Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-13 / 188. szám, szerda

10 Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com A hazai lakosság kezd egészségorientáltabbá válni: kevesebb kóla típusú italt és limonádét fogyaszt, míg az egészségesebb üdítők iránti kereslet növekszik Már nem luxus, hanem mindennapi fogyasztási cikk (Képarchívum) A napi folyadékszükséglet közel felét víz formájában vesszük magunkhoz. A palackozott üdítőitalok és természetes ásványvizek abba a „szerencsés” élelmi­szerkategóriába sorolhatók immár Szlovákiában is, amelyekből évről-évre nö­vekszik az egy főre eső fo­gyasztás. Bár a legtöbb al­koholmentes szomjoltó ital kétségkívül nyáron fogy, a legfrissebb kimutatások tartós, már-már egész évi keresletről árulkodnak. ÖSSZEFOGLALÓ Az alkoholmentes italok gaz­dag kínálata ellenére a legújabb fogyasztási trendek arról árulkod­nak, hogy lassan-lassan a hazai lakosság is kezd egészségorientál­tabbá válni. Legalábbis a felméré­sek arra utalnak, hogy a gazdag bolti kínálat ellenére kevesebb kó­la típusú ital és limonádé fogy, míg az egészségesebb, vagy an­nak vélt italok iránti kereslet tar­tósan növekszik. Merthogy van­nak olyan palackozott alkohol- mentes termékek a boltok pultja­in, s nem csupán a legolcsóbb ár­sávban, amelyek voltaképpen szénsavval dúsított közönséges csapvizet tartalmaznak. E termé­keket leggyakrabban csomagolá­suk és szénsavtartalmuk miatt té­vesztik össze a fogyasztók az ás­ványvízzel, jóllehet címkéjükön megtalálható a megfelelő megne­vezés, azaz „szénsavas ivóvíz” vagy „asztali víz”. Ezek egyébként úgy készülnek, hogy a csapvizet tovább tisztítják, kivonják belőlük az eredeti ásványi anyagokat, majd egy mesterségesen előállí­tott sókoncentrációval dúsítva biztosítják a víz állandó összeté­telt és a megfelelő ízét. Fogyasztási szokásaink A GfK Slovakia legfrissebb fel­mérése szerint a hazai fogyasztók már különbséget tesznek a forrás­ásványvizek között. A legkereset­tebb továbbra is a szénsavval dú­sított ásványvíz. A legtöbb forrás- és ásványvizet másfél literes pa­lackban vásárolják a fogyasztók. A forgalom mintegy 80 százaléka jut erre a csomagolásra. Ugyanak­kor egyre nagyobb a 2 literes pa­lack iránti kereslet. Szakértők állítják: a legjobb szomjoltó - s főleg a nyári meleg­ben - a csapvíz. Ugyanakkor a na­pi ásványi anyagszükséglet pótlá­sára talán az ásványvíz a legalkal­masabb, amely az emberi szerve­zet számára nélkülözhetetlen ás­ványi anyagokat oldott formában - úgy, ahogyan azt a szervezet jobban képes hasznosítani - tar­talmazza, Rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe. Mellesleg az emberi szervezetből a verejtékezés, a légzés, a kivá­lasztás és az emésztés folyamán naponta átlagban 2,4 liter víz tá­vozik, amit pótolni kell. A napi fo­lyadékszükséglet közel felét a táp­lálékokkal, másik felét víz formá­jában vesszük magunkhoz. Ásvá­nyi anyagokra minden korosztály­nak szüksége van, azonban fiatal korban, várandós- és szoptató anyák, sportolók, nehéz fizikai és szellemi munkát végzők esetében fokozottan ajánlott a fogyasztása. Fontos az ásványi anyagok fo­gyasztása idős korban is, amikor felgyorsul a csontritkulás kialaku­lásának folyamata, az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadé­kot fogyaszt, ami azzal a ve­széllyel jár, hogy a szervezet ki­szárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye. Piaci elemzők szerint a hazai ásványvízkereslet emelkedésének fő oka az, hogy a fogyasztók egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz táplálkozás-fizioló­giai tulajdonságait, illetve e ter­mék mára elvesztette korábbi lu­xus jellegét, és mindennapi fo­gyasztási cikk lett. Mit nevezünk ásványvíznek? Az ásványvíz felszín alatti víz­adó rétegből származó víz. Ez a réteg lehet védett és lehet közvet­lenül felszín alatti, nem védett. A vizet adó réteg attól védett, hogy olyan kőzet van felette, amely nem, vagy csak igen nehezen en­gedi át a felülről történő beszivár­gást (ilyen anyag pl. az agyag). A földfelszín alatt áramló víz külön­böző kőzetekkel érintkezve kiold­ja belőlük az ásványi anyagokat. Hogy mennyi ásványi anyagot si­kerül kioldani a víznek a kőze­tekből, az függ a kőzet összetéte­létől, szerkezetétől (pl. porózus), a víz hőmérsékletétől (a meleg víz jobban oldja a kőzetet), a kőzetek elhelyezkedésétől (pl. ha ferdén helyezkedik el a kőzet, akkor csak rövid ideig érintkezik a vízzel, ha vízszintesen, akkor tovább), a víz széndioxid tartalmától (a víz és a széndioxid együtt szénsavvá lesz a sav pedig jobban oldja a kőzete­ket), valamint a víz mozgásától, áramlásától a kőzetek között. Ám a legfontosabb tényező az idő, amely alatt a víz a kőzetekkel érintkezik. Az úgynevezett gleccser- és karsztvizek fiatal vi­zek, csekély ásványi anyag tarta­lommal. Az ásványvizek azonban több száz, több ezer, sőt akár több millió évet is eltölthetnek a Föld mélyében. A vizek kétféle módon kerül­hetnek a felszínre. A természetes vízfeltörések a források, míg a víznek mesterséges felszínre ho­zatala kutakkal történik. A víz összetétele tehát nem függ attól, hogy a víz természetes vagy mes­terséges úton került a felszínre. Kincset érő vízkészleteink A Kárpát medence igazi ásvány­víz-nagyhatalomnak minősül. A térség vizei ásványi anyagban igen gazdagok, miközben a földtani szerkezet következtében össze­tevőiben élettanilag kedvező ásvá­ny anyagot tartalmaznak. A Kár­pát-medence további különleges adottsága a nagy földalatti víz­készleten túl az, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a sugárzás és ve­zetés útján terjedő hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein. A magasabb hőmérséklet teszi lehetővé az ás­ványi anyagok jobb kioldódását. Ugyanakkor megtalálhatóak ná­lunk az alacsony ásványianyag- tartalmú vizek is. Az eddig feltárt adatok alapján a térségünkben található ásvány- és gyógyvizeket már a rómaiak is ismerték és kedvelték. Ugyanak­kor gazdasági jelentőségüket elsőként Mária Terézia ismerte fel- 1763-ban kötelezte a megyei és városi orvosokat a működési te­rületükön lévő ásványvizek össze­írására, kémiai elemzésére. Később II. József és I. Ferenc is igyekezett rábírni az orvosokat ar­ra, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak az ásványvizek megismerésé­re. 1812-ben a kancellária elren­delte az ásványvizek adatainak összegyűjtését, ezekből írta meg Kitaibenl Pál Magyarország hid- rográfiáját, amely 1829-ben jelent meg. Az ásványvizeket térségünk­ben a 18. századtól palackozzák. Természetes ásványvíz, _________gyógyvíz_________ A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvíz­zel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyek­nek klinikailag bizonyított gyógy­hatásúk van. Természetesen ezek­nek a vizeknek az összetétele lé­nyegesen különbözik a természe­tes ásványvizek összetételétől - ezért rendelkeznek gyógyhatás- sal. A természetes ásványvíz élel­miszer, a gyógyvíz gyógytényező. A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma 500-2 500 mg/liter érték között van, a gyógyvizeké 