Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-28 / 174. szám, hétfő
Ha fáj a szex.. VI. oldal egészségünkre Egészségesén szabadság után is VII. oldal 2008. július 28., hétfő 6. évfolyam 28. szám II. oldal Sebkezelési egyszeregy Az alaplépések mindig azonosak: tisztítás, fertőtlenítés, fedés A szójafogyasztás hatásai Nem javasolt a hasnyálmirigybetegségben szenvedőknek IV. oldal V. oldal Bőrápolás — férfiaknak Ha szégyellik, használják akkor, amikor senki sem látja Hat nappal a halála előtt Kolonics György alapos kivizsgáláson vett részt, kóros elváltozása nem volt „Megelőzhető lenne a tragédia” Nemzetközi becslések szerint évente ezer sportoló hal meg a pályákon szívhalál következtében. Miért kell ahhoz újabb és újabb tragédia, hogy történjen valami? Hogy következetesen működjön egy rendszer, amely emberéletről, sportolók életéről dönt!? URBÁN KLÁRA Kolonics György kétszeres magyar olimpiai bajnok szívhalála nem az első eset, a közelmúltban gyakran döbbentett meg bennünket ehhez hasonló szomorú hír. Tavaly tíz napon belül négyen haltak meg a futballpályán. 2004-ben az egész világot bejárta a szörnyű képsor, amikor Fehér Miklós, a Benfica Lisszabon és a magyar válogatott játékosa összerogyott a pályán. O ugyan rögtön elektro- sokkot kapott, de ez csak fél órára újította fel szívműködését. Fél évvel korábban még szörnyűbb volt látni élő közvetítésben a kameruni Marc-Vivien Foe hordágyról élettelenül lelógó kezét. Megdöbbentő: nálunk nincs kötelező szűrés Viliam Fischer, a neves hazai szívsebész professzor jó ismerője a sportnak, ő maga valamikor a Slovanban rúgta a labdát. Már Fehér Miklós halála kapcsán figyelmeztetett, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert az esetek kilencven százalékában megelőzhető lenne a tragédia. „Az Amerikai Kardiológiai Társaság adatai szerint hetvenezer sportoló közül egy életét veszti a hároméves felkészülési időszak folyamán - vázolta Fischer professzor. - Ennek több oka is varr a szívsövény megnagyobbodása, amely szívelégtelenséget, ritmuszavart okoz. A másik ok az aorta kóros elváltozása, bizonyos esetekben a szívet vérrel ellátó artériák beszűkülése. Nagy fizikai terhelés következtében a szűk artéria nem képes ellátni a szívizmot elegendő vérrel. Egyébként az élsportolók esetében az is jellemző, hogy nem csak a szívsövény nagyobbodik meg, Dr. Viliam Fischer szívsebész hanem a bal kamra is, de ebben az esetben is érvényes, hogy alapos vizsgálattal küencven százalékban felfedezhető az elváltozás.” Fischer professzor hangsúlyozta: a baj ott van, hogy az élsportolók vizsgálata nem kielégítő. Négy éve, Fehér Miklós halálát követően közzétett egy tanulmányt, amelyben megoldást sürgetett. Mivel nem volt foganatja, s nemzetközi viszonylatban sem tett túl sokat a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), levelet írt a sportág hazai elnökének, František Laurinecnak, amelyben felsorolta a legfontosabb teendőket. Ezt elő is terjesztették a kluboknak, de sehol nem vették túlságosan komolyan. Csak a tavalyi esetek kapcsán rendeletben követelte a FIFA, hogy valamennyi élsportoló kötelezően vesse alá magát orvosi vizsgálatnak. Ami szép és jó, de Fischer szerint az esetek többségében felületes a kivizsgálás. „A játékosok regisztrációja előtt valószínűleg elvégeznek egy terheléses EKG-t, de echokardio- lógiai és ultrahangos szívvizsgálatot, ami nem tart tovább öt-tíz percnél, s nem kerül többe háromszáz koronánál, nem végeznek, pedig nagyon fontos volna. Főleg abban az esetben, ha az EKG ritmuszavarra, felgyorsult szívverésre vagy más gyanús jelre Dr. Berkes István, a Sportkórház főorvosa utal. Sőt, a legbiztosabb a Holter- monitor, ami 24 órás EKG-felvéte- les megfigyelés.” Megdöbbentő, hogy Szlovákiában jó ideje törölték a sportolók kötelező kivizsgálását (annak idején csak akkor regisztrálhattak, ha átestek ilyenen). Branis- lav Delej, a pekingi olimpiára utazó csapat főorvosa is megerősítette, hogy csak ez az olimpikonoknál kötelező. Az új sporttörvényben volt ilyen javaslat, de mivel nem fogadták el a jogszabályt, így az erre vonatkozó rendelet is hiányzik. Magyarországon kell kivizsgálásra járni Viszont Magyarországon a válogatott versenyzőknél is kötelező a kivizsgálás - a 18 éven aluliaknál évente kétszer, a 18 év fölöttieknél egyszer. A magyar csapat tagjai is csak úgy utazhatnak Pekingbe, ha alávetik magukat a szűrésnek. Kolonics György halála után sok mindent írtak a lapok, ellenőrizhetetlen információk és félinformációk terjedtek, az is felmerült, hogy a sortoló többször is rosszul lett. Dr. Berkes István, a Sportkórház főorvosa alapos ismerője az előzményeknek. Arra a kérdésre, hogy a 36 éves Kolonics esetében volt-e olyan előzmény, ami miatt nem is lett volna szabad vállalnia azt a hallatlan erőfeszítést, amivel az olimpiai felkészülés jár, a következőket mondta: „Július 9-én, hat nappal a halála előtt, vér-, vizelet- és terheléses EKG-vizsgálatnak vetette alá magát a Sportkórházban, a szűrővizsgálat semmilyen kóros elváltozást nem mutatott ki. Az eset után folyamatosan átvizsgáltuk és elemeztük a korábbi eredményeket, minden információnak próbáltunk utánajárni, ezek a korábbiakkal hasonló képet mutattak. Egyébként is olyan sportoló volt, aki a legkisebb baj esetén is megkereste a keretorvosát. Nagyon nagy terheléses vizsgálata az intézetben 2006-ban volt, 2007 elején más intézetben is megvizsgáltatta magát, arról, hogy két hete máshová is elment, a Sportkórházban nem tudnak.” Állítólag Kolonics már korábban is érzett szédülést. Ennek a főorvos szerint több oka lehetett: fáradtság, a nagy hőség. Kell-e üyenre számítani élsportolóknál? „Ritmuszavar lehet az egyik oka, kialakulhat fibrilláció, de más egyéb oka is lehet. Számolni kell ilyesmivel, mert fokozott sportteljesítménynél is bekövetkezhet. Az történhet, hogy a szívizom nem kap elég vért a koszorúerekből vagy egyéb okból kifolyólag, s ebből következően az eddig jól működő szív sejtjeinek a működése felborul, zavarttá, összefüggéstelenné válik, a szívizom fala elkezd remegni, egy idő után pedig leáll, képtelen lesz vért továbbítani a szervezetbe.” Ezért fontos, s ezt Fischer professzor és Berkes doktor is hangsúlyozta, hogy az edzőközpontokban, stadionokban legyen defib- rillátor. A magyarok Pekingbe is elküldték egyet az orvosi csomagban, ez a magyar csapat szálláshelyén lesz. A versenyek színhelyén a rendezők biztosítják az orvosi ellátást. „Hirtelen szívhalál esetében az eseményt követő 4-5 percben van esély arra, hogy a sportoló életét megmentsék az újraélesztés megfelelő alkalmazásával. A központi edzőtáborokban, az olimpiai központokban Tatán, Dunavar- sányban van ilyen, s egyre több helyre telepítettek. A defibrillátor 30-40 ezer koronába kerül, van félautomata és automata is, kezelésük könnyen elsajátítható. Az egyszerű módszerek helyes alkalmazásával, a mellkas nyomásával, a légutak szabaddá tételével, adott esetben a megfelelő fektetéssel s a defibrillátor használatával életeket menthetünk” - figyelmeztet a Sportkórház főorvosa. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Szívalapítvány Kolonics György halálával kapcsolatban kiadott közös közleményét a 3. oldalon közöljük. EGESZSEGM0NDAT0K ♦ A szombat és a vasárnap ugyanúgy fenyegetheti a megkezdett fogyókúrát, mint a nyaralás, mert többet eszünk, mint mozgunk. + A frissítő alvás az egyik leghatékonyabb módja az emlékezőképesség lendületben tartásának. A tudósok szerint az alvás drámai hatással van az agy működésére. GYOGYTURMIX Vigyázat a légpárnás cipőkkel! A légpárnás cipőt viselő sportolók körében négyszer gyakoribbak a sérülések - közölték ausztrál sportorvosok. A kutatók azt feltételezik, hogy a cipő talpában lévő légpárnák ked- veződenül befolyásolják a láb ízületeit, különösen ugráskor és forgáskor. Az immunrendszer újabb rejtélye Ausztrál kutatók közelebb kerültek az immunrendszer rejtelmes működésének megfejtéséhez, miután kiderítették, hogy az egyes fertőzésekre specifikus ellenanyagok termelése leheteden egy bizonyos növekedési faktorként viselkedő anyag, az interleukin-21 nélkül. Az immunrendszer pontos működésének feltérképezése ugyan még várat magára, ám ha egyszerűen akaijuk összefoglalni, a lényeg az, hogy a B-sejtek termelik az ellenanyagokat, a T-sejtek pedig segítik a B-sejtek működését. A sejtek közötti kommunikáció részleteire azonban még csak részben derült fény. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt fedezték fel a T-sejtek egy teljesen új csoportját, a follikuláris T-helper sejteket. Ezek az egyedüli T-sejtek, melyek a nyirokszervekben a B-sejtek területére is eljutnak, és stimulálják azok ellenanyagtermelését. A T-helper sejtek és B-sejtek közti kommunikáció szerepe kritikus a védőoltások hatékonysága és az immunrendszer működése szempontjából. A sydneyi Garvan Orvosi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb felfedezése az, hogy az interleukin-21 (IL-21) a T- helper sejtek növekedési faktora. Valószínűsíthető, hogy IL-21 nélkül is működne az immunrendszer, az azonban biztos, hogy súlyosan károsodna. A specifikus ellenanyagokon kívül ugyanis a szervezet olyanokat is termel, melyek több antitest ellen is képesek küzdeni. Ez a fajta immunválasz folyamatosan jelen van, gyorsan működik, és a szervezet egyik első számú védelmi vonalának számít. Az IL-21 a specifikus immunválasz finombeállítását végzi, fogalmazták meg a szakértők a lényeget. A torma jót tesz a májnak A májgyulladást (hapatitis) tormával kiválóan lehet befolyásolni, enyhébb esetben akár gyógyítani is. A recept a következő: reszeljünk finomra 1 kg tormát, 3-4 1 hideg vízzel öntsük le és 24 órán át tároljuk lezárt edényben. A folyadékból igyunk meg naponta háromszor étkezés előtt kb. másfél decit. Ä sárgaság már 3-4 nap múlva enyhül, javul az étvágy, csökken a májduzzanat. Jó lenne, ha az edzőközpontokban is lenne defibrillator
