Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-19 / 193. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN _­Rehabilitálást követel Kazulin Minszk/Brűsszel. Az el­nöki kegyelemmel szabad­lábra helyezett ellenzéki ve­zető, Alekszandr Kazulin tel­jes rehabilitálását követelte tegnap a fehérorosz hatósá­goktól. ,A szabadlábra helye­zést az igazságosság jeleként értékelem, de a megkegyel- mezést nem fogadhatom el az erkölcsi elvek szerint, hiszen nem követtem el semmilyen büntetendő cselekményt” - közölte a volt elnökjelölt. Be- nita Ferrero-Waldner, az unió külügyi biztosa tegnap kedvező lépésnek nevezte a volt elnökjelölt szabadon en­gedését, és követelte az összes fehérorosz politikai fogoly szabadon engedését. A Fehéroroszországot a 2006. évi elnökválasztáson elköve­tett törvénysértések miatt gazdasági szankciókkal sújtó USA és az EU Kazulin szabad­lábra helyezését szabta a pár­beszéd feltételéül. (MTI) Uj iram hordozórakéta Teherán/Jeruzsálem. Első ízben sikerült vasárnap Irán­nak saját - Safir-e Omid (a Bé­ke Követe) nevű - hordozóra­kétájával Föld körüli pályára állítania egy műholdat-jelen­tette be Reza Tagizadeh, a te- heráni űrhivatal vezetője. A műhold még csak kísérleti jellegű, csupán pályaadatokat továbbít a földi központba. Egy űrkutatási szakembernek számító izraeli parlamenti képviselő szerint nem jelent különösebb veszélyt az iráni hordozórakéta. „Iránnak még nagy utat kell megtennie a műholdak pályára állítása te­rén, és szándékosan eltúlozza űr- és repüléstechnológiai si­kereit, hogy elrettentse Izraelt és az USA-t nukleáris létesít­ményeinek megtámadásától” - mondta Jichák Ben pro­fesszor. (MTI) Zentai Károly kiadatási pere Perth. A kiadatási kére­lemben foglalt vádak ismerte­tésével tegnap Perthben meg­kezdődött az Ausztráliában élő, Magyarországon náci há­borús bűnökkel gyanúsított Zentai Károly ügyének tárgya­lása. Ez várhatóan három na­pig tart. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy az ügyben alkalmazható-e az ausztrál kiadatási törvény. Ezt követő­en Robert McClelland szövet­ségi főállamügyész határoz arról, kiadják-e Zentait Ma­gyarországnak. (MTI) Katolikusokat gyilkoltak A/Vanila. Legkevesebb 16 civü vesztette életét tegnap a Fülöp-szigetek déli részén: muzulmán lázadók többségé­ben katolikusok által lakott te­lepüléseket támadtak meg. A Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) mintegy 200 fegyverese indított támadást Mindanao szigetén Kolambu- gan városa ellen. A lázadók megtámadták a városközpon­tot, elfoglalták a rendőrőrsöt, az üzleti negyedet, a banko­kat és pénzváltókat. (MTI) A pakisztáni államfő Washington egyik legfontosabb szövetségese volt az al-Kaida és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban Az Afganisztánnal határos országban, ahol a lakosság jelentős része támogatja a tálibokat, a többségnek ez a véleménye Musarrafról (SITA/AP-felvétel) Pervez Musarraf lemondott ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Pervez Musarraf pakisztáni elnök tegnap bejelen­tette: lemond, hogy elkerülje az alkotmányos vádeljárást, amely szerinte sérti az ország érdekeit. ,A nép kezébe helyezem a jövőmet” - mondta az elnök komor arckifeje­zéssel beszéde végén, amelyben védelmezte kormányzását és a ko­alíciós kormányt vádolta meg az­zal, hogy aláássa Pakisztán, az egyetlen atomfegyverrel rendel­kező muzulmán állam alapjait. Musarraf 1999. október 12-én ke­rült hatalomra vértelen állam­csínnyel. Az USA stratégiai szövet­ségesévé vált, támogatta a terro­rizmus elleni háborút, A meggyilkolt volt kormányfő, Benazir Bhutto pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) által vezetett koalí­ciós kormány augusztus 8-án jelen­tette be, hogy alkotmányos vádel­járást kezdeményez az államfő el­len. A vádemelésről a PPP vezetője, Aszif Ali Zardari, Bhutto félje, va­lamint a Pakisztáni Muzulmán Liga irányítója, a Musarraf által 1999- ben megbuktatott Navaz Sarif egy­kori kormányfő állapodott meg. Musarraf népszerűsége az utób­bi években rohamosan csökkent az USA-val ápolt szoros kapcsolatok miatt. Pakisztán az al-Kaida nem­zetközi terrorhálózat számos tagját fogta el és mintegy ezer pakisztáni katona esett el a tálibok erősségé­nek számító, Afganisztánnal hatá­ros törzsi vidékeken vívott harcok­ban. Hírnevének az is sokat ártott, hogy tavaly elmozdított a helyéről számos bírót és szükségállapotot vezetett be az országban. Politikai ellenfelei februárban megnyerték a parlamenti választást, és azóta ké- szülteka megbuktatására. A kormány vasárnap jelentette be, hogy a hét elején benyújtják a parlamentben az alkotmányos vádindítványt, ha Musarraf nem mond le. A hadsereg egykori főpa­rancsnokát az alkotmány megsér­tésével és hivatali kötelességmu­lasztással vádolják. Musarraf visszautasította a vádakat, de kö­zölte: az ország lenne a vesztes, bármi lenne is az alkotmányos vádeljárás kimenetele. Musarraf távozása után ideig­lenesen a szenátus elnöke veszi át az államfői teendők ellátását. Az új elnököt harminc napon belül meg kell választania a két parla­menti kamara és négy tartományi gyűlés képviselőiből álló választá­si kollégiumnak. Tegnap máris megindultak a találgatások arról, hogy Musarraf otthon marad-e vagy pedig külföldi száműzetésbe vonul. (MTI, ú) Ellentmondó jelentések az orosz katonák kivonulásáról - rendkívüli állapot Dél-Oszétiában Egyre ellenségesebb a hangulat Moszkva/Washington/Tbiliszi/ Párizs. Moszkva szerint Dmit- rij Medvegyev elnök ígéreté­nek megfelelően Oroszor­szág megkezdte tegnap a grúz-déloszét válságövezet­be vezényelt katonáinak visszavonását, a grúzok ezt cáfolták. Sarkozy ismét meg­fenyegette Moszkvát, az oro­szok pedig az egész NATO-t. ÖSSZEFOGLALÓ A grúz belügyminisztérium azt állította, orosz katonai egységek mozogtak Grúzia középnyugati részén: hat orosz páncélozott jármű tartott Hasuri irányából Szacshere, másik hat pedig Bor- dzsomi felé. Tbiliszi szerint a kivo­nulásra készülő orosz csapatok minden grúz katonai létesítményt felrobbantanak. Anatolij Nogovicin vezérezre­des, az orosz vezérkari főnök he­lyettese a „kivonuló” orosz csapa­tok létszámáról nem közölt adato­kat, de nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet, hogy katonáikat nem ki­vonják, hanem visszavonják. Hangsúlyozta, a Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésével létre­hozott tűzszüneti megállapodás­ban ez utóbbi kifejezés szerepelt, a különbség pedig - szerinte - érthe­tő. Kijelentette: a visszavonás befe­jezésének időpontját nem tudja megjelölni, de a grúz erők állandó állomáshelyükre való visszatérésé­től fog függni. Azt is leszögezte: az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói csakis a grúz-déloszét konfliktus teljes rendezése után térnek vissza állomáshelyükre, Szevasztopolba. Medvegyev elnök vasárnap francia kollégájának telefonon megígérte, hogy Moszkva hétfőn déltájban megkezdi csapatai visszavonását. Sarkozy előzőleg súlyos következ­ményeket helyezett kilátásba az EU-orosz viszonyban, ha Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfo­góan a grúz-orosz fegyvemyugvási egyezményben foglaltakat. A fran­cia elnök a Le Figaro internetes ol­dalán tegnap hajnalban megjelent írásában pedig arra figyelmezte­tett, hogy Párizs az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását fogja kezdeményezni, ha Oroszor­szág nem vonja ki haladéktalanul csapatait Grúziából. (Az Európai Tanács az EU-tagországok vezetői­ből és az EB elnökéből áll.) Med­vegyev viszont azt erősítette meg tegnap, Oroszország soha nem en­gedi meg, hogy bárki gyilkolja ál­lampolgárait, békefenntartóit, s aki erre kísérletet tesz, azt pusztító vá­laszban részesíti. Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete a Rosszijszkaja Gazeta hivatalos lapban tegnap kö­zölte, hogy Moszkva felülvizsgálja a NATO-hoz fűződő kapcsolatait. Mint mondta, az USA akaratából nem tartották meg az Oroszország-NATO tanács ülését, s az esetleges újabb időpont körül heves vita folyik a NATO-ban, de ennek már nincs elvi jelentősége. Most a szövetség és Oroszország kapcsolatainak jövendő minőségé­ről van szó, s ezt nem csak a NATO- nak kell meghatároznia. Oroszor- szágnakjogában áll levonni a maga következtetéseit abból, hogyan re­agáltak a partnerek a Moszkva számára elvi jelentőségű esemé­nyekre. „Moszkva mindenképpen felülvizsgálja a NATO-hoz fűződő kapcsolatait, egyebek között Jaap de Hoop Scheffer főtitkár kijelenté­se miatt is, amely szerint Oroszor­szág aránytalan erőt alkalmazott állampolgárai védelmében, túl­ment az önvédelem határain. Ezek tűrhetetlen és komolytalan megál­lapítások. Különösen egy olyan szervezet vezetőjétől, mint a NA­TO, amely nem csupán aránytalan erőt alkalmazott, hanem civileket és polgári célpontokat támadott 1999-ben, ajugoszláviai konfliktus idején”-mondta Rogozin. Eduard Kokojti, a Grúziától el­szakadt Dél-Oszétia „elnöke” fel­Kokojti déloszét „elnök" orosz ka­tonai bázisokat akar (Reuters) mentette a kormányt, és rendkívüli állapotot hirdetett ki, amely egy hónapig lesz érvényben. Ennek ke­retében a hatalmi szerveket a grúz agresszió következményeinek fel­számolására alakított rendkívüli bizottságnak rendelik alá. Megvál­tozik a be- és kiutazás rendje, Chin- valiban este 21 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben. Ko­kojti azt is közölte, Dél-Oszétia fon­tolgatja, hogy területén orosz ka­tonai támaszpont létrehozását kéri Moszkvától. Nogovicin Moszkvá­ban azt mondta, az orosz hadsereg kész támaszpontot létrehozni Dél- Oszétiában, ha Oroszország politi­kai vezetése erre utasítja. Ez nem katonai, hanem politikai döntés kérdése. (MTI, s, ú) Politikai vihar Kijevben Hazaárulással vádolják Timosenkót Kijev. Az ukrán elnöki hivatal tegnap az Oroszország érdekeit szolgáló ténykedése miatt haza­árulással vádolta meg Julija Ti- mosenko kormányfőt, akinek a vi­szonya meglehetősen feszült Vik­tor Juscsenko államfővel., A jelen­legi kormányfő ténykedése a haza­árulás és a politikai korrupció je­gyeit viseli magán” - fogalmazott Andrij Kiszlinszkij, az elnöki hiva­tal helyettes vezetője. Szerinte Juli­ja Timosenko meg akaija nyerni Moszkva támogatását a 2009 vé­gén vagy 2010 elején tartandó el­nökválasztáshoz. Hozzátette: ezt bizonyítja az is, hogy Timosenko nem ítélte el a Grúzia elleni orosz válaszcsapást. Azt állította, Kijev úgy értesült, hogy „az orosz veze­tés különös figyelmet szentel Timosenko leendő elnökjelöltsége támogatásának azután, hogy a mi­niszterelnök asszony passzív állás­pontot foglalt el a grúziai konflik­tus kapcsán”. Felsorolta számos ukrán politikus nevét, akik e terv­nek a megvalósításával foglalkoz­nak, és azt is közölte, hogy Timo­senko támogatására egymilliárd dollárt különítettek el. Az elnöki hivatalban úgy tudják, hogy gya­korlatilag már megkezdődött Ti­mosenko kampánystábjának mun­kája, amelyben ipari-pénzügyi csoportok is részt vesznek. Feltéte­lezik azt is, hogy rövidesen meg­kezdődik a lejárató kampány az új reformpolitika ellen, illetve az el­nök elleni alkotmányos vádeljárási kísérletek következnek. Kiszlinsz­kij közölte: a rendelkezésükre álló dokumentumokat átadják a rend­védelmi szerveknek. (MTI) Az oroszok alaposan túloznak Tbiliszi. A Human Right Watch nemzetközi emberjogi szervezet szerint a dél-oszétiai harcokban több tucat civil halt meg, nem pe­dig több ezer, ahogyan azt az orosz Vezetők állítják. A HRW becs­lései a harcok által leginkább sújtott területek - pl. Chinvali - kór­házi adataira és a szemtanúk beszámolóira épülnek. Az oroszok a hét végén azt közölték, hogy a grúz agresszió következtében leg­alább 2100 déloszét civil halt meg. A HRW szerint az ilyen állítá­sok tisztességtelenek és felelőtlenek, nem segítenek tisztázni, mi is történt ott valójában, (ú) Holnap írják alá Varsóban a szerződést az amerikai rakétapajzsról Rendkívüli biztonsági intézkedések Kabulban Már elfogadják a lengyelek a rakétákat Ünneplés titkos helyen ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Holnap írják alá Varsó­ban az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek, azaz tíz elfogórakétá­nak a Lengyelországba való tele­pítéséről szóló megállapodást. Radoslaw Sikorski külügyminisz­ter ezt a Dziennikben megjelent interjújában erősítette meg. Az aláírásra Varsóba várják Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminisztert, aki ma Európába érkezik, a NATO-országok kül­ügyminisztereinek értekezletére, amelyen az orosz-grúz konfliktus nyomán előállt helyzetet vitatják meg. Varsó és Washington politi­kai segítségnyújtási nyilatkozat közzétételét is tervezi, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy közösen reagálnak az esetleges katonai fenyegetésekre. Fordulat állt be az amerikai ra­kétapajzs kelet-európai kiterjesz­tésének lengyelországi megítélé­sében. Ebben valószínűleg nagy szerepe van annak, hogy az oro­szok fegyveres erővel vonultak be egy szuverén országba, Grúziába. Egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint a közvélemény többsége immár támogatja az amerikai rakéták telepítését. Eddig minden felmérés azt mu­tatta, hogy a lengyelek többsége ellenzi az amerikai rakétapajzs ki- terjesztését; egy évvel ezelőtt pél­dául 56 százalék volt a terv eluta­sítóinak és mindössze 28 százalék a támogatóknak az aránya. Az új felmérésből kiderült: most már a megkérdezettek 58 százaléka tá­mogatja az amerikai rakéták be­fogadására vonatkozó varsói kormánydöntést, és csupán 37 százalék ellenzi, míg 5 százalék­nak nem volt véleménye. Ugyan­akkor a lengyelek háromnegyed részének nincs kétsége afelől, hogy a lengyel-amerikai megál­lapodás nyomán romlani fog Len­gyelország és Oroszország viszo­nya. (MTI, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Megbízható hírszerzési források alapján egy amerikai tá­bornok arra figyelmeztette az af­gánokat, hogy a tegnapra tervezett függetlenségnapi ünnepségek ide­jén a tálib felkelők támadásokra ké­szülnek. Jeffrey Schloesser vezér­őrnagy szerint a lázadók katonai és kormányintézmények, illetve civil személyek ellen terveztek csapáso­kat. Kabulban ezért rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket léptettek életbe, a közterekre 7 ezer rendőrt vezényeltek, a központi ünnepsé­get pedig egy titkos helyen tartot­ták meg. A védelmi tárca indoklása szerint a helyszín azért változott, hogy ne zavarják a közlekedést és az emberek mozgásszabadságát. Megfigyelők a kabuli kormány el­len küzdő tálib lázadók fegyveres harcának erősödésében, a merény­letek számának emelkedésében lát- jákaz intézkedés valódi okát. Hoszt tartományban tegnap öngyilkos robbantásos merényle­tet követtek el, amely egy ameri­kai katonai támaszpont ellen irá­nyult. Kilenc civil vesztette életét, 13 pedig megsebesült. A felkelők a bázison kívül repítették a leve­gőbe a robbanószerrel megrakott gépjárműt. A támaszpont belseje sértetlen maradt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents