Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-12 / 187. szám, kedd
16 Agrárkörkép UJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Friss gyümölcsöt és zöldséget osztanának az iskolák 90 millió euró évente iskolagyümölcs-programra EU-TÁJÉKOZTATÓ A vihar, majd az azt követő esőzések teljesen romba döntötték a szép hozamokba vetett reményeinket - mondja Papp István (A szerző felvétele) Rekordhozamokat vártak, de végül egyáltalán nem lett élelmiszer-ipari minőségű búzájuk Az eső elmosta a sikértartalmat Az Európai Bizottság július elején uniós program létrehozását javasolta, amelynek keretében az iskolások között térítésmentesen osztanának szét gyümölcsöt és zöldséget. A friss gyümölcs és zöldség vásárlására és iskolákban való szétosztására az európai alapokból évi 90 millió euró áll rendelkezésre, amit a programban részt venni kívánó tagállamok saját forrásaikkal egészítenek ki. Az iskolagyümölcs-program célja a helyes étkezési szokások kialakulásának elősegítése a fiatalok körében. A program nemcsak a gyümölcs és a zöldség ingyenes szétosztására irányul, hanem a résztvevő tagállamoknak nemzeti stratégiát is ki kell dolgozniuk, amely többek között tartalmaz az oktatásra és a tudatosság fokozására irányuló kezdeményezéseket, valamint a legjobb gyakorlat megosztását célzó lépéseket. Az Európai Unióban 22 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek számát. Ebből több mint 5 millióan elhízottak, és számuk várhatóan minden évben négyszázezerrel növekszik. A jobb táplálkozás nagymértékben segíthet a probléma megoldásában. A javaslat most kerül a Tanács és az Európai Parlament elé. A szakértők egyetértenek abban, hogy az egészséges táplálkozás alapvető szerepet játszhat az elhízás gyakoriságának csökkentésében, valamint a csak később jelentkező komoly egészségügyi problémák kockázatának visszaszorításában. A megoldás kulcsa a megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy nap fejenként nettó 400 gramm gyümölcsöt és zöldséget tanácsos elfogyasztani. Az európaiak többsége nem éri el ezt a szintet, és a csökkenő tendencia különösen szembetűnő a fiatalok körében. Az iskolák gyümölccsel és zöldséggel történő ellátásához a Bizottság évente 90 millió eurót bocsát rendelkezésre. A tagállamok kormányai választhatnak, hogy részt kívánnak-e venni a programban. Az Unió az úgynevezett „konvergenciarégiókban”, ahol alacsonyabb az egy főre jutó GDP, a programokat 50%-ban illetve 75%-ban társfinanszírozza. Ezzel a pénzösszeggel azonban nem lehet a meglévő nemzeti finanszírozást helyettesíteni, hanem olyan további tevékenységek támogatására szolgál, amelyek kapcsolatban állnak már meglévő programokkal vagy teljesen új kezdeményezések. A tagállamok természetesen további pénzeszközöket biztosíthatnak. A nemzeti hatóságoknak az egészségügyért és az oktatásért felelős állami szervekkel együttműködve, az ágazat és az érdekelt felek bevonásával a tagországi preferenciákhoz igazodó nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk. A programok a 2009/2010-es tanév elején indulnak, (eu-info) Az előzetes felmérések alapján az utóbbi két évtized egyik legmagasabb terméshozamaira számítottak az idei aratásban a nyárasdi Agrotop részvénytársaságban, de a térségben július elején pusztító vihar majd az azt követő esőzések sajnos alaposan keresztülhúzták számításaikat. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ „A gabonatábláinkon még köz- vedenül a vihar előtt végzett felmérések is arról számoltak be, hogy idén búzából 7 tonna feletti termésre, árpából pedig 6-6,5 tonnás hozamokra számíthatunk, aztán a július 7-én pusztító vihar, majd az azt követő esőzések teljesen romba döntötték a szép hozamokba vetett reményeinket - panaszkodott Papp István a részvénytársaság vezetője. Még szerencse, hogy a repcét és az árpa egy részét sikerült a vihar és az esők előtt learatni, s így legalább mérsékelni tudtuk a kiesést. Repcéből például hektáronként 4,5 tonnás ádaghozamot sikerült betakarítanunk.” De nem csak a hozamkiesés okozott gondot Nyárasdon. Sajnos a kedveződen időjárási viszonyok miatt idén jóformán nincs 23 százalék feletti sikértartalommal rendelkező élelmiszeripari minőségű búzájuk. Pedig az elvetett fajták genetikai adottságai alapján joggal lenne feltételezhető, hogy az állományok megfelelő élelmiszer-ipari minőséget teremnek, s a vegetációs időszakban meg is kapták az ennek megfelelő tápanyagokat, kezelést. Az előző évek gyakorlatával ellentétben, amikor megtörtént, hogy a saját takarmányszükségletük fedezésére néha meghagyták még az élelmiszer-ipari minőségnek megfelelő gabonát is, idén az ellenkező eset áll fenn. A gazdaság, amely hagyományaihoz híven az állattenyésztésben uralkodó kedveződen viszonyok ellenére még mindig jelentős nagyság- rendű állományt tart fenn, az idei gabonatermés nagy részét ugyan feleteti az állatokkal, a fennmaradó részt azonban csupán takarmánybúzaként tudja majd értékesíteni. Ennek az ára pedig - amint kiderült, hogy a kedveződen időjárás miatt csökken a búzák minősége, s ezáltal növekszik a piacra kerülő takarmánygabona mennyisége - azonnal lecsökkent. Papp István szerint a takarmánybúza előzetesen jelzett 4500-5000 koronás (150-166 euró)tonnánkénti vételi ára még a teljes piaci mérlegek elkészülte előtt már most lecsökkent 4000 koronára (133 euró). Ez az előző esztendőhöz viszonyítva jelentős árbevételi kiesést is okoz, amit a jelenlegi feltételek között nagyon nehéz lesz kiegyenlíteni. A Dunaszerdahelyi járásban is egyelőre csupán azok jártak jól, akiknek sikerült a vihar előtti időszakban aratniuk, ezekről a parcellákról általában 29-30 százalékos sikértartalommal kerültek magtárba a szemek. Jelenleg még pontosan nem lehet tudni, hogy milyen lesz a kínálat ezen a területen. A takarmány- gabona túlkínálattal indokolt árcsökkenése miatti helyzet azonban fura állapotokat is előidézhet. Ismeretes, hogy a hazai állattenyésztésben uralkodó árviszonyok miatt nagyon sok gazdaságban radikálisan lecsökkentették az állatok létszámát, sőt, sok helyen teljesen fel is számolták az állományokat. így most az a helyzet állhat elő, hogy lesz ugyan sok takarmánygabona, viszont jóval kevesebb az állat, így a takarmányfelhasználás is kisebb lesz. Hogy mi lesz a felesleggel? Abban csak bízni lehet, hogy a gabonafelvásárlók által olcsóbb áron felvásárolt takarmánybúzát nem mi fogjuk majd megenni a magas sikértartalmú búzákhoz hozzákeverve a belőle készült valamüyen új „biokenyér” formájában, (sz) (Illusztrációs felvétel) Új uniós program a tejfogyasztás növelésére Iskolatej nálunk is A minősítésben a fehérje- és a sikértartalom mellett az ún. Zeleny-index is fontos szerepet kap A búza és a belőle készült liszt minősége EU-INFO RMÁC1Ó Az uniós tagállamok és az Európai Parlament javaslatára az Európai Bizottság nemrégiben elfogadta az EU Iskolatej programjának új változatát, amely az egészséges tejtermékek szélesebb választékát biztosítja még több gyermek számára. Az uniós támogatás a tejtermékek szélesebb körére terjed majd ki: a hagyományos fogyasztói tejtől a sajtokig, beleértve bizonyos natúr vagy gyümölcsös erjesztett tejtermékeket is, mint például a joghurt, író, kefir stb. A tagállamok maguk választhatják meg azokat a termékeket, amelyeket terjeszteni kívánnak, különös figyelmet szentelve például az alacsony zsírtartalmú termékeknek. A program még több gyermek javát szolgálja, mivel a középiskolák éppúgy bekapcsolódhatnak a programba, mint az óvodák és az általános iskolák. A megújult program a tagállamok és az Európai Parlament számos kérését elégíti ki. A gyermekek egészségesebb táplálkozása és étkezési szokásai tekintetében a Bizottság különös figyelmet szentel a már 2008 augusztusában életbe lépő új iskolatej-programnak, az EU iskolagyümölcs-programjával együtt, amelyet a Bizottság július 8án terjesztett elő. Az EU több mint 30 éve támogatja különféle módon a tej fogyasztását. A 2006/2007-es tanévben 305 000 tonna tejet osztottak szét 22 tagállam iskoláiban, amihez a Közösség több mint 50 millió euróval járult hozzá. Az új programnak hála a jövőben várhatóan még több iskola kapcsolódik be, lehetővé téve a gyermekek számára - és bíztatva őket arra -, hogy a rossz minőségű ételeket és italokat könnyen hozzáférhető, jó minőségű tejtermékekre cseréljék. (eu-info) (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A búzafajták minősége meglehetősen tág határok között mozog, többek között a talaj, a tápanyagellátás, a növényvédelem és további agrotechnikai beavatkozások is befolyásolják. Az időjárás és a csapadék mennyisége, valamint a hőmérséklet alakulása szintén hatással vannak a minőségre. A búza minőségi besorolását nálunk a 461102/2003 sz. állami szabvány és a 824/2000 sz. uniós előírás határozza meg. A világban ugyan csaknem 300 szabvány alapján minősítik a gabonaféléket, ezek közül azonban gyakorlatilag csak mintegy 90-et alkalmaznak. A jelenlegi rendszerben a hazai szabvány négy minőségi kategóriába (P, B, A, E) sorolja az élelmiszeripari minőségű búzákat. A P kategória a nálunk élelmiszer-iparinak minősített búza alapvető minőségi paramétereit mutatja. A B kategória az EU szabvány által intervenciós felvásárlásra szánt gabona jellemző mutatóit határozza meg, az A kategóriába a kiváló minőségi paramétereket mutató búza kerül besorolásra, az E-kategóriába pedig a kifejezetten extra minőséget adó kenyérgabonát minősítik. A búzafajták minőségi paraméterei közül a fehérje- és a sikértartalom mellett az ún. Zeleny-index és az égéstermékek szintje is fontos szerepet kap. A búza sütőipari minőségének jellemzésére többnyire a sikértartalmat használják, ugyanakkor az egyes gabonapiacokon különböző módszerekkel értékelik a gabonát és a liszteket. Napjainkban a szemkeménység, az esésszám, a szedimentációs érték alapján stb. már pontosabb képet kaphatunk a búza és a belőle készült liszt minőségéről. A nedves sikértartalom a liszt vízben nem oldódó fehérjéit mutatja, amelyet sós vízzel történő kimosással állítanak elő. A sikértartalmat a liszt %-os arányában adják meg. Ehhez kapcsolódik az ún. glutén-index, amely a sikér centrifugálása után egy speciális szitán fennmaradt nedves sikér %-os aránya a nemzetközi gyakorlatban használatos sikértartalmat kifejező arányszám. Az esésszám a búzaszemben levő keményítőbontó enzimek aktivitására utal. Gyakorlatilag a keverő viszkoziméter merülési idejét jelenti a meleg vízfürdőben elcsirizesedett liszt-víz keverékben. Ezt az értéket a betakarítás során az időjárás jelentős mértékben befolyásolja. Esős időben az érzékeny fajtáknál az esésszám csőiden, száraz betakarításkor az esésszám fajtától függetlenül magas. A szedimentációs index (ún. Zeleny-index) a búzából előállított lisztből meghatározott feltételek mellett tejsavas oldatban nyerhető üledék térfogata milliliterben. A farinográfos lisztvizsgálat a tészta dagasztás közben bekövetkező változásait mutatja. A műszerrel pontosan mérhető, hogy mennyi vizet kell a liszthez adagolni, hogy megfelelő tésztát kapjunk (a liszt vízfelvétele). Az alveográfos lisztviszgálat során a dagasztott tésztából korongokat készítenek, amelyeket levegőáram segítségével felfújnak, miközben mérik a nyomás változását a tésztabuborék belsejében. Az adatok a tészta stabilitását, a nyújtással szembeni ellenállását és nyújthatóságát mutatják. A búzaliszt minőségi mutatói A búza minőségi mutatói alapvetően meghatározzák a belőle készült liszt minőségét is. A búzaliszt minőségét a fehérjetartalom, a sikértartalom és a sikérösszetétel, valamint a sütőipari értékszám mutatják. A búzaliszt minőségének jellemzésére újabban már egyéb, különböző módszerekkel mért mutatókat is alkalmaznak. Ilyen pl. a sikértérülés, az amiláz- és a proteáz-enzimek aktivitása. A sütőipar számára az a liszt a legjobb, amely minél nagyobb mennyiségű víz felvételére képes. A jó minőségű búza lisztje és a belőle készített tészta az eijedés során keletkező gázokat visszatartja. A sikérváz szempontjából a legkedvezőbb az összetétel, ha az alkoholban oldódó gliadinok 75%-ot, a savakban illetve lúgokban oldódó gluteninek 25%-ot tesznek ki. A 80% feletti gliadin mennyiség lágy síkért, míg a 34% feletti glutenintartalom kemény síkért eredményez. A nedvessikér-százalék a minőség szerinti osztályozás, illetve a minőség szerinti átvétel fontos jellemzője. A sikéralkotók összetétele mellett a mennyiség is fontos tényező a jó kenyér készítéséhez. A 35%-os részarány kedvező - erős lisztek -, ez lehetővé teszi a 60-64%-os vízfelvevő képességet, ami a kenyér minőségmegőrzésében játszik fontos szerepet. (Forrás: mv-fajták)
