Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-26 / 148. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Á,/ ,v ■ VISSZHANG Kietlen és puszta Egy elírt cím azonnal felkelti az olvasó érdeklődését. így jártam Miklósi Péter Towuhabohu című jegyzetével is, amely az Új Szó júni­us 19-i számában jelent meg. A tar­talmához nem kívánok hozzászól­ni, csak a címben és az első bekez­désben helytelenül alkalmazott szóhoz, tulajdonképpen szókap­csolathoz fűznék megjegyzést. (A második bekezdésben már - ha a héber váv betű átírását szigorúan, akadémikusán vesszük - helyesen, „tohuwabohuként” szerepel a szer­zőnek egyébként szimpatikus szó- kapcsolat.) A magyar szóhaszná­latban és írásmódban (nem igazán értem a szerzőt, miért a német napi szóhasználatból kell átvennie) to- huvabohuként ismert kifejezés (így szerepel az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent, Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila-féle He­lyesírás című kézikönyvben is) ere­dete messzebbre nyúlik, mint a cikkben említett „Bengália sűrűje”. Héber szókapcsolat (tulajdonkép­pen két jelzőről és a közéjük ékelő­dő és kötőszóról), amely a Tóra (il­letve a Biblia) második mondatá­ban szerepel. Mózes első könyve 1. részének második versében a föld teremtés utáni állapotát jelöli a „tóhu vabóhu”, aminek megfelelő­jeként a Magyar Bibliatársulat által kiadott új fordítású Bibliában és a revideált Károli-bibliában egyaránt a „kietlen és puszta” jelzők állnak. (A Vizsolyi Bibliaként ismert, 1590-ben kiadott első teljes ma­gyar nyelvű bibliafordításban Káro- li Gáspár még így fordította az adott szókapcsolatot: „ékesség nélkül va­ló és puszta”.) A Bakos Ferenc-féle Idegen szavak és kifejezések szótá­ra és az Osiris Kiadó által tavaly ki­adott, Tolcsvai Nagy Gábor-féle Idegen szavak szótára héber kifeje­zésként adja meg. Jelentése az előbbi szerint: a világ teremtés előt­ti rendezeden állapota, illetve zűrzavar, összevisszaság; az utóbbi szerint a teremtés előtt kieüen, rendezeden világot, illetve zűrza­vart jelent a tohuvabohu kifejezés. A. KisBéla.Alistál OLVASÓI LEVÉL Tilos az öregedés! Nem túl nehéz számtanpélda: hány évesek ma azok, akik negyven évvel ezelőtt maradtak ki a kilen­cedikosztályból? Nem túl gyakori­ak az ilyen diáktalálkozók - nem érettségi -, alapiskolai visszaemlé­kezésekkel. Ilyen találkozóra jött össze csaknem húsz „öregdiák”, az Ekeli Kilencéves Alapiskola volt ta­nulói, hogy harmadszor (húsz, harminc és negyven év után) talál­kozzanak, visszaemlékezzenek a régi szép időkre, diáktársakra, ta­nárokra... Csaknem mindenki hoz­ta tarsolyában a már rég felnőtt gyerekek, meg az unokák fényké­peit, hogy a sok emlék mellé mo­solyt, derűt, büszkeséget is csoma­goljon... Van mivel büszkélkedni, az ekeli tanulók leszármazottai (mind az első, mind a második ge­nerációból) Londontól New Yor­kig, Budapesttől Zürichig, Prágától Athénig mindenütt meglelhetők. Sok-sok emlék gyűlt össze az el­múlt évek során, s ha nem élnek is túl messze egymástól, ha időnként találkoznak is, nincs mindig idő az emlékezésre, panaszra, dicsekvés­re, pedig de jólesik néha kipanasz­kodni magunkat. S ha már anyu, apu nem hallgathat meg, a gyere­keknek más problémáik vannak, az unokák még kicsik a „panasz­felvételre”, jólesik a volt osztály­társ, padtárs, az öreg osztályfőnök figyelme, megértése, vigasztalása. No meg nem is a panasz, hanem a jókedv, a huncutságok, az apró - ma már jelentéktelen diáktragédi­ák, diákszerelmek, csínytevések, rövidebb-hosszabb haragok vissza- idézése - de szép is volt! Kellemes, emlékezetes, meghatóan szép dél­utánt töltöttünk a múlt hétvégén. Köszönet érte minden résztvevő­nek, különösen a főszervezőknek, indítványozóknak. Ez után min­denkinek kötelező lesz az az osz­tályfőnöki utasítás, amely még ma is érvényes, hogy öt év múlva, tíz év múlva ugyanekkora létszámban kötelező a megjelenés, és tilos az öregedés! Belluslmre nyugalmazott osztályfőnök A rovatban közölt írások nem lettétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. SZEMSZÖG Nacionalizmus a katolikus egyházban Egyes szlovák egyházi méltósá­gok, és általuk a püspökségek na­cionalizmusát évtizedek óta érez­zük, elsősorban a papok kinevezé­sénél a magyarlakta települések plébániáiba, sőt már nem is leple­zik a szándékukat, a magyar hívek, illetve falvak elszlovákosítását. Ez a helyzet állt elő most Ko- lonban, a magyar esperest 30 év koloni szolgálat után nyugdíjaz- tatja a nyitrai püspökség, helyébe Beséről helyezi át a szlovák papot, őt pedig a szalakuszi magyar plé­bános cseréli. Bese többségében szlovákok lakta falu, még további 4 település tartozik a plébániá­hoz. Szalakusz szlovák falu, eh­hez a plébániához tartozik Béd és Menyhe, ide magyar káplánt ne­vezett ki a nyitrai püspök(ség)! Ha már mindenáron nyugdíjba küldik az esperesünket, akkor nem kellett volna 4 helyszínen változtatni, a mocsonoki magyar káplánnal megoldható lett volna az üres hely betöltése, de így mi­nek nevezhető ez a püspöki rošá­da, ha nem nacionalizmusnak?! A Kolonba kinevezett Markovié tisztelendő urat nem ismerem, le­hetséges, hogy egy csipetnyi naci­onalizmus sincs benne, egyfor­mán szolgálja az Istent a szlovák és magyar hívek lelki üdvéért, de mivel nem magyar, én tiszta szív­vel nem tudom elfogadni, s gon­dolom, így van ezzel sok magyar testvérem. Én a hitemet azon a nyelven akarom gyakorolni, me­lyen megkereszteltek, tehát ma­gyarul, ezen a nyelven keresztel­jék és eskessék gyerekeinket, és temessenek, magyarul gyónhas­sak, mindezeket szlovák pap nem tudja részünkre megteremteni, bármilyen jó szándékkal legyen irántunk! Az egyházmegyék felosztása mögött szintén ott a nacionaliz­mus, a Nyitrai Püspökséghez csa­toltak sok magyar plébániát a lé­vai, párkányi és zselízi esperessé- gekből, ami talán mérsékeli a zo- boralji magyarok kiszolgáltatott­ságát, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen töb­ben lettünk, több magyar plébá­nia, több magyar pap, de mit segít ez, ha a püspökség teljesen igno- rálja a magyar hívek igényeit a hit­gyakorlás terén. Noha körülbelül 50 magyar pap van a nyitrai egy­házmegyében, mégis szlovák püs­pöki helynököt neveztek ki a ma­gyar hívek részére, mert a püspök­ség szerint elég, ha tud magyarul! Szombaton (2008. június 21.) a koloni falunapon az ünnepi szentmisét Mons. Pristač celebrál­ta, így személyesen meggyőződ­hettünk magyartudásáról - még a magyar szöveg olvasása is gondot okozott neki, ezt hallva megér­tem, hogy csak próbálkozásai vol­tak a magyar beszéddel. Szlová­kul dicsérően szólt templomunk fekvéséről, őseinkről, akik szerin­te jóval az első írásos emlék előtt itt éltek, már a két hittérítő, Cirill és Metód idejében(l). De egy szó­val nem említette Szent István ki­rályt, aki a templomunk védő­szentje, akinek rendeletére épült templomunk, nem említette Szent István feleségét, Boldog Gi­zellát, fiukat, Szent Imrét, sem a lovagkirályunkat, Szent Lászlót, aki Nyitrán halt meg, a két zobor- hegyi remetéről Szórád Andrásról és Benedekről sem szólt, akiket az államalapító István királlyal avat­tak szentté! A magyar história el­hallgatásán nem is csodálkozom, hiszen aki turistaként ellátogat a nyitrai várba, az megtapasztalja, a magyar történelmi vonatkozások említését teljesen kitiltanák a vár­templomból. A püspöki helynök magyartudása és prédikációja után nem kell nagy fantázia ah­hoz, hogy lássuk az egyház szán­dékát! Főtisztelendő Püspök Atyák! Cirill és Metód feladata a hit teijesztése volt, hogy a szláv né­pek és nemzetek saját nyelvükön megértsék és gyakorolhassák a keresztény hitet - ezt sikerrel tel­jesítették. A Szlovákiai Katolikus Egyház célja ettől merőben eltér, a magyar nemzetiségű hívek szlo­vák nemzetbe való beolvasztására törekszik. A Szlovákiai Katolikus Egyház korlátozza a magyar híveket a hit gyakorlásában! Mit tehetünk ez el­len? Szerintem egy megoldás léte­zik: a Szlovákiai Magyar Katolikus Egyház! A Szlovákiai Katolikus Egyház lassan két évtizede nem hallja meg imáinkat (Komáromi Imanapok), a Szentatyához nem jutnak el valós információk helyze­tünkről, s épp ezért a Vatikán nem foglalkozik problémáink megol­dásával. Remélem, most tudatosít­ják, hogy a szlovákiai magyar hí­vek hitgyakorlását érintő feltéte­leken sürgősen változtatni kell! Engem nem érint a papcsere, mivel vasárnaponként szlovák misére járok. Nem tagadtam meg nemzetemet, csak a templomi szomszédaim kényszerítettek er­re, mivel néhányan csak azért jár­nak misére, hogy a papot kritizál­ják sőt gyalázzák. Tehát a botrány elkerülése végett nem járok a va­sárnapi magyar misére, nehogy valami olyat tegyek az Isten házá­ban, amit nehezen tudnék meg­magyarázni a Teremtőnek! Balkó Gábor, Kolon ______________________________________ KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ transindex" Meghökkent az RMDSZ „Meghökkenve” vette tudomá­sul a székelyudvarhelyi RMDSZ Hajdó Csaba lemondását városi tanácsosi mandátumáról. „Érthe­tetlen, hogy amikor a csónakban meg kell fogni az evezőt és bele kell húzni, akkor Hajdó Csaba ki­száll. Holott ez a csónak nem ka­pott léket, az irány is világos, csak munkára van szükség a cél eléréséhez” - áll a közleményben. Az RMDSZ szerint téves azt hinni, hogy rosszat akarnak a városnak: ők csak egy működőképes végre­hajtást szeretnének, és ha ehhez az kell, hogy feladják saját alpol­gármester-jelöltjüket, akkor azt is megteszik. Az alpolgármester-vá­lasztásra az MPP és a Zöld Párt háttéralkut kötött, mely szerint az MPP-s Orbán Árpádot juttatják pozícióba. Ez a terv azonban az RMDSZ-tanácsosok átszavazása miatt meghiúsult, és a zöld Zilahi Imre lett az alpolgármester. Haj­dó Csaba emiatt lemondott. Veszélyben a csángók identitása Elveszíthetik nemzeti identitá­sukat a romániai csángók és tatá­rok, egyes lengyel közösségek a gazdasági fejlődés terén stagnál­nak, a romák megőrzik nemzeti identitásukat, és a fejlődést illető­en is előreléptek - áll egy felmé­résben, melyet négy romániai fa­luban végeztek. A 4x4: a több­nemzetiségű közösségek me- nedzsmentmodelljei című felmé­rést két hónappal ezelőtt kezdték el, azzal a céllal, hogy összeha­sonlít négy romániai etnikai kö­zösséget: a Suceava megyei Čad­ca településen lakó lengyeleket, a Máramaros megyei kohói romá­kat, a Bákó megyei Klézsén lakó csángókat és a Konstanca megyei Valu lui Traian tatár lakóit. A fel­mérésből kiderült, hogy a kohói romák sokat fejlődtek és megőr­ziknemzeti identitásukat is. A Va­lu lui Traian tatárjai fejlődnek, de a konstancai betelepedések miatt elveszíthetik identitásukat, a ca- cicai lengyelek az elszigetelődés miatt gazdaságilag stagnálnak, de nem veszítik el nemzeti identi­tásukat. A legrosszabbul a klézsei csángók állnak, akik nagyon sze­gények, nincs perspektívájuk, ke­vés a fejlesztési projektjük, ezért elveszíthetik identitásukat is. Összeállt a kormánylista Belgrádban folynak a tárgya­lások a demokrata vezetésű kormány megalakításáról, ame­lyek előrehaladottságát jelzi, hogy kedd délutánra összehív­ták a szerb parlamentet, amely megválasztja a ház elnökét. Ä tisztségre egy jelölt van, Slavica Dejanovics, a Szerb Szocialista Párt tagja, akit a demokraták is támogatnak. A szerb sajtó tudni véli, hogy Borisz Tadics államfő még e héten közli, kit bíz meg kormányalakítással. A két leg­esélyesebb jelölt Mirko Cvetko- vics eddigi pénzügyminiszter, il­letve Vük Jeremies külügymi­niszter, a Demokrata Párt tagja. Hogy az új kormány megalakul­hasson, a demokraták igen nagy árat fizettek, fontos posztokat adtak át a szocialistáknak, koc­káztatva a saját táborukon belüli ellentétek kiéleződését is. Szoci­alista irányítás alá kerülhet a belügyminisztérium, a hatalmas pénzek fölött rendelkező ener­getikai tárca, az infrastruktúrá­ért és az oktatásért felelős mi­nisztérium. Létrehoznak egy, a külügyi és nemzetbiztonsági te­rületet felügyelő miniszterel­nök-helyettesi tisztséget is. VajdaságMA (Reuters-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents