Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-03 / 154. szám, csütörtök
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 3. www.ujszo.com TÁJÉKOZTATÓ Nyelvtanfolyam ápolóknak Az ausztriai Vorarlberg tartomány fővárosában a Bregenzi Népfőiskola speciális nyelvtan- folyamot kínál a Szlovákiából érkező ápolóknak. Mivel kevés az osztrák idősgondozó, rengeteg cseh, szlovák és magyar jár át, két- vagy háromhetes ciklusokban váltva egymást. Az osztrák sajtó gyakran foglalkozik a témával, hiszen eleinte csak feketén dolgoztak Ausztriában a volt keleti blokkból. Martin Bartenstein gazdasági miniszter (ÖVP) azonban legalizálta a szomszédos országokból érkező szakképzett munkaerők foglalkoztatását a betegellátásban, és Erwin Buchinger, szociális miniszter (SPÖ) is számít rájuk. Mivel az osztrák bérek sokkal magasabbak, mint a cseh, szlovák és magyar fizetések, illetve ebben a három országban sok kórházat be is zártak, sokan dolgoznak Ausztriában. Az állami televízió, az ORF több ízben feldolgozta a témát, bemutatva Lévát, ahol egyre több családban az apa marad otthon a gyerekekkel, míg az anyák Ausztriában ápolják az időseket. Mivel a munka jellege miatt gyakori a turnusváltás, a vorarlbergi főiskola vezetése úgy döntött, olyan nyelvtan- folyamokat indít, amelyeken háromhetes aktív iskolai tanulást háromhetes otthoni gyakorlással kombinálva segítik a felvidékieket, hogy jól megtanulják a német nyelvet. Wolfgang Türt- scher, a Népfőiskola igazgatója elmondta, július 2-án kezdett az első csoport. A következő tanfolyamjúlius 23-án indul. További tájékoztatás az iskola honlapján (http://bgblumenstr asse.at/vhs_neu/kursprogram m.xml?link=kursprogramm) vagy e-mail-címén: direktion@- vhs-bregenz.at PostaÁkos István OLVASÓI LEVÉL Reklám és valóság Akarsz-e játszani? - kérdezte csodálatos versében Kosztolányi Dezső. Manapság más világot élünk. Játékszerré, olykor partnerré válunk akaratunkon kívül. A reklámozón nyomja fel a vérnyomásunkat. Az elektromos, a nyomtatott médián keresztül molesztálásnak is felfogható módon betör az otthonunkba. Tömegével gyömöszölik a színes, olykor lepedő- nyi méretű reklámkiadványokat a levélszekrénybe vagy a családi házak kerítésrácsai közé (ahol ronggyá áznak). Jut belőlük járdára, parkba, végső soron a kukába. Hiába, az istenadta polgár akkor vásárol tartós fogyasztási cikket, amikor a régit le kell cserélni: hasztalan bújik meg a reklámpapírok között bankjegyméretű személyi kölcsönnel kecsegtető lapocska is. Mielőtt - eltanulva a reklámügynökségektől - túlzásba vinném a bírálatot, elmondom mi késztetett erre a dörgedelemre. Mi verte ki a biztosítékot nálam. A régi tévém kiszolgált, le kellett cserélni. Tájékozódtam az egyik cégnél, amelyet egy szórólapról választottam, megvettem a készüléket, és megegyeztünk a szállítás időpontjában is. A készülék annak rendje és módja szerint megérkezett, mutatós, remek darab, remélem, örömömre szolgál. (A műsortól függően.) A szállítók korrektül viselkedtek, helyére tették a készüléket, a náluk levő távirányítóval bekapcsolták, váltogatták a csatornákat, ugyanis a készülékhez tartozó forma- tervezett távirányítóban nem volt elem. Kicsire nem adunk? A jó ég tudja, milyen összegekbe kerül a tengernyi reklámkiadvány kinyomtatása. Ráadásul fejlett társadalmunkban nem honos a szelektált hulladékgyűjtés, a papírgyűjtők pedig a régi rendszerrel együtt távoztak. A legnagyobb baj, hogy rengeteg fa esik a reklámipar áldozatául! Sebaj, jusson a pazarlásból a plebsznek is. A „nagymenők” megkímélik magukat a magas gázszámlák fizetésétől, ők fával fűtenek. Győri Sarolta, Szepsi A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik.- , KÁRPÁT-MEDENCEI KITIKWTÓ transindex Nem ismerik el Koszovót Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban - jelentette ki Tra- ian Básescu. Az államfő a német Konrad Adenauer alapítvány brüsszeli konferenciáján vett részt hétfőn este. Közölte: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült Szerbia területi integritása, és a függetlenség ügyében nem született ENSZ-hatá- rozat. Románia azonban részt vesz a KFOR és az Eurofor akcióiban, és szolidáris marad szövetségeseivel, a NATO-val és az EU-val. Básescu hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy Románia elismeri Koszovó függetlenségét. Arra a kérdésre, hogy Koszovó jelenthet-e precedenst a székelyföldi megyék esetében, Básescu leszögezte: nincs semmilyen összefüggés a koszovói és a romániai helyzet között, ugyanis Románia egyetlen kormánya sem vádolható azzal, hogy tankokkal támadt volna egy kisebbségre. Az államfő korábban úgy nyilatkozott, hogy a Romániában élő kisebbségek majdnem teljes mértékben élvezik az Európában alkalmazott kisebbségi jogokat, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren nincs több tennivaló. Magyarországi tanárokat várnak Megállapodást írnak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem képviselői a posztgraduális képzésről és a tanárcseréről. A magyar orvosképzést hivatott elősegíteni az az együttműködési szerződés, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Semmelweis Egyetem vezetői írnak alá. A két intézmény között eddig is működött két-há- rom hetes részképzési csereakció. Az új szerződés célja a posztgraduális képzés, a rezin- denscsere, a doktorátusi dolgozatok kotuteláris vezetése, valamint a tanárcsere meghonosítása. Emellett tisztázzák, kik azok a tanárok, akik ajánlkoznak, hogy vendégkurzusokat tartanak. A posztgraduális képzés során 3-6 hónapos részképzésekről lehet szó. „A budapesti krónika gerincsebész professzorral már megbeszéltem, hogy több hónapos továbbképzést biztosítanak olyan Marosvásárhelyen végzett fiatal orvosoknak, akik ebben az ágazatban szeretnének szakosodni. Már el is fogadták az első jelöltünket, aki három hónapig teljes ellátást és százezer forint költőpénzt kap a budapesti egyetemtől” - mesélte Nagy Örs rektorhelyettes. Emellett, mivel a MOGYE-n a diákok fele magyar anyanyelvű, a tanári karnak azonban csak 30 százaléka magyar ajkú, nagy szükség van a felkészült, tapasztalt magyar oktatókra, vendégtanárokra. „Azért sokkal kisebb a magyar tanárok részaránya, mint a magyar diákoké, mert miközben kiharcoltuk, hogy a helyek felét a magyar diákoknak tartsák fenn, a hiányzó tanárokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Évek kellenek ahhoz, hogy valaki professzori rangra emelkedjék” - részletezte Nagy. Az együttműködésnek nem csak a magyar tagozat veszi majd hasznát. Idén a MOGYE három új diszciplínáját akkreditálták: az egyik az angol nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés. Ezen a szakon 50 költségtérítéses helyet hirdetnek meg, de túljelentkezés esetén e létszámon felül is fogadnak diákokat. Elsősorban az arab országokból és Indiából érkező fiatalokra számítanak, de olyan jelzést is kaptak, hogy az Erdélyből elszármazott családok gyerekei is itt szeretnének tanulni, hisz a 4500 dolláros évi tandíj vonzó a nyugatiak számára. Emellett további két új szak indul: a táplálkozástan és a kinetoterápia. Ezeken kizárólag költségtérítéses oktatást terveznek beindítani, és ha lesz rá igény, magyar tagozat is indul. Eggyel kevesebb minisztérium A Demokrata Párt vezette Európai Szerbiáért frakció a minisztériumokról szóló törvény módosítására nyújtott be módosítási indítványt, amely szerint mégsem lenne emberi jogi és kisebbségi minisztérium. A kormány létszámának csökkentése érdekében ezzel a reszorttal az igazságügy-minisztérium foglalkozna, ismerVajdaságMA tette Nada Kolundžija, a Demokrata Párt frakcióvezetője. A kisebbségiek körében meglepetést keltett, hogy a 24 minisztérium közül éppen ezt a tárcát hagynák ki azért, hogy ne legyen túlméretezett a kabinet, amelynek immár nem 27, hanem „csak” 26 tagja lesz, és 23 minisztériuma a tervezett 24 helyett. A szerb parlament kisebbségi képviselői tiltakozásuknak adtak hangot a bejelentett módosítás ellen. Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője kijelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Koalíció azon van, hogy alakuljon meg az emberi jogi és kisebbségi minisztérium. Ezt már korábban is szükségesnek találtuk, mert Szerbia lakosságának 18 százaléka a nemzeti kisebbségekhez tartozik, mondta a képviselő. Újságíróknak utalt rá, hogy a VMSZ-nek felül kell vizsgálnia a kormány iránti támogatását, mert nem tanácskoztak vele e minisztérium megszüntetésére vonatkozó javaslatról. Az albán képviselő sem fog a minisztériumokról szóló törvényre szavazni - tartózkodását jelentette be - ugyancsak a kisebbségi minisztérium visszavonásának a szándéka miatt. A nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ (CRCD) aggodalommal fogadta a hírt. A szervezet emlékeztet, hogy Szerbiának számos tartozása van a jogszabályok terén a kisebbségek iránt. Például még mindig nem hozták meg a nemzeti tanácsok megválasztásáról és határköréről szóló törvényt, ami miatt a Magyar Nemzeti Tanács is kénytelen letelt mandátummal működni. A CRCD figyelmeztet, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem még nincs azon a szinten, hogy egy esetleges krízishelyzetben az igazságügy-minisztérium irányítson. A 2003 és 2005 között történt etnikai incidensek bebizonyították, hogy szükség van egy kisebbségi minisztériumra. Az igazságügy-minisztériumnak nincsenek kapacitásai, hogy sikeresen szavatolja a kisebbségek jogait az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelvhasználat, a nemzeti kultúra ápolása és a közéletben való hatékony részvétel terén, hangoztatja a szervezet. Emberi jogi és kisebbségi minisztériumot akkor szüntették meg, amikor Montenegró kivált a kéttagú államközösségből. Szerbia ugyanis ezt a tárcát nem vette át, mint a külügyet vagy a védelmi minisztériumot, amelyek ugyancsak államközösségi hatáskörben voltak. (SITA/AP-felvétel [Reuters-felvétel)
