Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-14 / 162. szám, hétfő

Komuter is okozhat testi-lelki bajokat VI. oldal egészségünkre Anyatej — mindenekfelett Vili. oldal 2008. július 14., hétfő 6. évfolyam 26. szám Évente egymillióan halnak bele A műtéti szövődmények fele odafigyeléssel megelőzhető lenne II. oldal Ételkombináció: egészséges vagy ártalmas? A húsokat alacsony hőfokon készítsük el, az elszenesedett részeket érdemes eltávolítani IV. oldal VII. oldal Nem kor kérdése a feledékenység ...öt-tíz perc elég a napi agytréninghez Az első tüneteket követő három órán belül kerüljön orvoshoz az, akinél agyi érkatasztrófa gyanúja merül fel A további életminőség függ tőle (Képek: sxc.hu) Ha a beteg az agyi érka­tasztrófa (agyvérzés vagy agyinfarktus) után három óránál később kerül orvos­hoz, nagy a valószínűsége annak, hogy tartós károso­dással lesz kénytelen to­vább élni az életét. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A végtagbénulás, a mozgáskép­telenség, a beszéd- és látászavar a legsúlyosabb károsodások közé tartozik, hiszen nem tudja magát teljesen ellátni, mások segítségére szorul. A páciens ugyan túléli a be­tegséget, de életminősége lényege­sen megromlik, s a környezetét is nagymértékben terheli. Mindenki­nek szem előtt kell tartani, hogy ha betegségre utaló jeleket tapasztal, három órán belül orvoshoz kell vinni a beteget. Az agyi érkatasztrófa - a dagana­tos betegségek és a szívinfarktus után - a harmadik leggyakoribb halálok Szlovákiában: évente 12 ezer embert sújt. Egyharmada azonnal meghal, egyharmada tar­tósan rokkanttá válik, egyharmada pedig viszonylag enyhe következ­ményekkel kilábal belőle, ám nagy a veszélye annak, hogy a betegség újra jelentkezik. A további élet szempontjából kulcsfontosságú az idő, amely alatt a beteg orvoshoz kerül. Az utóbbi időben nálunk is alkalmazott új kezelési módoknak, a szakmai felügyeletnek és az in­tenzív neurológiai osztály fejleszté­sének köszönhetően lényegesen ja­vulhatnának a betegek kilátásai. Nagyon fontos a tünetek mielőbbi felismerése és a beteg azonnali or­voshoz szállítása, ha van rá lehető­ség, akkor specializált munkahely­re. Sajnos, nálunk az emberek ezt még nem tudatosítják eléggé. A hozzátartozók gyors reakciója kulcsfontosságú, s az élet meg­mentése valóban percek kérdése. A beteget a lehető leggyorsabban TESZT Mit kell tenni? Arc: kérje meg a beteget, hogy nevessen, fütyüljön és mutas­sa meg a fogát. Az agyi infark­tusban szenvedő ember szája lefelé mutat. Az erőtlen kéz rendszerint gyorsan leesik. Kéz: kéije meg a beteget, emelje fel a kezét, és tartsa te­nyérrel lefelé. A béna kéz gyorsan leesik. Beszéd: kérje meg a beteget, hogy mondjon egyszerű mon­datot. Ha összekeveri a szava­kat, baj van. Ezek a tünetek rövid ideig tarthatnak és gyorsan elmúl­hatnak. Ebben az esetben is szükséges a kivizsgálás, mert igen magas egy újabb agyi ér­katasztrófa kockázata. Ha ilyen tüneteket észlel, azon­nal hívja a 155-ös számot. Tünetek ♦ hirtelen gyengeség, érzé­ketlenség, ♦ az arc mozgászavara, ♦ az alsó és felső végtagok mozgászavara az test egyik felén ♦ az arc merevsége ♦ a végtagok nem engedel­meskednek ♦ beszédzavar, hirtelen hatá­rozatlanság ♦ nehezen ír és olvas a beteg ♦ látásromlás ♦ homályos látás, látásvesztés ♦ kettős látás ♦ rosszullét ♦ egyensúlyvesztés ♦ hirtelen erős fejfájás orvoshoz kell szállítani, legjobb, ha egyenesen a neurológiai osz­tályra, ahol a szükséges keze­lésben részesül. Míg a fejlett országokban az el­múlt két évtizedben 40 százalék­kal sikerül az agyi érkatasztrófa okozta halálozást csökkenteni, Szlovákiában a helyzet változat­lan, pedig több lépés is történt eb­ben a vonatkozásban. Mindenkép­pen meg meg kell említeni az agyi érkatasztrófák nemzeti regiszteré­nek létrehozását és a betegek jobb tájékoztatása terén tett lépéseket. Céljuk az, hogy mindenki tudato­sítsa: az első tünetek jelentkezése után a beteg minél előbb kerüljön orvoshoz, és kapja meg a szüksé­ges ellátást. Hogy ez megvalósít­ható legyen, pontosan ismerni kell a betegség tüneteit, tudni kell, ho­va kell a beteget szállítani, ahol elvégzik a diagnosztikai eljárá­sokat, és végrehajtják a szükséges gyógymódokat. Dr. Karol Kálig, az egészségügyi minisztérium sürgősségi gyógyá­szati szakértője szerint Szlovákiá­ban egyrészt nem tudják felismer­ni, másrészt pedig lebecsülik az agyi érkatasztrófa tüneteit. Rend­kívül fontos lenne, hogy a laikus közvélemény ismerje a betegség tüneteit, s minél előbb hívja a 155-ös vagy a 112-es számot, sőt tudjon elsősegélyt nyújtani. A be­teget biztonságosan a megfelelő intézménybe kell szállítani, ahol több szakemberből álló csapat azonnal megkezdi a