Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-03 / 154. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szigorúbb árszabályozás Pozsony. A villany és a gáz árának a meghatározásánál az árszabályozási hivatalnak az el­következő időszakban jobban oda kell figyelnie a lakosság fize­tőképességére - derül ki a kor­mány által tegnap elfogadott ja­vaslatokból. „Időnként olyan ér­zésem van, hogy az energiavál­lalatok bolondot csinálnak belőlünk” - nyilatkozta Robert Fico kormányfő, a jelenlegi helyzetért az előző kormányt té­ve felelőssé. A miniszterelnök újra megígérte, felveszi a harcot a magas energiaárakkal szem­ben. Az árszabályozási hivatal a jövőben a lakossági távhőszol­gáltatáshoz szükséges gáz árát is felügyeli - erről már a parlamen­ti képviselők döntöttek, módo­sítva az árszabályozásról szóló törvényt. A hivatal így teljes mértékben ellenőrizheti a távfűtés árát, aminek a 70%-át teszi ki a mozgó ár, míg a 30% az úgynevezett fix ár. A hivatal a mozgó áron keresztül befolyá- solhatjaatávfűtésárát. (SITA) Támogathatjuk a Samsungot Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tegnap megengedte Szlo­vákiának, hogy 65 millió eurós (1,95 milliárd korona) állami támogatást nyújtson a dél-ko­reai Samsung tévégyártónak, amely a Nagyszombathoz köze­li Voderadyban szeretné felépí­teni új gyárát. A LCD-képemyő- ket gyártó üzem építésére a ko­reai cég 320 millió eurót (9,6 milliárd korona) fordít, közvet­lenül 1200, beszállítóin keresz­tül pedig további 3200 ember­nek adva munkát. A gyár építé­sét 2011-re fejezik be. (ČTK) A SkyEurope új bázisa Kassa Kassa. Bécs, Prága és Pozsony után a fapados SkyEurope légi- társaság Kassán nyitotta meg legújabb bázisát. Itt lesz a repte­re a Boeing 737-700 típusú gé­pének. A társaság a bázis meg­nyitásával 30 millió eurót (900 millió korona) kíván fordítani a repülőtér modernizációjára. A SkyEurope idén várhatóan 340 ezer utast szállít Kassán keresz­tül, ami 80%-kal több, mint ta­valy. A nyári szezonban napi 11 járatot működtet, Kassáról Po­zsonyba, Prágába, Londonba, Splitbe, Dublinba és Manches­terbe repülhetünk. (S) A Tatra banka a legjobb bank Pozsony. A Tatra banka a leg­jobb szlovák pénzintézet - derül ki a brit Euromoney értékelésé­ből. A tekintélyes nemzetközi pénzügyi folyóirat 1991 óta minden évben értékeli a külön­böző régiók, országok pénzügyi piaci szereplőit, és az egyes szolgáltatásokban, profitnöve­kedésben, vagy a finanszírozási rendszerek átalakításában elért kimagasló teljesítményt külön­féle kategóriákban az év leg­jobbja díjjal ismeri el. A több hónapig tartó döntési folyamat során mérlegelik az egyes jelöl­tek eredményeit a versenytár­sakkal való összehasonlításban az irányítási struktúra fejlettsé­ge, az innovációs képességek, valamint a nyereségesség terén. Az osztrák Raiffeisen Zentral­bank Österreich és közép-kelet- európai leánya, a Raiffeisen In­ternational Bank-Holding (a Tatra banka anyavállalata) im­már sorozatban negyedszer kapta meg a Közép-Kelet Euró­pa legjobb bankja címet. (ú) Mélyponton a világ tőzsdéi London. A vüág tőzsdéi szá­mára a múlt hónap volt a leg­rosszabb június a nagy gazdasági világválság óta. A Dow Jones 10, az S&P 9%-kal süllyedt június­ban, mindkét adat a legalacso­nyabb 2002 szeptembere óta, amikor 12, illetve 11%-kal estek az indexek. Ennél nagyobb mértékű zuhanást csak 1930 jú­niusában regisztráltak, akkor közel 18, illetve 17%-kal esett a DJIA és az S8;P. Az olaj 143 dol­lár körüli hordónkénti ára meg­dobta az olajtársaságok - a Chevron, a BP, és az Exxon Mobil -és megcibálta a légitársaságok, köztük a United Airlines, illetve az autógyártók, a General Mo­tors és a Ford árfolyamát. (m) A MÓL megveszi az I & C Energót Budapest. A magyar MÓL olajcég megveszi a ČEZ-tól, azaz a Cseh Villamos Művektől a rendszerirányítással, tervezés­sel foglalkozó cseh I and C Ener- go részvényeinek 100%-át. Az I and C Energo vezető szerepet tölt be vezérlő rendszerek és ipari irányítási rendszerek ter­vezésében, érdekelt erőművek, alacsony és magas feszültségű elektromos hálózatok tervezé­sében is. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30.323 Lengyel zloty 9,025 Angol font 38,104 Magyar forint (100) 12,834 Cseh korona 1,269 Svéd korona 3,206 Bolgár leva 15,497 Román lei 8,337 Japán jen (100) 17,989 Sváici frank 18,784 Kanadai dollár 18760 USA-dollár 19,173 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,32-31,32 18,28-19,94 1,24-1,30 12,19-13,49 OTP Bank 29,51-31,05 18,55-19,58 1,24-1,30 12,36-13,31 Postabank 29,42-31,22 18,42-19,92 1,24-1,30 11,83-13,830 Szí. Takarékpénztár 29,51-31,03 18,59-19,56 1,23-1,30 12,26-13,42 Tatra banka 29,45-31,03 18,58-19,58 1,24-1,30 12,31-13,33 Dexia Banka 29,53-31,11 18,67-19,67 1,24-1,30 12,50-13,17 Általános Hitelbank 29,51-31,09 18,60-19,59 1,23-1,31 12,26-13,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A drága benzin miatt a vevők mindinkább a kis fogyasztású kocsikat keresik, ezekből már hiány mutatkozik Változnak az autópiaci szokások Napelemmel hajtott kísérleti autó. Egyelőre még a hibrid meghajtás sem terjedt el igazán. (Reuters-felvétel) Pozsony. A történelmi rekor­dokat döntögető kőolajárak jelentős mértékben befolyá­solják a fogyasztói szokáso­kat: megugrott a kisebb fo­gyasztású gépkocsik iránti kereslet, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív energiaforrások. Az acél fo­lyamatos drágulása miatt azonban hamarosan a gép­kocsik ára is nőhet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt hónapban jelentős mértékben visszaesett az Egyesült Államokban a három, legtöbb au­tót értékesítő gyártó - a General Motors, a Ford és a Toyota - for­galma. A négy dollár fölé kúszó gallononkénti (3,78 liter) benzin­ár miatt a vásárlók a várakozá­soknak megfelelően egyre inkább elfordulnak a nagy fogyasztású teherautóktól és városi terepjá­róktól. A GM eladásai 19 száza­lékkal csökkentek, a Ford 28, a Toyota 21 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A Honda és a Volkswagen ezzel szemben egy százalékkal tudta bővíteni piacát. Elemzők szerint az üzemanyag drágulása a nagy járműveket gyártó vállalatok számára a leg­fájdalmasabb. Mint a Planning Edge michigani piacelemző cég igazgatója, Alan Baum rámuta­tott: az amerikai autópiaci keres­let 180 fokos fordulatot vett a ko­rábbiakhoz képest. A vevők szinte egyik napról a másikra a kis fo­gyasztású kocsikat kezdték el ke­resni, és a kínálat nem képes kellő rugalmassággal reagálni erre a gyors változásra, a takarékos ko­csikból máris hiány mutatkozik. A kereskedések nem tudják kielégí­teni például a Toyota hibridje, a Prius, valamint a Corolla és a Ya- ris iránt megnövekedett igényt. Baum szerint a forgalmi adatok várhatóan még hónapokig csök­keni fognak. Európa már korábban sem volt a nagy fogyasztású gépkocsik sze­relmese, a jövőben azonban vár­hatóan még takarékosabb autókat vásárolunk, sőt egyre nagyobb szerepet kapnak majd az alterna­tív források. Mindezt megerősítik a legfrissebb elemzések is. „Euró­pában 2025-re minden újonnan üzembe helyezett autó hibrid haj­tású vagy teljesen elektromos lesz. Az elektromos autók az ak­kumulátor-technika fejlődésének köszönhetően 2010-től jelennek majd meg nagyobb számban az utakon” - írja a gelsenkircheni műszaki főiskola Center Automo­tive Research (CAR) kutatóinté­zetének tanulmánya. Ferdinand Dudenhöffer, a CAR elnöke meg­erősítette a tanulmány Neue Rhein/Neue Ruhr Zeitungban megjelent megállapításait. A fo­lyó évben mintegy 80 ezer hibrid- és elektromos hajtású autót érté­kesítenek majd az EU-ban, 2025-ben pedig már 16,2 milliót. Az elmúlt hónapokban azon­ban nem csak az üzemanyag, ha­nem az autógyártáshoz szükséges acél ára is az egekbe szökött. Az acél, a hengerelt termékek soha nem kerültek annyiba, mint most, és az elkövetkező időszakban to­vábbi drágulás várható. Európa legnagyobb acélgyártója, a cseh­országi Ostravában is érdekelt Arcelor Mittal a napokban 60 százalékos áremelést jelentett be, miközben már az elmúlt egy év­ben csaknem a duplájára nőttek az árak. Míg manapság egy ton­nányi acél több mint 800 euróba kerül, tavaly ilyenkor ez még csak 500 euró volt. Az alapanyaggyár­tók kevésbé vállalnak fix árakat; ez évekre elhúzódó beruházás esetén komoly kockázatot jelent. A drágulás hatását és a kockázatot az autó- és gépgyártók idővel kénytelenek lesznek áthárítani a megrendelőkre. Az elemzők sze­rint, ha a gyártók száz százalék­ban beépítenék áraikba az acél drágulását egy-egy gépkocsi ára akár 10-20 ezer koronával is nő­hetne. Mindettől persze az autó­gyártók egyelőre ódzkodnak, hi­szen a piacon nagy a konkuren­ciaharc. Egyre inkább kénytele­nek így újabbnál újabb műszaki megoldásokat bevezetni, miköz­ben olcsóbb összetevőket hasz­nálnak, növelik a hulladék acél visszaforgatásának az arányát, és igyekeznek kevesebb erőforrást használni. Szlovákia három nagy autó­gyártója közül egyelőre egyik sem kíván árat emelni az acél miatt. A pozsonyi Volkswagen szóvivője, Vladimír Machalík szerint ugyan regisztrálták az acél drágulását, mindent megtesznek azonban azért, hogy ez az autóik árát ne befolyásolja. Hasonlóan nyilat­koztak a zsolnai KIA képviselői is. A szlovák autógyártók azonban akkor sem lennének nagyobb baj­ban, ha az acél drágulását idővel be is kellene építeniük az áraikba. Autóik nagy részét ugyanis a nyu­gat-európai piacokon értékesítik, és az ottani fogyasztók számára egy ilyen enyhébb árkorrekció nem okozna gondot. (MTI, s, mi) Több bioadalék lesz a benzinben Pozsony. A hazai üzemanyaggyártóknak jövőre még több bioada­lékot kell keverniük a benzinbe és a gázolajba, a kormány ugyanis tegnap az üzemanyagok bioadalék-tartalmának további növelésé­ről döntött. Ezek arányának az eddigi 2 százalék helyett jövőre már el kell érnie a 3,4 százalékot. Az állam a jövedéki adó elenge­désével támogatja a bioüzemanyagok gyártását. Az Európai Unió előírta tagjai számára: a megújuló energiák használata céljából 2010-től már csak olyan dízel-üzemanyagot árusíthatnak, amely­ben legalább 5,75 százalék a növényiolaj-származék. (č) Idén 2 milliárd euró működőtökére számíthatunk Kevesebb külföldi beruházás Bírál az iparkamara Gyenge az eurókampány Pozsony. Az eurókampány gyenge minőségű és semmitmon­dó - nyilatkozta tegnap Peter Mi­hók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke. Ha így megy tovább, a polgárok nem lesznek tájékozottabbak - véleke­dett az elnök, aki szerint azt kelle­ne tudatosítani: nem két külön ha­jóról van szó, ahol az egyikben a vállalkozók, a másikban pedig a polgárok ülnek, ehelyett az egy­másrautaltságot kellene sugallani. Ha a gazdaság jól fog működni, akkor az euróra történő átállás is zökkenőmentes lesz. Az SOPK sze­rint a vállalkozók fele már intenzí­ven foglalkozik az átállással, mindössze a cégek tizede hozzáál­lása passzív. Adrián Ďurček, a po­zsonyi COOP Jednota kiskereske­delmi üzledánc vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy az áremelé­sekkel kapcsolatban ne fenyeges­sék a kereskedőket, az euró nem je­lent új árakat, ezt a konkurencia- harc garantálja, (shz) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A külföldi működőtőke­beruházások várhatóan 10 száza­lékkal csökkennek a közép- és kle- let-európai átalakuló gazdasá­gokba, a gazdasági növekedés ál­talános európai lassulása és a hi­telpiaci bizonytalanság miatt - ír­ják a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WI­IW) elemzői előrejelzésükben. Úgy vélik, ezen belül is viszonylag rosszabbul járnak a nagy adóssá- gú, nagy folyómérleghiányú or­szágok: ezek sorában említették elsősorban Észtországot, Lettor­szágot, Magyarországot, továbbá Bulgáriát. A WIIW által idézett adatok szerint Szlovákiában tavaly 2,093 milliárd euróra csökkent a működőtőke beáramlása a 2006-os 3,324 milliárdról, idén a WIIW szerint 2 milliárd várható. Magyarországra tavaly 4,049 mil­liárd euró érkezett a 2006-os 5,428 milliárd euró után, és a WI­IW szerint az idén 3,5 milliárd eu­ró várható. Csehországba tavaly 6,674 milliárd eurónyi működőtőke áramlott külföldről a 2006-os 4,797 milliárd után, idén 6 milliárd várható. A tíz közép- és kelet-európai új EU-tag közül a tavalyi beáramlás egy főre jutó értéke terén vezet Észtország 1353 euróval, máso­dik Bulgária 798 euróval, harma­dik Lettország 698 euróval, majd Csehország következett 646 eu­róval, Szlovénia 531 mülióval, Litvánia 418 millióval, Magyaror­szág 403 mülióval és Szlovákia 388 euróval. Némüeg másként alakul a sorrend, ha a kumulált tőkét vizsgáljuk. A tavaly év végé­ig befektetett összes külföldi működötöké egy főre jutó értéké­ben a vizsgált húsz ország közül Észtország vezet 8416 euróval, a második Horvátország 6841 eu­róval, a harmadik Csehország 6612 euróval, a negyedik Ma­gyarország 6600 euróval, a WIIW összesítése szerint. Szlovákiában 5900 euró, Lengyelországban 2900 euró ez az érték. Elektronikus útdíj Jóval drágább lesz a rendszer? Pozsony. A Nemzeti Autópálya­építő Társaság (NDS) az elektroni­kus útdíj nemzetközi tenderén in­dult négy társaságból gyanús kö­rülmények között kizárt három pá­lyázót, mindössze a SanToll-Iber- tax konzorcium maradt verseny­ben - mondta tegnap Stanislav Janiš, az SDKÚ parlamenti frakció­jának elnöke. A politikus közölte, éppen az a társaság maradt állva, amelyik a legdrágábban váüalta a megbízást, ezért a polgároknak 6,5 milliárd koronával kerül majd töb­be az eredeti tervek szerint 2009 januáijától üzemelő elektronikus útdíj hálózata (ez a rendszer kez­detben a 3,5 t-nál nehezebb járművekre vonatkozik). Janis sze­rint a tender körül sok a kérdőjel, az sem kizárt, hogy a valószínű győz­tes kötődik a J&T pénzügyi cso­porthoz. „Miközben a kormányfő dicsekedve egyik kezével 7 müliár- dot ad a polgároknak, a másik ke­zével 6,5 milliárdot vesz ki a zsebükből”-közölte Janiš. (S)

Next

/
Thumbnails
Contents