Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-11 / 186. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 11. Gazdaság és fogyasztók 7 Hogy a nagyobb termésnek köszönhetően az árak is csökkennek-e, az egyelőre bizonytalan Gazdag gyümölcstermés várható Pozsony. Szlovákiában re- kordnagyságű gyümölcs- termésre számíthatunk - ál­lítják a Gyümölcstermesztők Szövetségének képviselői. Az elmúlt tíz év leggazdagabb termésével kecsegtető szö­vetség szerint ennek köszön­hetően az árak is csökken­hetnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Reményeink szerint az idei gyümölcstermés várakozáson fe­lüli lesz, amit csak az augusztusi viharok veszélyeztethetnek - állít­ja Marián Varga, a Gyümölcster­mesztők Szövetségének az elnöke. Szerinte a nagyobb gyümölcsö­sökben idén mintegy 50 ezer ton­nányi-termés várható, a kedvező időjárás esetén azonban még en­nél is nagyobb termésre számítha­tunk. Összehasonlításképp el­mondható, hogy a tavaly májusi fagyokat követően a gyümölcs- termelők alig 17 ezer tonnányi termést takarítottak be. Hogy a gazdagabb termésnek köszönhetőén az árak is csökken- nek-e, az egyelőre bizonytalan, hi­szen a gyümölcstermés növekedé­se miatt csökken a behozatal is. Egyelőre a Szlovák Mezőgazdasá­gi és Élelmiszer-ipari Kamara kép­viselői sem képesek felmérni az árak alakulását. Pontosabb ada­A nagyobb gyümölcsösökben idén mintegy 50 ezer tonnányi termés várható (ČTK-felvétel) tokkal csak a betakarítást követő­en leszünk képesek szolgálni - ál­lítja a kamara szóvivője, Stanislav Nemec. Az árak alakításához ugyanis jelentős mértékben hozzá­járulnak a konzervgyárak is, ame­lyek számára nem jelent problé­mát külföldről behozni a gyümöl­csöt. Az elmúlt évi alacsonyabb termést követően ennek köszön­hetően nem emelkedtek olyan mértékben az árak, mint azt felté­telezték volna. A gyümölcsárak meghatározá­sánál a kereskedőknek több ténye­zőt is figyelembe kell venniük. Egyrészt a gyümölcs rendkívül gyorsan romlik, vagyis sokáig nem tartósítható, másrészt az egyes üz­letláncok között kiélezett konku­renciaharc folyik. Az árak megha­tározásánál kulcspozícióban van­nak a konzervgyárak, amelyek nem terveznek áremeléseket, eh­hez azonban az elkövetkező idő­szakban nem szabadna emelked­niük az energiaáraknak sem. A konzervgyárak szerint tavaly, amikor a termés elmaradt a várt­tól, csak nagy nehezen tudták fé­ken tartani az árakat. Ugyanakkor az idei gazdagabb termésnek kö­szönhetően csak akkor számíthat­nánk áremelésre, ha az energia­árakis nőnének. A gazdagabb terméssel kecseg­tető előrejelzések ellenére a gyü­mölcsárak nem nevezhetők ala­csonyaknak. A lakosság nagy része számára így továbbra is luxusnak számít a gyümölcsvásárlás. A nyit- rai Szlovák Mezőgazdasági Egye­tem felmérése szerint a lakosság fele szinte egyáltalán nem fogyaszt gyümölcsöt, és csak minden har­madik lakos étlapját gazdagítja naponta valamilyen gyümölcsfé­leség. (s, hn, mi) Akinek van elegendő alaptőkéje, banki segítséggel manapság leginkább lakásvásárlásba bocsátkozik Megéri ingatlanba fektetni a pénzünket HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az ingatlan a legjobb befektetés, szól a jól ismert mon­dás. Tény, hogy sok igazság van benne, bár a vüág nyugati részén mostanában e megtakarítási forma csillogása egy kicsit halvá­nyult. Szlovákiában azonban mindez még alig érzékelhető. A növekvő bérek, a bankok által bőségesen nyújtott jelzálogköl­csönök hatalmas pénzbőséget te­remtettek, amit a kínálati oldalon az építőipari szektor a mai napig nem képes behozni. Akinek van valamilyen alaptőkéje, egy bank segítségével leginkább lakásvá­sárlásba ruház be. Az euró beve­zetése előtti utolsó évben pedig ezt a folyamat még jobban felpö­rög. Mindez oda vezetett, hogy az ingatlanárak igen meredeken emelkednek. A több mint egy éve tartó ingatlanválság a tengeren­túlon, Nyugat-Európában, de akár a volt orosz érdekszférába tartozó balti államokban már egyértelműen meglátszik a keres­leten is. A visszaesés miatt példá­ul Kaliforniában találkozhatunk „egyet fizet kettőt kap” típusú ajánlatokkal, amikor egy 1,2 mil­lió dollárt érő házhoz egy 400 ezer dollárt érő lakást ajándékba adnak. Európában leginkább a spanyol ingatlanpiac került vál­ságba. Mindezeket az ármozgásokat azonban Szlovákiában nem érez­zük. Itt az árak továbbra is szinte csak felfelé mozdulnak el. Akik kizárólag lakhatási szándékkal vesznek ingatlant, azoknak való­ban kisebb a választási lehetősé­gük, de akik inkább befektetési szándékkal tennék ezt, azoknak érdemes átgondolni a lehetősé­geket. A fővárosban, ahova a piac leginkább koncentrálódik, egy új lakás esetében a 60 ezer korona/négyzetméter (1991 euró/négyzetméter) jutányosnak számít. Egy új, nem luxus kivitelű, 3-4 szobás, társasházban található lakás ára 6-7 millió ko­ronánál (199-232 ezer euró) kezdődik Pozsony-Ligetfalun. Ott egy használt lakás ára 3 és 4 mil­lió korona (99,5-132,7 ezer eu­ró) körül van. Ha kitekintünk a világ más tájaira, bizony hasonló, sőt akár jobb árszintet találunk. Floridában 500 ezer dollárért ve­hetünk apartmant, máshol Ame­rikában akár 200-400 ezerért. A francia Alpokban jelenleg 150 ezer euróért, négy és fél millió koronáért vásárolhatunk. Az osztrák Alpokban, Dél-Portugáli- ában pedig akár százezer euró alatt is. Ezek a számok jól mutat­ják, hogy a pozsonyi lakásár- színvonal gyakorlatilag elérte a fejlett világ más országaiban uralkodó árszínvonalat. A hazai potenciális vásárlók tehát elgon­dolkodhatnak azon, milyen in­gatlant vennének szívesen: egy méregdrága, de új lakást Pozsony tágabb belvárosában, vagy ugyanilyen pénzért egy azonos méretű ingatlant Floridában, vagy esetleg egy harmincéves la­kótelepi lakást, amit a pozsonyi városi nyelv nyúlketreceknek ne­vez, egy apartman helyett a spa­nyol tengerparton. Szlovákia termelékenységi szintje meglepően nagy Fokozatosan drágul régiónk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Bár a nemzeti valuták erősödése, továbbá az intenzív bérfejlesztés növelte a termelési költségeket a visegrádi régió ál­lamaiban, térségünk még így is sokkal olcsóbb, mint például Németország vagy Franciaor­szág. Miközben az egy főre jutó termelékenység a visegrádi or­szágokban az uniós átlag két­harmada és háromnegyede kö­zött mozog, addig a bérek, leg­alábbis a tavalyi egybevetések szerint, az uniós ádag egyharma- da alatt mozognak - olvasható a Reuters elemzésében. Ami a bér­költségeket illeti, a vizsgált nagy­térségben Csehország a legdrá­gább, ahol 2007-ben a termelés­ben dolgozók átlagos órabére 7,40 euró volt. A cseheket köve­tik a magyarok 7 eurós átlagos órabérrel, a harmadik helyen a szlovákok állnak 6,30 euróval, míg a lengyel átlag 5,90 euró. Egybevetésül: tavaly az európai uniós átlag 22,30 euróra rúgott, míg a német átlagos órabér elérte a 33 eurót. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat idei adatai szerint a visegrádi régióban Szlo­vákiában a legmagasabb a terme­lékenység, ahol ez a mutató eléri az uniós átlag 78,9%-át. Csehor­szág idevágó mutatója 74,3%, Magyarországé 74,2%, ettől né­mileg leszakadva jön Lengyelor­szág 65,7%-kal. Ismét egybeveté­sül: Németország termelékeny­ségi mutatója az uniós szint 103,8%-án mozog, Franciaor­szágé pedig 122,2%-on. A Re­uters elemzése a nemzeti valuták idei, az euróhoz viszonyított erő­södését vizsgálva megállapítja: a cseh korona idén 9,6%-kal, a szlovák korona 9,5%-kal, a forint 11%-kal, a zloty pedig 10,4%-kal javította pozícióját az eurózóna pénzneméhez képest, (m) Minden negyedik fiatal Csehországban dolgozna Máig vonzó külföldi munka ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az átlagbér növeke­désének köszönhetően az elmúlt időszakban ugyan csökkent a kül­földi munkavállalás iránti érdek­lődés, a www.topjobs.sk, mun­kapiaccal foglalkozó internetes portál elemzése szerint azonban Szlovákiából továbbra is sokan próbálnak szerencsét külföldön. A portál által megkérdezettek 25 százaléka gondolkodás nélkül el­fogadna egy jó csehországi mun­kaajánlatot, további 38 százalé­kuk pedig legalábbis elgondol­kodna róla. Mindez persze nem számít reprezentatív felmérésnek, hi­szen a portált általában a 30 év­nél fiatalabb korosztály látogatja. A felmérés szerint az Európai Unió többi tagországában a meg­kérdezettek fele vállalna munkát, miközben Csehországot követő­en a legnépszerűbb célországok­nak Magyarország és Lengyelor­szág számítanak. A külföldi munkavállalásról nemrég a sta­tisztikai hivatal is készített egy felmérést, amely szerint enyhén nőtt azok aránya, akik inkább Szlovákiában vállalnak munkát. A külföldön munkát vállalók aránya elsősorban az alacso­nyabb szakképesítéssel rendelke­zők körében csökkent, miközben a külföldi munka iránt továbbra is nagy az érdeklődés az orvosok és a számítógépes szakemberek körében. Egyre több diák is vállal szezonjellegű munkát külföldön. A felmérés szerint a brigádmun­ka iránt elsősorban a felső évfo­lyamokba járó főiskolások érdek­lődnek, akik így próbálják bebiz­tosítani az anyagiakat a további tanulmányaikra, az elmúlt idő­szakban azonban egyre több kö­zépiskolás is kihasználja a nyári vakációt a külföldi pénzszerzés­re. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vezetékes telefon nem vonzó Pozsony. A mobiltelefonok térnyerése miatt Szlovákiában egyre többen mondják le veze­tékes telefonjaikat, ami az ezt a szolgáltatást nyújtó Slovak Telekom gazdasági eredmé­nyeire is kihatással van. A tár­saság vezetékes üzletágának a bevételei az idei első félévben 7,189 milliárd koronát (238,6 millió euró) tettek ki, ami csaknem 4%-kal kevesebb az elmúlt év azonos időszakában regisztrált bevételeknél. A ve­zetékes szolgáltatásokból származó nettó nyereség az elmúlt évhez képest a negye­dével, 728 millió koronára (24,1 millió euró) esett vissza. Június végén a Deutsche Tele­kom többségi tulajdonába tar­tozó Slovak Telekom 1,114 millió vezetékes telefont re­gisztrált, ami 3,2%-os csökke­nésnek számít. Egy év alatt több mint 35 ezer készüléket mondtak le. A Slovak Telekom csoportba tartozó T-Mobile mobilszolgáltató ugyanekkor 2,33 millió ügyfelet szolgált ki, ami 4,7%-os éves növekedés­nek számít, (mi, s) Vonzó befektetési célpontok London. Kína az elkövetke­ző öt évben várhatóan megelő­zi a vállalati befektetések szempontjából jelenleg első­számú célpontnak számító Egyesült Államokat. Az európai gazdaságok a várakozások sze­rint vonzóak maradnak a be­fektetők szemében: az Egyesült Királyság megtartja erős hely­zetét elsősorban pénzügyi szolgáltatási területen- állapít­ja meg a KPMG legfrissebb ta­nulmánya. A kelet-közép-eu- rópai régió hamarosan vissza­szorulhat e globális befektetési versenyben. Ennek egyrészt régión kívüli okai vannak, más­részt a régióban az elmúlt 10-15 évben olyan egyszeri, nem megismétlődő befektetési lehetőségek voltak, amelyekkel még egyszer nem lehet szá­molni. (MTI) Évek kérdése a 200 dolláros olajár London. Komoly utánpótlási problémák fenyegetik az olaj­ipart - állítja a Chatham House kutatóintézet, amely a BBC-ben megjelent cikk szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy mindössze 5-10 éven belül jócskán 200 dol­lár fölé emelkedhet az olaj ára, ez pedig a világgazdaság szinte minden szektorában további drágulásokat eredményezhet. A Chatham kutatói szerint ugyan jócskán van még olaj a föld alatt, ám a kitermelés és az utánpótlás folytonosságának biztosítása érdekében sem az olajipari cé­gek, sem a kormányok nem tesznek eleget; az elégtelen mértékű fejlesztés az elkövetke­ző 5-10 éven belül jelentős hi­ányt okozhat a kínálati oldalon, amelyet csak a kereslet jelentős megcsappanása ellensúlyozhat. A válság csak egy recesszióval kerülhető el - vélik a szakembe­rek, akik azzal érvelnek, hogy a kereslet összeomlásával ugyan elhárulhatna a veszély, ám erre csak akkor nyílna esély, ha vi­lágszinten jelentősen megcsap­panna az olaj iránti igény, (m) Nagyot esett a Slovnaft profitja Pozsony. A MOL-hoz tartozó pozsonyi Slovnaft olajfeldolgo­zó és benzinkút-üzemeltető 2008 első félévi adózott ered­ménye 2,87 milliárd korona (95 266 547 euró) volt, 32 szá­zalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. A Slovnaft a nyereség csökkenését karban­tartási munkákkal és a dollár­hoz képest erősödő szlovák ko­ronával indokolta. A Slovnaft bevétele 21 százalékkal 61,36 milliárd koronára bővült az idei első hat hónapban a tavalyi első félévihez képest. A társaság a vizsgált időszakban 2,7 millió nyersolajat dolgozott fel, ami 4,3 százalékos visszaesésnek számít. A Slovnaftnak a múlt év végén 209 benzinkútja volt. Termékeit Csehországba, Ausztriába, Lengyelországba és Magyarországra is exportálja. A MÓL anyavállalat várhatóan augusztus 12-én ismerteti fél­éves eredményét, (č, m) Már lassul a cseh gazdaság Prága. A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) legfrissebb előrejelzése szerint idén és jövőre lassul az ország gazdasági növekedésé­nek üteme. Míg a jegybank ko­rábban 2008-ra a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,7 százalé­kos gyarapodásával számolt, addig az újabb prognózisában már csak 4,1 százalékkal. Ami pedig 2009-et illeti, a ČNB 4 százalékos GDP-növekményt vetített előre, amit most 3,6 százalékra módosított. (ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,358 Lengyel zloty 9,297 Anqol font 38,706 Maqyar forint (100) 12,858 Cseh korona 1,253 Horvát kuna 4,199 Bolgár leva 15,518 Román lei 8,656 Japán jen (100) 18,327 Svájci frank 18,695 Kanadai dollár 18,881 USA-dollár 20,137 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár csel) korona forint Volksbank 29,38-31,38 18,90-20,56 1,23-1,29 12,26-13,56 OTP Bank 29,61-31,15 19,19-20,26 1,23-1,29 12,47-13,42 Postabank 29,46-31,26 18,87-20,37 1,23-1,29 11,94-13,94 Szí. Takarékpénztár 29,58-31,10 19,21-20,21 1,22-1,29 12,32-13,48 Tatra banka 29,51-31,09 18,60-19,60 1,28-1,34 12,68-13,72 Dexia banka 29,57-31,15 19,11-20,13 1,23-1,29 12,61-13,28 Általános Hitelbank 29,58-31,16 19,25-20,27 1,22-1,29 12,37-13,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents