Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-30 / 151. szám, hétfő

8 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 30. www.ujszo.com A de facto független, de nemzetközileg elszigetelt kis örmény államalakulat - Hegyi Karabah - immár másfél évtizede önálló állami életet él 20 éve történt: A karabahi válság Húsz éve, 1988. július 12-én a karabahi Néptanács úgy dön­tött, hogy Hegyi Karabah el­szakad Azerbajdzsántól, csatlakozik Örményország­hoz, s új neve Arcah Örmény Autonóm Terület lesz. A ha­tározat újabb gyúanyag volt abban a konfliktusban, amely 1988 elején robbant ki az Azerbajdzsánba ékelt ör­mény enklávé hovatartozása körül, s amely a mai napig nem jutott nyugvópontra. MTl-HÁTTÉR A Kis-Kaukázus északkeleti lej­tőin, Azerbajdzsán délnyugati ré­szén elterülő, 4400 négyzetkilo­méternyi Karabah Örményország­gal közvetlenül nem határos, attól egy keskeny földsáv választja el. A hegyvidék keleti lankáin élők állat­tartásból és növénytermesztésből tartják fenn magukat, jelentős a kézműipar és számos gyógyforrás is található itt. 140 ezres lakossága csaknem tisztán örmény nemzetiségű (az 1988-as konflik­tust megelőzően még 20 százalé­kot meghaladta az itt élő azerik aránya), fővárosa Sztyepanakert. Karabah az 1813-as orosz-per­zsa béke nyomán lett a cári biroda­lom része. Amikor a Kaukázusban is létrejött a bolsevik hatalom, a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája Hegyi Karabah és az Ör­mény Szovjetköztársaság egyesí­tését javasolta. Sztálin nemzetisé­gi népbiztos nyomására azonban a terület 1921. július 5-én Azerbaj­dzsán fennhatósága alá került, s 1923-ban autonóm területi státust kapott. A szovjet vezető szervek a későbbiek során elutasítottak minden olyan folyamodványt, amely az anyaországgal történő egyesülésre irányult. A hét évtizeden keresztül mes­terségesen elfojtott nemzeti indu­lat - amely bőségesen merített a sok évszázados örmény-azeri el­lenségeskedésből - elemi erővel tört fel 1988 elején. Február köze­pén az itteni örmények sorozatos megmozdulásokon kezdték köve­telni az Örményországhoz való csatlakozást, majd február 20-án Karabah területi tanácsa ezt hiva­talos formában is továbbította a je­reváni és a bakui törvényhozás­nak. Ezt követően elszabadult a pokol: február 28-án Szumgajt- ban, a Bakuhoz közeli iparváros­ban örmények tucatjait gyilkolták le. Véres utcai tüntetések színhe­lye lett Baku, Kirovabád, Saumján és több más azerbajdzsáni város, a tüntetések átterjedtek az örmény fővárosra, Jerevánra is. Örmények és azeriek tízezrei menekültek el lakóhelyükről biztonságosabb vi­dékekre. A szovjet legfelső vezetés nyuga­lomra intett, de a határok megvál­toztatásához nem adta hozzájáru­lását. Az indulatok tovább forrtak, 1988 szeptemberében rendkívüli állapotot kellett kihirdetni Kara- bahban. 1989. január 12-énaszov- jet kormány a helyi szervek működését felfüggesztve különbi­zottságot állított fel, közvetlen irányítása alá vonva a területet. A központi igazgatást 1989. novem­ber végén megszüntették, de az azeri fennhatóság visszaállításával egy időben kiújultak a tömeg­Egy idős asszony a több tízezres jereváni megemlékezésen, ahol az 1988-as szumgajti vérengzés áldozatai emlékének tisztelegtek. Hegyi Karabah státusza azóta sem rendeződött. (SITA/AP-felvétel) megmozdulások, majd december 1-jén az örmény parlament Kara­bah Örményországhoz csatolása mellett szállt síkra. 1990 januárjá­tól mindennapossá váltak a fegy­veres összetűzések, az addig is vé­res konfliktus nyílt polgárháború­vá, Jereván nem is titkolható köz­vetlen részvétele miatt Örményor­szág és Azerbajdzsán közti, had­üzenet nélküli háborúvá fajult. Az események a Szovjetunió végnapjaiban, az 1991. augusztusi moszkvai puccsot követően gyor­sultak fel. 1991. szeptember 2-án Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi Karabah Köztársaságot, amit 1991. december 10-én nép­szavazás erősített meg. A decem­ber 28-án megválasztott új parla­ment 1992. január 6-án formálisan is proklamálta a függetlenséget, amelyet azonban Örményország kivételével mindmáig egyetlen más állam sem ismert el. A fegyverek vették át a szót: évekig tartó háborúskodás követ­kezett váltakozó hadiszerencsé­vel, megbékélésre ösztönző nem­zetközi közvetítéssel, amiben közreműködött számos ország és nemzetközi szervezet (Független Államok Közössége, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ENSZ). 1993 őszére a karabahi csapatok döntő katonai győzelmet arattak, felszabadítva Karabahot, mintegy 2600 négy­zetkilométernyi területet elfoglal­va Azerbajdzsán délnyugati ré­szén, s az ún. lacsini folyosó révén közvetlen összeköttetést teremtve Örményországgal. 1994. május 16-án a felek tűzszünetet kötöttek, de addigra a konfliktusnak mint­egy 20 ezer (egyes források szerint 30-35 ezer) halottja volt, s a hábo­rús cselekmények miatt mind Ör­ményországból, mind Azerbaj­dzsánból több százezren kénysze­rültek elmenekülni lakhelyükről. Azerbajdzsán mindmáig nem tud belenyugodni a katonai vere­ségbe, területei elvesztésébe, Ka­rabah elszakadásába. A békeszer­ződést, a politikai rendezést szol­gáló megállapodást a nemzetközi közvetítéseket koordináló ún. Minszki Csoport minden erőfeszí­tése ellenére sem sikerült tető alá hozni. A karabahi örmények nem hajlandók visszaadni az Azerbaj­dzsántól elhódított területeket, ezt csak akkor tennék, ha Baku garan­tálja számukra a teljes szuvereni­tást. Azerbajdzsán viszont nem hajlandó egyszerű autonómiánál többet adni Karabahnak, s máig nem tett le a terület katonai úton való visszaszerzéséről. A de facto független, de nem­zetközileg elszigetelt kis örmény államalakulat immár másfél évti­zede önálló állami életet él, Jere­vánnal a háttérben (az anyaország biztosítja pl. a karabahi költségve­tés mintegy felét kölcsön formájá­ban) . Népszavazáson megerősített saját alkotmánnyal, választott ál­lamfővel és egykamarás parla­menttel rendelkezik. Az Örmény- országhoz fűződő szoros köteléket jelzi, hogy nem egy ízben karabahi politikus lett az anyaország vezető embere, mint például Robert Ko- csarján, aki Karabah első számú vezetőjéből lett jereváni kormány­fő, majd elnök, de említhetnénk Kocsarján utódát az államfői tiszt­ségben, Szerzs Szargszjánt, aki ugyancsak karabahi gyökerekkel rendelkezik. < rísz hiti/críii yctfMbbh-. ideragaszd. A FÉNYKÉPEDÉ}! HUyUfihiv {.n+tywA i*V AZ ÚJ SZÓ ISMÉT MEGAJÁNDÉKOZ TITEKET! Szerepelj te is az Új Szóban! Töltsd ki a szelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el), ragaszd rá az arcképedet és kitűnő bizonyítványod fénymásolatával együtt küldd el szerkesztőségünk címére: Petit Press, a. s., Lazaretská 12,818 08 Bratislava 16 Beküldési határidő: július 18. A borítékra írd rá „Tiszta egyes". A főnyeremény egy szuper bringa és 1000 korona értékű ajándékutalvány a család minden tagjának. A nyertesek között 200 darab 1000 korona értékű ajándékutalványt sorsolunk ki, melyek a Domica Resort háromcsillagos szállodájában érvényesek. További nyeremények: játékok, könyvek és Új Szó ajándékcsomagok. Várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! ——>—--------------—*— “ A játékba azok az általános iskolás tanulóit vehetnek részt, akik a 2007- 2008-as tanévet kitűnő bizonyítvánnyal zárták. Kérjük, az első osztályosok ne jelentkezzenek, mM ók még nem kapnak érdemjegyet. m m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents