Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-08 / 157. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 8. www.ujszo.com A legnagyobb csapadékhiányra júliusban és augusztusban lehet számítani - ugyanakkor a termesztett növények vízigénye is ebben az időszakban a legmagasabb Növekvő vízigény(ek) (Illusztrációs felvétel) A piacgazdasági feltételek között a mezőgazdasági vállalkozások számára a hatékonyság és a termelékenység folyamatos növelése a siker alapvető követelménye. A sikeres mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen feltétele a tudományos és műszaki fejlődés vívmányainak naprakész gyakorlati alkalmazása. MICHAL ŠANTA A termőtalajon való gazdálkodás keretében a mezőgazdasági termelés számára a talaj vízzel való ellátottsága létfontosságú. A talaj vízháztartása és az ökoszisztéma energiaháztartása között szoros összefüggés van, ami befolyásolja a biomassza képződését, valamint annak minőségét is. A mi légköri feltételeink között az egész vegetációs időszak alatt rövidebb vagy hosszabb ideig érzékelhető a csapadékhiány. Jelenleg az időjárás alakulása a növények szempontjából kedvezőnek mondható. A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek által alkalmazott retrospektív módszer szerint azonban a mi feltételeink között a legnagyobb mértékű és leghosszabban tartó csapadékhiányra júliusban és augusztusban lehet számítani. Ugyanakkor a szántóföldi vetésforgóban termesztett növények vízigénye is ebben az időszakban a legmagasabb. Júliusban és augusztusban a kukorica, a cukorrépa, a lucerna, a szója és a napraforgó igényli a legtöbb viiét. Ezeket 2 IP.?.™? terméspotenciállal rendelkező növényeket leginkább az öntözhető területeken termesztik, lévén, hogy az esetleges csapadék- hiány rendkívül magas termés- csökkenést, minőségromlást eredményezhet, ami a termesztésük gazdaságosságát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Nyilvánvaló tehát, hogy a csapadékhiány okozta károk ellensúlyozására minden lehetőséget ki kell használniuk a termelőknek. Ezért júliusban és augusztusban oda kell figyelni az említett növények megfelelő csapadékellátására is. Ezt szakavatott öntözési rendszer keretében a talaj víztartalma és a növények vízigényének ismeretében úgy kell megoldani, hogy maximális hatást biztosítson a növény terméspotenciáljának kihasználásában. Az öntözés hatékonyságát az öntözési adagok kijuttatásának időpontján és nagyságán kívül egyéb feltételek is befolyásolják. Elsősorban függ a növényállomány kondíciójától, annak tápanyag-ellátottságától és egészségi állapotától, valamint a talaj vízgazdálkodási képességeitől is. Mindezek figyelembe vételével pontosítható az öntözési harmonogram, amelynek fő célja, hogy a növényzet száraz időben se ne szenvedjen a vízhiánytól, és az öntözőállomások és öntözőberendezések kihasználtsága is megfelelő legyen. Az egyes növények vízigényét illetően a cukorrépa vízellátásában az intenzív növekedés időszaka, vagyis a június közepétől augusztus második dekádjáig tartó időszak a legkritikusabb. Ebben az időszakban az öntözés termésfokozó és gazdasági hatása a legnagyobb. A cukorrépa érzékenyen reagál az öntözővíz mennyiségére, ezért a mesterséges csapadékpótlással nem bonthatjuk meg a talaj vízháztartása és levegőzött- sége közötti egyensúlyt, ezáltal nem korlátozhatjuk a talaj biológiai aktivitását. Az öntözés intenzitását hozzá kell igazítani a talaj nedvszívó képességéhez, az öntözési adagnak egyenletesnek kell lennie, hogy ne alakuljanak ki pangó, vizenyős területek. Az öntözési adag nem az egész parcellára vonatkozó mennyiséget jelöli, hanem az 1 m2-re kijuttatandó mennyiségeket. Júliusban eš augusztusban az egyes dekádokban a cukorrépa következő vízigényével kell számolni. A cukorrépa vízigénye Július 1 -10. 40-45 mm Július 11 - 20. 45-50 mm Július 21-31. 50-55 mm Augusztus 1 -10. 50-55 mm Augusztus 11-20. 45-50 mm Augusztus 21 - 30. 35-40 mm A cukorrépa termesztésének gazdaságosságában a terméshozamok mellett a minőség, vagyis az elért cukorhozam is meghatározó. Kutatások eredményei igazolják, hogy megfelelő öntözéssel a cukorrépában 70 t/ha fölötti hektárhozamok is elérhetők, ugyanakkor a cukortartalom is meghaladja a 17 százalékot, a kivonható cukormennyiség pedig a 13 t/ha értéket. Mindezt a megfelelő nitrogénadagolás és az elegendő talajnedvesség biztosítja. A cukorrépa intenzív növekedése után augusztus második felében csökken a növény nitrogén- és vízigénye, ebben az időszakban indul a répafejek cukortartalmának kialakulása. Éppen ezért ilyenkor már nem ajánlott az öntözés, mivel a mesterséges csapadék növeli a nitrogénfelvétel lehetőségét, aminek következtében viszont a cukortartalom 1-2 százalékkal csökken. Az elveket azonban nemcsak ismerni, hanem alkalmazni is kell, hogy ezek a cukorrépa termesztésének minőségében és gazdaságosságában is megmutatkozzanak. A kukorica termesztési potenciálja jelenleg már a 12-14 t/ha magmennyiséget is eléri. Ezt a magas potenciált a mi feltételeink között csak megfelelő csapadékellátással lehet teljes mértékben kihasználni. Júliusban és augusztusban a kukoricának magas az igénye a megfelelő csapadékellátással, a hőmérséklettel és a napsugárzással szemben. A nedves meleg, magas páratartalmú időjárás megfelelő napfény-intenzitással együtt kedvező feltételeket teremtenek a kukorica Iľi£2pCľZ2?2Í19ľ- a tehes magképzéshez és a magok megfelelő tömegének kialakulásához. A kukorica átlagos csapadékigénye 480-540 mm. A legtöbb vizet a növény a reproduktív szervek képzésének időszakában júliusban és augusztusban igényli. Ilyenkor a csapadék-szükséglet meghaladja a 200 mm-t, ami az összes csapadékszükségletnek a 45 százalékát teszi ki. A megpor- zástól a tejesérés időszakáig a talaj nedvességtartalmát a kihasználható vízkapacitás 60-70 százalékán tartjuk. A tejeséréstől a viaszos érésig elegendő a kihasználható vízkapacitás értékét az 50 százalékon tartani. Az öntözővíz mennyisége a talajvíztől is függ: könnyű talajokon ne haladja meg a 30 mm-t a közepesen kötött és nehéz talajokon a 40 mm-t. Külön jelentősége van a vetőmagkukorica öntözésének, ahol kifejezetten segít a megpor- zásban, ami a terméshozam 30-35 százalékos növekedésében is megmutatkozik. A szója szintén igényes a talaj víztartalmával szemben, magas transzpirációs értékkel rendelkezik, ami 1 kg szárazanyagra átszámítva eléri a 600 liter vizet. Ä szója terméshozamának alakulásában döntő jelentőségű a folyamatos vízfelvétel lehetőségének biztosítása főleg a virágzás, a kalászképződés és a magnövekedés időszakában. A virágzástól a kalászképzés időszakáig a talaj 30-40 cm mélységéig biztosítsuk a kihasználható vízkapacitás 70 százalékos szintjét. A kalászképződéstől a magnövekedésig a talaj 30-40 cm-es mélységéig 50-60 százalékos szinten biztosítjuk a talaj kihasználható vízkapacitását. Az említett értékeket 30-40 mm-es öntözési adagokkal érhetjük el. Az öntözésnek fontos szerepe van a takarmánynövények termesztésében is, ami egyúttal az állatállomány, a tej- és a hústermelés gazdaságossági kérdéseit is meghatározza. A tej- és hústermelés gazdaságosságnak és intenzitásának fokozása elegendő mennyiségű és minőségű takarmányt kíván. A lucerna öntözése ebben az időszakban például jelentősen növelheti a takarmánytermesztés és egyúttal az állattenyésztés jövedelT T--,T-----1-1----ruiciuacgci iá. ugyailílKKOr IlgyG- lembe kell venni, hogy a lucerna az öntözésre a növényállomány érettségétől, korától függően reagál. Öntözéssel a legjobb hatást a fiatal egyéves állományban érhetjük el, amikor a növénynek még kisebb a gyökérzete és biológiailag is aktívabb. Ennek következtében az öntözés hatása 10-15 százalékkal magasabb, mint a másodéves, illetve 20-30 százalékkal a harmadéves állományokban. Az utóbbi években nálunk is növekszik a napraforgó termőterülete, ugyanakkor az eddigi eredmények még sok hiányosságot mutatnak a növény termesztési potenciáljának kihasználásában. Egyik fontos tényező ezen a téren a napraforgó megfelelő vízellátásának biztosítása, az esetleges csapadék- hiány kialakulásának megelőzése. Vízellátás szempontjából a napraforgó második vegetációs ciklusa, vagyis a fejek kialakulásától a virágzáson át a szemek feltöltődésé- sig tartó időszak a kritikus. Ekkor a legnagyobb a növény vízszükséglete. Ha a napraforgó ebben az időszakban nem kap elegendő vizet, gyengül a szára, hervadnak a levelei, csökken a tejek hozama és a magok olajtartalma is. Ennek elkerülése érdekében a napraforgó alatt a talaj nedvességtartalmát 50 cm mélységig a kihasználható vízkapacitás 60 százalékos szintje felett kell tartam. A mi környezeti feltételeink között ez júliusban és augusztusban 2-4 öntözőadag kijuttatását jelenti, amellyel a terméshozamok 20-30 százalékkal növelhetők. A szerző nyugalmazott öntözőgazdálkodási szakember Jóval egyszerűsödik az agrártermékek behozatala és kivitele Csökkent az engedélyköteles mezőgazdasági termékek száma EU-1NFORMÁC1Ó Az Európai Bizottság június elején újabb egyszerűsítéseket vezetett be a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemben. Egyrészt jelentősen csökkentette az export-import engedélyre kötelezett mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek körét, egyúttal ésszerűsítette az engedélyezés szabályait is. A döntés értelmében már idén július elsejétől az eddig exportvagy importengedélyhez kötött mezőgazdasági termék száma radikálisan ötszázról hatvanra csökkent. Ennek keretében például radikálisan lecsökkent a gabonafélékre vonatkozó kiviteli-behozatali engedélyek száma, mégpedig az eddigi 133 termék helyett ezután már csak 21 ilyen termék külföldi kereskedelméhez kell kötelezően engedélyt kérni. A borászati termékek esetében, ahol az új szabályozás augusztus 1-től lép érvénybe, gyakorlatilag teljesen megszűnik majd a kiviteli-behozatali engedélyre kötelezett termékek jegyzéke. A rendelkezés értelmében felszabadítják az uniós országokba irányuló marha- és borjúhús behozatalának engedélyeztetését is. (eu-info) (Illusztrációs felvétel) Jövőre várhatóan áttérnek az egységes gazdaságtámogatási rendszerre Az SPS bevezetését tervezik ISMERTETŐ A magyarországi agrártárca elképzelései szerint az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerről jövőre várhatóan áttérnek az egységes gazdaságtámogatási rendszerre, az ún. SPS-re - jelentette be Gőgös Zoltán, a magyar szaktárca államtitkára. Az áttérésre azért van szükség, hogy a magyar agrárgazdálkodók közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek már a közeljövőben, mint a régi tagállamokban gazdálkodók. „Ha nem vezetjük be, a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrártámogatásának csupán 60-65 százalékához juthatnak hozzá. Az SPS rendszerre való áttérés ezt az arányt 80 százalék fölé emeli már a bevezetést követően” - érvelt az államtitkár. A Magyarországon jelenleg regisztrált mintegy 200 ezer mezőgazdasági termelő kétféle módon jut majd támogatáshoz az SPS rendszerben. Az egyik támogatási forma az úgynevezett regionális komponens lesz, amely a támogatás nagyobbik hányadát, mintegy 70 százalékát teszi majd ki. Emellett alkalmazni fognak egy történelmi alapon kiszámított pénzügyi támogatási formát is. Ez a jelenleg alkalmazott úgynevezett Top-Up jogosultságot nevesíti, de megtartja az állattartás segítését is. Az SPS-re való átállás nélkül az állattartók több milliárdot veszítenének évente - mondta Gőgös Zoltán. Az SPS rendszer lényege, hogy alkalmazásával a termelés és a támogatás különválik egymástól, az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá válik, és forgalomképes lesz. Azzal, hogy a támogatást vagyonijogként lehet adni-venni, az a mezőgazdasági termelőket a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd. Az államtitkár szerint a fogyasztók érdeke is, hogy a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok, akik a jelenlegi rendszerben mintegy 80 milliárd forint adómentes jövedelemhez jutnak évente. Ez körülbelül annyi, mint a mezőgazdasági termelők éves jövedelme. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az úgynevezett kölcsönös megfelelés kritériumainak, amelyeket az Európai Unió előír. Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, úgy az egyes gazdaságokra „testre szabott“ támogatások mértékét csökkenteni kell. A támogatás a jövőben is csak megfelelő földterület esetén hívható le, ha az csökken, a támogatás is arányosan mérséklődik, (fvm, mti) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
