Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-30 / 176. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 30. www.ujszo.conr RÖVIDEN Bevándorlók toronydarukon Brüsszel. Negyven illegális bevándorló megszállt hat toronydarut különböző építkezéseken tegnap Brüsszelben, helyzetük rendezését követelve. A „papírnélküliek” ilyen tiltakozása a múlt héten kezdett felerősödni, amikor három iráni felmászott egy toronydarura. Mindhárman éhségsztrájkot folytatnak már három hete. Tegnapra a megmozdulás újabb daruk elfoglalásával tovább szélesedett. A „papírnélküliek” munkavállalási és letelepedési engedélyt követelnek. Jogvédő szervezetek 100 ezerre becsülik a rendezetlen helyzetű illegális bevándorlók számát a tízmilliós Belgiumban. A kormánykoalíció megosztott a kérdésben. ,A döntést akkor hozzuk meg, amikor a helyzet megérik rá” - jelentette ki a múlt héten Yves Leterme miniszterelnök, az ügy rendezését az őszi politikai idény kezdetére halasztva. (MTI) Biztonsági kockázat London. Kitöltetlen útleveleket és vízumokat szállító mikrobuszt támadtak meg gengszterek Nagy-Britanniá- ban egy útlevélnyomda közelében, és elraboltak 24 csomag hivatalos dokumentumot. A brit külügy tegnap közölte: a csomagokban összesen háromezer kitöltetlen útlevél és vízummatrica volt. A közlemény szerint az úti okmányok a biztonsági rendszabályokkal kapcsolatos súlyos mulasztás következményeként tűntek el, hozzáfűzve, hogy a kitöltetlen útlevelek a beépített mikrochipek miatt használhatatlanok. Biztonságtechnikai szakértők szerint ez nem így van, „az eredeti útlevél beszerzése a nehezebb, ha ez megvan, a chipet már könnyen ki lehet cserélni”. Tom Craig, a Scotland Yard egykori hamisítási szakértője szerint a kitöltetlen, eredeti brit útlevél feketepiaci értéke eléri az 1700 fontot. (MTI) Kína dühös ajogvédőkre Peking. A pekingi külügyminisztérium tegnap visszautasította azt a bírálatot, amellyel az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet illette Kínát az emberi jogok tiszteletben tartása kapcsán. Liu Csian-csao szóvivő újságírók előtt felszólította az Al-t, hogy vegye alaposabban szemügyre Kínát, s legyen tárgyilagos és igazságos. Pár órával korábban az AI azt vetette a kínai hatóságok szemére, hogy az olimpiai játékok megnyitása előtti időszakban fokozta a jogi aktivisták elnyomását. Letartóztatásokkal, házi őrizet alá helyezéssel és tisztogatásokkal a kínai szervek számos embert hallgattattak el vagy vontak ki a forgalomból. Az akciót arra a kormányzati kampányra hivatkozva hajtották végre, amelynek célja Peking „megtisztítása” a nyári olimpia megkezdése (augusztus 8.) előtt. (MTI) Brüsszel megvárja Karadzsics tényleges kiadását Hágának, addig nem lépnek életbe a gazdasági-kereskedelmi könnyítések Szervezett megfélemlítő akció Tadicsék ellen Baloldalt Petar Glumac, jobbra Karadzsics (Reuters-felvétel) Hasonmás jelentkezett Belgrád. Rengeteget foglalkozott a média azzal, hogy. a Drágán Dabics néven természet- gyógyászként dolgozó Radovan Karadzsics kinek a személyazonosságát vette fel. Eddig két alternatíva volt: egy lelőtt férfi, és egy ma is élő illető. Egy harmadik férfi, Petar Glumac, aki szintén természetgyógyász, azt állítja, hogy az ő foglalkozását és külsejét másolta le a volt boszniai szerb elnök. A szakállas Glumac és a szakállas Karadzsics között valóban kísérteties a hasonlóság, ez téveszthette meg az osztrák sajtót és a rendőröket is. Bécs ugyanis attól visszhangzott az elfogott Karadzsics fotóinak közzétételekor, hogy a bujkáló Karadzsics Bécsben is járt és a rendőrség is kihallgatta. Mint kiderült, ez nem igaz, az osztrák rendőrök 2007-ben Glumacot hallgatták ki egy gyilkossági ügyben. Karadzsics lebukásával kapcsolatban a legújabb hír, hogy az elmúlt másfél hónapban 50 titkosszolgálati ügynök figyelte a volt boszniai szerb elnököt. Egy május végi, Belgrádban rendezett szimpóziumon került a nyomozók látókörébe. A végső bizonyítékot, hogy valóban a volt boszniai szerb elnök bújt Dabics bőrébe, DNS-vizsgálat szolgáltatta. Két ügynök jelentkezett a természetgyógyásznál házaspárnak tüntetve fel magát, és meddőségre panaszkodtak. A vizsgálat során sikerült Karadzsics néhány hajszálát megszerezniük, s ennek alapján azonosították. (m, ű) Brüsszel/Belgrád. Az EU tegnap elhalasztotta a döntést arról, teljesen feloldja-e a kereskedelmet az uniós tagságra pályázó Szerbiával. Brüsszelben csak azután fognak dönteni ez ügyben, hogy Belgrád kiadja Hágának Radovan Ka- radzsií s volt boszniai szerb elnököt. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről a Reuters számolt be, emlékeztetve: Olli Rehn bővítési biztos Karadzsics múlt heti letartóztatása után sürgette az EU tagállamait, tegyék lehetővé Szerbia számára, hogy érvényesíthessen néhány, a Belgráddal megkötött stabilizációs és társulási szerződésben foglalt gazdasági-kereskedelmi rendelkezést. A 27 ország nagykövetei azonban tegnap úgy döntöttek, hogy kivárnak, mindaddig, amíg Karadzsics ténylegesen a hágai törvényszék (ICTY) elé nem kerül. Erről azonban tegnap sem lehetett semmi biztosat tudni, lapzártáig nem jött hír arról, hogy Karadzsics ügyvédeinek óvása megérkezett volna a kérdésben eljáró bírósághoz. Luka Karadzsics, az egy hete őrizetbe vett politikus testvére közölte, pénteken este, 5 perccel a határidő lejárta előtt elküldték a folyamodványt, s az a hétfői postával még nem érkezett meg a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges belgrádi bíróságra. Közben Borisz Tadics elnök címére - főleg az interneten - változatlanul özönlenek a Karadzsics letartóztatása miatti halálos fenyegetések. A baljós üzenetek küldői között van Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt parlamenti képviselője is, aki kijelentette: a Karadzsics letartóztatása mögött álló Tadics árulást követett el, s az árulóknak Szerbiában nem szoktak megbocsátani. A képviselőnő példát is mondott: Zoran Djindjicset, a Szlo- bodan Milosevics letartóztatásában, rezsimjének felszámolásában oroszlánszerepet játszó, 2003-ban meggyilkolt miniszterelnököt, és az Obrenovics-dinasztiát említette, amelynek tagjai közül többet azért gyilkoltak meg, mert a családalapító Müos az 1800-as évek elején megölette a jelenlegi szerb királyi család névadóját, a Karadjordje néven emlegetett Djordje Petrovicsot. Rasim Ljajics, az ICTY-vel folytatott együttműködésért felelős tanács vezetője, szociális ügyi miniszter tegnap azt mondta, szervezett csoport áll azok mögött a fenyegetések mögött, amelyek Karadzsics letartóztatása óta érik a szerb kormányzat vezetőit. „A máig is tartó, s e-mailen elküldött üzenetekkel kiegészült fenyegető hívások zöme külföldről, konkrétan a boszniai Szerb Köztársaságból érkezik, s gyakoriságuk, nyelvezetük alapján egyértelmű, hogy szervezett csoport áll mögöttük.” Ljajics szerint a legnagyobb baj az, hogy „vészesen romlik a politikai légkör, s olyan hangulat alakul ki Szerbiában, amely a legrosszabb Zoran Djindjics miniszterelnök 2003-ban történt meggyilkolása óta. Drámaian nő a politikai feszültség, s a radikálisok felhívásai csak az indulatokat szítják.” Ami Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnokot illeti, Ljajics azt mondta, ha fellelik, kiadják Hágának. Hozzátette: mindenki azt hitte, előbb Mladics kerül kézre, nem Karadzsics. (MTI, SITA, ú) Tizenhatezer embert kellett kitelepíteni David Petraeus amerikai tábornok szerint „drámai" haladást értek el Irakban Óriásbomba Budapesten Nem szívesen motoznak nőket MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem volt veszélyes az az óriásbomba, amely miatt tegnap 16 ezer embert kellett kitelepíteni a Ferencvárosban, a robbanószerkezetet ugyanis már a második világháború idején hatástalanították. A német gyártmányú, SB 1000 típusú, aknahatású bombatestben nem volt gyújtószerkezet - mondta el Hajdú Gábor tűzszerészparancsnok. A bombatestet Sződligetre, a tűzszerészeti telepre szállították, ahol egyszerű vashulladékként kezelik. A második világháború alatt és utána gyakori volt, hogy a lehullott bombákat a helyszínen elföldelték vagy hatástalanították, aztán egyszerűen otthagyták. Tegnap délután öt órára befejezték annak az egy kilométeres körzetnek a kiürítését, ahol a kéttonnás bombát találtak egy régi malomépület bontásakor. A tűzszerészek ezután kezdték meg a robbanóeszköz vizsgálatát. A rendőrség reggel 9-kor kezdte meg a ferencvárosi kerületrész kiürítését, ahol mintegy 16 ezer ember lakik. Az akcióban 650 rendőr, polgárőr vett részt. Az útlezárások mellett a rendőrség légtérzárlatot is elrendelt a terület felett, s a Dunán, a Lágymányosi hídig teljes hajózási tilalom volt érvényben. Délután negyed hatkor kezdték meg a bomba kiemelését a betontömbből, a hatástalanítására ezután kerülhetett sor. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Iraki síiták százezrei gyűltek össze tegnap egy bagdadi szentélynél, egy nappal azután, hogy három öngyilkos robbantásos merényletben 35 zarándok vesztette életét. A síita hívek a 799-ben megmérgezett Musza al- Kadimnak, az iszlám vallás síita ágában tisztelt tizenkét imám egyikének a haláláról emlékeztek meg. A hétfői merényletek a jelek szerint nem vették el a zarándokok kedvét az ünneptől. Szakértők szerint Irakban idén négyéves mélypontjára süllyedt az erőszakhullám. A hétfői merényletsorozat azonban jól mutatja, hogy a síita vezetésű iraki kormánynak milyen nehézségekkel kell szembenéznie, olyan időszakban, amikor csökkentik az arab országban állomásozó amerikai haderő létszámát, az iraki fegyveres erők pedig egyre több feladatot vállalnak magukra az ország biztonságának szavatolásában. A bagdadi merényleteket nők hajtották végre, az elkövetési mód az iszlám szunnita ágának híveiből verbuválódott al-Kaidára vallott. Mivel az arab országban férfiak nem szívesen motoznak meg nőket, az al-Kaida egyre gyakrabban vet be női merénylőket, akik bő fekete ruháik alatt könnyedén elrejtik a robbanóövet. David Petraeus amerikai tábornok, a nemzetközi erők eddigi parancsnoka szerint az iraki és az amerikai erők mostanra gyakorlatilag egész Irakot ellenőrzésük alá vonták, és az iraki csapatok alkalmasak lehetnek arra, hogy 2009 végéig teljesen átvállalják a biztonsági feladatokat. Ez igen nagy változás akárcsak az egy évvel ezelőtti helyzethez képest is, hiszen 2006 végén még az ország széles sávjai voltak az al-Kaida kezén. Petraeus tábornok szerint nem volt káros hatása annak, hogy az erősítésként küldött öt amerikai harcoló dandárból már az utolsó is távozott júliusban Irakból. A külügyminiszter asszony a legesélyesebb jelölt a kormányfői posztra Livni elismerte: Moszad-ügynök volt ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Cipi Livni izraeli külügyminiszter, a kormányfői poszt egyik várományosa tegnap először ismerte el nyilvánosan, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynöke volt. Az izraeli rádiónak elmondta, négy évet töltött el a szolgálatnál, túlesett a kiképzési fokozatokon, majd külföldön működött. A 49 éves Livni asszony azt nem volt hajlandó felfedni, milyen jellegű titkosszolgálati munkát végzett. Mindössze annyit mondott el: azután lépett ki a Moszad kötelékéből, hogy férjhez ment, mert attól fogva nem tudta folytatni korábbi életmódját. A sajtó már egy ideje feszegeti Livni Moszad-múltját, amely az 1980-84-es időszakra esett. Mint a The Sunday Times égy korábbi számában megírta: ekkoriban a Moszad sorozatban hajtott végre akciókat palesztin vezetők likvidálására európai városokban, és Livni a szolgálat párizsi székhelyű ügynöke volt. A lap értesülései szerint Livni aktív szolgálatban volt akkor is, amikor 1983 augusztusában, Athénban a Moszad ügynökei agyonlőtték a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egy magas rangú tisztviselőjét. Livni ebben az akcióban közvetlenül nem vett részt, és a mai napig titok, hogy pontosan mi volt a szerepe a 80-as évek elején a Mo- szadon belül. Livnit 1999-ben választották az izraeli parlament, a kneszet tagjává. Jelenleg a kormányon lévő Ka- dima párt egyik elnökjelöltje. A párton belül szeptember 23-án rendeznek tisztújító választást, és a közvélemény-kutatási adatok alapján Livni a pártelnöki és így a miniszterelnöki posztra is a legesélyesebb jelölt. Ehud Olmertnek ugyanis korrupciós ügyei miatt valószínűleg távoznia kell a politikai életből. (MTI, ú) Cipi Livni karrierje villámgyorsan ívelt felfelé (SITA/AP-felvétel) POLITIKAI SZENZÁCIÓ Kivégzik a katonát Washington. George Bush elnök engedélyezte egy gyilkosság és nemi erőszak miatt halálra ítélt amerikai katona kivégzését. Hasonló esetre több mint fél évszázada nem volt példa Amerikában. „Jóllehet komoly és súlyos döntés egy főparancsnok számára, hogy megerősítse fegyveres erőink egy tagjának halálos ítéletét, az elnök úgy gondolja, a tények ebben az esetben nem hagynak kétséget afelől, hogyabüntetésigazságos és jogos” - közölte a döntést bejelentő Dana Perino, a Fehér Ház szóvivője. A katonára, Ronald A. Grayre 1988-ban szabta ki a legsúlyosabb ítéletet egy katonai törvényszék. „Grayt brutális bűncselekmények, köztük kétrendbeli gyilkosság, egy gyilkossági kísérlet és háromrendbeli nemi erőszak miatt ítélték el. Egy civil nő és a hadsereg két tag- ja volt az áldozata” - emlékeztetett Perino. Az ítélet az elnök aláRonald A. Gray (ČTK/AP) írásával vált hatályossá. Polgári bíróságon elítélt vádlottakkal szemben amerikai katonát csak az államfő, a fegyveres erők fő- parancsnokának hozzájárulásával lehet kivégezni. Legutóbb 1957-ben Dwight D. Eisenhower hagyta jóvá egy katona halálos ítéletét, az ületőt 1961-ben felakasztották. (MTI)