25-30 000 mg/liter, esetenként még ennél is több. A természetes ásványvizeket bár­melyik egészséges ember korláto­zás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos ál­tal meghatározott gyógyvizet az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja. Szlovákiában a szakhatóságok eddig több mint 1650 ásványvíz- forrást törzskönyveztek. Radio­aktív vizeken kívül minden vízfaj­ta megtalálható nálunk. Az illeté­kes szakhatóságok mintegy 106 gyógyvízforrásból engedélyezték a merítést. A legismertebb palac­kozott hazai gyógyvizek a követ­kezők: Cígel’ka (összes oldott ás- ványianyag-tartalma 29 000 mg/liter, ebből 8 ezer mg/liter magnézium), Fatra Extra, Sulin- ka, Brusnianka vagy a közepes ás- ványianyag-tartalmú Korytnica. A természetes ásványvizek közül az alacsony ásványianyag-tartalmú Baldovská, Salvator, Budis, Fatra, Santovka, Slatina, Mitická, Čerínska, Ľubovnianka, Gemer- ka, Kláštorná kerül még palackba. Palackozott ásványvizeinket külföldön is ismerik és kedvelik: a Salvatort például Izraelbe és az Egyesült Államokba exportáljuk, a baldóit pedig az USA-ba és Ka­nadába. Térségünk ásványvizei - a né­met, osztrák, szlovén, magyar és cseh vizekhez hasonlóan - ásvá­nyi anyagban gazdagok. Ellenben a francia, olasz, spanyol vizek ás- ványianyag-tartalma csekély, gyakran az 50 mg/liter értéket sem éri el. Ugyanakkor nálunk is megtalálhatóak az alacsony ásvá­nyianyag-tartalmú italok, így mindenki kedvére választhat a ke­vesebb vagy több ásványi anyagot tartalmazó szomjoltók közül. Mivel minden ásványvíz minőségének meg kell felelnie az ismertetett követelményeknek, valamennyi „természetes ásvány­víz” kiváló minőségű, tiszta víz. A természetes ásványvizek között különbséget tenni az ízük alapján lehet, mivel azt a vízben oldott ás­ványi anyagok mennyisége, az egyes összetevők egymáshoz vi­szonyított aránya határozza meg. Ennek következtében ízük lehet a teljesen semleges és jellegzetes, karakteres íz is. (ú,w,g) A természetes ásványvizek iránti kereslet alakulása Szlovákiában Vízfajta eladott mer hektolitei 2006/03-tól 2007/02-ig íny iség rben 2007/03-tól 2008/02-ig eladc Sk-t 2006/03-tól 2007/02-ig itt víz ián 2007/03-tól 2008/02-ig asztali víz 27 860,1 31 513,1 94,9 102,5 ásványvíz 216 340 218 691,5 2 030,9 2 104,4 forrásvíz 96 894,1 115 073,7 772,7 1 031,9 csecsemőknek szánt víz 13 711,8 18 489,5 130,5 181,4 Forrás: Nielsen/Slovensky Výber A MAGA N NYUGDÍJ PÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTAT Ól Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1366 Sk 243 971 127,00 Sk 0,065% 1,1259 Sk 1 525 835 803,04 Sk 0,065% 1,1075 Sk 4 624 545 496,25 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1420 Sk 850 790 851,56 Sk 0,065% 1,1113 Sk 5 781 799 208,64 Sk 0,065% 1,1038 Sk 12 155 620 137,22 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1363 Sk 474 387 260,22 Sk 0,065% 1,1127 Sk 4 214 312 202,57 Sk 0,065% 1,1062 Sk 12 298 523 029,21 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1213 Sk 129 056 143,02 Sk 0,065% 1,0950 Sk 1 003 346 066,40 Sk 0,065% 1,0921 Sk 2 313 334 375,11 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1302 Sk 200 318 810,90 Sk 0,065% 1,0957 Sk 1 921 493 729,76 Sk 0,065% 1,0834 Sk 4 607 076 683,67 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1302 Sk 428 294 624,01 Sk 0,065% 1,1076 Sk 3 239 420 098,25 Sk 0,065% 1,1012 Sk 5 238 734 741,70 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. augusztus 8-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents