Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-15 / 163. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 15. Régió 5 Doborgazon az önkormányzat megpróbálja saját javára fordítani a helyzetet Falun laknak, városban élnek lllésháza/Fél/Lég/ AAagyarbél/ Doborgaz. Fokozatosan vi­dékre költöznek a fővárosi­ak, családi házat vesznek a közeli kisebb falvak vala­melyikében, viszont állan­dó lakhelyüknek nem az új otthonukat jelölik meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Pozsonytól huszonöt kilomé­terre levő Illésházán (Nový Život) a kilencvenes években érzékeltek nagyobb lakosságáramlást. A polgármester elmondta, a faluban már poprádi és zsolnai autók is megfordulnak. „Telefonon is ér­deklődnek a községről, mielőtt ingatlant vásárolnának nálunk” - nyilatkozta lapunknak Fehér Ti­bor. Megtörtént az is, hogy az II- lésházára költözöttek egy idő után meggondolták magukat, el­mentek, mert nem tetszett nekik a falusi környezet. Sokan nem szá­molnak azzal, hogy a falusi élet teljesen más. Olyan embernek, aki világ életében városi tömb­házban élt, nehéz megszokni a szomszédok kíváncsiságát, érdek­lődését, azt, hogy nem minden sarkon áll üzlet, kávézó, és nem utolsó sorban azt, hogy a szom­széd állatokat tart. Silvia Heleni- nová, a Re/Max Slovakia ingat­lanügynökség munkatársa szerint a falura költözőknek sokat számít a község környéke, természeti adottságai, kirándulóhelyei, a szolgáltatások azonban másod- rendűek. „Bevásárolni és orvos­hoz inkább a legközelebbi város­ba járnak” - mondta Heleninová a falura költözök igényeiről. A Pozsonytól tizenhat kilomé­terre elterülő, kétezertíz lelket számláló Félben (Tomášov) is álta­lában akkor szereznek tudomást az ingatlanok eladásáról, amikor be kell fizetni az ingatlanadót, árulta el lapunknak Szalay József polgármester. Ezt ugyanis minden háztulajdonosnak be kell fizetnie a községi hivatalban. A szemétel­szállítással már más a helyzet. Be­fizetési módja és összege közsé­genként eltérő. A legtöbb helyen azonban minden személyért meg­határozott összeget kell fizetni. Vi­szont aki nem az adott községben van bejelentve, attól nehezen kér­hető számon. Lég (Lehnice) polgármestere lapunknak elmondta, javarészt azok térnek vissza, akiknek helyi gyökereik vannak. „Községünk mindig is vegyes településnek számított, így az itt élőknek nem okoz gondot, ha új lakók érkeznek” - értékelte a lakosok viszonyát a beköltözőkhöz Szitási Ferenc. Danter Antal Magyarbél (Veľ­ký Biel) polgármestere lapunk­nak elmondta, mivel Pozsony közel van, a községben a kilenc­venes évek óta megsokszorozó­dott a lakosság száma. „A szán- tóföldeknégyzetméterét általá­ban 1100-1400 koronáért (36,513-46,47l€) vásárolják meg a befektetők, akik kimérik a földeket, úthálózatot építenek és közműveseik - elemezte a pol­gármester. - A terveket termé­szetesen jóvá kell hagynia az önkormányzatnak, amely ügyel arra, hogy ne apró, felszabdalt telkeket értékesítsenek, általá­ban 6-8 és 10 áras telkeket mér­nek ki. Manapság minden ház­tartásban legalább két autóval kell számolni, gondolni kell a vendégekre, a járdákra” - mond­ta a polgármester. Danter szerint az utóbbi időben eléggé megvál­tozott a község arculata, légkö­re, de nem közösítik ki az új la­kosokat. A programokat, szabad­idős tevékenységeket úgy alakít­ják, hogy megfeleljen a lakosság többségének. „Kell tudni az em­berekkel kapcsolatot teremteni, nem szabad akadályokat állítani, meg kell velük beszélni és értet­ni, hogy az ő adójukra, hozzájá­rulásukra is szükség van ahhoz, hogy a község fejlődni tudjon” - magyarázta Magyarbél polgár- mestere. A Pozsonytól mintegy har­minc kilométerre fekvő Dobor­gazon az önkormányzat meg­próbálja saját javára fordítani a helyzetet. „Az ideköltözőkkel egy falugyűlésen beszélgettünk a falufejlesztés lehetőségeiről. Ha nem jelentkeznek be helyi lakosként, támogatják prog­ramjainkat” - nyilatkozta la­punknak Boráros József polgár- mester, aki megemlítette, hogy az új lakók egy csoportja finan­szírozta az európai uniós pályá­zat előkészétésével járó költsé­geket. (jéem) Valószínűleg nyolcvan alkalmazottjától kell megválnia a vágsellyei kórháznak Már az akut eseteket sem tudják fogadni GAÄL LÁSZLÓ Vágsellye. Augusztus elsejei hatállyal kb. 80 alkalmazott kapja meg felmondását a vágsellyei kórházban. „Egyelőre tervezett létszámról beszélhetünk, amit, mivel töme­ges elbocsátásról van szó, egy hó­nappal korábban be kellett jelen­tenünk a munkaügyi hivatalban. Ebben a hónapban dől el, hogy pontosan hány embert és kiket kell elbocsátanunk” - nyüatkozta lapunknak Bock Szüvia, a vág­sellyei kórházat működtető For- life NO nonprofit szervezet igaz­gatója. Hogy pontosan hány em­bert bocsátanak el, az attól függ, hogyan sikerül átcsoportosítani azon osztályok alkalmazottait, amelyekre az Általános Egészség- biztosító nem kötött szerződést azokra az osztályokra, amelyek továbbra is működnek. A vág­sellyei kórházban négy fekvőbe­teg osztályt, a szülészet-nógyó- gyászatot, a sebészetet, az inten­zív és a gyermekosztályt kényte­lenek bezárni, mert a biztosító nem kötött szerződést a finanszí­rozásukra. Továbbra is működik a belgyógyászat, ezen belül az in­tenzív belgyógyászati részleg, va­lamint a hosszan tartó ápolásra szorulók osztálya. Kúsek István kórházigazgató két hete még úgy Kúsek István kórházigazgató és Bock Szilvia, a Forlife igazgatója bízik abban, hogy néhány alkalmazottat megmentenek (Szőcs Hajnalka felvétele) tájékoztatott, hogy a megszünte­tésre ítélt osztályokon legalább az akut eseteket ellátják. Azóta ez a helyzet is változott. Most már csak a gyermekosztá­lyon és az intenzív osztályon fo­gadnak akut eseteket, de szülni már nem lehet Vágsellyén. Azokat a betegeket, akiket Vágsellyén nem tudnak ellátni, a galántai, a nyitrai és az érsekújvári kórházba utalják. Bock Szüviától megtud­tuk, a Forlife NO kérte a megyei főorvost, hogy a vágsellyei kórház négy osztályán - szülészet-nő­gyógyászat, gyermek-, sebészet és intenzívosztály - ideiglenesen vonja vissza a működési enge­délyt. Amint ez megtörténik, a vágsellyei kórháznak nem is lesz joga ellátni szülő nőket, a gyere­keket és azokat, akiket az intenzív osztályon kellene kezelni. Az akut eseteket a legközelebbi kórház köteles ellátni. Nem fordulhat elő, hogy a ga­lántai Szent Lukács Kórházban olyan kifogással utasítsanak el egy vágsellyei járásbeli pácienst, hogy már más járásba és más me­gyébe tartozik. „Én is hallottam egy ilyen esetről, de a galántai kórház igazgatója személyesen biztosított afelől, hogy ilyesmi többé nem fordulhat elő” - tájé­koztatott Kúsek István. Bock Szil­via azt is elmondta, azokon a szakterületeken, ahol megszűnik a fekvőbeteg-ellátás, megerősítik a szakrendelői ellátást. „Lesz gyermek-, nőgyógyászati és sebé­szeti szakrendelő, ami eddig nem volt, és ezekbe a rendelőkbe is át­csoportosíthatunk alkalmazotta­kat a megszüntetett osztá­lyokról.” A többi alkalmazottnak a munkatörvénykönyv szerint két hónapos felmondási időt és két­havi végkielégítést ajánlanak fel. De mivel a megszüntetett osztá­lyok szakembereinek nem tudnak munkát kínálni, a működtető fel­ajánlja, hogy megegyezéssel há­romhavi lelépővel bocsátaná el az alkalmazottat. Erről mindenkivel egyénileg egyeztetnek, azért is, mert a felmondási idő alatt a For­life legfeljebb a fizetés 60 százalé­kát tudja adni. A megyei főorvos legfeljebb egy évre függesztheti fel az említett négy osztályra szóló működési engedélyt. A belgyógyászat, a belgyógyászati intenzív részleg és a hosszan tartó ápolásra szorulók osztálya azonban ezután is működik a vágsellyei kórházban. Ez a könyv nem csupán a község története és néprajza, hanem rövid történelmi olvasókönyv is Fóthy Oroszka évszázadairól ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Somoija. Hamarosan megjele­nik magánkiadásban Fóthy János, somoijai közíró, közösségi szerve­ző Oroszka évszázadai című hely- történeti munkája, amely a balas­sagyarmati Jobbágy Károly Alapít­vány 2008. évi pályázatán az első díjatnyerte. Az alapítvány kurátora értékelé­sében kiemelte a könyv összetett­ségét, gazdagságát. „Oroszka tör­ténete megérinti az olvasó lelkét és világossá válnak az ősök cselekede­tei, amelynek lényegét műiden kö­rülmények között a talpon maradás képezte. A Jobbágy Károly Alapít­vány tehát jó ügyet szolgált, amikor a tizenegy beküldött pályázati munka közül ennek a műnek ítélte oda az első helyet” - mondta Szabó Endre. Fóthy János, az oroszkai születésű, Somoiján élő állatorvos, volt parlamenti képviselő és alpol­gármester minden forrást felkuta­tott annak érdekében, hogy a falu története megmaradjon az utókor­nak. A levéltári munka csak egy ré­szét képezte kutatásainak; autenti­kus forrásokból is táplálkozott, be­szélgetett azokkal, akik koruknál fogva a legtöbb eseményre még személyesen vagy családi történe­tek formájában emlékeztek. „Ez a könyv nem csupán Oroszka törté­nete és néprajza, hanem rövid tör­ténelmi olvasókönyv is, hiszen a község évszázadainak históriáját a magyar történelembe ágyazva dol­goztam fel. Bejártam a fél világot, dolgoztam Afrikában, jártam sok Európai országban, de sehol a vüá- gon nem tapasztaltam azt a szívet melengető érzést, amely mindig el­áraszt, ahányszor hazalátogatok Oroszkára” -mondta a szerző. Mayer Judit, a helytörténeti könyv lektora azt írja: „ a szöveg ol­vasmányos, és érdekelni fogja nemcsak a helyi és környékbeli la­kosokat, hanem általában a magyar olvasókatis.” (jm) Díjátadás. Balról Szabó Endre, a kurátor, jobbra a szerző. (Képarchívum) A családi vasárnapjairól híres Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelé­si nyelvű óvodában jut hely még egy csoportnak (Csuport István felvétele) Letette esküjét Dušan Legén, az új képviselő Régi óvodában új osztályok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Többségben lvan­nak a szlovák nagykoalíciós képvi­selők az érsekújvári testületben. A rendkívüli ülésen letette esküjét Dušan Legéň képviselő, aki a váro­si főellenőr posztjára kinevezett Bauer Balázs helyét foglalta el. A testületben eddig egyenlő arány­ban, 11-11 fővel képviseltették magukat a Magyar Koalíció Pártja és a szlovák nagykoalíció (Smer-S DKÚ-HZDS-KDH-SNS-SF) kép­viselői, a 25 tagú testületben há­rom független jelölt is van. Az önkormányzat rendkívüli ülésének résztvevői módosították az idei költségvetést. Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója ezzel kapcsolatban lapunknak elmond­ta, a nemrég elfogadott közokta­tási törvénybe foglaltakra reagál­tak. E szerint az óvodai osztályok létszámát a jelenlegi harmincról húsz-huszonkét főre kell csökken­teni. „Egy új óvoda megnyitása helyett gazdaságosabbnak tartot­tuk, ha a már meglevő három óvodában, a Blaho Pál utcai ma­gyar és szlovák nevelési nyelvűben, valamint a Vágóhíd és Györk utcai szlovák óvodában nyitunk egy-egy osztályt. Az első két óvodában az átalakítási mun­kálatokra 1-1 mülió koronát (33,19 ezer euró) hagytunkjóvá a költségvetésből, a Vágóhíd utcai számára 500 ezer koronát (16,59 ezer euró)” - tájékoztatott Ágh Péter. A Blaho Pál és a Györk utcai óvoda épületében az első emele­ten nyitják meg az új osztályokat, ahol korszerű szociális helyisége­ket kell építeni, és fel kell újítani a vízvezeték- és fűtéshálózatot. A Vágóhíd utcában a tornaterem he­lyén nyitják meg a hiányzó óvodai osztályt, itt ablakcserére lesz szükség. Az önkormányzati képviselők elvetették a második lehetőséget, amely szerint a néhány évvel ez­előtt gyerekhiány miatt bezára­tott Kollár utcai óvodát nyitnák meg újra a mintegy hatvan gyerek számára. Az épület felújítása nem került volna olyan sok pénzbe, mint a három óvoda átalakítása, ám az üzemeltetési költségek jó­val drágábbnak mutatkoztak. A három óvodában szeptembertől decemberig 804 ezer koronát (26,68 euró) tesznek ki az üze­meltetési költségek, a Kollár utcai óvodában 940 ezer koronát (31,20 euró) költenének a bérek­re és a rezsire, (száz) mmMmmrnmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmgmmmmmmmmmimm Július 15-21. (kedd-hétfő) Jászó - „Szülőföldem szép határa” témával kezdődik a Já­szói Nyári Egyetem. Július 15., 16.00 Gyüleke­ző, „honfoglalás”, „térszerző­dés”. 18.00 Megnyitó, fellép a Buzitai Citerazenekar, a cse­répfalusi zeneiskola Daragó Károly vezetésével. 20.00 A sá­rospataki színház fellépése. 21.00 „Oh, én édes hazám...”, közreműködik Kátai Zoltán énekmondó. Július 16., 10.00 Felvidéki irodalmi hagyományok - Po- mogáts Béla irodalomtörténész előadása. 16.00 Mécs László, a szerzetes, plébános és költő - Bartal Károly Tamás jászóvári apát előadása. 21.00 „Irigyelik a cigányok, hogy én Zsigulival járok” - filmvetítés Póttá Gézá­ról. Horváth Gyula hegedű­virtuóz és Ökrös Károly (zon­gora) koncertje. Július 17., 9.00 Gyalogtúra a Szent László forráshoz és nö­vénytemplomhoz. Szent László öröksége - Mihályi Molnár László előadása. 17.00Anépdal és a népmesék megtartó ereje a szülőföldön - Pánczél Anikó előadása. 21.00 Bódva-völgye története és néprajza - Bodnár Mónika előadása. 22.00 Szülő­föld és a csillagok - Zombori Ot­tó csillagász előadása. Július 18., 10.00 Jeles sze­mélyiségek a Bódva-völgyében - Mihályi Molnár László elő­adása. 16.00 Iskola és szülő­föld - Gazda István tudomány­történész előadása. 21.00 Filmvetítés Gál Sándorról. Július 19., 10.00 „Bankcsap­da ésuzsoracivilizáció - Drábik János előadása. 16.00 Koncert az apátság templomában - közreműködnek Pálhegyi Máté fuvolaművész, Polonyi Ágnes hárfaművész. 19.00 Személyes élmények a szovjet megszállás­ról - beszélgetés. 21.00 ZSEB - Örömzene, Zsapka Atilla és Benkó Ákos zenekara. Július 20., „Jászó Napja”. 11.00 Ünnepi szentmise a pre­montrei apátság templomában. 14.00 „Isten hozta” - „piknik” a Nagyforrásnál. Közreműköd­nek: a kassai Csermely-kórus, Daragó Károly - ének, a Péderi Vegyeskórus, a ZSEB együttes, Horňák Marek és Zsuzsa Zene­kara, M. Molnár László költő, versmondó, Motyka Ildikó me­semondó, Demko András versmondó, a makranci Fekete Rózsa együttes. 20.00 Tarka- Barka II., a ZSEB együttes kon­certje és más meglepetések. „Tábortűznézési látomások” - műsor a tábor vendégei és a tá­borlakók előadásában. Naponta 14 órától „Sziesz­ta” - lelki önismereti tréning Hadas Katalin pszichológussal, 19.45-től Meseház gyerekek­nek - vezeti Boda Ferencné óvónő és Motyka Ildikó mese­mondó. Kézműves programok Dienes Mária és Baumgartner Zsolt vezetésével, Bán­horvátiból. Július 21. táborbontás, (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents