Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-03 / 154. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Július 4-12.: filmfesztivál Karlovy Varyban - Robert de Niro is elfogadta a meghívást Karlsbad kilenc napja Karlovy Vary már ünneplő­be öltözött. A-kategóriás mustrájának 43. születés­napján neves vendégeket vár, s filmből is több mint kétszázat kínál. A legizgal­masabb „ajándék- csomagot” természetesen az idei cannes-i fesztivál si­kerfilmjei alkotják. SZABÓ G. LÁSZLÓ A holnaptól jövő hét szombat éj­jelig tartó moziünnep a hatvan­nyolcas politikai események tük­rében zajlik, s a negyvenedik év­forduló alkalmából két szlovák és egy cseh filmrendező kap Kristály Glóbuszt. Mind a hárman „hat­vannyolcasok”: Juraj Jakubisko és Dušan Hanák szlovák részről, Ivan Passer pedig, Los Angelesből haza­látogatva, cseh oldalról. Jakubisko legfrissebb, cseh-magyar-angol- szlovák koprodukcióban forgatott, máris hányatott sorsú alkotásával, a Báthoryval lép közönség elé, ez lesz a film ősbemutatója. Hanáktól a Rózsaszín álmokat és az Egy régi világ képeit láthatják majd a né­zők, Passertől pedig a mára ugyan­csak legendássá vált opusát, az In­tim megvilágításbant. Új alkotásokkal is képviseli ma­gát a poraiból feltámadó szlovák filmgyártás. A fő versenyprogram­ban ugyan nem szerepel hazai al­kotás, a Nyugattól keletre szekció­ban azonban ott lesz Juraj Nvota nagy sikerű Muzsikája, a Variety kritikusainak szekciójában, amely a fiatal európai filmesek fóruma, Vlado Fischer A széthullás félideje című munkája, a dokumentum­filmek versenyében a Cannes-ban a művészmozik hálózatának tekin­télyes díját elnyert Vak szerelmek, Juraj Lehotský páratlan „látlelete”. A Docu Talent from the East (Ke- let-Európa dokumentumfilmes tehetségei) elnevezésű szekcióban pedig Marko Skop Osadné- Brüsszel-Osadné című, készülő al­kotásából ad ízelítőt. Magyar rész­ről a legjobb dokumentumfilm dí­jáért a Prágában végzett Nemes Gyula Letűnt világ című, a Kopa- szi-gát átépítését szavak nélkül bemutató alkotása száll ringbe. (Oláh Csaba felvétele) lánya első játékfilmjét, a Gitárt, a francia mozi 33 éves kemény fickó­ja, Grégoire Colin (Eső előtt, Élet, amiről az angyalok álmodnak) pe­dig új filmjét, A gyilkost. Armin Müller-Stahl, a német származású amerikai színész - ifjabb és idő­sebb kollégáival ellentétben - ez­úttal nem új filmszerepben mutat­kozik be a fesztiválon, hanem mint képzőművész. Festményeiből, raj­zaiból és grafikáiból a városi galé­riában rendeznek kiállítást. Azoknak pedig, akik igazi cse­megére vágynak, olyan alkotások­kal szolgál az idei seregszemle, mint az Ott sem vagyok című Bob Dylan-film (a tragikusan elhunyt Heath Leadgerrel), Helen Hunt romantikus drámája, a Végre együtt, Martin Scorsese dokumen­tumfilmje, a Rolling Stones vagy Matteo Garrona cannes-i nagydí­jas Gomorrája, de versenyen kívül vetítik Tarr Béla A londoni férfi és Mundruczó Kornél Delta című al­kotását is. Karlovy Vary fényes napjai hol­nap kezdődnek. A legerősebb fény várhatóan Robert de Nirót övezi majd, aki Kristály Glóbuszért, életműve kézzel fogható elismeré­séért repüli át az óceánt. Nemzetközi fesztiválokon is kíváncsiak a filmre Sikerrel szól a Muzsika Zsigmondi Vilmos cseh kollégájával, Hrí Menzellel A fő versenyben Gigor Attila szemledíjas alkotása, A nyomozó képviseli Magyarországot. Két va­sat tartanak a tűzben a csehek: akárcsak a franciák Cannes-ban vagy az olaszok Velencében, az idén ók is megkettőzték részvéte­lüket. Michaela Pavlátová Az éj­szaka gyermekei és Petr Zelenka Karamazovék című munkája jutott be a versenybe. Német, amerikai, indonéz, olasz, francia, kínai, dán, belga, horvát, orosz-bolgár fil­mekkel kell majd megküzdeniük. A 115 millió cseh koronából megrendezett fesztivál zsűrijének elnöke Ivan Passer, Milos Forman egykori munkatársa lesz, „udvari tanácsosai” között pedig olyan ne­vek szerepelnek, mint Zsigmond Vilmos, az Amerikában élő, vi­lághírű magyar operatőr (aki Pas­ser filmjét, a Sztálint fotografálta 1992-ben), Brenda Blethyn angol színésznő (Titkok és hazugságok, Büszkeség és balítélet), Ted Hope független filmes amerikai produ­cer, Jan P. Muchow, a fiatal prágai zeneszerző és Johanna tér Steege holland színésznő (Szabó István Édes Emma, drága Böbe című al­kotásának szereplője). Az Európa most! címszó alatt fu­tó Variety's Choice „tízrészes” ka­tegóriájában nem szerepel magyar film, nem marad ki viszont a né­met, a svéd, az olasz, a spanyol, a dán, a görög, a francia, koproduk­cióban pedig a luxemburgi, a bel­ga, az osztrák és a holland film­gyártás. A tízből hétnek Karlovy Varyban lesz a bemutatója. Éjszakai sorozatban vetítenek majd hét klasszikus angol horrort, köztük az 1958-ban forgatott Dra- culát, Christopher Leevel a cím­szerepben, aki személyesen is je­len lesz a fesztiválon. Életmű­sorozatot rendeznek Arturo Rips- teinnek, a nálunk kevésbé ismert, 65 éves mexikói rendezőnek, aki Luis Bunuel mellett sajátította el a szakmát. Külön kategóriában vetí­tik az elmúlt nyolc év legjelentő­sebb holland filmjeit, köztük a Jo­hanna tér Steege főszereplésével készült Guemseyt, és a párizsi Pé- re-Lachaise temetőről készült Mindörökké című dokumentum­filmet. Az Új Hollywood szekció az 1968 és 1980 között készült kult- filmek közül válogat. Nick Nolte a róla készült No Exit című életrajzi dokumentumot hozza magával, Amy Redford, a világhírű színész, Robert Redford ÚJ SZÓ-HÍR Már a bemutató utáni hét hét statisztikája alapján Juraj Nvota Muzsika (Muzika) című filmje idehaza a 2000 óta eltelt időszak leglátogatottabb szlovák mozijá­nak bizonyult, a vetítés tizedik he­tének adatai szerint pedig 29 291 néző volt kíváncsi a zenés opusra. Valamivel kevesebb nézőszám­mal (25 433) dicsekedhet a 2000 óta számított időszak másik legsi­keresebb mozgóképes alkotása, a Széthullás félideje (Polčas rozpa­du), ezt a látogatottságot azon­ban a bemutatója óta eltelt húsz hét alatt érte el. Április és május hónapokban a Muzsika a hazai mozikban vetített valamennyi film között a harma­dik leglátogatottabb mozgókép lett: áprilisban a Streetdance - Step Up 2 és a Horton, májusban a Streetdance - Step Up 2, valamint az Indiana Jones és Kristálykopo­nya királysága előzte meg a szlo­vák opust. Juraj Nvota mozijára nemcsak idehaza voltak kíváncsiak a né­zők, a rangos nemzetközi fesztivá­lok is érdeklődést mutatnak irán­ta, elsősorban a független szem­lék, köztük Mannheim, Locarno és az élen a vezető Sundance. Ezenkívül - ahogy beharangozó írásunkban is olvashatják - a Mu­zsika a 43. Karlovy Vary-i film- fesztiválon is bemutatkozik. Hazai sikerét az is bizonyítja, hogy a nemzeti filmdíj (Slnko v si­eti) átadásán kilenc szobrocskát szerzett. A német koproducer kijelenté­se alapján valószínűsíthető, hogy rövid időn belül megszületik a német forgalmazásról szóló szer­ződés, melynek értelmében a Mu­zsika szinkronizált változata kerül a német mozikba - ezt eddig 1989 óta egyetlen szlovák film esetében sem sikerült elérni. A közeljövőben a Bavaria Me­dia társasággal olyan szerződést készítenek elő, mely a világfor­galmazást tenné lehetővé, (tébé) Jan Budaf és Marek Geišberg a Muzsikában (Fotó: Continentalfilm) Szabadtéri Nyári zenei est Somoija. Az At Home Gallery jó néhány éve koncerttel zárja egy- egy művészeti évadát. Egészen pontosan hat évvel ezelőtt zajlott az első Nyári zenei estje. Az idei - immár tehát a hatodik - július 5-én, szombaton 18 órától kezdődik a Művészetek Háza szabad­téri színpadán, a zsinagóga mögött. A fellépők névsora - Marián Varga, Peter Lipa Band, Ágoston Trió (H) - garantálja a színvona­las zenei élményt. A koncert rossz idő esetén sem marad el: a hely­szín a zsinagóga lesz. (m) Gellér B. István a tudományt állította a művészet szolgálatába - kiállítása, mely izgalmas intellektuális kaland, a Zichy-palotában augusztus 31-ig látható Képzeletünk múzeumában - a növekvő város Pozsonyban JUHÁSZ KATALIN Ez a város nem létezett, mégis feltárták. Növekszik, terebélyese­dik, fokozatosan egyre többet tu­dunk meg róla. Igazi „work in progress”. Gellér B. István egyéni mitológiát teremtett, saját képze­letéből, történelmi-társadalmi ta­pasztalataiból, gyermekkori ál­maiból, vágyaiból építgeti a város romjait. A lassan harminc éve tartó „ásatás” során a művész egy so­sem volt, ősi kultúrát alkotott meg, annak néprajzával, szertar­tásaival, írásbeliségével, kultusza­ival, amelyeket plasztikákon, ins­tallációkban, fotókon, videón do­kumentál, a „megfejtett” szöve­geket pedig közzéteszi. A hatal­mas vállalkozásban talán az a leg­szimpatikusabb, hogy a sokféle képzőművészeti kifejezésmód mellett az alkotó magát a tudo­mányt, a tudományos gondolko­dást is a művészet szolgálatába ál­lítja. Minden a Villányi-hegységben kezdődött. Az ottani kövekben sok különleges állati maradvány­ra bukkantak, amelyekből a he­lyiek ékszereket készítettek. Az egyik csigavonal-lenyomat úgy nézett ki, mint egy feltárt őskori város légi felvétele. Gellér B. Ist­ván elkészítette a város alapraj­zát, hozzá egy térképet, a térkép mellé pedig a város elképzelt re­konstrukcióját. A rajzokkal díjat nyert egy nemzetközi rajzbienná- lén. Ekkor kezdődött a szellemi kaland, ekkor gondolkodott el azon, mi mindent lehet még kez­deni ezzel a várossal és sosem élt lakóival. Például rá lehet buk­kanni életrajzaikra, naplótöredé­keikre, datálatlan fotóikra, úti­rajzrészleteikre, használati esz­közeikre, sőt műtárgyaikra is. A pozsonyi Zichy-palota Z Ga­lériája kicsinek bizonyult, a ha­talmas projektnek csak egy töre­déke fért be a termekbe. A láto­gatót így is azonnal beszippantja ez a furcsa világ, azonnal turis­tának érzi magát. Mi, turisták pedig hajlamosak vagyunk elér- zékenyülni egy-egy régi, nagy hatású civilizáció romjainál. Bámuljuk a Kolosszeumot, az Akropoliszt, az ankarai Hettita­múzeumot, és hagyjuk, hogy az idegenvezető ránk zúdítsa a kul­túrtörténeti információkat, év­számokat, neveket, régészeti adalékokat. Ami a nagy roha­násban elsikkad, az úgyis benne van az útikönyvben. Gellér B. István „bédekkeré” a pozsonyi kiállításra szlovákul is megjelent a Kalligram Kiadó gondozásá­ban, és nyilván a könyvesbol­tokban is kapható lesz. Kíváncsi vagyok, akad-e olvasó, aki ezt a könyvet nem fikcióként olvassa majd, hanem valahogy úgy ve­tődik rá, ahogyan a legenda sze­rint egy idős nyitrai irodalomtör­ténész Tsúszó Sándor műveire... De említhetnénk a csehek nagy fiktív polihisztorát, Jára Cimr- mant is, aki drámaíróként, tu­dósként, nyelvújítóként és felta­lálóként egyformán alulmúlha- tatlant alkotott. A kitalált világok közül a mai befogadó való­színűleg Tolkien képzeletbeli bi­rodalmában tájékozódik leg­könnyebben, tudván, hogy mind­ez nem egyéb fantáziálásnál. Csakhogy Gellér B. Istvánnál a fantasy valódi anyagba formáló­dik, valósággá válik, amely való­ságnak saját nyelve, belső törté­nete, mitológiája, vallása, rítusai, tárgyai és játékai vannak. Világjáróknak és otthonülők­nek egyaránt izgalmas intellektu­ális kaland lehet ez a képzeletbeli utazás, akár a kiállításon, akár a Növekvő város (Rastúce mesto) című könyvet lapozgatva. A tárlat, amely a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetének jóvoltából ér­kezett Pozsonyba, augusztus 31-ig tekinthető meg a Ventur ut­cai Z Galériában. A művész egy sosem volt, ősi kultúrát alkotott meg, annak néprajzával, szertartásaival, írásbeliségével, kultuszaival (Képarchívum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents