Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-22 / 169. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 22. Vélemény És háttér 7 Szöveg nélkül (Peter Gossányi karikatúrája A pristinai kormány - bírálói szerint - nem tett eleget a külföldi támogatásért Civilek Koszovóért FIGYELŐ Rice: jó Obama elnökjelöltsége Jót tesz az országnak, hogy az idén a demokrata párti Barack Obama szemé­lyében első alkalommal afro- amerikai politikus az egyik valószínű elnökjelölt - jelen­tette ki Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Az idei elnökválasztás azt mutatja, hogy az Egyesült Ál­lamok nagy utat tett meg, és nagyszerű dolog, hogy Oba­ma talán képes lesz ledönte­ni az utolsó nagy akadályt is, amely eddig az afroamerika- iak előtt állt - vélekedett Ri­ce. A külügyminiszter jövő­beli terveiről szólva elmond­ta, hogy könyvet készül írni az amerikai külpolitikáról, és semmiképp sem akar alelnök lenni, (mti) „Csuhások, térdre, imához!” „Az antikapitalista politika nem szolgálja a nemzet érde­két. Az úgynevezett árpádsá­vos kiközösítő politika pedig nem keresztényi, ezért egyértelműen el kell utasíta­ni. Antall József ezt világosan látta, reméljük, valahol a lel­ke mélyén Orbán Viktor is tudja” - reagált az MDF szó­vivője arra, hogy Orbán Vik­tor Tusnádfürdőn arról is be­szélt, hogy 1947 óta egyedül a Fidesz-kormány képviselt karakteresen nemzéti és ke­reszténydemokrata politikát Magyarországon. Több MDF- es politikus is megütközött Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett kijelentése után. Volt, aki arra emlékeztetett, hogy az Antall-kormány idején, a ki­lencvenes évek elején, a par­lamenti ülésen fideszesek még azt kiabálták be, hogy „Csuhások, térdre, imához!”, amikor a kereszténydemok­rata politikusok bevonultak az ülésterembe. Viniczai Ti­bor, az MDF alelnöke úgy vé­li, amit Orbán Viktor mon­dott, az „történelemhamisí­tás, szemenszedett hazug­ság”. A politikus szükséges­nek tartotta megjegyezni: az MDF-es nemzeti-keresztény­demokrata kormányban e- gyetlen volt MSZMP-tag sem volt, míg „az Orbán-kormány mögött több mint 200 éves MSZMP múlt áll”, legalábbis ha összeadjuk azoknak az éveknek a számát, melyek so­rán az Orbán-kormány egyes miniszterei MSZMP-tagok voltak a rendszerváltás előtt. (Népszabadság) A független Koszovó nem­zetközi elismerésének fel- gyorsulását várják a Geor­ge Bush amerikai elnökkel való találkozójuktól a pár napja Washingtonban tar­tózkodó koszovói vezetők. Közben egy civil szervezet indított kampányt az or­szág népszerűsítéséért. MTI-HÁTTÉR Bush támogatására nagy szük­sége van Pristinának. Az önállóság nemzetközi elfogadtatása ugyanis nem úgy halad, ahogy várták, s ez egyre több belpolitikai problémát is okoz. A majd tíz éve nemzetközi fel­ügyelet alatt álló tartomány füg­getlenségének február 17-i kikiál­tását követő lelkes hangulatban 21 ország ismerte el Koszovót, ám az­óta a folyamat lelassult, s még csak 43 azoknak az államoknak a szá­ma, amelyek önállóként tekinte­nek rá. Hasim Thaci miniszterel­nök pár nappal a függetlenség dek­larálása előtt még azt ígérte, hogy nagyon rövid időn belül 100 állam tartja majd egyenjogú partneré­nek Koszovót, az alkotmány június 15-i hatályba lépése előtt pedig 193 ország elismeréséről beszélt, holott júniusban mindössze Sierra Leone csatlakozott az önállóságot elismerők klubjához, júliusban pedig még egy állam se. A cél be­látható ideig nem is fog teljesülni. Az elismerési folyamatot, a kinyil­vánított szándékokat nyomon kö­vető www.kosovothanksyou.com internetes oldal szerint a közeli jö­vőben és középtávon 82 elismerés­re lehet számítani, míg a koszovói függetlenségről deklaráltan halla­ni se akaró államok száma 27. Nyilván ezen a helyzeten kíván segíteni Washington azzal, hogy csaknem egy hétre vendégül látja a legfőbb albán vezetőket, akiket odahaza sok kritika ér azért, mert országukat nem olyan ütemben fogadja be a nemzetközi közösség, ahogy várták. Legfőbb ostorozójuk a hágai Nemzetközi Törvényszék felmentő ítélete után hazatérve az ellenzék legfőbb vezetőjévé vált Ramush Haradinaj. Az egykori ge­rillavezér és miniszterelnök kímé­letlenül bírálja a szintén osztagpa­rancsnokból kormányfővé vált Hasim Thacit, s különösen kül­ügyminiszterét, aki szerinte töké­letesen alkalmatlan. Azt mondja: egyik fő okozója annak, hogy a Ko­szovó elismertetéséért folytatott nemzetközi lobbizás eddig nem hozta meg a várt eredményt. Haradinaj pártjának (Szövetség Koszovó Jövőjéért - AAK) tagjai ennél részletesebb magyarázattal is szolgálnak. A BIRN nevű Balkán­kutató központ által nemrég szer­vezett konferencián például Ardi- an Gjini, az AAK parlamenti képvi­selője rámutatott arra, hogy a 43 országból, amelyek elismerték Ko­szovót, 30 tevékeny részese volt a függetlenedési folyamatnak. Őket tehát nem kellett megnyerni az önállóság eszméjének. Avni Dervishi koszovói szárma­zású svéd politikus azért bírálta a tavaly ősz óta működő pristinai kormányt, mert nem hozott létre nagykövetségeket, s nem dolgozta ki Koszovó elismertetésének stra­tégiáját. Amíg nincs olajozottan működő államgépezet, márpedig nincs, addig nem lesz elismerés - figyelmeztetett. A bírálatok hatá­sára a külügyminiszter vezető ta­nácsadója kénytelen volt elismer­ni, hogy a pristinai kormány jobb munkát is végezhetett volna. Ezt ismerték fel vezető értelmi­ségiek, akik nemzetközi civil szer­vezetek segítségével Forumi 2015 néven lobbycsoportot hoztak lét­re, s nemzetközi körútra indultak, hogy híveket szerezzenek Koszovó önállóságának. Első állomásuk jú­lius elején Amman volt, ahol a vendéglátó Jordánia vezetőin kí­vül Egyiptom, Irak, Katar, Liba­non, a Palesztin Hatóság és Szíria képviselőivel is tárgyaltak - azok­kal, akik eddig nem mutattak kész­séget az önálló Koszovó elfogadá­sára. A megbeszéléseken szerzett kedvező benyomások alapján Pris- tinában most abban reményked­nek, hogy az ENSZ-közgyűlés őszi, a koszovói kérdéssel is foglalkozó ülésszaka előtt újabb - főleg mu­zulmán - országok ismerik el Ko­szovót. A Forumi 2015 ezzel nem fejez­te be a munkáját, sőt arra készül, hogy kiterjessze tevékenységét. A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom hálózathoz tar­tozó koszovói alapítványra tá­maszkodva, s nemzetközi anyagi segítséget igénybe véve a világban Koszovó mellett kampányoló csa­patot kíván létrehozni, többek kö­zött olyan személyekből, mint Martti Ahtisaari finn politikus és korábbi segítője, Albert Rohan osztrák diplomata. Romániai magyar sajtó: Tőkést már meggyőzte az RMDSZ, Szász Jenőnek is engednie kellene Újraegyesülhet a romániai magyar politika MT1-F1GYELŐ A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) már sike­rült meggyőznie Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, most már Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének is fel kell adnia makacs álláspontját - érzékelteti a hétfői romániai magyar sajtó. Még nem tudni, hogy az RMDSZ és az MPP között közvetítő Tőkés László meg tudja-e győzni Szász Jenőt az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatának reális vol­táról. A javaslat értelmében az MPP jelöltjei az RMDSZ listáin szerepelhetnének az őszi parla­menti választásokon, de megőriz­hetnék cselekvési szabadságukat. Új fejezet nyílhat a romániai magyar politikában, hiszen talán több mint egy évtized is eltelt már azóta, hogy Markó és Tőkés vala­miben meg tudott egyezni - írta a kolozsvári Szabadság. A szerző azonban emlékeztet arra, hogy az RMDSZ ajánlatát az MPP-nek, de főleg Szász Jenőnek kell még el­fogadnia ahhoz, hogy a Markó-Tőkés egyezség konkreti­zálódhasson. Szász láthatóan ódzkodik attól, hogy kezet nyújt­son az RMDSZ-nek. A következő héten azonban el kell dőlnie, hogy az MPP elnöksége képes lesz-e rá­venni Szászt: tekintsen el RM- DSZ-fóbiájától, vesse le csökö­nyösségét, a magyarság érdeké­ben cselekedjen. Az erdélyi Krónika úgy véli: az erdélyi magyar politikai alakula­tok távol vannak az új egyezség megkötésétől. Ennek egyik oka Markó Béla és Szász Jenő képte­lensége az egymással való párbe­szédre, amit nem pótolhat a meg­állapodás iránt amúgy kincstári optimizmussal viseltető Tőkés László közvetítői ingáztatása, de Orbán Viktor biztatása sem. A két alakulat közötti együttműködés esélye továbbra is kicsi, amíg az Orbán Viktor és Markó Béla kö­zötti kapcsolat feszült, és az RM­DSZ nem tudja túltenni magát a Fidesz által a polgári pártnak nyújtott támogatás miatti sértő­döttségén - fejti ki a Krónika. A Sepsiszentgyörgyön megje­lenő Háromszék szerint a Markó javasolta belső koalíció viszony­lag kockázatmentesnek ígérkezik. „Éppen ezért érthetetlen Szász Jenő viselkedése” - állapítja meg a lap, amely felhívja a figyelmet a pártvezér szorult helyzetére. Szász immár nem csupán Markó Béláékkal áll szemben, de lassan Tőkés László püspökkel, sőt, saját pártjával is - írja a lap. KOMMENTÁR Kaukázus Koszovója JARÁBIK BALÁZS Nincs messze a háborútól Oroszország és Grúzia, szépen haladnak a fegyveres konfliktus felé Abházia miatt. A piciny, de iure Grúzia, de facto pedig orosz fennhatóság allatt álló tartomány egyre na­gyobb nemzetközi hírnévre tesz szert. A szemben álló grúz és orosz felek már túl vannak az „ő kezdte, én csak visszaütöttem” fe­jezeten, kémrepülők lelövésén, és átvették a katonai határmenti csapatmozgásról szóló fejezetet is. A történelem során a felsorol­taknál már sokkal kevesebb is elég volt helyi katonai konflitusok kirobbantásához. Pláne a Kaukázusban. Egy eseüeges grúz-orosz konfliktus hatása feltétlenül nagyobb lenne helyi jellegűnél. Míg eddig a grúzok borzolták az orosz medve szőrét, addig az utóbbi időben érezhetően Oroszország vette át a provokátor szerepét. Tbiliszi most pragmatikusan pró­bálja kifogni a szelet az orosz hadihajók vitorlájából. Ugyanakkor háborúra készül - minden nyolc hónapban új grúz harcos egység érkezik Irakba, ahol az amerikai katonákkal együtt részesülnek igazi harci kiképzésben. A hazatérő egységek pedig szépen men­nek az abház határra. Az orosz politikában pedig egyszerre három tendencia is érvénye­sül. Egyrészt egy „kaukázusi Koszovó” megteremtésével próbálják a Koszovó függetlenségét követő nemzetközi jogi vákumot tovább szélesíteni. Ebben egyenesen benne van a politikai bosszúállás is, hiszen a Nyugatot, amely nem vette figyelembe a Koszovóval kap­csolatos orosz álláspontot, meg kell büntetni. Másrészt egy kisebb háború is destabilizálná a térséget, amely egyenesen kulcsfontos­ságú a Nyugat energiaellátásában - Oroszország