Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-04 / 155. szám, péntek

Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 4. www.ujszo.com James Bond-filmbe illő akciót hajtottak végre a kolumbiaiak - a megbilincselt túszok nem is sejtették, hogy fogságuk utolsó pillanatait élik meg Ingrid Betancourt: vannak elnöki ambícióim A hat év után kiszabadult Ingrid Betancourt (középen) az édesanyjával és a férjével. A kis képen Uribe kolumbiai elnök, aki tegnap nem győzte fogadni a sikeres túszmentésért kapott gratulációkat. (SITA/AP-és Reuters-felvétel) Bogota/Párizs. Elnöki külön- géppel indult tegnap Kolum­biából Franciaországba a baloldali kolumbiai gerillák fogságából szerdán kiszaba­dult Ingrid Betancourt asszony, hogy személyesen mondjon köszönetét Nicolas Sarkozy elnöknek mind­azért, amit kiszabadulása ér­dekében tett. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap reggeli francia sajtó egyértelműen Sarkozy és Alvaro Uribe kolumbiai elnök személyes sikerének tekintette a politikusnó hat év utáni kiszabadulását a Ko­lumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezet fog­ságából. A kolumbiai-francia kettős ál­lampolgárságú asszonnyal - akit 2002-ben ejtettek túszul - együtt nyerte vissza szabadságát három amerikai állampolgár és 11 ko­lumbiai katona is. A három ameri­kai a védelmi minisztérium szer­ződtetett munkatársa volt, akkor kerültek fogságba 2003-ban, ami­kor könnyű repülőgépük kény­szerleszállást hajtott végre az ős­erdőben. Őket egyenesen az USA- ba vitték, egy San Antonio-i (Te­xas) kórházba, kivizsgálásra. Ingrid Betancourt volt kolumbiai elnökjelölt a többi tússzal együtt helyi idő szerint szerda délután ér­kezett a bogotai repülőtérre egy ka­tonai támaszpontról. Küépve a gépből hosszasan ölelte édesany­ját, majd férjét. A repülőtéren kö­szöntötte az asszonyt Juan Manuel Santos védelmi miniszter. Ingrid Betancourt katonai gyakorlóruhá­ban volt, mosolygott, a tévéközve­títésekből ítélve jó egészségnek ör­vend. A bogotai fogadtatáson a tú­szok egyenként léptek mikrofon­hoz, bemondták a nevüket és rang­jukat, köszönetét mondtak kisza- badítóiknak. Egyesek közülük több évtizedig sínylődtek a gerillák fog­ságában. Utolsónak lépett a nyüvá- nosság elé Ingrid Betancourt. Könnyekkel küszködve kérlelte a FARC gerilláit, engedjék el az összes túszt - a feltételezések sze­rint még mintegy hétszázan van­nak -, és kössenek békét a kor­mánnyal. Köszönetét mondott egykori vetélytársának, Álvaro Uri- bének. Azt mondta, Uribe nagyon jó elnök, majd hozzátette: ő to­vábbra is táplál elnöki ambíciókat. A túszmentő akció körülményei­ről szólva Santos miniszter közölte: egyetlen lövés sem dördült el. A hadsereg hírszerzői beférkőztek a gerillák soraiba, és elhitették a tú­szokért felelős helyi parancsnokkal - mozgalmi nevén Cesar -, hogy el­viszik a foglyokat Alfonso Canóhoz, a FARC első számú vezetőjéhez. A túszokat három csoportba osztva elszállították a gyülekezőhelyre, ahol két helikopter várt rájuk, ame­lyeket a katonai hírszerzés emberei vezettek. A túszok nem is sejtették, hogy fogságuk utolsó pillanatait élik meg, hiszen megbilincselve tuszkolták be őket a helikopterek­be, ami Betancourt szerint nagyon megalázó volt. Miután a helikopte­rek a levegőbe emelkedtek, a láza­dóknak beöltözött katonák lefegy­verezték Cesart és társát, és az ak­ciót vezető tiszt azt kiáltotta: „A ko­lumbiai hadsereg katonái vagyunk, magukszabadok!” „Úgy tapsoltunk, kiabáltunk és ugráltunk örömünkben, hogy a helikopter majdnem lezuhant” - emlékezett a szabadulás örömteli pillanataira Ingrid Betancourt. A túszok szabadulásának híre pillanatok alatt bejárta a vüágot. Korábban kiszabadult foglyok be­számolóiból lehetett tudni, hogy az egykoron energikus és magabiztos asszonyt rendkívül megviselte a fogság. Betancourt átesett fertőző májgyulladáson, trópusi bőrbeteg­sége volt, depresszióba esett. Az egyik fogoly arról számolt be, hogy a gerillák fához kötözték, amikor megpróbált megszökni, éjszaka pedig gyakorta a nyakánál fogva láncoltákaz ágyhoz. A világ számos vezetője azon­nal gratulált a kolumbiai kor­mánynak a sikeres túszszabadí- táshoz. Sarkozy, aki egyik elsőd­leges külpolitikai céljának tekin­tette Betancourt kiszabadítását, nyilvános tévéüzenetben, az asszony lányának és fiának társa­ságában gratulált a kolumbiai el­nöknek. George Bush amerikai elnök is méltatta a kolumbiai ha­tóságokat, erős vezetőnek nevez­te Uribe elnököt. További anya­gunk a 8. oldalon. (MTI, ú) A három amerikai (balról): Keith Stansell, Marc Gonsalves és Thomas Howes. Ők voltak a világon a leghosszabb ideig fogságban lévő ameri­kai túszok. (Reuters-felvétel) Bogota kész a tisztességes békére A FARC három évtizede folytatja harcát, egykor 17 ezer fegyvere­se is volt. A harcokban elszenvedett veszteségek és a gerillák tö­meges kilépése miatt létszáma 9 ezerre apadt. Komoly csapás volt a magát marxistának valló szervezetre, hogy májusban szívinfark­tusban meghalt a FARC legendás alapítója és vezetője, Manuel Marulanda. Emellett elveszítette két másik vezetőjét is, ami szétzi­lálta a szervezetet. Santos védelmi miniszter most a kormány ne­vében ismét felszólította a gerillaszervezetet, ha Jóhiszeműen komoly tárgyalásokat kíván kezdeni a kormánnyal, Bogota tisz­tességes békét ajánl”. (m) Felháborodás Belgrádban a hágai döntés miatt Felmentették Naser Oricot Amerikai robotrepülőket vetnek be Pakisztánban Lecsapnának bin Ladenre ÖSSZEFOGLALÓ RÖVIDEN Kaczynski feltételei Varsó. Lech Kaczynski len­gyel elnök csak akkor írja alá az EU Lisszaboni Szerződését, ha Írországban új népszava­zást rendeznek róla, és a meg­ismételt referendumon igent mond rá az ír szavazók több­sége. Előzőleg nagy megütkö­zést keltett Kaczynski azzal a kijelentésével, hogy egyelőre nem írja alá a reformszerzó- dést, mert az írek elutasították azt, így nincs semmi értelme. Hozzátette: van egy belső (lengyel belpolitikai) feltétele is: a parlamentnek meg kell szavaznia előbb egy olyan tör­vényt, amely nagyobb ellen­őrzési jogot biztosít az állam­főnek az EU-val kapcsolatos ügyekben. (MTI) Ulánbátorban nyugalom van Ulánbátor. A Mongol Népi Forradalmi Párt nyerte a hét végi parlamenti választáso­kat. Ezt tegnap jelentette be az országos választási bizottság szóvivője. Az ellenzék közöl­te: nem fogadja el az ered­ményt és a szavazatok újra­számlálását követeli. Tegnap hajnalban visszavonták a had­sereget Ulánbátor utcából, miután a mongol fővárosban teljesen helyreállt a nyuga­lom. Másfél nappal az öt halá­los áldozattal és 300 sebesült­tel járó zavargások után a helyzet stabüizálódott. (MTI) MT1-HÍR Hága. Felmentette a hágai tör­vényszék fellebbviteli tanácsa teg­nap Naser Oricot, a srebrenicai mu­zulmán katonai rendőrség volt pa­rancsnokát. Oricot első fokon, 2006 júniusában 2 évre ítélték az 1992-1995-ös boszniai háborúban elkövetett bűnökért, mert nem akadályozta meg szerb foglyok megkínzását és meggyilkolását. A vádlott ártatlannak vallotta magát, és megfellebbezte az ítéletet. Mivel akkor már több mint 3 éve volt őri­zetben, a bíróság szabadlábra he­lyezte. Most a fellebbviteli eljárás­ban a törvényszék megállapította: az 1992 szeptembere és 1993 már­ciusa között súlyos bűncselek­ményeket követtek el szerb rabok terhére az egyik srebrenicai rend­ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Varsó. Másfél évi egyeztetés után Washingtonban - közép-európai idő szerintszerdán- véget értek a lengyel-amerikai tár­gyalások a tervezett rakétatelepí­tésről. Azonban a lengyel politikai vezetés még nem hozott végleges döntést arról, Varsó befogadja-e a rakétavédelmi rendszer részét ké­pező amerikai fegyvereket. Mind­ezt amerikai kormánykörök szivá­rogtatták ki. Tom Casey amerikai külügyi szóvivő megerősítette, a tárgyalá­sok valóban lezárultak, de még nincs megállapodás. Nem közölt őrőrsön, de Oric felelőssége nem bizonyítható. A fellebbviteli tanács kimondta: Oricnem bűnös. Belgrádban már a két éve, első fokon született enyhe ítéletet is fel­háborodással fogadták. A boszniai szerb kormány szerint az Oric pa­rancsnoksága alatt álló muzulmán erők csupán 1992 májusa és de­cembere között több tucat falut ki­fosztottak, több száz szerb civilt meggyükoltak Srebrenica térségé­ben, és ezreket űztek el otthonaik­ból. A szerb lakosság elleni egyik legnagyobb háborús bűncselek­mény a kravicei mészárlás volt: 1993. január 7-én, a szerb ortodox karácsonykor, Oric osztagai lero­hanták a bratunaci körzetben lévő szerb falut. Negyvennyolc embert, köztük sok aggastyánt és gyereket gyilkoltak meg. részleteket arról, hogy az USA mi­lyen javaslatot tett Lengyelország­nak, mint ahogy azt sem mondta el, mikorra vár választ Washington Varsótól. Médiahírek szerint a felek elvi megállapodást kötöttek, vagyis véglegesítették a megállapodás­tervezet szövegét, ennek részletei viszont titkosak. Az elvi megálla­podásról kétnapos, zárt ajtók mö­götti egyeztetések után jutottak egyetértésre az amerikai külügy­minisztérium, valamint a lengyel védelmi és külügyi tárca tisztvise­lői. Dan Fried, európai ügyekért fe­lelős amerikai külügyi államtitkár­helyettes szerdán újságíróknak ál­talánosságban elmondta: az USA Washington. Predator típusú robotrepülőkkel csaphat le Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezéré­nek rejtekhelyére az USA Pakisz­tánban. Washington és Iszlámábád erről állapodott meg a The Wa­shington Times szerint. Az egyez­ség értelmében a CIA-nek nem kell Pakisztántól előzetes engedélyt kérnie a pilóta nélküli gépekkel tör­ténő csapásméréshez. A lap úgy tudja, személyesen Pervez Musar- raf pakisztáni elnök hagyta jóvá az esetleges amerikai támadást az ázsiai ország hegyvidéki, törzsek lakta térségében, amely vélhetően búvóhelyet ad bin Ladennek. Iszlámábád amerikai szárazföldi csapatok akcióit nem engedélyezi Paldsztán területén, ezért sok bírá­igyekezett teljesíteni a lengyel ké­réseket. Washington egyfelől len­gyel sürgetésre közeledett Orosz­országhoz, komoly ajánlatot tett a rakétavédelem terén, másfelől „a lengyelek azt kérték, hogy vállal­junk szerepet a lengyel (hadsereg) korszerűsítésében, s mint tudják, ebbe is beleegyeztünk”. Mindezek után meglepetést kel­tett tegnap Bogdan Klich lengyel nemzetvédelmi miniszter, aki kö­zölte: a lengyel-amerikai rakéta­védelmi tárgyalások nem fejeződ­tek be. A Radio Zetnek azt mondta: ,A megbeszélések egyik fordulóján vagyunktól, máracélegyenesben.” Hangsúlyozta, sok, Varsó számára lat érte azon az alapon, hogy nem segíti elő a hetedik éve bujkáló ter­rorista vezető felkutatását. Pakisz­tánban jelenleg csak néhány CIA- összekötó dolgozik, viszont egyes térségek felett engedélyezett az amerikai felderítő robotrepülőgé­pek mozgása. Nadeem Kiani, a wa­shingtoni pakisztáni nagykövetség szóvivője nem kommentálta a szó­ban forgó megállapodást, de kije­lentette, országa kész a bin Laden elleni akcióra, ha bebizonyosodik, hogy ott rejtőzik. A Predator beve­tése célravezetőbb a szárazföldi csapatok küldésénél, mert míg a katonák felkészítése és helikopter­rel történő telepítése időigényes és kockázatos vállalkozás, addig a ro­botrepülő azonnal elindítható és útvonalát menet közben percek alatt módosítani lehet. (MTI, ű) fontos kérdés tisztázódott, de a végleges lengyel álláspont attól fog függni, milyen lesz a „biztonsági mérleg”, amelynek serpenyőibe az előnyöket és a hátrányokat helye­zik. A lengyel kormányfő hivatala tegnap azt közölte, hogy Donald Tusk miniszterelnök a nap folya­mán hivatalában tárgyalt Victor Ashe-sel, az USA varsói nagyköve­tével. A nagykövetség sajtóattaséja szerint a felek jó beszélgetést foly­tattak a rakétavédelmi pajzsról, Irakról és Afganisztánról. A tárgya­lás, melyen jelen volt Radoslaw Si- korski külügyminiszter is, 45 percig tartott. A lengyel tárcavezető nem nyilatkozott. (MTI,s,ú) Januárban rabolták el Kiszabadult egy norvég professzor is Oslo. Kiszabadult a baloldali ko­lumbiai gerillák fogságából egy kolumbiai-norvég állampolgársá­gú egyetemi professzor, akit janu­árban raboltak el öt társával együtt a latin-amerikai ország északnyu­gati részében - jelentette be a nor­vég külügy. Alf Onshus Nino visszatérhet a családjához - mond­ta el Kristin Melsom, a tárca mun­katársa, aki nem közölte, hogy a volt túsz milyen körülmények kö­zött nyerte vissza a szabadságát. Január 14-én 19 turistára támad­tak rá a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fegyvere­sei, akik Choco megyében, az Atra- to folyón vettek részt hajókirándu­láson, és hatot közülük magukkal hurcoltak, (m) Komolytalan javaslat Az orosz elnök válasza John McCainnek Moszkva. Komolytalannak ne­vezte Dmitrij Medvegyev orosz elnök John McCain szenátornak, a republikánusok elnökjelöltjének azt a javaslatát, hogy Oroszorszá­got ki kellene zárni a világ legfej­lettebb ipari országait tömörítő G8 csoportból. Medvegyev a jövő heti, Japánban sorra kerülő G8- csúcs alkalmából külföldi újság­íróknak nyüatkozva tisztességte­lennek nevezte a Moszkva elleni kampányt, (s) Lengyel-amerikai ködösítés - az USA Varsó több követelését is hajlandó teljesíteni Nem tudni, befejeződtek-e a rakétatárgyalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents