított repülők, úgynevezett drónok vehetik át a hagyományos amerikai harci gépek, vadászrepülők és bombázók szerepét az iraki hadszíntéren. Legalábbis Gary North tábornok, az amerikai légierő közel-keleti fő- parancsnoka nemrégiben azt közölte, hogy megvizsgálja, müyen lehetőségek vannak a „klasszikus” harci gépek felváltására pilóta nélküli, de felfegyverzett repülő eszközökkel. „Ma már olyan helyzetben vagyunk, hogy talán nincs szükségünk a hagyományos repülők tömeges és tartós jelenlétére. Képesek vagyunk hosszú időn át a levegőben tartani a drónokat, azaz tartósan figyelni egy-egy térséget. A legújabb drónunk, a Reaper révén (amely irányítható Hellfire rakétával és 250 kilogrammos, precíziós bombákkal szerelhető fel) figyelő tekintetünk akár ölni is tud” - szögezte le a tábornok. A Reaper a híres amerikai Predator továbbfejlesztése: 4 Hellfire rakétát és 2 darab 250 kg-os bombát (vagy bombák nélkül 14 Hellfire-t) képes hordozni. Ráadásul, míg egy vadászgép még légi utántöltéssel is csak 3-6 órán át tud a levegőben tartózkodni, s közben rengeteg üzemanyagot használ, a Reaper akár egy teljes napon át is a levegőben maradhat, közben képeket, információkat továbbít a tőle több ezer kilométerre, azaz biztonságban levő irányító központnak. (A helyzetet jól mutatja, hogy a Rea- pereket egy nevadai légitámaszpontról távvezérlik.) Ezeket a drónokat július közepe óta használják Irakban, s North tábornok szerint „nagyon-nagyon hatékonyak”. A püóta nélküli, távirányítású repülők előtt komoly jövő áll: a Le Monde című francia napilap elemzése szerint „új stratégiai korszakhatárt” jelentenek a hadviselésben. A világ hadseregei egyre több ilyen eszközt használnak a legváltozatosabb feladatokra: megfigyelés, területellenőrzés, elektronikai hadviselés (a rádióhullámok zavarása), a ballisztikus rakéták esetleges indításának észlelése, a célok befogása, „megvilágítása” (hogy a más gépek által kilőtt rakéták pontosan célba találjanak). Egyre gyakoribb, hogy saját maguk lőnek ki rakétát a célpontra - miközben egyes szakértők szerint hamarosan már a légi harcokba is bekapcsolódhatnak. Léteznek nagyon pici drónok (a Black Widow például 100 grammosnál is kisebb), sót, az amerikaiak egy mindössze 8 grammos szerkezet kifejlesztésén dolgoznak, amelynek azonban lenne saját navigációs és videorendszere, rádiója. A többség nagyobb, mert taktikai vagy stratégiai feladatokra szolgál: az amerikai Global Hawk 14,5 méter hosszú, szárnyfesztáyja majdnem eléri a 40 métert. Igaz, ennek darabja 60 millió dollár. Ma már majdnem 90 ország haderejében szolgálnak drónok. Legfőbb előnyük, hogy bevetésükkel nem kell a pilóták életét veszélyeztetni, s a gép a hagyományos gépeknél jóval tovább maradhat a hadszíntér fölött, az általa közvetített adatok révén pedig lerövidülhet a megfigyelés, a döntés és a parancs végrehajtása közti idő. A katonai drónok felhasználásának „úttörője” az Egyesült Államok és Izrael volt. Az első ilyen eszközök még az ötvenes években emelkedtek a levegőbe, ám az amerikaiak a vietnami háború idején kezdték el tömegesebben használni ezeket. A kilencvenes években jelent meg a Predatorok elődje, az amerikai GNAT, míg a Predatort (amely azzal lett világhírű, hogy 2003 novemberében egy ilyen szerkezet rakétája pusztította el az al-Kaida egyik vezetőjét Jemenben) ma már tömegesen vetik be az amerikaiak Irakban és Afganisztánban. A Le Monde szerint mintegy 1500 drón repked folyamatosan e két ország felett - lent a felszínen pedig több mint 1500 terminál (lényegében egy-egy notebook) teszi lehetővé, hogy akár az egyszerű harcoló katonák is lássák azokat a nagy felbontású képeket, információkat, amelyek korábban csak a vezérkarok asztalaira jutottak el. A haditengerészetnek is vannak drónjai, például távirányítású helikopterek. A Pentagon tervezőirodái olyan, igencsak ambiciózus elképzeléseken dolgoznak, mint például a Blackswift, amely akár hatszoros hangsebességre tudna felgyorsítani. Ezek az új technikák a háborúk természetét is átalakíthatják. Az a tény, hogy a repülőt a hadszíntértől távol eső, biztonságos támaszpontokról irányítják, kétségkívül megkíméli a „pilóta” életét, s csökkenti a hadviselés okozta stresszt a katonák körében. Egyben azt is jelenti, hogy ezentúl a döntéshozók valószínűleg kevésbé fognak ódzkodni az erőszak alkalmazásától, hiszen nem kell tartaniuk emberveszteségektől saját katonáik körében. A Le Monde szerint egyelőre senki sem tudja, hol áll meg ez a forradalmi átalakulás: az is lehet, hogy valamikor a jövőben már robothadseregek mérkőznek meg egymással a harcmezőkön. KOMMENTÁR Gyurcsány-Orbán dinasztia KISS TIBOR NOÉ Budapest túlélte az augusztus 20-i tűzijátékot, nem volt vihar, nem tört ki tűzvész, nem voltak botrányok abból, hogy méregdrága lett volna a pirotechnika. Sőt, az égen vörös csillagok mellett hamburgert is láthattunk. Mintha a pirotechnikusok ironizálni akartak volna a szocializmus és a kapitalizmus szimbólumaival. De az elmúlt hét legironikusabb híre mégsem az égi hamburger, hanem egy nagyon is földi dolog volt. Az egyik bulvárlap kiderítette, hogy már a gólyatáborban összefuthat egymással Orbán Viktor lánya és Gyurcsány Ferenc fia, Orbán Ráhel és Gyurcsány Bálint, lévén, hogy mindketten a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdik meg tanulmányaikat. A történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy Ráhel már tavaly is elsős lehetett volna, de előbb bébiszitterkedett egy kicsit Franciaországban. Ünnepi pillanat ez a magyar köztársaság számára. Lelki szemeink előtt látjuk, hogy Ráhel és Bálint személyén keresztül megbékélnek majd a békétlenkedők, az árokásók pedig elássák a csatabárdot (sic). Az első diákhitel, az első zh, az első közös berú- gás, hogy mást ne mondjunk. Micsoda közös élmények a Gyurcsány és az Orbán família számára. Nagy kár, hogy az egyetemen nincs szülői értekezlet, ahol esetleg még szóba is állhatna egymással a magyar politikai élet két főszereplője, ha már ez a munkájuk során, például a parlamentben egyáltalán nem sikerül nekik. De a kiegyezés megállíthatatlan, akár van szülői értekezlet, akár nincs. Azért pedig csak a hálószoba félhomályában merünk imádkozni, hogy a gólyatáborban Ráhel és Bálint egymásra találjon, s szerelemre gyűljön egymás iránt. Innen már csak egy lépés lenne, hogy hazánkat az Orbán-Gyurcsány dinasztia vezesse vissza a nagyhatalmak közé (a válással végződött Deutsch-Für kísérlet ehhez képest bakfitty). A magyar történelemben amúgy is százával találunk példákat dinasztikus házasságokra. Géza fejedelem például IV. Henrik bajor herceg húgához adta fiát, ez volt az „európai integráció” kezdőlépése Magyarországon. És milyen jól tette, lám, éppen most ünnepeltük az államalapítás 1008. évfordulóját hamburgeres tűzijátékkal. Hogy ne bohóckodjunk tovább? Dehogynem. Magyarországon a lakosság 17 százaléka bízik a politikusokban, legalábbis a legfrissebb felmérések szerint. Minden hatodik ember. Tőlük elnézést kérünk. JEGYZET Nem megyek all inclusive... TALLÓSl BÉLA Két lehetőség közül választhatok, mint általában. Hagyom, hogy keresztbe-kasul kibarkobázzanak velem, vagy - mivel megviselnek és elriasztanak a gyalázatos eljárások, védekezésképpen - nem megyek nyaralni sem ólba inkluzíven, sem szállodába exkluzívan. így az olcsón kínált repülőjegy mellé nem fizetek reptéri illetéket és egyéb lehetséges kiegészítőket sem, mint: kerozinüzembe-helyezési pluszbetét, légürestér-hasz- nálati pótlék, üléskárpitszín- koptatási hozzájárulás, fedélzeti ablaküveg-párátlaní- tási megadóztatás, magasság-igénybevételi luxusszázalék. Nem mérlegelek továbbá napokon és éjszakákon át, hogy mennyit pakolhatok és vihetek magammal poggyászdíj- túlfizetés nélkül, s mit hagyjak otthon abból, amire mindennapi létezésemhez létszükségem van. Azért sem rágom véresre a körmömet, hogy felvihetem- e manikűr- és pedikűrkészletemet hajtűkanyarvillával összetűzött vállpántos kézi- poggyászban a fedélzetre. Nem fogom inkontinenciás problémákig feszíteni a belső húrt amiatt sem, hogy fém- kerék-beépítéses, sarokguruló cipőm miatt netán feltartóztatnak a detektoros kapu átlépésekor, zenedobozba ágyazott órámat pedig majd az alfa- és omegasugaras átvilágító berendezés állítja meg örök időkre, így Seduxent se kényszerülök bevenni amiatti aggodalmam visszaszorítására, hogy a légi folyosókon, váratlan magasságváltogatások következtében esetleg szétrobban az ajakamban a feszítő szilikon, vagy a szememet feltöltő bo- tox durran el, egyszerre bekövetkező explózióval, vagy akár külön-külön is. A remélhetőleg nem katasztrofális megérkezés után pedig a helyszínen nem kell majd annak okán elapátla- nodnom-anyátlanodnom, hogy miniszoknyás csinibabák javára a felárbócozott pultos bolyok (vagy bojok?) éppen velem babrálnak ki oly módon, hogy zárt lakosztályba utalnak. Azaz szemetes- konténer-tárolóra, ételelőké- szítő-csamokra, mosókony- ha-gőzölőre, vagy egyéb lepratelepre, nem pedig vitorlás- , dzsecki- és ejtőemyőmintás tengerre néző lakhely kulcsát nyomják a kezembe, hozzá bonuszként rendszerhiba következtében hőt és nem hideget sugárzó légkondicionálóval. Ilyen szorongató megfontolásból maradok a magam ura, all inclusive itthon. Mindenki másnak azonban, aki felkerekedik és útnak indul, kívánok hurrikán- és szökőármentes, felhőtlen nyárutózást - medúzacsípés nélküli kellemes lubickolással, káros sugárzás nélküli napfürdőzéssel, hepatitis-fertőzés nélküli büfézéssel. Mindenekelőtt pedig szerencsés visszatérést.