alternatívája­ként. Harmadrészt pedig egy konfliktus valószínűleg hosszú időre elodázná a Grúzia NATO-tagságáról szóló döntést. Mi sem jöhetne Moszkvának inkább kapóra ehhez, mint a nyár. Európa vakációzik, Washingtonban pedig mindenki az új elnökre, csapatára és politikájára vár, Bush látszólag csak Iránnal (már­mint a bombázásával, rossz nyelvek szerint) van elfoglalva. Grú­zia megleckéztetése és a gyenge nyugati reakció könnyen okoz­hatja a nyugat-kaukázusi és közép-ázsiai viszonyok átalakulását, annál is inkább, hogy energiában gazdag régióról van szó. Kauká­zus Koszovója is precedens lehet. JEGYZET Országimázs MISLAY EDIT A minap tették közzé a hírt, hogy Szlovákiának egy új, or- szágimázs-javító és turistacsa­logató reklámfilmje készült el, amelynek angol szinkronját az egyik legnagyobb „sztárhang” (tudják, aki a mozielőzetesek­ben pincemélységből búgja el, miről szól a film) mondta fel. Jó dolog ez, mert tény, hogy Szlovákia nem igazán tudja ki­aknázni természeti és kulturá­lis kincseit. Más országok ne­gyedennyi látnivalóval sokkal nagyobb turistaforgalmat bo­nyolítanak le. Szóval, kell az ilyen országimázsfilm, jöjjenek a turisták, ismerjék meg ezt a kis országot, és biztosan nem fognak csalódni. Már ami a lát­nivalókat illeti. Mert ha netalán különböző szolgáltatásokat is igénybe akarnak venni... A mi­nap például, mesélte ismerő­söm, barátját kísérte ki Po­zsony főpályaudvarára egy ké­ső este induló vonathoz. Egyet­lenjegypénztár működött, a „nemzetközi” feliratú, ide vol­tak kénytelenek besorakozni. Nagy volt azonban az esély, hogy az utazni vágyó barát nem tud jegyet venni, és lekési a vo­natot, a pénztárablaknál ugyanis egy angol (vagy ameri­kai?) turista próbálta megér­tetni magát a pénztárosnővel. Annyit szeretett volna tudni csupán, hogy az egyik nemzet­közi vonat mikor ér Kassára, de a pénztár úrnőjével nem tudott kommunikálni, mivelhogy semmilyen idegen nyelven nem beszélt a hölgy. Mi több, még ő volt felháborodva, hogy miért zaklatja őt ez az idegen, és kü­lönben is, ha Szlovákiába jön, tanuljon meg szlovákul! Na­gyon kikelt magából, miközben ablaka felett büszkén virított a „nemzetközi jegypénztár” felirat... Tényleg, miért is kel­lene egy ilyen munkahelyen idegen nyelveket tudnia? Po­zsony főállomásán? Tényleg kellenek az ország- imázs-javító, turistacsalogató reklámfilmek. Csak nem ártana azért odafigyelni arra is, hogy ha idecsábítjuk őket, akkor az „élmények” hatására nehogy kétszer látogassanak Szlováki­ába: először és utoljára. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Vert hadak feletti szemleút- nak bizonyult Orbán Viktor idei tusnádfürdői vendégsze­replése, és ez valami egészen új élmény lehet számára erdélyi praxisában. Az a kellemetlen szerep jutott neki, hogy a vesz­tesek torán elnököljön. Amerre csak nézett a székelyföldi ma­gasságokból, kizárólag romo­kat láthatott maga körül. Nagy terve Erdélyben (Markóék pe­rifériára szorítása és a romániai magyar politika meghódítása egy Fidesz-szatellitként mű­ködő új párt révén) a júniusi vá­lasztásokkal megbukott. Az Orbán által elképzelt erdélyi szép új politikai világ nem kö­szöntött be, sőt, ma távolabb van, mint valaha. A többesz­tendős fideszes kavarásnak lé­nyegében egyetlen kézzelfog­ható terméke egy politikai tör­pe: Szász Jenő, akitől még Tő­kés László is óvatos sasszézás- sal igyekszik tisztes távolba ke­rülni. Ehhez fogható kudarc még soha nem érte a Fidesz ha­táron túli politikáját.

Next

/
Thumbnails
Contents