Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-23 / 197. szám, szombat
6 Kultúra UJSZO 2008. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Múzeumi Szalon 1968-ról Pozsony. Emlékek és emlékezések II. -1968 és a Prágai Tavasz - ahogyan itt él(t) bennünk a címe a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozata, a Múzeumi Szalon következő rendezvényének, amely augusztus 26-án, kedden 16.30 órakor kezdődik a múzeum székházában, a Brámer-kúriában. A vendégszékben Dobos László, Kovács László, Szabó Rezső és Szőke József foglal helyet. A negyven évvel ezelőtti eseményekről a Múzeumi Szalon házigazdája, Miklósi Péter publicista faggatja őket. (m) Tovább látható a Lélek és Test Budapest. Egy hónappal tovább, szeptember 21-ig látható a Szépművészeti Múzeumban a Lélek és Test - Kertésztől Mapple- thorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével című tárlat. A kiállítás, amely a Szépművészeti Múzeum első fotótárlata, eredetileg augusztus végén zárt volna, de a kölcsönző múzeumok, a többi között a New York-i MoMA, a párizsi Pompidou Központ és a kölni Ludwig Múzeum engedélyt adtak, hogy a kiállított fotográfiák még egy hónapot Budapesten maradhassanak. A nagyszabású kiállítást eddig 50 ezren látták, és ezzel már most a leglátogatottabb magyarországi fotóművészeti tárlat lett. A kiállításon csaknem kilencven alkotó, egyebek mellett André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Robert Capa több mint 220 műve tekinthető meg. (MTI) Dokucsemegék az MTV-ben Budapest. Dokucsemegék címmel az m2-n, DokuZóna címmel pedig az ml-en indít dokumentumfilmekből válogatott sorozatot augusztus végén, illetve szeptember elején a Magyar Televízió. A szeptember 2-án induló, DokuZóna című tematikus válogatásban az ml-en elsőként az Imitátorok - A klasszikus DJ című angol produkciót láthatják a nézők. Harry Lansdown szórakoztató dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lesz egy szolid csellistalányból extravagáns DJ mindössze egyetlen hónap alatt. A két héttel később műsorra tűzött, Mosoly a háborús övezetben című film egy fiatal dán performanszművész hihetetlen utazását örökíti meg. (MTI) A Kormorán a fellépések mellett már új lemezén is dolgozik (Képarchívum) Kolonban koncertezik a legendás együttes A Kormorán Zoboraljának VRABEC AAÁR1A Isten magyarnak teremtett címmel dalt írt Zoboraljának a Kormorán együttes. A bemutató augusztus 31-én, 20 órakor Kolonban lesz, azon a koncerten, amelyet a szervezők, a helyi ön- kormányzat, valamint a Zoboralji Községek Regionális Társulása nyárbúcsúztatónak és a tanév méltó kezdésének szánnak. Amint Koltay Gergely, a harmincéves múltra visszatekintő zenekar vezetője elmondta lapunknak, mindig nagy örömmel és izgalommal készülnek a határon túli fellépésekre, de ez most azért is különleges alkalom, mert először történik meg, hogy a helybelieknek ajánlanak egy dalt. „Szórványvidékről van szó, ahol küzdelmesebb vállalás magyarnak maradni, gyakrabban kerül válaszút elé az ember. A dallal azok előtt tisztelgünk, akik jól választottak, és a kétkedőket akarjuk vele ráébreszteni, hogy nem csak magukért, hanem egy közösségért viselnek felelősséget”. A népzenei elemeket a rock stílusjegyeivel ötvöző Kormorán műhelyéből az elmúlt években több filmzene, rockopera és daljáték került ki. A megfeszített, A költő visszatér és A Napba öltözött leány című rockoperákat a Felvidéki Rockszínház is bemutatta: az évek óta tartó együttműködés során bensőséges kapcsolat alakult ki a szerzők, valamint az amatőr társulat tagjai között. „Hittel, lélekkel csinálják, amit csinálnak, és ez jóval több, mint a profik rutinja. Nem is szeretem az effajta megkülönböztetést, mert sosem lehet tudni, melyik pillanatban válik valaki amatőrből profivá” - véli Koltay Gergely. A Kormorán a fellépések mellett már új lemezén is dolgozik. A farkasok éneke - Himnuszok rossz időkben című album októberben jelenik meg. „Szimbolikus jelentése van a címnek, mert az összetartás szempontjából valóban rossz időket élünk mi, magyarok - mondja a zenekarvezető. - A farkasokra pedig azért esett a választásunk, mert bár szabad a lelkűk, ragaszkodnak a falkához. Úgy gondolom, éljünk bárhol, határon innen vagy túl, mondjanak bármit a politikusok, a testvér testvér kell, hogy maradjon. Erről teszünk majd hitet Kolonban is, remélem egy nagyon jó hangulatú, lélekemelő koncerten!“ Ezekben a napokban Montreal World Film fesztiválján vetítenek három friss magyar alkotást A magyar film forró nyara Gigor Attila A nyomozó című filmjének a most zajló montreali fesztiválon van az első Európán kívüli bemutatója (Képarchívum) Berlin, Locamo és Velence fesztiválján ugyan nem került versenybe az idén magyar film, Cannes-ban, Karlovy Vary-ban és Montrealban viszont igen. A franciák és a csehek mustráján díjat is nyertek, Kanada World Fűm fesztiválján majd a hónap utolsó napján hirdetnek eredményt. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Mi nyilván azt szeretnénk, hogy minél több film jusson el minél több rangos fesztiválra” - mondja Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója. Hogy Berlinben az idén nem versenyzett magyar film, mégsem élték meg olyan nagy tragédiának. „Volt néhány esélyes filmünk, csak nem kerültek oda, mert nem voltak teljesen készen. Mundruczó Koméi Deltáját is nagyon szerette volna meghívni a berlini fesztivál, de miután nem tudott időre elkészülni, végül is Cannes járt jól vele, ahol be is került a versenybe. Tizenkilenc évi szünet után tavaly Tarr Béla alkotása, A londoni férfi jutott el idáig, FIPRESCI-díjat azonban csak a Delta kapott. Ezek után reménykedhetünk, hogy ez most trend lesz, és ezen az úton haladunk tovább, s a magyar film iránti figyelem a jövőben sem halványul el.” Cannes-ban azonban a magyar fogadásnak is kellemes visszhangja volt idén. „Az, hogy mi ezt meg tudtuk rendezni, nagymértékben annak is köszönhető volt, hogy a Magyar Kulturális Minisztérium és személy szerint Hiller István kulturális miniszter a cannes-i megjelenés mögé állt - vélekedik Vezér Éva -, és anyagiakkal is támogatta a filmeket és az alkotók kint létét. Ennek kapcsán meglehetősen exkluzív fogadást sikerült szerveznünk, méghozzá nagyon szép helyen, a cannes-i domboldalon, egy villa mediterrán kertjében, amelyet erre az alkalomra elegánsan feldíszítettek. Hozzáteszem: nem mi választottuk a helyszínt. Az Uni- france-nál dolgozó rövidfilmes kolléga, akit többen jól ismernek még a díjazott produkció tagjai közül is, a maga cégével kedvezményes áron szerezte meg nekünk a villát. S mivel nekik gyakorlatuk van ebben, nekünk a fogadás hátterével sem kellett foglalkoznunk. Mi csak kiküldtük a rengeteg meghívót, és el is jött vagy hétszázötven ember. A program aztán azzal egészült ki, hogy miután Lajkó Félix a Delta főszereplője, és mint tudjuk, rendkívül tehetséges zenész, adott egy remek koncertet, amely elég különleges volt az ottani füleknek. Nagyon speciális zene az övé, de mindenki rendkívüli módon élvezte, aztán pedig jött egy itthoni dj, s kezdetét vette egy jó hangulatú táncos mulatság. Elmondhatom: nagyon fontos emberek jelentek meg a fogadáson. Mi ezt úgy értékeltük magunkban, hogy egy ilyen jól sikerült program, ahol nagyon sok informális beszélgetés zajlik, felér egy féléves irodai munkával.” A Delta sajtótájékoztatóját Michel Simon, a francia Positive című filmes szaklap újságírója vezette, aki behatóan ismeri a magyar filmet, a kezdetektől fogva járt a Magyar Filmszemlére. „Mint minden ilyen sajtótájékoztatón, a miénken is meg volt szabva, hogy hányán ülnek a pulpituson. A rendező, a producer és a két főszereplő. De miután ez is szerencsésen alakult, hiszen a stáb nagy része kint tudott lenni, még a mellékszereplők, Monori Lili, Gáspár Sándor és Polgár Tamás is, ők is ott ültek az újságírók soraiban. Érdekességképp jegyzem meg: a végén, amikor Michel Simon megköszönte a kérdésekre adott választ Mundruczó Kornélnak, Tóth Orsinak és Lajkó Félix- nek, s megpróbálta lezárni a beszélgetést, reagált még a rendező szavaira. Kornél ugyanis úgy fogalmazott: ő úgy ítéli meg a saját pályáját, hogy a Jancsó Miklós- Tarr Béla vonalon halad előre. Ehhez fűzte hozzá aztán Michel Simon, hogy és olyan nagynevű színészekkel dolgozik, mint Monori Lili, aki egyébként itt ül a hátsó sorban. Ez Lilinek is, és nekünk is jólesett, mert azt bizonyította: Monori Lili olyan erős nyomot hagyott már a magyar filmművészetben, hogy arra nagyon sokáig fogunk emlékezni. Tóth Orsiről pedig úgy írtak a helyi lapok, hogy a legjobb női alakítás díjára esélyes, mivel olyan erős, markáns a játéka. A díjat végül aztán mégsem ő kapta, Orsira azonban így is felfigyelt a nemzetközi szakma. Többek között ennek köszönhetően invitálták meg a lo- carnói fesztivál rövidfilmes zsűrijébe, Félix pedig még a fogadáson több meghívást kapott önálló koncertre. Locamo egyébként a művészfilmek szemléje. A város főterén szabadtéri vetítés zajlik, ahol hétezer ember vált jegyet egy- egy filmre. S bár az idén egyetlen filmünk sem jutott be a versenybe, a Deltát és Fliegauf Benedek Díler című alkotását más szekcióban vetítették.” Berlinben a Shooting Stars programnak volt magyar résztvevője Nagy Zsolt személyében, aki már külföldről is kapott ajánlatokat azóta. „A javaslat mindig a Filmunió- tól ered, mi választunk színészt ebbe a programba. Az idén új helyzet állt elő: 24 helyett már csak 9 meghívottja volt a mezőnynek. A kiválasztás elsődleges szempontja nem változott. Új filmekben szereplő, nemzetközüeg kevésbé ismert fiatal színészt kellett ajánlanunk most is, akinek a tehetsége természetesen megkérdőjelezhetetlen. A korábbi években minden európai ország jelölt valakit, akit fenntartás nélkül el is fogadott a mustra. Az új csatlakozó országok belépésével azonban érezhető volt, hogy ez a huszonva- lahány ország egyre inkább kezelhetetlen lesz. Ezért született meg az a döntés, hogy legyen akkor kisebb a kör, a válogatás eredménye. Továbbra is minden ország jelölhet valakit, de ettől az évtől fogva van egy nemzetközi zsűri, s ő választja ki a benevezettek közül azt a kilenc egyént, aki bekerül a programba, és személyesen is részt vehet benne. Zsolt elsőre átment, sőt a Zuhanórepülés-beli játékát Robert de Niro Dühöngő bikájához hasonlították. Maga a program egy hétvégén zajlik. Sajtótájékoztatók és vetítések vannak, a színészekkel pedig külföldi ügynökségek képviselői találkoznak. Nagy Zsolttal is többen folytattak komoly tárgyalásokat, tehát okkal optimista a jövőjét illetően. Nyilván az ő döntése lesz, hogy színházi elfoglaltsága mellett mit tud majd bevállalni a felkínált lehetőségek közül. Egy biztos: felfigyeltek rá.” Karlovy Vary fesztiválján Gigor Attila filmje, A nyomozó, Lakatos Róbert munkája, a Bahrtalo! és Nemes Gyula Letűnt világ című dokumentumfilmje versenyzett és nyert más és más kategóriában, de külön szekcióban bemutatták Dettre Gábor Tablóját, a Deltát és A londoni férfit is. Ez összesen hat film. Ilyen jó éve, mint a mostani, rég nem volt a magyar filmnek Karlovy Varyban. Ami azért is fontos, mert Közép-Európa legrangosabb fesztiválja ez, ahol évről évre azt tapasztalom, hogy egyre több külföldi szakember van jelen a világ különböző pontjairól. Tehát nagyon sokakat érdekel, hogy müyen filmek készülnek ebben a régióban, ezért tartom fontosnak, hogy mi is ott tudunk lenni. A magyar filmnek Karlovy Varyban is lelkes hívei vannak, és nemcsak a nézők köreiben.” Velence nem hívott meg magyar filmet a versenybe, az ottani mustra az ázsiai és a művészfilmeket helyezi előtérbe. Ha a Delta nem ment volna Cannes-ba, Velencében is komoly sikere lett volna, vélekedik Vezér Éva. „A velencei kiajánlással az a vissza-visszatéró probléma, hogy a filmjeink a februári szemlére készülnek el, ahol Berlin már kedvére válogat, így ami kiemelkedő, az ritkán akad fenn a rostán. Egyébként pedig minden fesztiválnak más a profilja, a karaktere. Moszkva és Montreal külön fejezet. Moszkvában az idén Bacsó Péter Majdnem szűz című filmje került be a programba, a most zajló montreali fesztiválon pedig Gigor Attila Karlovy Varyban díjazott filmjét, A nyomozót vetítik, amelynek ez az első Európán kívüli bemutatója, az elsőfilmesek versenyébe Sipos József rendezése, a Márai Sándor regénye alapján forgatott Eszter hagyatéka került be, és Moldoványi Ferenc dokumentumfilmjét, a Másik bolygót is most láthatja először a nemzetközi közönség. Hogy nyerünk-e Montrealban, az majd szeptember elsején fog kiderülni.” Monori Lili olyan erős nyomot hagyott már a magyar filmművészetben, hogy arra nagyon sokáig fogunk emlékezni (Somogyi Tibor felvétele)
