Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-28 / 150. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEK Lerombolták a hűtőtornyot Szöul/Kiotó. Észak-Korea, ígéretének megfelelően, lerombolta tegnap jongbjoni atomlétesítményének hűtőtornyát - jelentette a dél-koreai televízió. A torony felrobbantását a tervek szerint élőben közvetítették volna a nemzetközi médiumok, de műszaki okok miatt ez nem volt lehetséges. Phenjan csütörtökön átadta Kínának a nukleáris tevékenységét tartalmazó részletes leírást. AG8 külügyminiszterei tegnap felszólították Észak-Koreát, mondjon le minden atomfegyverről, és tisztázza az általa korábban elrabolt japán állampolgárok sorsát is. Phenjan tegnap hivatalosan is üdvözölte azt az amerikai bejelentést, hogy Washington törölni fogj a az országot a terrorizmust támogató államok listájáról. A külügyi közlemény egyúttal felszólította az USA- t, hogy hagyjon fel az Észak- Koreával szembeni ellenséges politikával. (MTI) Spanyol-baszk feszültség Vitoria. A baszk parlament tegnap elfogadta az autonóm kormány elnökének javaslatát, hogy íijanak ki népszavazást a Baszkföld és Spanyolország többi része közötti kapcsolatok jövőjéről. A népszavazás kiírását a madridi központi kormány előre alkotmányellenesnek ítélte, már amikor a javaslat felmerült. Az októberre tervezett népszavazás lényegében a Baszkföld önrendelkezéséről szólna egy többlépcsős folyamat végeredményeként. (MTI) Felosztanák Abháziét Moszkva. Grúzia gyakorlatilag Abházia befolyási övezetekre osztását javasolja Moszkvának azzal, hogy az orosz befolyási övezet nagy, a grúz lényegesen kisebb legyen, de formálisan állítsák helyre Grúzia szuverenitását Abházia felett. Az orosz kül- ügy megerősítette a grúz javaslatcsomag tényét, de a média által közölt részletekről nem nyilatkozott. A csomagban a Kommerszant értesülése szerint egyebek között szerepel grúz menekültek bizonyos térségekbe való tömeges visszatelepítése, de Grúzia eltekintene ettől azokban a körzetekben, ahol ezt Abházia kategorikusan ellenzi. (MTI) Együtt kampányolnak Washington. Barack Obama, az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje segítséget nyújt egykori riválisának, Hillary Clintonnak abban, hogy törlesszék ez utóbbinak az elóválasztási kampány során felgyülemlett több mint 20 millió dolláros adósságát. Ók ketten most már a párton belüli egységet szeretnék hangsúlyozni. Ennek jegyében tegnap a New Hampshire állambeli Unity- ben az előválasztások óta először együtt léptek a nyüvános- ságelé. (MTI) Az unió szerint olcsó színjáték és törvénytelen volt a tegnapi szavazás; Brüsszel az eredményt nem tekinti legitimnek Mugabe a világ szemében nem lehet győztes Mugabe az elsők között voksolt - saját magára. A „választási sátrak" előtt nem tolongtak az emberek. (Reuters-felvételek) Harare/Brüsszel/Kiotó. Megtartották tegnap a zimbabwei elnökválasztás második fordulóját, egyetlen jelölttel, az eddigi diktátor-elnök Robert Mugabéval. Az Európai Unió színjátéknak tekinti a tegnapi fordulót, annak eredménye semmilyen jelentőséggel nem bír. ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzék vezetője, Morgan Tsvangirai visszalépése után csak az eddigi államfőre, Robert Mugabém voksolhat az afrikai ország mintegy 5,9 millió polgára. Tsvangirai, aki az első fordulóban megelőzte Mugabét, de a kormány ellenőrzése alatt álló választási bizottság szerint szavazatainak száma nem volt elegendő a második forduló elkerülésére, vasárnap jelentette be, hogy visszalép a hívei elleni erőszak miatt, amelyben 86-an vesztették életüket és több mint tízezren megsebesültek. A ha- rarei rezsim ugyanakkor, hogy a szavazást megtarthassák, semmisnek tekintette a Mozgalom a Demokratikus Változásokért (MDC) vezetőjének kiszállását az elnökségért folyó harcból. Tsvangirai egy johannesburgi lapnak küldött elektronikus levelében a szavazást „Zimbabwe megalázása és szégyene napjának, a zimbabwei nemzet újabb tragikus napjának” nevezte. Márciusban az MDC vezette ellenzék a parlamenti választásokat is megnyerte, évtizedek óta először kapott ki a Mugabe elnököt támogató ZANU-PF. Helyszíni tudósítások arról számoltak be, hogy a főváros, Harare, legnagyobb szavazóhelyisége előtt a nyitáskor mindössze tízen várakoztak. Ugyanitt a március 29-i első forduló idején még több száz ember állt sorba, hogy leadhassa voksát. Az unió - az ENSZ-hez hasonlóan - nem tartja sem törvényesnek, sem legitimnek a tegnapi választást, s az eredményét sem hajlandó elismerni - jelentette be az EB szóvivője. Az EU előzőleg támogatta azt az afrikai javaslatot, hogy halasszák el a 2. fordulót, mert az eredmény az adott helyzetben nem tükrözi az ország lakosságának valódi akaratát. Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi fő tisztségviselője „elfajzott demokráciaként” jellemezte a zimbabwei eseményeket. A vüág hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország (G8) külügyminiszterei tegnap elítélték a Mugabe színjátékát, a 2. fordulót, a rezsimnek az ellenzékkel szembeni megfélemlítő, erőszakos és obst- rukciós akcióit. Hangsúlyozták: ezek a cselekedetek lehetetlenné tették, hogy Zimbabwéban szabad, tiszta elnökválasztást tartsanak. Eközben a zimbabwei rendőrség arra figyelmeztetett, Nagy- Britannia és az USA olyan terveket támogat, amelyek célja a szavazás erőszakkal való megszakítása. Erre állítólag az ellenzéki vezető ereje, az MDC készült, bizonyos más szervezetekkel együtt. Washington és London eleve érvénytelennek minősítette az olyan elnökválasztást, amelyet politikai erőszak és megfélemlítés kísért, s amelytől az ellenzéki jelölt visszalépett. (MTI, s, ű) Medvegyev orosz elnök távlati célként említette a vízummentességet Lesz új partnerségi szerződés ÖSSZEFOGLALÓ Hanti-Manszijszk. A Moszkva és az EU közötti új partnerségi alap- szerződésről szóló tárgyalások első fordulója a jövő pénteken kezdődik Brüsszelben. Ezt tegnap jelentették be a Hanti-Manszijszkban tartott orosz-EU csúcsról kiadott közleményben. A tárgyalások célja egy stratégiai megállapodás megkötése lesz, amely átfogó alapot nyújt Oroszország és az unió kapcsolataihoz. A megállapodás a feleket összekötő nemzetközi kötelezettségekre épül, és tartalmazza majd az együttműködés hatékonyságának fokozásához szükséges intézményi alapokat is. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint a partnerségi szerződésnek eszközzé kell válnia az Oroszország és az EU közötti tényleges közeledéshez az egyenjogúság, a pragmatizmus, az érdekek kölcsönös tisztelete és a biztonsági kulcsproblémák azonos megközelítésének elvei alapján. Az előző szerződés 2007 decemberében járt le. Az új megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése másfél éve húzódik, elsősorban Lengyelország és Litvánia fenntartásai miatt. Mostanra azonban mindkét ország elállt a vétó szándékától. Medvegyev elmondta: a belbiztonsági kérdéskör menetrendjében szerepel távlati célként a vízummentesség ügye is, s úgy vélte, legelőször a célt szolgáló konkrét lépéseket és a határidőket kellene felvázolni. Kijelentette: Moszkvát aggasztja, hogy az EU számos tagállama az uniós szolidaritás elvét a kétoldalú problémák megoldására igyekszik felhasználni. Elismerte, ezen kívül is vannak éles kérdések az orosz-uniós kapcsolatokban, így például Moszkvát változatlanul aggasztja polgárai helyzete Lettországban és Észtországban, a történelem egyes fejezeteinek átírására való törekvés. Megítélése szerint előrelépés történt az általa Berlinben javasolt európai biztonsági szerződés kidolgozása terén. Az amerikai rakétapajzs tervezett kelet-európai telepítésével kapcsolatban a korábbi orosz álláspontot ismételve kijelentette: az elképzelés káros és nem használ az európai biztonságnak. (MTI, ú) Finnugor világkongresszus Hanti-Manszijszk. Ma kezdődik a nyugat-szibériai városban a Finnugor Népek V. Világkongresszusa. Ennek keretében a finnugor országok - Észtország, Finnország, Magyarország - és a vendéglátó Oroszország államfői csúcstalálkozót tartanak. A kongresszuson a 300 szavazati és 300 tanácskozási joggal bíró küldött, valamint az Európai Parlament, az Európai Emberi Jogi Bizottság és az ENSZ képviselői áttekintik az előző kongresszus óta eltelt négy évet. (m) Semmis lett az 1976 óta érvényben levő washingtoni fegyvertartási tilalom is Amerika: ahány ház, annyi fegyver ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai legfelsőbb bíróság történelmi döntést hozott csütörtökön a fegyvertartás kérdésében. Kimondta, hogy az amerikaiaknak joguk van önvédelem és vadászat céljából fegyvert birtokolni. A 9 tagú testület nagyon megosztott volt, 5:4-es szavazati arányú döntést hozott, amelyet óriási várakozás előzöttmeg. Közel 70 év óta most fordult elő először, hogy a legfelsőbb búóság értelmezte az alkotmány második kiegészítését, amely engedélyezi a magánszemélyek fegyverviselését. A döntés messzemenő hatással lesz a fegyverviselést szabályozó törvényekre az USA-ban, ahol becslések szerint a világon a legmagasabb a fegyverrel rendelkező civilek száma. Tavaly több ámokfutás is történt Amerikában: legalább három felsőoktatási intézményben és két bevásárlóközpontban. A 300 millió lakosú USA-ban jeAlkotmányos jog lett a fegyvertartás (SITA/AP-felvétel) lenleg legkevesebb 200 millió fegyver van forgalomban, az amerikai háztartások 45 százalékában van legalább egy fegyver. 2006-ban az amerikai fegyvergyárosok 1,5 mülió sportpuskát, 1 millió pisztolyt, 741 ezer puskát és 382 ezer revolvert gyártottak. Ezek közül csak370ezer készült exportra. Évente mintegy 30 ezer halálesetet okoznak tűzfegyverek (58% közülük öngyilkosság, 40% emberölés és 2% baleset), más adatok szerint ez a szám 80 és 100 ezer között mozog. A fegyvertartást ellenző, Brady Center nevű szervezet szerint naponta 8 kiskorú hal meg így az országban; a fegyverek az amerikai társadalomnak évente 100 milliárd dollárjába kerülnek - a halálesetek, a sebesültek ellátásának költségei, az igazságszolgáltatási kiadások és a bűnözők fogva tartásának költségei formájában. 1994 óta szövetségi törvény úja elő a fegyverkereskedők számára ügyfeleik előéletének ellenőrzését. Tilos fegyvert eladni büntetett előéletűeknek, drogosoknak, családon belüli erőszakot elkövetőknek és mentális betegségben szenvedőknek. (MTI, ú) Kivonta atomfegyvereit Nagy-Britanniából Miért titkolózott az USA? MTl-HÍR Washington. Az USA kivonta atomfegyvereit Nagy-Britanniá- ból, ezzel több mint 50 éves amerikai nukleáris jelenlét ért véget a szigetországban. Ezt tegnap jelentette egy amerikai tudományos csoport (FÁS). A kivonás - a Londontól 70 mér- földnyire fekvő RAF Lakenheath légibázisról - tényét hivatalosan nem jelentették be, de több forrásból megerősítették. Az USA 2005-ben a németországi Ramste- in légi támaszpontról, előtte, 2001-ben pedig Görögországból vonta ki atomtölteteit. Az atomfegyverek kivonása ezekből a NA- TO-országokból a csoport szerint nincs összhangban azzal, hogy az USA más európai államokban továbbra is állomásoztat üyen ütő- erőt. A csoport adatai szerint a 2001 óta történt kivonások következtében Washington Európában már csak hat helyen tárol nukleáris tölteteket, két saját légibázisán, az olaszországi Avianóban és a török- országi Incirlikben, továbbá egy- egy belga, német, holland és olasz támaszponton. Feltételezések szerint 150-240 darab B61 jelű amerikai atombomba maradt a kontinensen. Azt csak találgatják, hogy az USA miért tartotta titokban ezeket a nagyarányú kivonásokat. Az egyik magyarázat az lehet, hogy az atomfegyverek sorsa mindig titok, de az is elképzelhető, hogy a Bush- kormány nem akart nyilvános vitát a többi atomtöltet jövőjéről. Klímavédelmi program az évszázad közepéig Blair nagyszabású terve MTl-HÍR Tokió. Tony Blair volt brit kormányfő azt kérte a világ hét legfejlettebb ipari államától és Oroszországtól (G8) tegnap Tokióban, hogy júliusi csúcstalálkozójukon tűzzék ki célul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának felére csökkentését 2050-ig. Blaú bemutatta azt a jelentést, amelyet egy függeden szakértői csoport az ő úányítása alatt készített a klímaváltozásról. Kérte a fejlett és a fejlődő országokat, hogy simítsák el nézetkülönbségeiket a globális felmelegedés megállításának kérdésében. Alaszkánál tesztelik az amerikai tűrőképességet Provokatív orosz repülések MTl-HÍR Washington. Orosz harci gépek egyre gyakrabban hajtanak végre provokatív repüléseket az amerikai határ közelében, Alaszkánál. A The Washington Times szerint ezek az esetek az amerikai légvédelmet próbálgató hidegháborús berepülésekre emlékeztetnek. Az itteni légteret felügyelő Északi Parancsnokság (NÓRÁD) szerint a TU-95 Bear típusú bombázók az utóbbi egy évben 18 alkalommal „súrolták” az Alaszkát védő 12 mér- földes légi azonosítási zónát. Válaszul minden esetben amerikai vadászgépek emelkedtek a magasba. A TU-95 nehézbombázók a hidegháború jelképeivé váltak, éppúgy, mint amerikai megfelelőik, a B-52- es stratégiai bombázók. Az Alaszkát védő ún. azonosítási légtérsáv egy olyan katonai határövezet, amelybe csak úgy repülhetnek be idegen gépek, ha előzetesen közlik útvonalukat az amerikai irányítással. Az orosz gépek ezt nem tették meg, és olyan közel repültek, hogy amerikai vadászgépeknek kellett felszólítani őket: azonosítsák magukat és távozzanak a térség közeléből. A lap szerint az oroszok provokatív repüléseit a Pentagon egyes vezetői Moszkva erőfitogtatásának tartják; meggyőződésük, hogy Oroszország olaj- és gázexportjá- nak hatalmas bevételeiből újjáépíti katonai erejét. A NÓRÁD különösen érzékenyen reagál a gyanús, az USA biztonságát fenyegető repülőgépekre a 2001. szeptember 11-i merényletek óta.
