Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-23 / 197. szám, szombat

6 Kultúra UJSZO 2008. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Múzeumi Szalon 1968-ról Pozsony. Emlékek és emlékezések II. -1968 és a Prágai Tavasz - ahogyan itt él(t) bennünk a címe a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozata, a Múzeumi Szalon következő ren­dezvényének, amely augusztus 26-án, kedden 16.30 órakor kez­dődik a múzeum székházában, a Brámer-kúriában. A vendég­székben Dobos László, Kovács László, Szabó Rezső és Szőke József foglal helyet. A negyven évvel ezelőtti eseményekről a Múzeumi Szalon házigazdája, Miklósi Péter publicista faggatja őket. (m) Tovább látható a Lélek és Test Budapest. Egy hónappal tovább, szeptember 21-ig látható a Szépművészeti Múzeumban a Lélek és Test - Kertésztől Mapple- thorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével című tárlat. A kiállítás, amely a Szépművészeti Múzeum első fotótárla­ta, eredetileg augusztus végén zárt volna, de a kölcsönző múzeu­mok, a többi között a New York-i MoMA, a párizsi Pompidou Köz­pont és a kölni Ludwig Múzeum engedélyt adtak, hogy a kiállított fotográfiák még egy hónapot Budapesten maradhassanak. A nagyszabású kiállítást eddig 50 ezren látták, és ezzel már most a leglátogatottabb magyarországi fotóművészeti tárlat lett. A kiállí­táson csaknem kilencven alkotó, egyebek mellett André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Robert Capa több mint 220 műve tekinthető meg. (MTI) Dokucsemegék az MTV-ben Budapest. Dokucsemegék címmel az m2-n, DokuZóna címmel pedig az ml-en indít dokumentumfilmekből válogatott sorozatot augusztus végén, illetve szeptember elején a Magyar Televízió. A szeptember 2-án induló, DokuZóna című tematikus válogatásban az ml-en elsőként az Imitátorok - A klasszikus DJ című angol pro­dukciót láthatják a nézők. Harry Lansdown szórakoztató dokumen­tumfilmjéből kiderül, hogyan lesz egy szolid csellistalányból extra­vagáns DJ mindössze egyetlen hónap alatt. A két héttel később műsorra tűzött, Mosoly a háborús övezetben című film egy fiatal dán performanszművész hihetetlen utazását örökíti meg. (MTI) A Kormorán a fellépések mellett már új lemezén is dolgozik (Képarchívum) Kolonban koncertezik a legendás együttes A Kormorán Zoboraljának VRABEC AAÁR1A Isten magyarnak teremtett címmel dalt írt Zoboraljának a Kormorán együttes. A bemutató augusztus 31-én, 20 órakor Ko­lonban lesz, azon a koncerten, amelyet a szervezők, a helyi ön- kormányzat, valamint a Zoboralji Községek Regionális Társulása nyárbúcsúztatónak és a tanév méltó kezdésének szánnak. Amint Koltay Gergely, a har­mincéves múltra visszatekintő zenekar vezetője elmondta la­punknak, mindig nagy örömmel és izgalommal készülnek a hatá­ron túli fellépésekre, de ez most azért is különleges alkalom, mert először történik meg, hogy a helybelieknek ajánlanak egy dalt. „Szórványvidékről van szó, ahol küzdelmesebb vállalás magyar­nak maradni, gyakrabban kerül válaszút elé az ember. A dallal azok előtt tisztelgünk, akik jól vá­lasztottak, és a kétkedőket akar­juk vele ráébreszteni, hogy nem csak magukért, hanem egy közös­ségért viselnek felelősséget”. A népzenei elemeket a rock stí­lusjegyeivel ötvöző Kormorán műhelyéből az elmúlt években több filmzene, rockopera és daljá­ték került ki. A megfeszített, A köl­tő visszatér és A Napba öltözött le­ány című rockoperákat a Felvidéki Rockszínház is bemutatta: az évek óta tartó együttműködés során bensőséges kapcsolat alakult ki a szerzők, valamint az amatőr társu­lat tagjai között. „Hittel, lélekkel csinálják, amit csinálnak, és ez jó­val több, mint a profik rutinja. Nem is szeretem az effajta megkü­lönböztetést, mert sosem lehet tudni, melyik pillanatban válik va­laki amatőrből profivá” - véli Kol­tay Gergely. A Kormorán a fellépések mel­lett már új lemezén is dolgozik. A farkasok éneke - Himnuszok rossz időkben című album októ­berben jelenik meg. „Szimbolikus jelentése van a címnek, mert az összetartás szempontjából való­ban rossz időket élünk mi, magya­rok - mondja a zenekarvezető. - A farkasokra pedig azért esett a vá­lasztásunk, mert bár szabad a lel­kűk, ragaszkodnak a falkához. Úgy gondolom, éljünk bárhol, ha­táron innen vagy túl, mondjanak bármit a politikusok, a testvér testvér kell, hogy maradjon. Erről teszünk majd hitet Kolonban is, remélem egy nagyon jó hangula­tú, lélekemelő koncerten!“ Ezekben a napokban Montreal World Film fesztiválján vetítenek három friss magyar alkotást A magyar film forró nyara Gigor Attila A nyomozó című filmjének a most zajló montreali fesztiválon van az első Európán kívüli bemutatója (Képarchívum) Berlin, Locamo és Velence fesztiválján ugyan nem ke­rült versenybe az idén ma­gyar film, Cannes-ban, Kar­lovy Vary-ban és Montreal­ban viszont igen. A franci­ák és a csehek mustráján díjat is nyertek, Kanada World Fűm fesztiválján majd a hónap utolsó nap­ján hirdetnek eredményt. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Mi nyilván azt szeretnénk, hogy minél több film jusson el mi­nél több rangos fesztiválra” - mondja Vezér Éva, a Magyar Fil­munió ügyvezető igazgatója. Hogy Berlinben az idén nem versenyzett magyar film, mégsem élték meg olyan nagy tragédiának. „Volt néhány esélyes filmünk, csak nem kerültek oda, mert nem voltak teljesen készen. Mundruczó Koméi Deltáját is nagyon szerette volna meghívni a berlini fesztivál, de miután nem tudott időre elké­szülni, végül is Cannes járt jól vele, ahol be is került a versenybe. Ti­zenkilenc évi szünet után tavaly Tarr Béla alkotása, A londoni férfi jutott el idáig, FIPRESCI-díjat azonban csak a Delta kapott. Ezek után reménykedhetünk, hogy ez most trend lesz, és ezen az úton ha­ladunk tovább, s a magyar film iránti figyelem a jövőben sem hal­ványul el.” Cannes-ban azonban a magyar fogadásnak is kellemes visszhang­ja volt idén. „Az, hogy mi ezt meg tudtuk rendezni, nagymértékben annak is köszönhető volt, hogy a Magyar Kulturális Minisztérium és sze­mély szerint Hiller István kulturá­lis miniszter a cannes-i megjelenés mögé állt - vélekedik Vezér Éva -, és anyagiakkal is támogatta a fil­meket és az alkotók kint létét. En­nek kapcsán meglehetősen exklu­zív fogadást sikerült szerveznünk, méghozzá nagyon szép helyen, a cannes-i domboldalon, egy villa mediterrán kertjében, amelyet er­re az alkalomra elegánsan feldíszí­tettek. Hozzáteszem: nem mi vá­lasztottuk a helyszínt. Az Uni- france-nál dolgozó rövidfilmes kolléga, akit többen jól ismernek még a díjazott produkció tagjai közül is, a maga cégével kedvez­ményes áron szerezte meg nekünk a villát. S mivel nekik gyakorlatuk van ebben, nekünk a fogadás hát­terével sem kellett foglalkoznunk. Mi csak kiküldtük a rengeteg meg­hívót, és el is jött vagy hétszázöt­ven ember. A program aztán azzal egészült ki, hogy miután Lajkó Félix a Delta főszereplője, és mint tudjuk, rend­kívül tehetséges zenész, adott egy remek koncertet, amely elég kü­lönleges volt az ottani füleknek. Nagyon speciális zene az övé, de mindenki rendkívüli módon élvez­te, aztán pedig jött egy itthoni dj, s kezdetét vette egy jó hangulatú táncos mulatság. Elmondhatom: nagyon fontos emberek jelentek meg a fogadáson. Mi ezt úgy érté­keltük magunkban, hogy egy ilyen jól sikerült program, ahol nagyon sok informális beszélgetés zajlik, felér egy féléves irodai munkával.” A Delta sajtótájékoztatóját Mi­chel Simon, a francia Positive című filmes szaklap újságírója vezette, aki behatóan ismeri a magyar fil­met, a kezdetektől fogva járt a Ma­gyar Filmszemlére. „Mint minden ilyen sajtótájé­koztatón, a miénken is meg volt szabva, hogy hányán ülnek a pul­pituson. A rendező, a producer és a két főszereplő. De miután ez is sze­rencsésen alakult, hiszen a stáb nagy része kint tudott lenni, még a mellékszereplők, Monori Lili, Gáspár Sándor és Polgár Tamás is, ők is ott ültek az újságírók sorai­ban. Érdekességképp jegyzem meg: a végén, amikor Michel Si­mon megköszönte a kérdésekre adott választ Mundruczó Kornél­nak, Tóth Orsinak és Lajkó Félix- nek, s megpróbálta lezárni a be­szélgetést, reagált még a rendező szavaira. Kornél ugyanis úgy fo­galmazott: ő úgy ítéli meg a saját pályáját, hogy a Jancsó Miklós- Tarr Béla vonalon halad előre. Eh­hez fűzte hozzá aztán Michel Si­mon, hogy és olyan nagynevű szí­nészekkel dolgozik, mint Monori Lili, aki egyébként itt ül a hátsó sorban. Ez Lilinek is, és nekünk is jólesett, mert azt bizonyította: Monori Lili olyan erős nyomot ha­gyott már a magyar filmművészetben, hogy arra na­gyon sokáig fogunk emlékezni. Tóth Orsiről pedig úgy írtak a helyi lapok, hogy a legjobb női alakítás díjára esélyes, mivel olyan erős, markáns a játéka. A díjat végül az­tán mégsem ő kapta, Orsira azon­ban így is felfigyelt a nemzetközi szakma. Többek között ennek kö­szönhetően invitálták meg a lo- carnói fesztivál rövidfilmes zsűrijébe, Félix pedig még a foga­dáson több meghívást kapott önál­ló koncertre. Locamo egyébként a művészfilmek szemléje. A város főterén szabadtéri vetítés zajlik, ahol hétezer ember vált jegyet egy- egy filmre. S bár az idén egyetlen filmünk sem jutott be a versenybe, a Deltát és Fliegauf Benedek Díler című alkotását más szekcióban vetítették.” Berlinben a Shooting Stars programnak volt magyar résztve­vője Nagy Zsolt személyében, aki már külföldről is kapott ajánlato­kat azóta. „A javaslat mindig a Filmunió- tól ered, mi választunk színészt ebbe a programba. Az idén új helyzet állt elő: 24 helyett már csak 9 meghívottja volt a me­zőnynek. A kiválasztás elsődleges szempontja nem változott. Új fil­mekben szereplő, nemzetközüeg kevésbé ismert fiatal színészt kel­lett ajánlanunk most is, akinek a tehetsége természetesen megkér­dőjelezhetetlen. A korábbi évek­ben minden európai ország jelölt valakit, akit fenntartás nélkül el is fogadott a mustra. Az új csatlako­zó országok belépésével azonban érezhető volt, hogy ez a huszonva- lahány ország egyre inkább ke­zelhetetlen lesz. Ezért született meg az a döntés, hogy legyen ak­kor kisebb a kör, a válogatás eredménye. Továbbra is minden ország jelölhet valakit, de ettől az évtől fogva van egy nemzetközi zsűri, s ő választja ki a benevezet­tek közül azt a kilenc egyént, aki bekerül a programba, és szemé­lyesen is részt vehet benne. Zsolt elsőre átment, sőt a Zuhanórepü­lés-beli játékát Robert de Niro Dühöngő bikájához hasonlították. Maga a program egy hétvégén zaj­lik. Sajtótájékoztatók és vetítések vannak, a színészekkel pedig kül­földi ügynökségek képviselői ta­lálkoznak. Nagy Zsolttal is többen folytattak komoly tárgyalásokat, tehát okkal optimista a jövőjét il­letően. Nyilván az ő döntése lesz, hogy színházi elfoglaltsága mel­lett mit tud majd bevállalni a fel­kínált lehetőségek közül. Egy biz­tos: felfigyeltek rá.” Karlovy Vary fesztiválján Gigor Attila filmje, A nyomozó, Lakatos Róbert munkája, a Bahrtalo! és Nemes Gyula Letűnt világ című dokumentumfilmje versenyzett és nyert más és más kategóriában, de külön szekcióban bemutatták Dettre Gábor Tablóját, a Deltát és A londoni férfit is. Ez összesen hat film. Ilyen jó éve, mint a mostani, rég nem volt a magyar filmnek Kar­lovy Varyban. Ami azért is fontos, mert Közép-Európa legrangosabb fesztiválja ez, ahol évről évre azt tapasztalom, hogy egyre több kül­földi szakember van jelen a világ különböző pontjairól. Tehát na­gyon sokakat érdekel, hogy müyen filmek készülnek ebben a régió­ban, ezért tartom fontosnak, hogy mi is ott tudunk lenni. A magyar filmnek Karlovy Varyban is lelkes hívei vannak, és nemcsak a nézők köreiben.” Velence nem hívott meg magyar filmet a versenybe, az ottani must­ra az ázsiai és a művészfilmeket helyezi előtérbe. Ha a Delta nem ment volna Cannes-ba, Velencé­ben is komoly sikere lett volna, vé­lekedik Vezér Éva. „A velencei kiajánlással az a vissza-visszatéró probléma, hogy a filmjeink a februári szemlére ké­szülnek el, ahol Berlin már kedvé­re válogat, így ami kiemelkedő, az ritkán akad fenn a rostán. Egyéb­ként pedig minden fesztiválnak más a profilja, a karaktere. Moszk­va és Montreal külön fejezet. Moszkvában az idén Bacsó Péter Majdnem szűz című filmje került be a programba, a most zajló montreali fesztiválon pedig Gigor Attila Karlovy Varyban díjazott filmjét, A nyomozót vetítik, amelynek ez az első Európán kívüli bemutatója, az elsőfilmesek ver­senyébe Sipos József rendezése, a Márai Sándor regénye alapján for­gatott Eszter hagyatéka került be, és Moldoványi Ferenc dokumen­tumfilmjét, a Másik bolygót is most láthatja először a nemzetközi kö­zönség. Hogy nyerünk-e Montre­alban, az majd szeptember elsején fog kiderülni.” Monori Lili olyan erős nyomot hagyott már a magyar filmművészetben, hogy arra nagyon sokáig fogunk emlékezni (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents