Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-20 / 194. szám, szerda
10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com Huszonötezer finnországi svéd elutasítja a Lisszaboni Szerződés ratifikálását - Aland különleges helyzetet élvez, nem mond le az adómentes árusításról Egy aprócska szigetcsoport szembeszáll az unióval ,-0- az Aland-szigetek Brüsszel. A 27 000 lakosú autonóm finn szigetcsoport, a zömében svéd nyelvű Aland komoly fejfájást okoz a helsinki kormánynak, hiszen csak különleges engedmények fejében hajlandó hozzájárulni a Lisszaboni Szerződés ratifikációjához. ÖSSZEFOGLALÓ A sziget(csoport) vezetése többek közt igényt tart egy EP-képvise- lői helyre, valamint részt kíván venni a Miniszterek Tanácsának munkájában, ahol a szubszidiaritás elvének érvényesülését ellenőriznék. A szigetekért felelős finn miniszter, Astrid Thors minapi alandi látogatása után reményét fejezte ki, hogy rövidesen sikerül mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a problémára. „A Lisszaboni Szerződés ratifikációja Aland beleegyezése nélkül is lehetséges, ám ez politikailag tisztázatlan helyzetet teremtene” - tette hozzá Thors. Területi autonómia A Balti-tenger bejáratánál található szigetek speciális helyzetét Finnország csadakozási szerződése is rögzíti. Kevesen tudják, hogy Alandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csadakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba. Aland része ugyan az EU-nak, néhány fontos kérdésben azonban kivételes jogállással rendelkezik. A nem alandiak ingatlanszerzési és vállakozási jogát korlátozzák a szigeteken, és Aland nem tagja az EU vámuniójának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Aland adószempontból „harmadik országnak” minősül, továbbra is lehetővé téve a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon az adómentes árusítást. Az az autonómia, amit Finnország biztosít az Aland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak, a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az unióban. A finn törvények a hatalomgyakorlási jogok jelentős részét Aland területi önkormányzatához telepítették, főleg olyan kérdésekben, amelyek fontosak a kisebbségi közösség fennmaradása szempontjából. Aland ön- kormányzata ületékes a helyi köz- igazgatási ügyekben (beleértve a rendőrséget, a népjóléti, az egészségügyi és szociális kérdéseket), a kultúra, a tudomány, a közlekedés, a szállítás, az ipar és a mezőgazdaság, a posta és a tömegtájékoztatás, az erdőgazdálkodás és a természetvédelemkérdéseiben. Fontos az etnikai összetétel Ami szinte példátlan - elég ha a 90-es évek délszláv háborúinak következményeire, vagy pedig a második világháború utáni közép-európai történésekre gondolunk -, a finn törvények igyekeznek garantálni, hogy ne lehessen megváltoztatni a terület etnikai összetételét. Finn anyanyelvűek csak akkor telepedhetnek le tartósan a szigeteken, ha regionális állampolgárságot szereznek. Ez utóbbit azonban csak az kapja meg, aki beszél svédül, és legalább öt évig él megszakítás nélkül a szigeteken. Alandon a hivatalos nyelv a svéd. Bár Finnországhoz tartozik, itt nem kötelező a finn nyelv oktatása. Következésképpen az alandiak közül sokan nem is beszélnek finnül. A szigetek lakossága mintegy fél százaléka Finnország lakosságának. Az autonóm területet minden évben megilleti a finn állami költségvetés 0.45%-a, és ezen felül helyben maradnak az állam által a szigeteken beszedett adók és illetékek. Nem mond le a tubákról Idén tavasszal fenyegetőztek először az alandiak a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának megvé- tózásával, hogy kikényszerítsék a tubákárusítás tilalmának feloldását. A füstmentes dohány árusítása az uniós jog szerint Finnországban tilos, de az alandiak továbbra is értékesíteni szeretnék azt a svéd vizeken, ahol ahol nem tiltja törvény. Az egész EU-ban betiltották e dohányféleség árusítását, de uniós csatlakozásakor Svédország - a nemzeti hagyományaira hivatkozott - felmentést kapott, tehát forgalmazhatja a tubákot. Aland pedig a Svédországhoz fűződő kulturális és történelmi kötelékek miatt hasonló elbírálást követel. Egy kis történelem Az aland-szigeteki autonómiát a történelmi fejlődés alapozta meg. A szigetek több mint hat és fél évszázadon át, egészen 1809-ig svéd fennhatóság alatt voltak. Ekkor az orosz hódítást követő Fredrik- shamni Egyezmény következményeképpen Finnország perszoná- g lunióba került a cári Oroszországgal. Ez az állapot 1917-ig állt fenn, 4 amikor a bolsevik forradalom kitörése után kikiáltották a Finn Köztársaságot. Ekkor került előtérbe a ^ svéd probléma az Aland-szigeteket illetően, ők szerettek volna elszakadni Finnországtól, valamint Svédország is kilátásba helyezte a stratégiailag fontos terület annek- tálását. Az elszakadás Finnország stabilitását kockáztatta volna. Ebben a helyzetben kellett mindenki számára elfogadható döntést hozni, s ez a Népszövetség közreműködésével sikerült is: az 1921-es döntés Finnországnak ítélte az Aland-szigeteket, viszont garanciákat követelt az ott élő svédek joga- 4 inak biztosítására. Ezt követően Svédország és Finnország kétoldalú egyezményt kötött, amely mindmáig az alandi autonómia ( alapját képezi, (euvonal.hu, ű) Eurostat-felmérés Egyedül és öregen Párizs. Menthetetienül öregszik Európa lakossága. Az Eurostat szerűit a várható életkor emelkedésével és a születések számának csökkenésével az unió lakosságának nagyjából 30 százaléka lesz 65 éven felüli 2050-ben. Három évvel ezelőtt ez az arány 16,5 százalék volt, 2010-ben 18, 2030-ban 25 százalék körüli lesz. Az Eurostat 2005-ből származó adatai szerint az EU-ban (Bulgáriát és Romániát nem számítva) a 75 éven felüli nők átlagosan 52 százaléka, a férfiak 21 százaléka élt egyedül. A náluk fiatalabbaknál, a 65-74 év közötti korosztálynál 30 és 13 százalék ez az arány. A különbség azt jelzi, hogy a férfiak általában korábban halnak, mint a nők, hiszen összességben 59 százalékot tesz ki a nők aránya a 65 éven felüli korcsoportban, és az arány az életkor előrehaladtával emelkedik. A legnagyobb az egyedülálló, 75 éven felüli férfiak aránya Nagy-Britanniában, 30 százalék körüli, a 75 éven felüli nőknél Németország és Hollandia vezet 60 százalékkal. (MTI) Csalás Elleni Hivatal: a tagállamok közül Románia, az uniós intézmények közül pedig az Európai Bizottság vezeti a listát Fokozatosan javul a brüsszeli visszaélések kivizsgálása «/• OLAF-jelentés a 2007-es évről Az OLAF-nak tavaly csak egyetlen az uniós tagországaiban nem kellett vizsgálatot folytatnia ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az elmúlt évben az intézmények közül az Európai Bizottsággal szemben indult a legtöbb vizsgálat, míg a tagállamok közül Románia, Olaszország, Németország, Belgium és Bulgária vezeti a kétes tekintélyű listát az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint. A bizottsággal szemben indított vagy folyamatban lévő eljárások száma 2007-ben 84 volt. Ezzel szemben a tanács ellen hét, az Európai Parlament ellen pedig mindössze öt esetben indult vizsgálat. A nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés szerint „mivel az Európai Bizottság rendelkezik a közösségi források túlnyomó többsége felett, illetve ennek a szervnek a legnagyobb a személyi állománya, ezért természetes, hogy itt a legmagasabb a vizsgálatok száma”. Előfordult például, hogy az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett irodájának alkalmazottja pénzt lopott, meghamisította a könyvelést, ráadásul a kollégáit is sikkasztásra próbálta rávenni. Egy másik esetben egy nyugállományú uniós hivatalnok próbált magának magasabb nyugdíjat kiharcolni azáltal, hogy hamisan tüntette fel tartózkodási helyét. A feltárt visszaélések további vizsgálata átkerült a nemzeti igazságszolgáltatási szervek hatáskörébe. A tagállamok közül Románia ellen indult a legtöbb eljárás, szám szerint 95. Ezt követi Olaszország (80), Németország (75) és Belgium (72). Népességszámra vetítve kissé módosul a „rangsor”: az egy lakosra jutó ügyek száma Belgiumban volt a legmagasabb tavaly, majd Luxemburg, Bulgária, Románia és Görögország következik. A vizsgálatok többsége a mezőgazda- sági támogatások kezelése, a cigarettacsempészet, illetve az EU által nyújtott fejlesztési és humanitárius segélyek felhasználása kapcsán indult. Az OLAF működését korábban számos kritika érte. Az Európai Számvevőszék a hivatal működésének hatékonyságát bírálta, míg az újságírók és az EP-képvi- selők a belső vizsgálatok eltusso- lásával vádolták a hivatalt. „A 2007 folyamán feltárt visszaélések száma növelte a hivatallal szembeni bizalmad’ - mondta Franz-Hermenn Bruner, az OLAF igazgatója. Az elmúlt egy év során a Csalás Elleni Hivatal dolgozóinak száma 388-ról 467-re emelkedett, költségvetése pedig elérte a 72,6 millió eurót. A 2007 folyamán felderített csalások összértéke 204 millió euró volt, ami közel a kétszerese a 2006-ban feltártaknak, ugyanakkor az eljárások ádagos hossza 27-ről 28 hónapra emelkedett. (euvonal.hu, m) < « < « A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1372 Sk 244 167 746,33 Sk 0,065% 1,1263 Sk 1 527 267 399,09 Sk 0,065% 1,1078 Sk 4 624 816 143,51 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1427 Sk 851 531 918,10 Sk 0,065% 1,1109 Sk 5 782 617 778,39 Sk 0,065% 1,1036 Sk 12 149 636 445,57 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1373 Sk 475 356 079,87 Sk 0,065% 1,1123 Sk 4 211 105 045,67 Sk 0,065% 1,1054 Sk 12 289 570 144,73 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1229 Sk 129 207 587,61 Sk 0,065% 1,0961 Sk 1 004 363 070,97 Sk 0,065% 1,0928 Sk 2 314 669 313,61 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1313 Sk 200 902 446,17 Sk 0,065% 1,0959 Sk 1 922 732 683,43 Sk 0,065% 1,0837 Sk 4 606 639 666,19 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1311 Sk 429 022 251,83 Sk 0,065% 1,1070 Sk 3 237 679 525,03 Sk 0,065% 1,1001 Sk 5 232 819 610,71 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. augusztus 15-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 7,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd. i <
