Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-12 / 187. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 12. Agrárkörkép - hirdetés 15 A termőföld nedvességtartalmának minél nagyobb mértékű megőrzése a cél - a gazdák sokszor megfeledkeznek egy fontos műveletről, a szántás lezárásáról A talajt művelés után lehetőleg azonnal zárjuk le A mai modern gépsorok már egy menetben lehetővé teszik több művelet elvégzését (Archív felvétel) Az idei szezonban eddig lehullott csapadékmennyiség jó előfeltételeket teremtett a termőtalajok nedvesség- tartalmának feltöltéséhez, ugyanakkor a nyári betakarítás utáni talajművelő munkákkal összefüggésben újra aktuálissá válik a felhalmozott nedvesség lehető legnagyobb mértékű megőrzése. Erre számtalan megoldás létezik, a talajtakarástól kezdve az azonnal lezárt szántáson át a talaj lazításos műveléséig. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szárazabb, csapadékhiányos időszakban leginkább a tarlóhántást és a mulcsozást, a szecskázott és részben a talajba kevert, részben pedig a felszínen hagyott szár-, illetve tarlómaradványok e célra való hasznosítását ajánlják a szakemberek. Amikor elegendő csapadék esik, kellően nedves a talaj, szinte magától adódik a szántás lehetősége. Ennek elvégzése után azonban a gazdák nagyon sokszor megfeledkeznek egy fontos műveletről, a szántás azonnali lezárásáról. Ez annyit jelent, hogy a szántás felszínét valamilyen elmunkáló eszközzel azonnal el kell egyengetni, és le kell hengerezni, hogy a benne levő nedvesség elpárolgását a minimumra csökkentsük. A szépen átforgatott fényes rendben sorjázó hantok ugyan szép látványt nyújtanak, de az ilyen sza- lonnás hantok pár nap alatt kőkeményre száradnak, és csak nagyon nehezen művelhetők tovább, ugyanakkor a nedvességtartalmukat csaknem teljes egészében elveszítik. A szakemberek véleménye szerint a lezáratlan talaj még télen is folyamatosan vészit a nedvességtartalmából, sőt akár azt teljesen el is veszítheti. A talaj lezárását a tárcsázás után is el kell végezni. A mai modern tárcsák már ki vannak egészítve ilyen talajlezáró, elmunkáló eszközzel, így alkalmazásukkal ez a művelet egy menetben elvégezhető. A nyári forróságokban a talajok kiszáradása ellen leginkább a takart felszín nyújt védelmet. Erre a célra elsősorban a zúzott szármaradványok és a tarló talajba való bedolgozása az ajánlott. A lényeg azonban, hogy a tarlóhántás során ne forgassuk alá a talajt, hanem inkább csak „keverjük” meg a legfelső réteget, úgy, hogy a szármaradványok legalább 30-40 százaléka a felszínén maradjon. Ezzel a takarással akár szeptember közepéig eredményesen lehet védeni a talajt a kiszáradástól. A talaj megfelelő vízháztartásának fenntartása érdekében oda kell figyelni a rendszeres gyomirtásra is. A gyomok ugyanis nemcsak a tápanyagot, hanem a vizet is elszívják a kultúrnövények elől, ráadásul ezt sokkal ag- resszívabban teszik. A szakszerűen hántott talajban beindul a biológiai érés, kikelnek a gyomnövények és az árvakelés. Ilyenkor a talajművelésben különféle módszerek alkalmazhatók, beleértve a szántást is, amelynek elvégzése mindig a talaj állapotától függ. A szántásra megfelelő talajállapotról legjobban egy ásó segítségével lehet meggyőződni. A szántás tervezett mélységéből egy ásónyi mintát veszünk a parcella különböző részeiből, s ezt a kezünkben megvizsgáljuk. Ha a minta a tenyerünkben összenyomva sáros, nem szabad szántani, erre a morzsalékos talaj a legalkalmasabb. Ha a minta már a kezünkben is száraz, a rögök szinte nyomják a tenyerünket, a talaj már nagyon kiszáradt. Itt a szántás már szintén nem megfelelő megoldás, ráadásul jóval energiaigényesebb is. A talajlazítók használatára különösen azokon a talajokon van szükség, ahol gyakrabban jelentkezik az ún. talp, a felszínhez közeli tömörödött talajréteg, amely leginkább akadályozza a nedvességforgalmat. Ennek feltörésére különböző berendezések, lazítok állnak rendelkezésre. Vannak gazdaságok, ahol szántás helyett is inkább lazítóznak, ezt főleg az őszi gabonafélék talaj-előkészítésében alkalmazzák. Napjainkban egy jól előkészített magágy- készítő-vetőgép kombináció alkalmazása révén a szántást vagy a lazítást beleszámítva akár négy menetben is a földbe kerülhetnek az ősziek, míg azelőtt jóval több alkalommal rá kellett menni a földre, hogy a vetéshez szükséges megfelelő talajállapotot elérjék. Nyilvánvaló, hogy ezek a gépek jóval drágábbak, de alkalmazásukkal a talajt kifejezetten védeni tudjuk a túlzott kiszáradástól. Egyes gépgyártók adatai alapján a komplex talajművelő gépsorok alkalmazásával nemcsak a talaj nedvessége őrizhető meg, hanem az üzemanyag-fogyasztásban is jelentős megtakarítások érhetők el. Természetesen a gyakorlati szakemberek tisztában vannak vele, hogy a talajlazítás nem helyettesíti a szántást, és