Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-03 / 154. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 3. Külföld 9 Dühödt ukránosítás Tiltakoznak a magyarok Ungvár. Az ukrán oktatási minisztérium nem hatálytalanítja a nemzetiségek iskolai oktatásának államnyelvre történő átállítását szolgáló rendeletét. Csupán a végrehajtás módjáról és határidejéről hajlandó tárgyalni a kisebbségekkel. Ezt tegnap közölte Olekszandr Szemenenko, a tárca fómunkatár- sa, aki magyar iskolaigazgatókkal és oktatási szakemberekkel tárgyalt. A magyar pedagógusok azon felvetésére, hogy a rendeletet - alkotmányt és törvényeket sértő tartalma miatt - haladéktalanul vissza kellene vonni, azt válaszolta: az utasítás hatályon kívül helyezéséről szó sem lehet. Szerinte a rendelet ellen egyedül a magyar kisebbség tiltakozott a tárcánál, sem az ukrajnai románok, sem a lengyelek vagy krími tatárok részéről nem merültfel kifogás. (MTI) Kedden este és éjszaka mintegy 6 ezer ellenzéki tüntető csapott össze a rohamrendőrökkel Zavargások Mongóliában Ulánbátor. Öten meghaltak és több mint 300-an megsebesültek azokban a heves megmozdulásokban, amelyek kedden este törtek ki a mongol fővárosban a hét végi választások eredményének állítólagos meghamisítása miatt. Namba- rín Enhbajar államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki - egyelőre négy napra - a zavargások miatt. Az igazságügyi miniszter tegnapi közleménye szerint a sebesültek között legalább egy külföldi - egy japán - állampolgár van. Hétszáz embert vettek őrizetbe. A zavargások során felgyújtották a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) székházát is, amely teljesen leégett. Sajtójelentések szerint reggelre eloltottak a városban minden tüzet. Tegnap reggel megerősítették a kormányépületek rendőri védelmét. (MTI,ú) Tegnap reggelre minden tüzet eloltottak. A mongol választási bizottság még nem közölte a vasárnapi választás hivatalos végeredményét, de az előzetes eredmények szerint a MNFP többséget szerzett a 76 fős parlamentben. Az Ulánbátort amerikai nagykövetség mélységes aggodalmát fejezte ki az erőszakos cselekmények miatt. (SITA/AP-felvétel) A tettest a helyszínre érkező rendőrök lelőtték Kotrógépes terrortámadás ÖSSZEFOGLALÓ Az EB a fogyatékkal élők számára előírja az általános akadálymentesítést Európai irányelvek a diszkrimináció ellen Jeruzsálem. Öten meghaltak és legkevesebb harminc személy megsebesült - heten súlyosan - tegnap Jeruzsálem nyugati részének központjában, amikor egy palesztin férfi kotrógéppel felborított több gépkocsit és egy autóbuszt, valamint számos járókelőt is elgázolt. Az ámokfutót, egy Kelet-Jeruzsá- lemben élő palesztint, aki munkagépével egy közeli utcában dolgozott egy építkezésen, a helyszínre érkező rendőrök lelőtték. A sebesültek között volt egy csecsemő is. A hatóságok a támadást terrorcselekménynek minősítették, amelynek vélhetően politikai okai voltak. Az akciót egyelőre senki sem vállalta. A Hamász iszlamista szervezet „az izraeli agresszióra adott jogos válasznak” nevezte az akciót, de közölte: nincsenek információi az elkövetőről. Ez volt az első palesztin merénylet Jeruzsálem nyugati felében azóta, hogy márciusban egy palesztin fegyveres megölte egy vallási iskola nyolc diákját. Izrael tegnap megnyitott három kereskedelmi átkelőhelyet a Gázai övezettel szomszédos határán, amelyeket azt követően zárt be, hogy előző este palesztin rakéta- támadás érte Dél-Izraelt. A negyedik átkelőhely zárva marad, mert az az április 19-i palesztin támadás miatt használhatatlan. (MTI,ú) Brüsszel. Az Európai Bizottság olyan irányelyjavaslatot fogadott el tegnap, amely állást foglal a munkahelyen kívüli, koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Az új irányelv egyenlő bánásmódot biztosítana mindenki számára a szociális védelem - azon belül a szociális biztonság és az egészség- ügyi ellátás - területén, az oktatásban, valamint a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a lakhatást is beleértve. Kimondja azt az elvet, hogy mindenki számára egyenlő feltételeket kell teremteni az egész EU-ban, amelynek egyes tagállamai nemzeti szinten már ma is igen kiterjedt diszkriminációellenes védelmet biztosítanak. Az Európai Parlament többször hangsúlyozta, hogy szükség van ilyen horizontális javaslatra. Tavaly decemberben az állam- és kormányfők is felszólították a tagállamokat arra, tegyenek többet a megkülönböztetés elleni küzdelemben. Az irányelvj avaslat célja a közvetlen és közvetett megkülönböztetés tiltása, a zaklatás és az áldozattá tétel megakadályozása. A fogyatékkal élők számára a megkülönböztetés tüalma az általános akadálymentesítést és az „igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás” elvét jelenti, ami már fellelhető a meglévő európai jogszabályokban. A tervezet nem kíván aránytalan terhet róni a szolgáltatókra, ezért hangsúlyozza: figyelembe kell venni a szervezetek méretét, forrásait és jellegét, a költséget, a termékek és szolgáltatások életciklusát. A tagállamok ezentúl is szabadon fenntarthatják az állam világi jellegét biztosító, illetve a vallási szervezetek jogállását vagy tevékenységét érintő rendelkezéseiket. Az irányelv nem befolyásolná az elfogadott gyakorlatokat, például az időseknek nyújtott kedvezményeket - közlekedési költségek, múzeumi belépők -, illetve az egyes javakhoz való hozzáférésre vonatkozó, közegészségügyi szempontok alapján kiszabott korhatárt, például azt, hogy a fiataloknak nem árusítható alkohol. (MTI, ú) A Hatnász üdvözölte a terrorcselekményt (SITA/AP-felvétel) Széles körű társadalmi kirekesztés Brüsszel. Az EB tegnap közzétett egy jelentést a romákról is, válaszolva az unió vezetőinek decemberi felhívására. Ez megállapítja: több millió roma származású európait sújt egyéni és intézményi szinten egyaránt folytonos diszkrimináció, ületve széles körű társadalmi kirekesztés. „Ha azonban az EU, a tagállamok és a civil társadalom összefog, és hatékonyan koordinálja erőit, kezünkben van az eszköz a helyzet jobbá tételére. Noha a romák az unió egyik legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, gyakran mégis ők Európa elfeledett polgárai” - fogalmazott a jelentés közzététele kapcsán Vladimír Špidla, az esélyegyenlőségért felelős biztos. (MTI) _____ __________POUTIKAI ABSZURD Mandela nem terrorista MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush amerikai elnök törvényt írt alá arról, hogy Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök az Egyesült Államokba látogathat. A törvény értelmében a beutazáshoz nem kell igazolnia az amerikai külügyminiszternek, hogy Mandela nem terrorista. Az egykori dél-afrikai apartheid rendszer elleni harc legendás vezetőjének és több olyan személynek a nevét, aki a terroristának bélyegzett Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC) kapcsolódott, levették a bevándorlási hatóságok tiltó listájáról. ANobel-békedíjasNelson Mandelát 1964-ben az apartheid rezsim életfogytiglani büntetésre ítélte; 27 évet töltött börtönben, 1991 és 1997 között az ANC elnöke, 1994-től 1999-ig pedig a Dél-afrikai Köztársaság államfője volt. Július 18-án tölti be 90. életévét. A hidegháború idején a Nyugat olyan kommunista szervezetnek tekintette az ANČ-t, amely a Nyugat-barát dél-afrikai rezsim megdöntésére készül. Az ANC Dél-Af- rika kormányzó pártja 1994 óta, amikor demokrácia váltotta fel a fehérek irányította berendezkedést, amelyben faji alapon rendeztek választásokat. John Kerry szenátor a múlt pénteken, amikor a felsőház jóváhagyta a tervezetet, azt mondta: az USA végre közelebb került ahhoz, hogy megszüntesse azt a szégyenteljes tiszteletlenséget, hogy egy üyennagy vezető neve az amerikai terrorlistán szerepel. A törvényt benyújtó Barbara Lee képviselő az alsóházban, ahol egy hónapja fogadták el a szöveget, arról beszélt, hogy ez fontos lépés egy megbocsáthatatlan tévedés kijavítására. Mandela a tiszteletére rendezett múlt pénteki londoni koncerten (ČTK/AP-fel vétel) Iráni atomprogram Új tárgyalási folyamat? Teherán/Párizs. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter New Yorkban azt közölte, új tárgyalási folyamat zajlik a nagyhatalmakkal az iráni atomkérdésről. Ezt az iráni hírügynökség jelentette. Ali Akbar Velajati, Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán vallási és politikai vezetőjének a tanácsadója pedig kompromisszumot szorgalmazott Irán és a többi ország között az atomprogram ügyében a Libérationban tegnap közölt írásában. Az új tárgyalási folyamat Mottaki szerint az Irán által javasolt csomag megvitatásával kezdődött. Teherán május közepén nyújtott be javaslatcsomagot „a világ problémáinak, így az atomfegyverek terjedésének a megoldására”. A nagyhatalmak nem nyilatkoztak a csomagról, de június közepén átnyújtottak Teheránnak egy megújított együttműködési ajánlatot, cserébe az urándúsítás felfüggesztéséért. (MTI) Zimbabwei válság Hiányzik a politikai akarat Harare. Robert Mugabe zimbabwei elnök kormánya örömmel üdvözölte tegnap az Afrikai Unió által kedden elfogadott határozatot, amelyben nemzeti egységkormány létrehozására és párbeszédre szólította fel a feleket a béke érdekében. A Morgan Tsvangirai vezette ellenzék azonban elutasította az ödetet, mondván, hogy az nem tükrözi a zimbabwei nép akaratát. Ndlovu tájékoztatásügyi miniszter szerint a kormány készen áll a párbeszédre bárkivel az ország nemzeti egységének megőrzése érdekében, s elutasította a Nyugat által az országra erőltetett egységet. Tsvangirai azt mondta, az AU határozatával nem ismerte el, hogy a vasárnap beiktatott elnök törvénytelenül nyerte meg a választások második fordulóját június 27-én, és a szervezet nem volt tekintettel arra, hogy az afrikai vezetők többsége - mint ő állította - nem is ismeri el államfőként Mugabét. (MTI) RÖVIDEN Betancourt szabad Bogotá. A kolumbiai gerillák új parancsnoksága tegnap szabadon engedte az évek óta fogságukban tartott Ingrid Be- tancourt-t, aki kolumbiai elnökjelöltként került a kezükbe. A hírt az EFE közlése szerint Juan Manuel Santos védelmi miniszter jelentette be. Az asszonnyal együtt fogva tartott három amerikai túsz is megmenekült, (m, č) Tiltakozó brit fuvarozók London. Az eddigi legnagyobb tiltakozó felvonulást tartották tegnap Angliában a kamionosok a példádanul magas üzemanyagárak ellen. Hozzávetőleg ötszáz teherautó indult délelőtt több irányból London felé rendőri felvezetéssel a bevezető autópályákról, lassú menetben. Az előző tiltakozás májusban volt, akkor háromszáz kamion vonult London, illetve a walesi főváros, Cardiff belső területeire. Egy nyergesvontató heti üzemanyagköltsége már eléri az ezer fontot, ami miatt kis és közepes cégek százai mennek tönkre. (MTI) Tiltólistán a Hezbollah London. A betiltott terrorista szervezetek listájára tették Nagy-Britanniában a Hezbollah libanoni síita mozgalom katonai szárnyát. A brit belügy tegnap azzal indokolta a lépést, hogy a Hezbollah aktívan támogat iraki milíciákat és palesztin terrorcsoportokat. A brit törvények értelmében bűncselekményt követ el az, aki betiltott terrorszervezethez tartozik. (MTI) Lemondana Sarkozy miatt Párizs. Lemondással fenyegetőzött tegnap Patrick de Carolis, a francia közszolgálati televízió elnöke, mert a reklámok megszüntetése után nem látja biztosítottnak a közmédia megfelelő finanszírozását. Nicolas Sarkozy államfő az általa bejelentett audiovizuális reformról szólva tv-integujában úgy vélte, a műsorok minőségének javítása érdekében „fel kell szabadítani a reklámok diktatúrája” alól a köztévét, amelynek műsorai jelenleg nagyon hasonlítanak a kereskedelmi csatornákéihoz. (MTI) Új pénzalapot akar az ENSZ New York. Az ENSZ tízmil- liárd dolláros pénzalap létrehozását javasolja, hogy segítse a szegény országok küzdelmét a természeti katasztrófák ellen, amelyek mind gyakrabban és egyre nagyobb pusztító erővel jelentkeznek. 2000 és 2006 között négyszer annyi elemi csapás sújtotta a világot, mint a hetvenes években. A kár a hétszeresére nőtt, évenként átlagosan 83 milliárd dollárra rúgott. Ajelensé- get sokan az általános felmelegedéssel hozzák összefüggésbe. (MTI)
