Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-22 / 169. szám, kedd
6 Külföld-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 22. www.ujszo.com HEKHl Robbantások az olimpia előtt Peking. Néhány óra leforgása alatt három autóbusz robbant fel tegnap a délnyugat-kínai Kunming városában, legalább 3 ember életét vesztette és 14-en megsebesültek. A rendőrség szerint szándékos bűncselekmények történtek. A buszok Jünnan tartomány székvárosában repültek a levegőbe, alig három héttel a pekingi olimpia megkezdése előtt. A hírügynökségek szerint kínéban időnként előfordulnak buszrobbantások, amelyeket elégedetlen mezőgazdasági termelők, elbocsátott munkások követnek el tiltakozva a szegénység, a környezetrombolások, valamint a korrupció ellen. (MTI) Lezárták a határvitát Peking. Negyvenéves határvitát zárt le Kína és Oroszország azzal, hogy tegnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Jang Csie-cse kínai külügyminiszter aláírta a két ország határáról szóló megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A dokumentum a két ország közötti keleti határvonalat érinti. Oroszország 174 négyzetkilométernyi területet ad vissza Kínának. (MTI) 20.490 Sk/fd Az utolsó szabad helyek KIÁRUSÍTÁSA -os kedvezménnyel 11 nap, reggeli, szálló 3* 8 nap, all inclusive, szálló 4* X Kréta 25.990 Sk/fő Törökország 8 nap, all indusive, szálló 5* 26.990 Sk/fő wT 8 nap, all inclusive, szélló 4* 8 nap, fetpanzió, szálló 3* t t .DZtTjK/TO T2 nap, all inclusive, szálló 4* KOSZ aon eb /fA rT.MTü dk/tu 12 nap, a« indusive, szálló 3* 44-.48frSk/fő 10 nap, félpanzió, szálló 3* 12 nap, a« inclusive, szóÄó 3* 29.990 Sk/fő 12 nap, all indusive, szálló 4‘ 40.990 Sk/fő Laszbo&z X i2n 29^990-Sk/fő >, aü indusive, szálló 3* Spanyolország 8 Egyiptom ° Görögország Kefalónia - Bulgária8 ismeretszerző kirándulások Az árakat a kötelező dijak nélkül tüntettük fel. *A »teljesen ingyen' utazók fizetik az összes kötelező dijat, beleértve a helyfoglalás díját is. BA 02/5263 •MA !3i «0S 03 'V5;4 87>KNc «' •NR 037/65 •TI •PN •TN 32/ 743 4 842 • ZA j4' . MT • 4 • BB :'«LCu4 7 m . ; •PP )52/ 7763 . PO ■ "M 3C • KE 5S 76221: 37; • Ml www.tiptravel.sk«www.tatratour.sk Dublinban a francia elnök látogatása ellen tiltakozó ír halászok transzparensükön feltették a kérdést, hogy Sarkozy szerint mit is jelent a demokrácia Európában (SITA/AP-felvétel) Tüntetők figyelmeztették a francia elnököt, tartsa tiszteletben a nép akaratát Nem örültek Sarkozynek Dublin. Részben ellenséges politikai közeg fogadta tegnap Dublinban Nicolas Sar- kozyt. A francia államfő hatórásra tervezett írországi látogatáson próbált meg kiutat keresni az EU intézményi válságából, miután az ír választóktöbbsége leszavazta a Lisszaboni Szerződést. ÖSSZEFOGLALÓ Dublinban ugyanis nemtetszéssel fogadták Sarkozynek azt a zárt ajtók mögött elhangzott, de kiszivárogtatott kijelentését, hogy az íreknek újra népszavazást keli tartaniuk a Lisszaboni Szerződésről. Az unió soros elnöki teendőit ellátó Franciaország elnöke az Irish Times vezető ír lapnak adott interjújában most úgy fogalmazott: dublini látogatásának elsődleges célja, hogy „meghallgassa és megértse”, miért utasították el az ír választók az unió korszerűsítésére hivatott reformszerződést. E megfogalmazással azoknak az aggodalmait akarta eloszlatni, akik szerint a francia elnök be akar avatkozni ír- országbelügyeibe. Sarkozy a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Párizs meg fogja vétózni az EU további bővítését, amíg nem fogadják el az új szerződést. A Le Monde akkor azt állította, hogy Sarkozy kész javaslatcsomaggal megy Dublinba, s ebben „garantálnák”, hogy az adózási kérdésekben nem térnek át a minősített többségi döntéshozatalra. Brian Cowen ír kormányfő - Sarkozy látogatásához időzítve - az Irish Timesban megjelent cikkben türelmet és megértést kért európai partnereitől. A többi EU-tagország nem érti az ír elutasítás okát, s mint Cowen kifejtette, az uniós partnereknek joguk van magyarázatot kérni ennek okairól, joggal várnak választ arra a kérdésre is, hogy mit kíván tenni ebben a helyzetben a dublini kormány. „Teljes mértékben tiszteletben tartom az ír nép akaratát, s ezt európai kollégáimnak is elmondtam. A tudomásukra hoztam, hogy tőlük is ugyanezt várom el” - tette hozzá Cowen. Egyébként Sarkozy tegnap Cowen mellett több miniszterrel is tárgyalt, és különböző érdekcsoportok vezetőivel találkozott, amelyek közül egyesek támogatják a Lisszaboni Szerződést, másoknem. Ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépjen, az EU mind a 27 tagállamának ratifikálnia kell. Egyedül Írországban rendeztek népszavazást, az EU országainak többsége parlamenti úton már ratifikálta a dokumentumot. A francia lapok azt írták, Sarkozy azt szeretné, ha a többi 26 tagállamban mielőbb ratifikálnák a szerződést, mert ez talán rákényszerítené az íreket arra, hogy ismét érdemben foglalkozzanak a dokumentummal. (MTI, ČTK, ú) \ Szakértők szerint lehetséges a visszatérés több korábbi támaszpontra Orosz légibázis lehetne Kubában ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz légierőnek ma is lehetne támaszpontja Kubában, ehhez azonban politikai elhatározás szükséges. Ezt állítják az Izvesztyija által megkérdezett katonai szakértők. Az orosz légierő Tu-160-as rakétahordozói és Tu-95MSz hadászati bombázói képesek elérni a Föld bármelypontját, így Kubátis. Orosz katonai pilóták most is repülnek Kubába: katonai szállítógépekkel teljesítik magáncégek megrendeléseit - árulta el a légierő névtelenül nyilatkozó magas rangú vezetője. A lap idézte Mihail Kaminyin havannai orosz nagykövetet, aki szerint a kétoldalú kapcsolatok az utóbbi években már nem függenek a politikai konjunktúrától. Katonai szakértők lehetségesnek tartják a visszatérést több, az orosz haderő által régebben használt kubai bázisra, és nemcsak a légierő, hanem a hadiflotta és a 2001-ben a magas költségek miatt leszerelt orosz rádiólokációs rendszer esetében is. Mint egy illetékes fogalmazott: ha orosz harci gépek szállnának le Kubában, az amerikaiak nagy sival- kodást csapnának - és éppen ez lehet az egyik cél. Leonyid Ivasov vezérezredes, a Geopolitikai Kérdések Akadémiájának elnöke ugyanakkor azt mondta, az orosz hadászati légierőnek nem a gépek-folyamatos kubai állomásoztatására van szüksége, hanem „ugródeszkaként, üzemanyag-felvevő helyként használható repülőterekre”. A tábornok szerint a kubaiaknak nem lenne ellenvetésük sem egy újabb orosz rádiólokátor létesítésével, sem az orosz hadiflotta kikötőhasználatával szemben. Ivasovnak meggyőződése, hogy Oroszország számára létfontosságú a külföldi katonaijelenlét. (MTI,ú) Elegük van a nagykoalícióból az uniópártoknak, az FDP-vel lépnek szövetségre Merkel unja a szociáldemokratákat ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Nem kívánja folytatni a szociáldemokratákkal való jelenlegi nagykoalíciót a jövő évben esedékes parlamenti választások után Angela Merkel kancellár, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Az ARD televíziónak vasárnap este hangsúlyozta: a konzervatív uniópártok, ha győznek, a liberális szabaddemokratákkal (FDP) akarnak szövetséget kötni. A CDU/CSU és az FDP koalícióját Merkel reális célkitűzésnek nevezte. Mindennek ellenére úgy vélte, hogy a 2005 novembere óta kormányzó konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció sokat ért el, s még nagy munka vár rá mandátu- mánaklejártáig. A legújabb felmérések arról tanúskodnak, hogy a CDU/CSU mintegy 37 százalékon áll, az FDP népszerűsége pedig 11-12 százalék körül mozog. Az elmúlt időszakban némelyest erősödött a szociáldemokraták támogatottsága, amely 24 és 26 százalék között ingadozik. Az ellenzéki pártok, azaz az FDP, a Zöldek és a Baloldal pártja közül továbbra is az utóbbi a legnépszerűbb, mégpedig mintegy 14 százalékos mutatóval. Külön érdekesség: a németek többsége - még a szociáldemokraták választóinak jelentős része is - azt szeretné, ha Merkel maradna a kancellár. (MTI, ú) Brown az elszigetelődésre figyelmeztette Teheránt Megelégelték az időhúzást ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Shannon. Gordon Brown brit kormányfő tegnap az izraeli parlamentben növekvő elszigetelődésre figyelmeztette Iránt, ha elutasítja a BT öt állandó tagja és Németország által az iráni urándúsítás felfüggesztése ellenében tett ajánlatot. Brown - az első brit kormányfő, aki beszédet mondott a kneszetben - megállapodásra szólította fel az izraelieket és a palesztinokat, úgy ítélve meg, hogy abéke karnyújtásnyira van. A brit kormányfő védelmébe vette Izrael Iránnal kapcsolatos álláspontját, és leszögezte: „visszataszí- tóak” Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök arra vonatkozó fenyegetései, hogy eltörlik a zsidó államot a térképről. „Irán előtt világos választás áll: vagy felfüggeszti atomprogramját, és elfogadja tárgyalási javaslatunkat, vagy pedig számolnia kell a növekvő elszigetelődéssel és nem csupán egy nemzetnek, hanem a világ valamennyi nemzetének a kollektív válaszával.” Brown előtt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter figyelmeztette Teheránt: két hete van arra, hogy komoly választ adjon az urándúsítás felfüggesztését követelő hat nagyhatalom ajánlatára, ellenkező esetben büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Rice erről az írországi Shannon repülőterén nyilatkozott, ahol a közel-keleti és ázsiai körútra tartó politikus repülőgépe megállt újra- feltöltés végett. „Nem húzhatják az időt és nem folytathatnak könnyed társalgást a kultúráról, hanem döntéseket kell hozniuk” - fogalmazott Rice, aki szerint „az embereket már untatják az irániak és az időhúzó taktikáik”. (MTI, ú) Szavatolni akarja Csehország olajellátását Putyin gesztusa Prágának MTl-HÍR Prága. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap utasította kabinetje illetékeseit, szavatolják Csehország kőolajellátását. „Felszólítom önöket, kezeljék ezt az ügyet körültekintően, és dolgozzák ki az összes partnerrel a szükséges intézkedéseket, hogy ne legyen fennakadás” - idézte az Interfax Putyint, aki szerint „a fennakadások nem köthetők közvetlenül az orosz szállítókhoz”. Elemzők most Állami szertartás Végső búcsú Geremektől Varsó. Állami szertartáson vettek végső búcsút tegnap az autóbalesetben elhunyt Bronislaw Geremektől, a kommunistaellenes lengyel ellenzék neves képviselőjétől, volt külügyminisztertől. A Szent János székesegyházban tartott gyászmisén jelen volt Lech Ka- czynski államfő, Donald Tusk miniszterelnök, Lech Walesa és Alek- sander Kwasniewski volt elnökök, valamint több neves külföldi személyiség, köztük Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke. A politikust a családi sírboltban he- lyeztéköröknyugalomra. (MTI) arra gyanakszanak, hogy az orosz állami Transneft vezetéküzemeltető és egyes közvetítő kereskedőcégek vitái lehetnek a háttérben. Előzőleg Moszkva biztosította Prágát afelől, hogy az olajszállítás kizárólag technikai okból csökkent korábban. Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes pedig kijelentette: „A Csehországgal vagy más partnerekkel folytatott kereskedelem nincs semmilyen kapcsolatban az amerikai rakétavédelmi rendszerelemeinek telepítésével.” Zimbabwei válság Még csak kezet sem fogtak Harare. A zimbabwei elnök és az ellenzék vezetője aláírta tegnap a belpolitikai válság megoldását célzó tárgyalások megkezdéséről szóló keretmegállapodást. Robert Mugabe államfő és Morgan Tsvangirai a közvetítő feladatokat vállaló dél-afrikai elnök, Thabo Mbeki jelenlétében írta alá a dokumentumot, amelyhez egy kisebb pártfrakció is csatlakozott. Mugabe és Tsvangirai még csak kezet sem fogott. A felek vállalták, hogy pártjaik véget vetnek a válságnak, amelyet az elnökválasztás körüli zűrzavar okozott. (MTI) Tiltakozás Aung Szán Szú Kji házi őrizete miatt Az első ASEAN-bírálat ÖSSZEFOGLALÓ Szingapúr. Eddigi legélesebb bírálatát fogalmazta meg a Dél-Kelet Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) a katonai kormányzat által irányított Mianmarral (a volt Burma) szemben a demokrácia ottani állapota miatt. A szervezet külügyminiszterei, akik hivatalosan tegnap kezdték meg egyhetes értekezletüket Szingapúrban, vasárnapi munkavacsorájukon mélységes csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a junta májusban egy évvel meghosszabbította Aung Szán Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki vezető házi őrizetét. U Njan Vin mianmari külügyminiszter mindazonáltal közölte, a politikus asszony hat hónapon belül talán visszanyerheti mozgás- szabadságát. Ezt azzal magyarázta, hogy a mianmari törvények értelmében politikai foglyok legfeljebb hat évre helyezhetők házi őrizetbe. Az ASEAN a térségbeli országok legnagyobb szervezete, amelynek tagjai rendszerint tartózkodnak atAung Szán Szú Kji (SITA/AP) tói, hogy beavatkozzanak egymás belügyeibe. Egyébként a mianmari katonai junta is aláírta tegnap az ASEAN új chartáját, amelyben a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett kötelezi el magát. Az EU és az USA éppen ez utóbbiak hiánya miatt vezetett be szankciókat a burmai rezsim ellen. (MTI, SITA) BP-7-14845