fordítva, de a jelenlegi követelményeknek egy középmély talajlazító és a kultivátor összehangolt munkája révén megfelelő minőségű vetőágyat lehet biztosítani a földbe kerülő magnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szántásnak továbbra is helye kell legyen a termőföldek művelésmódjában, hiszen az egyre agresszívabb gyomok ellen sokszor csak ennek a módszernek a következetes alkalmazásával lehet hatékonyan védekezni. (h-agrár) Az aratás után a jól elvégzett talajművelés segít a gyomirtásban is A tarlóhántás kedvező hatásai SEDLIAK ILONA A kalászos gabonafélék betakarítása után közvedenül elvégzendő nagyon fontos teendő a tarló bedolgozása a talajba, amit az aratás után minél hamarabb el kell végezni. Ekével, tárcsával vagy kombinátorral is beforgathatjuk a gabonaföldön maradt szármaradványokat, csak az a fontos, hogy időben és jó minőségű munkát végezzünk. Tarlóhántáskor az egész felső réteget meg kell mozgatni. Ha tárcsával végezzük a munkát ügyeim kell arra, hogy ne csak meglazítsuk a talaj felületét, hanem az egész felső összefüggő réteget forgassuk meg. Ha a tarlóhántás után nem esik rögtön sok eső, feltédenül hen- gerezzük is le a talajt, hogy a benne levő csapadékmennyiséget minél hosszabb ideig megőrizzük. Az időben és jó minőségben elvégzett tarlóhántásnak számtalan pozitív hatása van. A jól elvégzett tarlóhántás alatt könnyebben beérik a talaj. Ez azt jelenti, hogy a hántott felső és az alatta lévő réteg között éjjelenként kicsapódik a levegő nedvessége - még a legszárazabb, legmelegebb napokon is - tehát ha lassan is, de nedvesedik ez a talajréteg. A mélyebb rétegekben lévő víz is a kapillárisokon csak eddig tud feljutni, ez nedvesíti tehát a hántott talajrész alatti réteget. Eső esetén pedig segíti a víz minél gyorsabb beszivárgását a talajba. Ebből következően minden további munka az így előkészített, hántott talajon sokkal könnyebben végezhető és jobb minőségű lesz. Olyan munkánál például, mint az altalajlazítás, jelentős nagyságrendű energia-megtakarítást is jelenthet. Ugyanez érvényes bármüyen szántás végzésénél is, ennek nyomán sokkal szebb, jobb minőségű a szántás, őszi vetéshez pedig könnyű, problémamentes a talaj el- munkálása. A tarlóhántásnak fontos szerepe van a gyomirtásban is. A kihullott gyommagvak, valamint a learatott növény magjai is nagy mennyiségben kelnek ki a hántott területen. A kikelt gyomok, az árvakelés, beforgatva zöldtrágyaként gazdagítja a talajt. Ugyanakkor nem szabad megvárni, hogy ezek a gyomok magot érleljenek. Azokon a parcellákon, ahol nem végeznek rendszeresen tarlóhántást, az évelő gyomok (acat, csor- bóka, üröm) elszaporodnak. Ezeknek a gyomoknak a vegyszermentes irtását éppen a gyakori, sekély műveléssel lehet megoldani. Térségünkben újabban egyre jobban szaporodik a maszlag is az üyen helyeken, a magja ugyanis mélyebbről is kicsírázik, őszig pedig még képes magot is érlelni. Az iva és a parlagfű is előszeretettel szaporodnak a hántatlan tarlókon. A tarlóhántásnak a növényvédelemben is nagy szerepe van, több kórokozót, kártevőt semmisítünk meg az időben végzett tarlóhántással. A talaj mikrobiális életének fontosságáról a termelők főleg a baktérium-trágyák alkalmazásával kapcsolatosan jutnak információkhoz. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok bizonyos mennyiségben minden talajban jelen vannak, ha ott megfelelőek számukra az életfeltételek. A talajnak jó szerkezetűnek kell lennie, megfelelő arányban kell tartalmaznia vizet és levegőt is. A tarlóhántásnak nagy szerepe van a jó szerkezet kialakításában. Ha a szalmát nem szedik össze, hanem leszántják fontos, hogy azt minél gyorsabban bedolgozzák a talajba, hogy ott lebomoljon, és javítsa annak szervesanyag-tartalmát. A tarlóhántást az aratás után a lehető leggyorsabban el kell végezni. Ott, ahol altalajlazítást terveznek, legkézenfekvőbb a szalmát szétterítetni. A műveletet a talaj típusától, nedvesség- tartalmától függően 8-15 cm mélyen végezzük. Az a fontos, hogy jó minőségben tudjuk elvégezni, és a felületét mindig hen- gerezzük le. (Illusztrációs felvétel) glyphosate-IPA 480 g/l a klinikai tisztaságú szántóföldért Nem szelektív szisztémikus hatású levélen keresztül ható gyomirtó szer Alkalmazható:- a repcében és a gabonafélékben betakarítás előtt- az évelő és egyéves gyomok irtására a szántóföldeken, a gyümölcsösökben, szőlőkben és a nem mezőgazdasági művelésű területeken Kizárólag a zöld növényi részeken keresztül szívódik fel. agro Nagyszombati i, Pozsonyi kerület Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava, Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36 http://www.fnagro.sk Kollár Rastislav Kántor Zoltán Simončič Jozef Marcinek Štefan Cernický Ivan Vdovjak Jozef 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk BP-8-11508