kezelést. A leírtakból világos, hogy a páciens az első jelek felismerésétől a konkrét kezelésig mind szakmai­lag, mind technikailag jól kiépí­tett rendszert igényel. Nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék a betegséget. A mentőszolgálat tapasztalatai szerint nagy tartalé­kok vannak az idejében történő hívás tekintetében. Az agyi érkatasztrófa súlyos és nagyon elterjedt betegség, amely két formában fordul elő. Az esetek 80 százalékában agyi infarktusról van szó, 20 százalékban pedig agyvérzésről. Az előbbi úgy jön létre, mint a szívinfarktus: érelzá­ródással. Következtében az agy­szövet nem kap vért, és gyorsan el­hal. Minden percben 2 millió agy­sejt pusztul el. A károsodás rend­szerint súlyos és tartós. Az agyi érkatasztrófa leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Ez pedig a magas vérnyomás, a cukorbaj és a magas koleszterinszint, a nem megfelelő életmód - dohányzás, túlsúly, túlzott alkoholfogyasz­tás, stb. - következménye. Az agyi erekben az érelmeszesedés következtében vérrög keletkezik, az érfal meggyengül, s az ér könnyen elpattan, (ki) EGESZSEGMONDATOK \é ♦ Egy izraeli kutatás szerint a borban lévő hatóanyagok segíthetnek semlegesíteni a húsokban található káros anyagokat. ♦ Azoknak az embereknek, akik 40 órát vagy kevesebbet dolgoznak egy hét alatt, 9 százalék alatt volt a depresszió pontszámúk egy általános szűrő kérdőíven, míg azok között, akik túlóráznak, 12,5 százalék volt a depresszió és szorongás aránya. GYÓGYTURMIX A skizofrénia tüneteinek jelzése A skizofrénia tünetei sokfélék és egyénenként nagyon változatosak lehetnek. Ha lehetséges volna előre megjósolni a tünetek jellegét a skizofrén betegeknél, könnyebb volna személyre szabott és hatéko­nyabb kezelést nyújtani számukra. Az agytevékenység mintáinak elemzése segíthet előre megjósolni, milyen típusú skizofrén tünete­ket élnek majd meg a betegek az elmebetegség kitörésekor, jelentet­ték be brit kutatók. Egészséges önkéntes betegnek skizofréniaszerű tüneteket okozó ketamint vagy placebót adtak, majd változatos fel­adatok végrehajtására kérték őket. Egy hónap múlva megismételték a kísérletet, de ezúttal azoknak a betegeknek, akik előzőleg ketamint adtak, ezúttal placebo jutott, és fordítva. A feladatok végrehajtása közben MR-vizsgálattü figyelték az önkéntesek agyi aktivitását. Arra az érdekes felismerésre jutottak, hogy a place­bo hatás alatt regiszt­rált agyi aktivitás előre jelezte, hogyan visel­kedtek a későbbiekben a betegek, immáron a ketamin hatása alatt. Más résztvevők, akik­nél egyszerű mondatok befejezésének megkí­sérlése közben észleltek nagyobb aktivitást eze­ken a területeken, a többiekhez képest többen tapasztaltak megzavart gondolatokat a ketamin hatása alatt. A felfedezés egyrészt segíthet a betegek egyén­re szabott kezelésének beállításában, másrészt megmutatja, mi áll a skizofrén betegek által produkált ijesztő és gyakran misztifikált tüne­teinek hátterében. Fontos az otthoni vérnyomásmérés Amerikai szakemberek azt javasolják, hogy a magas vérnyomásos betegek rutinszerűen méljék otthon a vérnyomásukat. Kardiológiai szakembereket tömörítő három neves szervezet egy közösen szer­kesztett ajánlásban foglalt állást az otthoni vérnyomás-monitorozás mellett. A vérnyomás otthoni mérése segítség lehet a gondozói tevé­kenység során, hasonlóan ahhoz, mint amikor a cukorbetegek mérik otthon vércukorszintjüket. A legjobban egy mellkasra csatolható re­gisztráló egységgel ellátott vérnyomásmérő segítségével, 24 órán ke­resztül, ambulanter végzett vérnyomás-monitorozással határozható meg az a vérnyomásérték, mely megszabja a beteg szív- és érrendsze­ri állapotát, kockázatát. A bete­gek által otthon végzett vér- nyomásmérések inkább meg­közelítik ezt a vérnyomás-mo­nitorozást, mint a rendelőben végzett mérések. Ennek oka egyrészt, hogy az otthoni mé­réssel kiküszöbölhető a „fehér­köpeny effektus”, ami miatt, a stresszreakció hatására a ren­delőben szokatlanul magas ér­tékek születhetnek. Másrészt, az otthoni mérések során megmutatkozhatnak azok a vérnyomáski­ugrások, melyek a rendelőn kívüli élethelyzetekben alakulnak ki. Az otthoni vérnyomásmérés, túl azon, hogy segítségével megítélhető a kezelésre adott válasz, motiválhatja a beteget a rendszeres gyógy­szerszedésre. Az otthoni vérnyomásmérés megadja a beteg számára szükséges visszajelzést. Az évente három-négy alkalommal, a rende­lőben kivitelezett méréssel szemben, a rendszeres orvosi konzultáci­ók mellett végzett otthoni vérnyomásméréssel a betegek gyorsabban érik el a kitűzött vérnyomás célértékeket, és inkább megbizonyosod­hatnak arról, hogy a gyógyszerek segítenek nekik, (m-ss)

Next

/
Thumbnails
Contents