Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-28 / 174. szám, hétfő

Ha fáj a szex.. VI. oldal egészségünkre Egészségesén szabadság után is VII. oldal 2008. július 28., hétfő 6. évfolyam 28. szám II. oldal Sebkezelési egyszeregy Az alaplépések mindig azonosak: tisztítás, fertőtlenítés, fedés A szójafogyasztás hatásai Nem javasolt a hasnyálmirigy­betegségben szenvedőknek IV. oldal V. oldal Bőrápolás — férfiaknak Ha szégyellik, használják akkor, amikor senki sem látja Hat nappal a halála előtt Kolonics György alapos kivizsgáláson vett részt, kóros elváltozása nem volt „Megelőzhető lenne a tragédia” Nemzetközi becslések sze­rint évente ezer sportoló hal meg a pályákon szívha­lál következtében. Miért kell ahhoz újabb és újabb tragédia, hogy történjen va­lami? Hogy következetesen működjön egy rendszer, amely emberéletről, sporto­lók életéről dönt!? URBÁN KLÁRA Kolonics György kétszeres ma­gyar olimpiai bajnok szívhalála nem az első eset, a közelmúltban gyakran döbbentett meg bennün­ket ehhez hasonló szomorú hír. Tavaly tíz napon belül négyen hal­tak meg a futballpályán. 2004-ben az egész világot bejárta a szörnyű képsor, amikor Fehér Miklós, a Benfica Lisszabon és a magyar vá­logatott játékosa összerogyott a pályán. O ugyan rögtön elektro- sokkot kapott, de ez csak fél órára újította fel szívműködését. Fél év­vel korábban még szörnyűbb volt látni élő közvetítésben a kameruni Marc-Vivien Foe hordágyról élet­telenül lelógó kezét. Megdöbbentő: nálunk nincs kötelező szűrés Viliam Fischer, a neves hazai szívsebész professzor jó ismerője a sportnak, ő maga valamikor a Slovanban rúgta a labdát. Már Fe­hér Miklós halála kapcsán figyel­meztetett, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert az esetek ki­lencven százalékában megelőzhe­tő lenne a tragédia. „Az Amerikai Kardiológiai Társaság adatai sze­rint hetvenezer sportoló közül egy életét veszti a hároméves felké­szülési időszak folyamán - vázol­ta Fischer professzor. - Ennek több oka is varr a szívsövény meg­nagyobbodása, amely szívelégte­lenséget, ritmuszavart okoz. A másik ok az aorta kóros elváltozá­sa, bizonyos esetekben a szívet vérrel ellátó artériák beszűkülése. Nagy fizikai terhelés következté­ben a szűk artéria nem képes el­látni a szívizmot elegendő vérrel. Egyébként az élsportolók eseté­ben az is jellemző, hogy nem csak a szívsövény nagyobbodik meg, Dr. Viliam Fischer szívsebész hanem a bal kamra is, de ebben az esetben is érvényes, hogy alapos vizsgálattal küencven százalék­ban felfedezhető az elváltozás.” Fischer professzor hangsúlyoz­ta: a baj ott van, hogy az élsporto­lók vizsgálata nem kielégítő. Négy éve, Fehér Miklós halálát követően közzétett egy tanul­mányt, amelyben megoldást sür­getett. Mivel nem volt foganatja, s nemzetközi viszonylatban sem tett túl sokat a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA), levelet írt a sportág hazai elnökének, Franti­šek Laurinecnak, amelyben felso­rolta a legfontosabb teendőket. Ezt elő is terjesztették a klubok­nak, de sehol nem vették túlságo­san komolyan. Csak a tavalyi ese­tek kapcsán rendeletben követelte a FIFA, hogy valamennyi élspor­toló kötelezően vesse alá magát orvosi vizsgálatnak. Ami szép és jó, de Fischer szerint az esetek többségében felületes a kivizsgá­lás. „A játékosok regisztrációja előtt valószínűleg elvégeznek egy terheléses EKG-t, de echokardio- lógiai és ultrahangos szívvizsgála­tot, ami nem tart tovább öt-tíz percnél, s nem kerül többe há­romszáz koronánál, nem végez­nek, pedig nagyon fontos volna. Főleg abban az esetben, ha az EKG ritmuszavarra, felgyorsult szívverésre vagy más gyanús jelre Dr. Berkes István, a Sportkórház főorvosa utal. Sőt, a legbiztosabb a Holter- monitor, ami 24 órás EKG-felvéte- les megfigyelés.” Megdöbbentő, hogy Szlovákiá­ban jó ideje törölték a sportolók kötelező kivizsgálását (annak idején csak akkor regisztrálhat­tak, ha átestek ilyenen). Branis- lav Delej, a pekingi olimpiára uta­zó csapat főorvosa is megerősí­tette, hogy csak ez az olimpiko­noknál kötelező. Az új sporttör­vényben volt ilyen javaslat, de mivel nem fogadták el a jogsza­bályt, így az erre vonatkozó ren­delet is hiányzik. Magyarországon kell kivizsgálásra járni Viszont Magyarországon a válo­gatott versenyzőknél is kötelező a kivizsgálás - a 18 éven aluliaknál évente kétszer, a 18 év fölöttieknél egyszer. A magyar csapat tagjai is csak úgy utazhatnak Pekingbe, ha alávetik magukat a szűrésnek. Kolonics György halála után sok mindent írtak a lapok, ellenőriz­hetetlen információk és félinfor­mációk terjedtek, az is felmerült, hogy a sortoló többször is rosszul lett. Dr. Berkes István, a Sportkór­ház főorvosa alapos ismerője az előzményeknek. Arra a kérdésre, hogy a 36 éves Kolonics esetében volt-e olyan előzmény, ami miatt nem is lett volna szabad vállalnia azt a hallatlan erőfeszítést, amivel az olimpiai felkészülés jár, a követ­kezőket mondta: „Július 9-én, hat nappal a halála előtt, vér-, vizelet- és terheléses EKG-vizsgálatnak ve­tette alá magát a Sportkórházban, a szűrővizsgálat semmilyen kóros elváltozást nem mutatott ki. Az eset után folyamatosan átvizsgál­tuk és elemeztük a korábbi ered­ményeket, minden információnak próbáltunk utánajárni, ezek a ko­rábbiakkal hasonló képet mutat­tak. Egyébként is olyan sportoló volt, aki a legkisebb baj esetén is megkereste a keretorvosát. Na­gyon nagy terheléses vizsgálata az intézetben 2006-ban volt, 2007 elején más intézetben is megvizs­gáltatta magát, arról, hogy két he­te máshová is elment, a Sportkór­házban nem tudnak.” Állítólag Kolonics már koráb­ban is érzett szédülést. Ennek a főorvos szerint több oka lehetett: fáradtság, a nagy hőség. Kell-e üyenre számítani élsportolóknál? „Ritmuszavar lehet az egyik oka, kialakulhat fibrilláció, de más egyéb oka is lehet. Számolni kell ilyesmivel, mert fokozott sporttel­jesítménynél is bekövetkezhet. Az történhet, hogy a szívizom nem kap elég vért a koszorúerekből vagy egyéb okból kifolyólag, s eb­ből következően az eddig jól mű­ködő szív sejtjeinek a működése felborul, zavarttá, összefüggéste­lenné válik, a szívizom fala elkezd remegni, egy idő után pedig leáll, képtelen lesz vért továbbítani a szervezetbe.” Ezért fontos, s ezt Fischer pro­fesszor és Berkes doktor is hangsú­lyozta, hogy az edzőközpontok­ban, stadionokban legyen defib- rillátor. A magyarok Pekingbe is el­küldték egyet az orvosi csomag­ban, ez a magyar csapat szálláshe­lyén lesz. A versenyek színhelyén a rendezők biztosítják az orvosi ellá­tást. „Hirtelen szívhalál esetében az eseményt követő 4-5 percben van esély arra, hogy a sportoló éle­tét megmentsék az újraélesztés megfelelő alkalmazásával. A köz­ponti edzőtáborokban, az olimpiai központokban Tatán, Dunavar- sányban van ilyen, s egyre több helyre telepítettek. A defibrillátor 30-40 ezer koronába kerül, van félautomata és automata is, keze­lésük könnyen elsajátítható. Az egyszerű módszerek helyes alkal­mazásával, a mellkas nyomásá­val, a légutak szabaddá tételével, adott esetben a megfelelő fekte­téssel s a defibrillátor használatá­val életeket menthetünk” - figyel­meztet a Sportkórház főorvosa. A Magyar Kardiológusok Tár­sasága és a Magyar Szívalapít­vány Kolonics György halálával kapcsolatban kiadott közös köz­leményét a 3. oldalon közöljük. EGESZSEGM0NDAT0K ♦ A szombat és a vasárnap ugyanúgy fenyegetheti a megkezdett fogyókúrát, mint a nyaralás, mert többet eszünk, mint mozgunk. + A frissítő alvás az egyik leghatékonyabb módja az emlékezőképesség lendületben tartásának. A tudósok szerint az alvás drámai hatással van az agy működésére. GYOGYTURMIX Vigyázat a légpárnás cipőkkel! A légpárnás cipőt viselő sportolók köré­ben négyszer gyakoribbak a sérülések - közölték ausztrál sportorvosok. A kutatók azt feltételezik, hogy a cipő talpában lévő légpárnák ked- veződenül befolyá­solják a láb ízületeit, különösen ugráskor és forgáskor. Az immunrendszer újabb rejtélye Ausztrál kutatók közelebb kerültek az immunrendszer rejtelmes működésének megfejtéséhez, miután kiderítették, hogy az egyes fertőzésekre specifikus ellenanyagok termelése leheteden egy bizo­nyos növekedési faktorként viselkedő anyag, az interleukin-21 nél­kül. Az immunrendszer pontos működésének feltérképezése ugyan még várat magára, ám ha egyszerűen akaijuk összefoglalni, a lé­nyeg az, hogy a B-sejtek termelik az ellenanyagokat, a T-sejtek pedig segítik a B-sejtek működését. A sejtek közötti kommunikáció részle­teire azonban még csak részben derült fény. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt fedezték fel a T-sejtek egy teljesen új csoportját, a follikuláris T-helper sejteket. Ezek az egyedüli T-sejtek, melyek a nyirokszervek­ben a B-sejtek területére is eljutnak, és stimulálják azok ellenanyag­termelését. A T-helper sejtek és B-sejtek közti kommunikáció szere­pe kritikus a védőoltások hatékonysága és az immunrendszer műkö­dése szempontjából. A sydneyi Garvan Orvosi Kutatóintézet kutató­inak legfrissebb felfedezése az, hogy az interleukin-21 (IL-21) a T- helper sejtek növekedési faktora. Valószínűsíthető, hogy IL-21 nél­kül is működne az immunrendszer, az azonban biztos, hogy súlyo­san károsodna. A specifikus ellenanyagokon kívül ugyanis a szerve­zet olyanokat is termel, melyek több antitest ellen is képesek küzde­ni. Ez a fajta immunválasz folyamatosan jelen van, gyorsan műkö­dik, és a szervezet egyik első számú védelmi vonalának számít. Az IL-21 a specifikus immunválasz finombeállítását végzi, fogalmazták meg a szakértők a lényeget. A torma jót tesz a májnak A májgyulladást (hapatitis) tormával kiválóan lehet befolyásol­ni, enyhébb esetben akár gyógyítani is. A recept a következő: re­szeljünk finomra 1 kg tormát, 3-4 1 hideg vízzel öntsük le és 24 órán át tároljuk lezárt edényben. A folyadékból igyunk meg na­ponta háromszor étkezés előtt kb. másfél decit. Ä sárgaság már 3-4 nap múlva enyhül, javul az étvágy, csökken a májduzzanat. Jó lenne, ha az edzőközpontokban is lenne defibrillator

Next

/
Thumbnails
Contents