Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-21 / 195. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Nincs több politikai fogoly Minszk. Szabadon engedték tegnap a legfiatalobb fehérorosz politikai foglyot, a 22 éves Andrej Kimet. Véle együtt engedték el Szergej Pa- ruskievicset is, így már nincs több politikai fogoly Fehéroroszországban. A BelaPan ügynökség híréről a Pontis Alapítvány tájékoztatta lapunkat. Alekszandr Kozulin ellenzéki vezetőt szombaton engedték el, elnöki kegyelem alapján. A politikai foglyok elengedését az EU szabta a tárgyalások feltételéül a Luka- senko-rezsim számára, (ú) Merényletek Algériában Algír. A szörnyű keddi vérfürdő után, amelyet az EU és az USA is elítélt, tegnap kettős merényletet követtek el Algériában, a fővárostól 120 kilométerre délkeletre fekvő Búira városban. Tizenegy ember vesztette életét, 31 megsebesült. Szemtanúk szerint két robbanóanyaggal megtöltött autó repült a levegőbe reggel hat óra körül. A halálos áldozatok mindegyike polgári személy volt. Egy nappal korábban 43-an meghaltak, 45-en pedig megsebesültek abban az öngyilkos merényletben, amelyet a kelet-algériai Iszer város rendőriskolája ellenkövettekel. (MTI) Karadzsics új bírót akar Hága. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt vezetője kérvényezte a hágai törvényszék (ICTY) egyik bírójának, az ő első meghallgatásán elnöklő Alphons Orie- nak a leváltását. Azzal vádolja a holland bírót, hogy nem lesz képes a pártatlanságra. A hágai perekben nem egy-egy bíró, hanem háromfős bírói tanácsok döntenek. De Orie szerepet játszott a boszniai szerb parlament egykori elnöke, Momcsilo Krajisnik perében, akit 27 év börtönre ítéltek (Karadzsics szerint ártatlanul), s tagja volt annak a bírói tanácsnak, amely elítélte a horvátországi szerb vezetőt, Milan Babicsot, aki később a börtönben öngyilkosságot követett el. Ugyanakkor Orie elnökölt a volt koszovói albán miniszterelnök, Ramush Haradinaj hágai perében, akit a bíróság felmentett. (MTI) Zentai Károly kiadható Canberra. Úgy határozott tegnap a perthi bíróság, hogy kiadható Magyarországnak a háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly. A The Australian internetes kiadásában azt írta, a bírósági döntés után őrizetbe helyezték a 86 éves Zen- tait, akit Magyarországon azzal vádolnak, hogy 1944-ben többedmagával meggyilkolta az akkor 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. A bíró szerint Zentai ügye megfelel az ausztrál kiadatási törvény által támasztott követelményeknek. (MTI) Moszkva meg akarja fojtani a grúz gazdaságot, féktelenül rombolnak az orosz katonák Fordulat az USA-ban Egyelőre blöff az orosz kivonulás SKdS? Nemzeti és uniós zászlókat lobogtató grúzok tüntettek tegnap egy olyan ellenőrző pontnál, amelyet az oroszok jogtalanul, kifejezetten grúz területen, a Tbiliszit és Gorit összekötő főútvonalon állítottak fel (Reuters-felvétel) Tbiliszi/AAoszkva/Berlin. Orosz katonai teherautók hagyták el tegnap Grúziát, de a Nyugat által követelt nagyszabású, gyors csapatkivonásnak egyelőre nincs jele. Berlin elvárja, hogy Oroszország teljesítse vállalt kötelezettségét, és holnap éjfélig vonja ki csapatait a grúz területekről - közölte a német kormány szóvivője. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO támogatása újabb villámháborúra ösztönözheti Grúziát - állította tegnap az orosz vezérkari főnök helyettese. Anatolij Nogo- vicin kijelentette: az orosz béke- fenntartók a konfliktusövezetben kedden este is lelőtték a grúz fegyveres erők egy pilóta nélküli felderítő repülőgépét, s ez arra utal, hogy Tbiliszi nem adta fel agresszív terveit. Ezért az orosz vezérkar követelni fogja, hogy a konfliktus övezetében tiltsák meg a grúz gépek repülését. A Reuters helyszíni tudósítója az Oroszországot a szakadár grúziai területtel összekötő Roki-alagút közeléből arról számolt be, hogy dél óta 40 ponyvás teherautó lépte át a grúz-orosz határt. „Néhány autón láthatóan volt rakomány, de többségük üresnek tűnt, páncélozott járműveknek vagy tüzérségnek nyoma sincs.” Igoeti falu közelében, a grúz fővároshoz, Tbiliszihez legközelebb eső orosz ellenőrzőponton a békefenntartók sisakját viselő orosz katonák lövészárkokat ástak az út mentén. Orosz katonai konvojok mozgásának itt, Tbiliszitől 45 kilométernyire sem volt jéle! A tényleges orosz kivonulás tehát még nem kezdődött meg, pedig ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az USA és Lengyelország képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Lengyelországba telepítik az átfogó amerikai rakétaelhárító rakéta- rendszer egyes elemeit. Condole- ezza Rice amerikai külügyminiszter és lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski tegnap Varsóban látta el kézjegyével az okmányt, Lech Ka- czynski államfő és Donald Tusk miniszterelnökjelenlétében. A lengyel-amerikai szerződés közel két évi kemény tárgyalás Dmitrij Medvegyev orosz elnök kedden este telefonon azt mondta francia partnerének, Nicolas Sar- kozynek, hogy augusztus 22-ig be- • fejeződik az orosz csapatok kivonása Grúziából. „Csütörtökön és pénteken elhagyja az orosz haderő Grúziát, kivéve 500 katonát, ők a múlt héten aláírt tűzszünet biztonsági rendelkezéseinek végrehajtását fogják szavatolni” - mondta Medvegyev a francia elnöki hivatal közleménye szerint. Medvegyev beleegyezett abba, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőket küldjön Grúziába, s ott egy átmeneti biztonsági zónában dolgozzanak együtt a helyijárőrökkel. Eközben a nyugati hatalmak fokozni próbálják a nyomást Mederedménye, és nem független a Grúzia körül kialakult nemzetközi feszültségtől. A megállapodás értelmében 2012-ig tíz amerikai elfogó rakétát telepítenek Lengyel- országba, mindössze 180 kilométerre Oroszország nyugati határától. A nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták esetleges támadásának kivédését szolgáló amerikai ellenrakétákat a Csehországban létesítendő radarállomás egészíti ki. Az aláírás előtt Condoleezza Rice ismét hangsúlyozta, az amerikai rakétapajzs védelmi célokat szolgál, és nem irányul egyeden állam ellen vegyevre, hogy gyorsítsa fel a kéthetes fegyveres konfliktust követően megígért csapatkivonást. A késlekedés miatt a türelmedenség lassan kétkedésbe fordul. „Medvegyev háromszor is mondta már, hogy megkezdik a visszavonulást, és mégsem teszik” - mondta Kouchner francia külügyminiszter. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a vétójoggal bíró Oroszország ellenkezése miatt tegnapra virradóra sem sikerült elfogadtatni a Grúziából azonnali orosz kivonulást követelő határozatot. Moszkva legfőbb kifogása, hogy a javaslat utal „Grúzia területi integritására nemzetközileg elismert határai között”, ami az orosz érvelés szerint azt feltételezi, hogy az oroszbarát szakadár területeknek, Délsem. Ennek segítségével ellensúlyozni tudjákaXXI. század új veszélyeit, az olyan országok, mint Irán vagy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétáiban megtestesülő fenyegetéseket. Tusk szerint Lengyelország és az USA „biztonságosabbá válik”. A múlt pénteken, egy nappal azután, hogy Varsó és Washington parafába a megállapodást, Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese minden eddiginél szigorúbb hangnemet ütött meg: „Lengyelország a rendszer befogadásával százszázalékosan kiteszi Oszétiának és Abháziénak vissza kell térnie Grúzia fennhatósága alá. A BT-ben lezajlott vita során a grúz, az amerikai és a brit ENSZ- nagykövet azzal vádolta Oroszországot, hogy megsemmisítette a grúziai infrastruktúrát, behatolt a kaukázusi köztársaság területére és offenzívája során messze túlment a dél-oszétiai konfliktus határain. Az orosz parlament felsőházának elnöke tegnap már Abházia és Dél-Oszétia elismerését pedzegette. A Szövetségi Tanács (felsőház) „kész elismerni Dél-Oszétia és Abházia független státusát, ha a két köztársaság népe ezt kéri és Dmitrij Medvegyev orosz elnök ilyen értelmű döntést hoz” - mondta Szergej Mironov. (MTI, s, ú) magát egy csapás lehetőségének.” Az orosz tábornok arra is figyelmeztetett, hogy a lengyel-amerikai rakétavédelmi megállapodással Washington csak tovább ront Moszkvához fűződő kapcsolatain. Az USA fokozott katonai együttműködést ígért Varsónak az ellenrakéták befogadásáért. A megállapodás része az amerikai nyilatkozat arról, hogy az USA katonai téren együttműködik Lengyelországgal, ha fenyegetés éri harmadik ország részéről, és Patriot típusú légtérvédelmi rendszert- is küld Lengyelországba. (MTI, ű) Washington. Ötpontos előnyre tett szert John McCain, az amerikai republikánus párt várható elnökjelöltje Barack Öbamával, a Demokrata Párt valószínű jelöltjével szemben, amit elemzők váratlan fordulatként értékelnek. A közvélemény szemében McCain olyan politikusnak tűnik, aki Obamánál jobban kézben tartaná a gazdaságot - derült ki a Zogby intézet tegnap közzétett felméréséből. Azok között, akik minden bizonnyal szavaznak majd a novemberi elnökválasztáson, McCain 46:41 arányban vezeti a népszerűségi versenyt. A Zogby felmérései során McCain első ízben vette át a vezetést, Oba- mának júliusban még 7 pontos előnye volt. Obama népszerűségének csökkenésében az is szerepet játszhatott, hogy egyhetes vakáción volt Hawaiin, miközben a grúz-orosz viszályról tett markáns kijelentéseivel McCain kerülhetett a sajtó fi- gyelménekközpontjába. Mint John Zogby, az intézet vezetője megállapította, „az Obama hitelességének aláásását célzó kampány kétségtelenül kedvez McCainnek”. Nemcsak a külpolitikai tapasztalatokban mutatkozik erősebbnek, hanem a gazdaság irányításának képességében is: ez utóbbi terén 49:40 arányban vezet Obama előtt. A gazdaság jövője a legfontosabb kérdés, amely aggasztja a választókat. Az amerikaiak többsége a nagyjából 4 dolláros gallononkénti benzinár mellett támogatja McCain álláspontját a tengeri olajfúrások kiterjesztésére vonatkozóan, ezt Obama eddig ellenezte. Obama támogatottsága a demokrata szavazók körében 9 ponttal esett, 74 százalékra. (MTI) Mao utódja volt Hua Kuo-feng meghalt Peking. Elhunyt Hua Kuo-feng volt kínai kommunista pártvezető, Mao Ce-tung utódja. A 87 éves politikust tegnap Pekingben érte a halál. Élete végén Mao jelölte ki örökösének az akkor miniszterelnökhelyettes Huát, akit a kulturális forradalom befejeződése és a reform- politika kezdete közötti időszak átmeneti alakjaként emlegetnek. Hua 1976 és 1981 között vezette a Kínai Kommunista Pártot. Hivatali ideje alatt sikerült a Teng Hsziao- ping vezette reformerőknek akkora erőre szert tenniük, hogy véglegesen le tudtak számolni a balosokkal. A kulturális forradalom 1966-tól 1976-ig, egészen Mao haláláig tartott. (MTI) Varsó az orosz fenyegetések ellen is biztosítékokat kapott az Egyesült Államoktól Aláírták a szerződést az amerikai rakétapajzsról A szélsőségesek egyre közelebb nyomulnak a fővároshoz - Nicolas Sarkozy nem adja fel a terrorizmus elleni küzdelmet Hatástalanítják a tálib lázadók a NATO erőfeszítéseit Karzai szívesen maradna a helyén Kabul. Hamid Karzai afgán elnök egy újabb hivatali időszakra szeretne megbízatást kapni, ezért indulni akar a jövő évi elnökválasztáson. Ezt ő maga közölte. Karzai már korábban is célzott erre, de ennyire nyíltan csak most beszélt róla. Elismerte, hogy eddigi munkáját a sikerek mellett kudarcok is kísérték. Karzai az USA szoros szövetségese, de bírálta is az őt támogató nemzetközi erőket az elmúlt hónapokban, mert több légicsapás súlyos polgári áldozatokat követelt. Ot viszont azért bírálják, mert nem irtotta ki a korrupciót, és kevés befolyása van a Kabultól távolabbi területeken. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Nicolas Sarkozy francia államfő tegnap reggel érkezett Kabulba, hogy tisztelegjen a tálibok elleni ütközetben elesett francia katonák emléke előtt, majd megbeszélést folytasson Hamid Karzai afgán elnökkel. Innen utazott a NATO vezetésű nemzetközi biztonsági erő (ISAF) kabuli regionális parancsnokságának törzsszállására, a Warehouse támaszpontra, ahol fejet hajtott a tíz francia katona koporsója előtt. A tábori kórházban meglátogatta az összecsapásban megsebesült 21 francia katonát, akik közül többet tegnap haza is szállítottak. Több mint száz tálib lázadó hétfőn lesből támadta meg az ISAF Karzai és Sarkozy (Reuters francia felderítő egységét Kabultól ötven kilométerre keletre, Száru- binál. A bajba került franciák kimenekítésére gyorsreagálású erőt és légi támogatást vetett be a parancsnokság, és mintegy harminc tálibot öltek meg. Amióta Sarkozynek az áprilisi bukaresti NATO-csú- cson tett bejelentése nyomán megerősítették az itt szolgáló francia kontingenst, ez volt a franciák első és egyben legsúlyosabb vesztesége. (2002 óta a mostani összecsapásig 13 francia katona halt meg Afganisztánban.) A francia hadsereg egyetlen incidensben utoljára 1983-ban szenvedett el ennél súlyosabb veszteséget: akkor Libanonban öngyilkos merénylet 58 francia légideszantossal végzett. Jelenleg mintegy 3000 francia katona szolgál az ISAF kötelékében, közülük mintegy 1800 Kabulban és a fővárostól északkeletre fekvő Kapisza tartományban. A francia katonák augusztus 5-én vették át a főváros térségének parancsnokságát. Sarkozy megerősítette, nem adja fel az afganisztáni küldetést, továbbra is mélyen elkötelezett a terrorizmus elleni harc folytatása mellett. Megfigyelők ismét emlékeztettek, hiába van 70 ezer külföldi katona Afganisztánban, a tálibok taktikája lehetetlenné teszi az újjáépítési-fejlesztési programok megvalósítását. Ráadásul eddigi műveleti területeikről lassan Kabul felé tartanak, hogy bekerítsék a fővárost, az ország egységének fő biztosítékát. (MTI, ú)
