Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-23 / 170. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 23. www.ujszo.com Nem lesz koalíciós konfliktus a leváltás miatt Napkollektor a holdudvarnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jaroslav Izáknak miniszteri posztjába került, hogy százezres támogatásokat osztott kormánypárti politikusoknak és holdudvaruknak. Robert Fico kormányfő tegnap másik minisztert kért a tárcavezetőt jelölő SNS- tól. Izák a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi alapból származó támogatás elosztásában vétkezett. A kormányfő szerint törvényt ugyan nem sértett, de nem etikus a koalíciós pártok holdudvarába tartozóknak támogatást megítélni. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a kormányfő meg akarta előzni azokat a vádakat, hogy tétlenül nézi, amint miniszterei ismerősöknek adnak állami támogatást. „Figyelembe kell venni, hogy nem saját pártja jelöltjéről van szó, az SNS elnökével pedig nagyon jó a viszonya, így a miniszter leváltása nem okoz konfliktust a koalícióban” - mondta lapunknak Mesežnikov. Szerinte érezhető a különbség Robert Fico hozzáállásában, ha saját pártja vagy valamelyik koalíciós partner jelöltjéről van szó. Úgy véli, Izák leváltását arra fogják felhasználni, hogy bizonyítsák, milyen határozottan lépnek fel már a korrupció gyanúja esetén is. „Feltehetően arra szolgál, hogy elfedjenek vele más ügyeket” - véli a politológus. Az ellenzék szerint a Smer miniszterei, Ján Počiatek vagy Viera Tomanová is vádolható legalábbis etikai vétséggel, tehát Ficónak őket is le kellett volna váltania, (lpj, s) Egészségügyi díjak minden fejlett országban vannak A hasznos ígéreteit nem teljesíti a kormány ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány nagyobb mértékben teljesíti károsabb egészségpolitikai ígéreteit, mint a hasznosakat, állítja az INEKO gazdaság- és szociálpolitikai intézet 26 gazdasági elemzőre támaszkodva. A legkárosabb intézkedéseknek a vizit- és ágydíj megszüntetését, valamint az egészségbiztosítók működésének korlátozását tartják. „Egészségügyi díjak léteznek minden fejlett országban, ezek a fogyasztás szabályozói - állítja Juraj Nemec, a besztercebányai Bél Mátyás egyetem munkatársa. - A szociálisan hátrányos helyzetben lévők problémáit nem a díjak megszüntetésével kell orvosolni.” Peter Goliáš, az INEKO munkatársa szerint a kormány ígéreteinek jelentős részét egyáltalán nem, vagy csak részben teljesíti. „Nem hozták például létre a költséges kezelések finanszírozására szolgáló alapot, és nem sikerült megállítani az állami kórházak eladósodását sem” - mondta lapunknak Goliáš. Elismeri, hogy az egészségügybe egyre több pénz áramlik, de ez elsősorban a gazdasági növekedésnek köszönhető. A kormány ugyanis nem teljesíti azt a kormányprogramban szereplő vállalását sem, hogy 25%-kal növeli a gazdaságilag inaktív személyek után fizetett egészségbiztosítás. Ezt idén csak 50%-ban teljesíti. Az egészségügyi minisztérium szerint az INEKO jelentése félrevezető. „Hiányzik belőle, hogy ez a kormány hozza helyre azokat a hibákat, melyeket az előző egészségügyi reform okozott” - tájékoztatta lapunkat Éva Slováková, a tárca sajtóosztályának munkatársa. Úgy véli, a Zajac-reform célja a kórházprivatizáció volt. Az INEKO jelentés a privatizáció leállítását is kifogásolja. Goliáš szerint ugyanis a részleges magánosítással az egészségügyi intézmények pénzhez jutnának, melyből fejleszthetnék a műszerezettséget. Az elemzés alapján az ígéreteket eddig átlagosan 36-ban teljesítette a kormány. Pozitívan értékelik, hogy az egészségbiztosítási járulék nem emelkedett, a gyógyszerpolitikai intézkedések 75%-ban megvalósultak, illetve azt, hogy - bár kis mértékben - javult a gyógykezelés minősége és az ágazat hatékonysága. A minisztérium szerint fejlesztésre az uniós alapokból (2013-ig összesen 250 millió eurót -7,53 milliárd koronát) igényelhetnek a szolgáltatók. Az INEKO szerint azonban ennél már most jóval magasabb a kórházak adóssága, tavaly decemberben meghaladta a 8 milliárd koronát (265,55 millió euró). (lpj) A buszjáratok és az euró Egyes esetekben nagyon komoly fejtörést okoz az euróra történő átállás, pontosabban 2009- ben az a 16 nap, amikor még koronával is lehet fizetni. Ebbe a kategóriába tartoznak a helyközi vagy távolsági buszok, ahol a sofőr melletti kassza nem teszi lehetővé, hogy egymástól elkülönítsék a koronát az euróktól. Már az az ötlet is felmerült, hogy 2009 első napjaiban, konkrétan január 16-ig az érintett buszok közlekedjenek díjmentesen, a veszteséget pedig a fenntartó megyei önkormányzatok állhatnák. Ez a lépés ugyan kus az utazók számára, elvetették, ezért saságok a következőkre kérik járatok használóit: ha az adottja raton van csipkártya-leolvasó, akkor az utasok december utolsó napjaiban töltsék fel kellőképpen kártyájukat, ebben az esetben ugyanis a kritikus napokon készpénz használata nélkül lehet menetjegyet váltani. Ha a járatok nincsenek ellátva kártyaleolvasóval, vagy az utasnak nincs kártyája, akkor felszállás előtt nézze meg, pontosan mennyibe kerül a jegy, és a szükséges összeget készítse elő - ezzel jelentősen megkönnyíti a sofőr helyzetét. Arról nem is szólva, hogy a két pénznemet kényszerből egyszerre alkalmazó sofőr számára felgyorsítja az ügyintézést, ellenkező esetben ha sok az utas, felborulhat a menetrend, (só) (sxc.hu-felvétel) Vita arról, hogy szándékosan késleltetik-e a brüsszeli dotációk kifizetését Pár nagy cég kapja az uniós pénzt Pozsony. Késik a kormány az uniós dotációk kifizetésével, áUítja Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter (MKP), emlékeztetve arra, hogy2004-ben, az Európai Unióba való belépésünk után csupán másfél hónap kellett az első pályázati felhívás közzétételére, holott még az Agrárkifizető Ügynökség sem létezett. ÚJ SZÓ-HÍR „Most 13 hónap kellett, hogy az első pályázati felhívást kiírja a minisztérium, 19 hónap után még az első pályázatok sincsenek elbírálva. A falvak nem pályázhatnak a vidékfejlesztési alapba. Mindkét alapban nagy összeg van, a mező- gazdaságiból több mint 10 milliárd, a vidékfejlesztésiből 5 milliárd koronát lehet lehívni”- fejtette ki Simon Zsolt, aki politikai szándékosságot sejt a késlekedés mögött. „A mezőgazdasági alapban az első pályázati felhívások csak az év végére várhatók. Csak jövőre, amikor három választás is lesz, születik döntés, ki kap támogatást és ki nem, s azt 2010 elején, a parlamenti választások előtt fizetik ki. Simon szerint az is gond, hogy a kisgazdálkodók eleve hátrányba vannak a minisztérium pontozási rendszere miatt. Ezért is kéri a tárcától, hogy tegye közzé a pályázók adatait - a projekt célját, a kért támogatást és a pontokat. Az agrárminisztérium állítja, nem késik az uniós dotációk kifizetésével. „Szlovákia vidékfejlesztési programját Brüsszel tavaly december 4-én hagyta jóvá, és nem egész két hónappal utána közzétettük az első pályázati felhívásokat”- áll a minisztérium állásfoglalásában. A tárca szerint az érvényes jogszabály alapján a kérvényezőkkel a pályázati felhívás közzététele utáni öt hónapban kötik meg a szerződéseket, a pályázati felhívás után az Agrárkifizetó Ügynökség megkezdte a projektek elbírálását. „Az ütemterv szerint dolgozunk” - szögezi le a minisztérium, azzal, hogy a pályázatok elbírálása után közzéteszi azokat. 2008. április végéig a vidékfejlesztési alapba 2504 pályázat érkezett 27,5 milliárd koronára. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója nem tartja különösebb problémának a vidék- fejlesztési támogatások késését. „Persze, minél előbb jön a pénz, annál nagyobb segítséget jelent, mégis úgy vélem, fontosabb, hogy a program alaposan elő legyen készítve, s a projektek aprólékosan elbírálva.” Patasi szerint a gazdák számoltak a kifizetések kitolódásával, s ha a támogatásokat a minisztérium ígéretének megfelelően ez év végéig megkapják, nem lesznek nagyobb gondok. Pavol Bottka, a Szlovák Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szövetségéből úgy véli, a támogatások késése csak másodlagos probléma a vidékfejlesztési tervvel kapcsolatban, a fő gond, hogy a pénzlehívás feltételei a nagyvállalatoknak kedveznek. ,,A program nem a vidékfejlesztést, hanem néhány nagyvállalat további erősödését szolgálja. Az uniós pénzek így arra lesznek felhasználva, hogy lesz 10-12 kirakatcég az országban, a kicsik pedig nem jutnak támogatáshoz.” Bottka úgy véli, helytelen, hogy akár 100 millió koronát is le lehet hívni egy projekttel, mert így néhány, amúgy is tőkeerős vállalat viszi el a pénz többségét. A földtulajdonosok szövetsége kilátásba helyezte, tiltakozó akciókat szervez, hogy rávilágítson a problémára, és Brüsszel figyelmét is felhívja, (sán, czk, s) Nagyjából 1,1 milliárd koronába kerül a Régi híd felújítása; villamosok 2011-től közlekednek majd rajta Jövőre kezdik a hídfelújítást Pozsony. Legkésőbb jövő év végén elkezdődik a Régi híd felújítása, jelentette be tegnap Andrej Ďurkovský pozsonyi főpolgármester. Ugyanakkor beismerte, az eredetileg tervezettnél csak egy évvel később, tehát 2011-ben közlekednek majd rajta villamosok. Nem ismert még a felújítás végösszege sem, csak annyi, hogy 1 milliárd korona körül mozog. „Fogcsikorgatva azt mondom, 1,1 milliárd lesz” - közölte Ďurkovský. (SITA) Ilyen lesz a pozsonyi Régi (új) híd (SITA-reprofotó) A megkérdezettek 14 százaléka nem tud írni, 9 százalék számolni se A romák 25 százaléka nem akar dolgozni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Közegészségügyi Hivatal felmérése során a romák 25 százaléka mondta azt, hogy nem akar munkát vállalni. A hivatal tíz járási kirendeltsége végezte a felmérést (a déliek közül a rozsnyói, a rimaszombati és a kassai), összesen 2014 személyt kérdeztek meg 127 roma telepen. „Rendkívül súlyos problémának tartjuk, hogy a megkérdezettek egynegyede nem akar munkát vállalni” - áll az igazságügyi minisztérium értékelő jelentésében. A további adatokból kitűnik, hogy a romák 50 százaléka csakis szociális segélyekből él, egyéb bevétele nincs, további 11 százalékuk rokkant- nyugdíjas. 8 százaléknak van munkája, 28 százalék munka- nélküli, további 33 százalék közmunkákban résztvevő munkanélküli, 14 százalék öregségi nyugdíjas. A munkanélküliek 86 százaléka még az általános iskolát sem végezte el. A hivatal munkatársai azt is figyelték, milyen szinten tudnak írni, olvasni és számolni a romák, öt csoportba sorolva őket. „Nagyon jól” tud írni 13 százalék, Jól” 51, 22 pedig „rosszul”. 14 százalékuk nem tud írni, ebből 5 százalék legalább alá tudja írni magát. Hasonló eredmény született a számolás terén is. 14 százalékuk Jól” tud számolni, 51 százalékuk „elég jól”, „nem túl jól” 26 százalék, 9 százalék pedig egyáltalán nem. Az összegzés megállapítja, hogy a romák több mint harmadának gondjai vannak a számolással. Az olvasás könnyebben megy, 61 százalék jól olvas, 39 százalék nehézkesen vagy rosszul. A fiatalabb korosztályok minden tekintetben jobb eredményt értek el, mint a 44 év felettiek. A családok 24 százalékában 4-5 gyerek van, 25 százalékukban 6-10, több mint 10 gyerek van a családok 4 százalékában. A nők 49 százaléka 18 éves kora előtt szült először, 6 százalékuk pedig 15 éves sem volt még. A megkérdezettek 93 százaléka beszéli a roma nyelvet, 92 a szlovákot, 15 százalék a magyart. (ű) Felszámolóbiztos dönti el, az Union vagy az Apollo vásárolhatja-e meg az ügyféltörzset Még mindig nem dőlt el az EZP ügyfeleinek sorsa ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kicsi az esélye, hogy augusztus elsejével lezárulhat az Európai Egészségbiztosító (EZP) története - a májusban megszűnt intézmény ügyfelei ideiglenesen legalább még egy hónapig, a Közös Egészségbiztosító ügyfelei maradnak. Az ügyféltörzsért az Union és az Apollo jelentkezett, az EZP felszámolóbiztosa jelenleg tárgyal a két biztosítóval. „A tárgyalások idején részleteket nem árulhatunk el” - mondta lapunknak Milan Michalič, az Egészségügyi Felügyeleti hivatal szóvivője. Most a hivatal által kijelölt Közös Egészségbiztosító téríti az ügyfelek gyógykezelését, és átvette az EZP-vel szerződésben álló orvosokat is. „Az ügyféltörzset csak a hónap első napjától lehet átvenni; ha az eljárás befejeződik július végéig, akkor augusztus 1-jétől az új biztosítóhoz tartozhatnak az EZP ügyfelei” - bizakodott július elején Richard Demovič, a hivatal elnöke. Az EZP felszámolása tovább tart a tervezettnél, a júniusi pályázatra egyetlen biztosító sem jelentkezett, ugyanis a felszámolóbiztos által támasztott követelményeket túl szigorúnak tartották. Az újabb körben az Union és az Apollo jelentkezett, a felszámolóbiztos dönti el, melyik vásárolhatja meg az ügyféltörzset. Ha egyikükkel sem sikerül megegyezni, a biztos tárgyalásokat kezdhet a másik három egészségbiztosítóval is. Azok azonban már jelezték, nem pályáznak a mintegy 130 ezer ügyfélre, a Dôvera legfeljebb ingyen lenne hajlandó átvenni őket. Nem akar fizetni az ügyféltörzsért az Általános és a Közös Egészségbiztosító sem. Peter Pažitný, az Egészségpolitikai Intézet alapítómunkatársa szerint a késés miatt tovább csökken az ügyféltörzs ára, mivel nem biztos, hogy ezek az ügyfelek az új biztosítónál maradnának. Az átlépést szeptember végéig lehet kérvényezni, január elsejei hatállyal lép életbe, vagyis egyre rövidül az idő, amíg biztosan az új biztosítónál lennének. A felügyeleti hivatal már a felszámolás május 2-i bejelentése előtt vizsgálta az EZP anyagi helyzetét. „A tavalyi év zárszámadása és az első negyedév gazdasági eredményei indokolták, hogy kezdeményezzük a biztosító felügyelet alá helyezését” - jelentette ki Pavol Demovič. Kérdéses volt ugyanis, hogy a biztosító hosszú távon fizetőképes lesz-e, nem kell-e elrendelni kötelező tőkeemelést. Erre azonban már nem került sor, mivel az EZP egyetlen részvényese május 2-án bejelentette a biztosító felszámolását. A megszüntetést egyértelműen a tavalyi törvénymódosítással indokolta. „A közvetlen ok az egészségbiztosítókra vonatkozó törvények módosítása” - jelentette ki Boris Procik, az EZP vezér- igazgatója. A törvénymódosítás nem engedélyezi az éves nyereség szabad felhasználását, arra kötelezi a biztosítókat, hogy egészségügyi ellátásra fordítsák a következő évben. Emiatt több egészségbiztosító százmilliárdos perrel fenyegette meg az államot a beruházások védelméről szóló nemzetközi szerződések megszegése miatt. (lpj)
