Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-23 / 170. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb lelőtt ámokfutó Jeruzsálem. Legkevesebb tizenegy embert megsebesített egy munkagép vezetője tegnap Jeruzsálem belvárosában, szándékosan nekihajtva a parkoló autóknak, mielőtt a rendőrök lelőtték. A támadást egy kelet-jeruzsálemi palesztin férfi követte el. Egy hónapon belül ez volt a második ilyen incidens a városban. A helyszíntől néhány száz méterre áll az a szálloda, ahol a Közel-Keleten tartózkodó Barack Obama, az amerikai elnökjelöltség egyik várományosa számára szállást foglaltak tegnap éjszakára. (MTI) Sikeres razzia az ETA ellen Madrid. Letartóztatták a Baszk Haza és Szabadság (ETA) 8 feltételezett tagját, és felszámolták a terrorista szervezet legtevékenyebb sejtjét tegnap Baszkföldön. A spanyol központi kormány közölte: elfogták Arkaitz Goikoet- xeát, a vizcayai sejtként emlegetett, számos gyilkossággal gyanúsított csoport vezetőjét. E sejt számlájára ítják három csendőr és egy szocialista párti tisztségviselő meggyilkolását. Mindegyik támadás azóta történt, hogy az ETA 2007 júniusában felmondta a saját maga által meghirdetett tűzszünetet. (MTI) Katonai szembenállás Phnompen. Kambodzsa a BT rendkívüli ülésének összehívását kérte tegnap, hogy rendeződjön a szomszédos Thaifölddel kirobbant területi vitája. Kambodzsa szerint thaiföldi katonák nemrég megsértették az ország határát az UNESCO világörökségi listájára a közelmúltban felvett Preah Vihear középkori hindu templom közelében. A XI. században a khmerek által épített szentélyt a Nemzetközi Bíróság 1962-ben Kambodzsának ítélte, de a thai közvélemény ezt máig nem fogadja el. Kambodzsa közben regionális közbelépést is kért azt követően, hogy a katonai szembenállás rendezését célzó tárgyalások zsákutcába jutottak. (MTI) Bin Laden sofőrjének pere Washington. Az esküdtszék összeállításával megkezdődött Oszama bin Laden egykori sofőrjének bírósági tárgyalása a guantánamói különleges törvényszéken. A guantánamói katonai bíróság azoknak az „ellenséges harcosoknak” nyilvánított külföldi állampolgároknak az ügyében illetékes, akiket a Bush-kormányzat döntése alapján nem illetnek mega katonáknak, illetve polgári személyeknek kijáró jogok. Az összeesküvéssel és a terrorizmus támogatásával vádolt jemeni Szálún Ahmed Ham- dan az első fogoly, akit Guan- tánamón állítottak bíróság elé. Hamdan ártatlannak vallotta magát a per első napján. Várhatóan három-négy hétig fogtartaniatárgyalás. (MTI) A belgrádi vezetésnek most Ratko Mladics és Goran Hadzsics elfogására kell összpontosítania Biztosan ki fogják adni Hágának Európa Oszama bin Ladenjét Az 1995 áprilisában készült felvételen Karadzsics (jobbra) és Ratko Mladics volt tábornok, aki közvetlenül is felelős Srebrenicáért (Reuters-felvétel) Belgrad. Karadzsicsot másfél héttel az új szerb kormány megalakulása után fogták el. Az ügy pikantériája: a kormánykoalíciónak a Tadics államfő vezette Nyugat-barát erők mellett Karadzsics egykori mentora, a néhai Szlobodan Milosevics által alapított Szerbiai Szocialista Párt (SPS) is tagja. ÖSSZEFOGLALÓ Az őrizetbe vételt hírügynökségi értékelés szerint úgy időzítették, hogy a lehető legnagyobb hatást étje el: az EU külügyminiszterei épp tegnap ültek össze, hogy - egyebek mellett - megvitassák a kapcsolatok szorosabbra fűzését a Nyugat-barát erők vezette új szerb kormánnyal, s a tervek szerint ugyanezen a napon az új kabinettel való ismerkedés jegyében Belg- rádba látogatott volna a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyésze is. Serge Brammertz a szerb kollégáitól kapott tájékoztatásra hivatkozva éjszaka megerősítette és üdvözölte Karadzsics kézre kerítését, de szóvivője útján jelezte: látogatását későbbre halasztja, s Hágából követi figyelemmel a vádlott kiadatásával kapcsolatos fejleményeket. Karadzsics őrizetbe vétele az egyik fő feltétele - az ICTY-vel való, Belg- rádtól elvárt maradéktalan együttműködés részeként - Szerbia és az EU kapcsolatai szorosabbra fűzésének, ami az új szerb kormánynak egyik fő célkitűzése. Karadzsicsot - akit Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ- nagykövet, aki a daytoni béke- szerződést tető alá hozta, a BBC- nek nyilatkozva Európa Oszama bin Ladenjének nevezett - Hága népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A volt politikus számlájára ítják, hogy a szerb erők az 1992-1995 közötti boszniai háború idején 43 hónapon át ostromolták Szarajevót, több mint tízezer ember életét oltva ki. Még két főbűnöst keresnek Karadzsicsot szintén felelősnek tartják - vádlott-társával, Ratko Mladiccsal, a boszniai szerbek volt hadseregparancsnokával együtt - a közel nyolcezer boszniai muzulmán férfi és fiú életét követelő srebrenicai mészárlásért. Rajta kívül az ICTY még két szökésben lévő vádlottat, Mladicsot és Goran Hadzsics volt horvátországi szerb vezetőt körözi. Milan Dilparics vizsgálóbíró szerint a tegnap hajnali kihallgatás során Karadzsics nem tagadta kilétét. Újságírók a sajtóértekezleten azt firtatták, teljesültek- e a hágai törvényszéknek való kiadatás feltételei. „Minden befejeződött” - válaszolta Dilparics, aki szerint a kiadatásig Karadzsics a különbíróság fogdájában marad. A hatályos szerb törvények szerint a különleges rendeltetésű törvényszék vizsgálóbírójának kell engedélyt adnia a kiadatási eljárás megindításához, előzőleg azonosítania kell a vádlottat, szembesítenie kell a hágai vádirattal. Az ügyvéd benyújtja az óvást Három napon belül kell állást foglalni a kiadatás megindításáról - ami ellen a vádlott panaszt nyújthat be -, de az elmúlt években a hágai vádlottak kiadatásakor ez csupán formalitás volt, a vizsgálóbíró sosem gördített akadályt a kiadatás elé. Svetozar Vujacsics, Karadzsics ügyvédje bejelentette, hogy benyújtja az óvást a kiadatás ellen. Az ügyvéd úgy tudja, hogy Dilparics a kihallgatás után már utasítást is adott a kiadatási eljárás megindítására. Az óvásról háromtagú bírói testület határoz. Erre három napja van, s ha úgy dönt, hogy a kiadatásnak megvannak a jogi feltételei, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg, s a belügyminisztérium hajtja végre. Mint a tegnap délutáni sajtóértekezleten kiderült, Karadzsics annyira bízott az álcázásában, hogy az utóbbi időben Drágán Da- bics néven Belgrádban élt, s egy magánrendelőben alternatív gyógyászattal foglalkozva pénzt is keresett. A boszniai szerbek volt elnöke eredeti foglalkozását tekintve ugyanis pszichiáter, s mellékesen verseket is ír. Rasim Ljajics, az ICTY-vel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöNagyon vegyesek a szerbiai reagálások - élvezhette a felső államhatalom támogatását Miért éppen most fogták el Karadzsicsot? ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Szerbiában a kormány és a demokratikusnak nevezett erők részéről kedvező visszhangot váltott ki tegnap Radovan Karadzsics elfogása, s néhányan felvetették az előző kormányzat felelősségét abban, hogy a volt boszniai szerb vezető 13 évigbujkálhatott. Dusán Ignjatovics, a hágai törvényszékkel (ICTY) folytatott együttműködésért felelős kormányzati iroda igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Karadzsics elfogása után nyilvánvaló: minden Hága által körözött személy a törvényszék elé kerül. „Ezután nehezen állíthatja bárki a nemzetközi és hazai közvélemény részéről, hogy Szerbia nem működik együtt a hágai törvényszékkel.” Ignjatovics emlékeztetett arra, hogy Belgrád eddig 42 személyt szolgáltatott ki. A kormánykoalícióban részt vevő G17 Plus párt szerint „ezzel lejárt a kollektív bűnösség ideje, s következik az egyéni bűntettek számonkérése. Szerbiának gyorsan előbbre kell lépnie, s eljött az ideje annak, hogy a térség valamennyi állama Európa és a jövő irányába haladjon.” ,A kérdés már csak az, hogy mit ad nekünk az Európai Unió. Azt, hogy a tagjai legyünk-e, a népnek Szarajevóban hétfő éjszaka az utcára sereglett muzulmánok örömujjongásban törtek ki Karadzsics elfogásának hírére (SITA/AP-felvétel) kell eldöntenie, nem egy politikusnak vagy egy pártnak” - jelentette ki Velimir Ilics, az előző kormányban részt vevő Új Szerbia párt elnöke, akit Vojiszlav Kostunica volt miniszterelnök legközelebbi szövetségesének tartanak. Ő az ICTY- vel kapcsolatos kétségeit is megfogalmazta, mondván, hogy „felmentett mindenkit, aki Szerbia ellen volt. Szabad lett Ramush Haradinaj (volt koszovói gerillavezér, miniszterelnök, jelenleg ellenzéki vezető) és több horvát tábornok. A hágai törvényszék nem döntött igazságosan, amikor a szerbek elleni bűntettekről kellett ítélkeznie.” Egyes politikai erők eközben az előző kormányzat felelősségét firtatták, azt, hogy Karadzsics elfogására miért csak most került sor. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerint a boszniai szerb vezető hosszú bujkálása egyértelműen bizonyítja, hogy élvezte a felső államhatalom támogatását. A gyanú árnyéka alapvetően a Vojiszlav Kostunica előző kormányfő által vezetett Szerbiai Demokrata Pártra vetül, mivel rögtön azután, hogy kikerült a hatalomból, s leköszönt a Biztonsági Információs Szolgálat általa delegált főnöke, sor került a régen várt letartóztatásra. De azt nem említette, hogy az előző kormány fő ereje Borisz Tadics államfő Demokrata Pártja volt, az kötött egyezséget a kormányfővé tett Kos- tunicával. (MTI,ú) ke elmondta, az 1995 óta menekülésben lévő Karadzsics mozgását most igyekeznek rekonstruálni, hogy az így szerzett ismereteket felhasználják az ICTY által még körözött két háborús bűnös, Mladics és Hadzsics megtalálásához. Hat nap alatt eldől Ljajics kifejtette: mint ez az eset is bizonyítja, nem a szerb hatóságok döntésétől függ, hol, mikor és kit tartóztatnak le. Belgrádra Mladics elfogása és kiadása érdekében nehezedett és nehezedik a legnagyobb nyomás, s csak kevesen várták, hogy Karadzsicsot veszik őrizetbe. 0 úgy fogalmazott, az, hogy Karadzsicsot - aki egyébként nem szerb állampolgár - kiadják-e Hágának,hatnap alatt eldől. A Blic című lap tegnap azt állította, Karadzsics tartózkodási helyét a Biztonsági Információs Szolgálat már egy hónapja felderítette, s a letartóztatással azért vártak, mert minden kétséget kizáróan meg akarták állapítani a személyazonosságát. Ez a múlt hét péntekére sikerült, majd következett az akció előkészítése, és hétfőn este a letartóztatás. Tadics tudott róla Az Aló című újság is úgy tudja, hogy az akciót az információs szolgálat, konkrétabban annak a tisztségéről egy-két hete indoklás nélkül leköszönt korábbi vezetője, Rade Bulatovics irányította, s részt vett benne Borisz Tadics államfő kabinetfőnöke, Miodrag Rakics. A Danas című lapot valaki úgy tájékoztatta, hogy az illetékeseknek sikerült új információkat szerezniük azokról, akik segítik a bujkálásban Ratko Mladicsot. Az értesülések azonban csak rájuk vonatkoznak, s nem a tábornokra. (MTI, SITA, ú) Kit támogat Máliki? Kampánytéma a csapatkivonás Washington. Núri al-Máliki iraki kormányfő is állást foglalt amellett, hogy az amerikai katonák 2010-ig távozzanak az arab országból. Ezt Barack Obama, az elnöki tisztségre esélyes amerikai demokrata párti politikus közölte, aki tegnap Irakból Jordániába utazott. Obama, aki egy Washingtonban kiadott közleményben tájékoztatott a bagdadi megbeszélésekről, hétfőn találkozott Málikival, s egy szóvivő akkori tájékoztatása szerint nem vitatták meg az amerikai szenátor azon tervét, hogy megválasztása esetén 16 hónap alatt kivonja Irakból az amerikai katonákat. Az elmúlt napokban már kerekedett némi sajtóvita arról, hogy Máliki támogatja-e Obama elképzeléseit. Obama mostani közleménye szerint az iraki kormányfő közölte: eljött az ideje átszervezni az Irakban lévő csapatokat, beleértve azok létszámát és küldetését. Máliki reményének adott hangot, hogy 2010-ben az amerikai csapatok elhagyják Irakot. John McCain, a republikánus párti elnökjelöltség várományosa azon az állásponton van, hogy a kivonulás időpontját nem egy előre rögzített határidőhöz, hanem az eredményekhez kell igazítani. Demokrata párti vetély- társa látogatásával kapcsolatban kijelentette: reméli, hogy Obama ezen a körúton felismeri a kivonulási menetrend veszélyét. (MTI)
