Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-26 / 148. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 26. Nincs elég ember és felszereltség az egy időben vívott két háborúhoz - Afganisztán zűrösebb, mint Irak Borotvaélen táncol a brit hadsereg Brit járőr Kandahárban (SITA/AP-felvétel) Medvegyev modernebb Grúzia uniós közvetítést kér Berlin. A grúz elnök arra kérte az EU-t, közvetítsen Grúzia és Orosz­ország vitájában. Mihail Szaakasvi- li tegnap Berlinben az Angela Mer­kel német kancellárral folytatott tárgyaláson úgy vélte, a Moszkvá­val és Tbiliszivel egyaránt jó kap­csolatokat fenntartó Németország ebben a közvetítésben kiemelkedő szerepet játszhat. Grúzia azzal vá­dolja Moszkvát, hogy támogatja az abház és a déloszét szeparatista tö­rekvéseket. A két ország közötti vi­szony tovább romlott, mert Tbiliszi az áprilisi NATO-csúcson közvetett ígéretet kapott a csatlakozásra. A grúz elnök szerint az a veszély fe­nyeget, hogy az orosz-grúz konf­liktus tovább szélesedik, ami koc­kázatot jelenthet egész Európára nézve. Ugyanakkor Szaakasvili mérsékelt hangot ütött meg az új orosz elnökkel, Dmitrij Medve- gyewel kapcsolatban. Úgy ítéli meg, hogy Medvegyev ,jóval mo­dernebb, óvatosabb és megfontol­tabb”, mint elődje, Vlagyimir Pu- tyin volt, fogékonyabb az európai gondok iránt. Merkel a támogatá­sáról biztosította a grúz álláspontot az Oroszországgal kialakult vitá­ban. Hangsúlyozta, hogy a konflik­tust tárgyalások útján kell megol­dani. (MTI) London. A brit hadsereg képtelen a továbbiakban egyszerre jelen lenni az iraki és az afganisztáni hadszíntéren, mert ezt sem felépítése, sem ellátottsága nem teszi lehetővé. ÖSSZEFOGLALÓ Nem kisebb katonai szakértő mondta ezt, mint Sir Jock Stirrup brit vezérkari főnök, akinek nyi­latkozatát agyonidézte a tegnapi brit sajtó. Sir Jock újságíróknak azt mondta: a jelenlegi hadműveletek során a brit hadsereg „túlterjesz­kedett képességei határain”, és ez így is maradiamig az egyik had­színtéren a kettő közül le nem épí­tik jelenlétét „kismértékűre”. Sze­rinte Afganisztán olyan középkori ország, ahol még az alapszintű kormányzati struktúrák sem lé­teznek, és Nagy-Britanniánaktöbb évtizednyi jelenlétre kellene ott berendezkednie. A brit hadseregnek egyszerűen nincs elég embere és felszereltsége ahhoz, hogy egy időben vívjon két háborút Irakban és Afganisztán­ban - fogalmazott. A légi marsaik idéző The Daily Telegraph szerint ez az első eset, hogy ilyen magas rangú brit katonai vezető ennyire mély kétségeinek adjon hangot a brit hadseregre rótt feladatokkal kapcsolatban. Irakban jelenleg négyezer brit katona állomásozik, és a terveksze- rint Afganisztánban hamarosan nyolcezerre emelkedik az ott szol­gáló brit kontingens létszáma. A brit haderő Afganisztánban eddig 107, Irakban 176 katonát vesztett. A dél-afganisztáni Hilmend tarto­mányban, a fő brit hadműveleti te­rületen csak a legutóbbi két hétben tíz brit katona esett el, köztük az el­ső brit katonanő, aki Afganisztán­ban halt meg. Az első brit erők 2001-ben, a szeptember 11-i ame­rikai terrortámadások után érkez­tek Afganisztánba, de atálib milíci­ák erősségének számító Hilmend tartományban csak 2006 júniusá­ban kezdődtek a komolyabb össze­csapások. Itt a brit erők olyan ellen­állásba ütköztek, amilyenre a kor­mány és a hadvezetés sem számí­tott. John Reid akkori védelmi mi­niszter azóta elhíresült jóslata a hilmendi bevetés előtt úgy hang­zott, hogy a brit hadsereg valószínűleg egyetlen puskalövés nélkül képes lesz helyreállítani a rendet a térségben. Sir Jock állítja: a brit hadsereg jelentős haladást ért el Irakban, Afganisztán azonban „sokkal zű- rösebbnek tűnik, mint Irak”. Füg­getlen londoni elemzők sem derűlátóak az afganisztáni hely­zettel kapcsolatban. Az egyik leg­nagyobb londoni hadászati-külpo­litikai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet néhány hónapja kiadott jelentése szerint a kivezé­nyelt erők alacsony létszáma miatt a külföldi hadikoalíció - jóllehet képes taktikai győzelmeket aratni a tálibok felett és rövid időre ellen­őrzése alá vonni egyes térségeket - nem tud döntő vereséget mérni a tálib erőkre. (MTI, ű) Barak mégsem támogatja a kneszet feloszlatását Még nem bukik a kormány Teheran valasza az uniós szankciókra - nagyon hiányozna a százmilliárd dollár Irán kivonhatja a pénzét Európából ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az EU-szankciókra vála­szul Irán kivonja pénzét Európá­ból, és máshol fogja azt befektet­ni. Ezt Mahdi Szafari iráni kül­ügyminiszter-helyettes közölte a Die Presse osztrák lapban. Úgy vé­lekedett, hogy az unió által beje­lentett intézkedések túllépnek az ENSZ BT határozatain, és első­sorban maguknak az európaiak­nak fognak ártani, nem pedig Iránnak. Arra célzott, hogy az európai országok helyét az ázsiaiak vehe­tik át Irán fő üzleti partnereinek sorában. Érvelése alátámasztásá­ul elmondta, az utóbbiakkal foly­tatott kereskedelem három év alatt 85 milliárd dollárra nőtt, mi­közben a nyugati államok vi­szonylatában a forgalom csupán 50-60 milliárdot tesz ki. „Ha az európaiak nem akarnak tovább üzletelni velünk, hát csak tessék. Van olajunk és gázunk, amely iránt mindenki érdeklődik.” Az EU hétfőn befagyasztotta a legnagyobb iráni bank, a Melli eu­rópai vagyonát, és betiltotta tevé­kenységét Európában. Hasonló intézkedések fenyegetnek 20 irá­ni magánszemélyt, továbbá 15 iráni céget, és a vagyonbefagyasz- tás mellett európai beutazási tila­lommal is sújthatják őket. Arra a kérdésre, hogy az intézkedések hatására Irán kivonja-e pénzét Európából, Szafari kijelentette: „Ez a központi bank dolga. De igen, ki fogjuk vonni a pénzünket, és máshol fektetjükbe.” Bár konk­rét összeget nem árult el, úgy fo­galmazott: ha valaki több mint 100 milliárd dollárt kivesz az eu­rópai bankokból, akkor az termé­szetesen pénzszűkéhez fog vezet­ni, és a világgazdaságra is kiha­tással lesz. Egyéb témákat érintve Szafari úgy ítélte meg, hogy vannak kö­zös pontok azokban a javaslatok­ban, amelyeket egyfelől Javier So­lana, az EU kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője nyújtott át az iráni vezetésnek az ENSZ BT öt ál­landó tagállama (USA, Oroszor­szág, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Kína) és Németország nevé­ben, másfelől Teherán terjesztett elő „a világ problémáinak meg­oldására”. A közös témák között említette a nemzetközi terroriz­mussal és a szervezett bűnözéssel szembeni harcot, valamint az energiaellátás problémáit. Szerin­te Teherán hajlandó mindezekről tárgyalni, sőt még a nukleáris kérdés átfogó megoldásától sem zárkózik el, de előfeltételeket nem fogad el. (MTI, ú) Orosz törvényjavaslat Hodorkovszkij kiszabadulhat? Moszkva. Az orosz állami duma elé olyan törvényjavaslat került, amely 50 ezer elítélt, köztük Miha­il Hodorkovszkij, a Jukosz volt olajbirodalom főrészvényesének kiszabadulását teheti lehetővé. Pa­vel Krasenyinnyikov, az illetékes parlamenti bizottság elnöke ter­jesztette elő a javaslatot. Ez a vizs­gálati fogságban töltött idő bünte­tésbe való beszámításán változtat azok esetében, akik nem túl súlyos bűncselekményeket követtek el, akiket tíz évnél rövidebb időre és nem fegyházra vagy szigorított börtönre ítéltek. Mivel a javaslatok sorsa sokszor a Kremltől és a kor­mánytól is függ, a javaslattevőt megkérdezték, egyeztetett-e az il­letékes szervekkel. Krasenyinnyi­kov csupán annyit mondott, sok egyeztetés előzte meg az előter­jesztést. A kérdésre, hogy akkor Hodorkovszkij is kiszabadulhat-e, a honatya kijelentette: nem valaki számára csinálják a törvényeket, ha Hodorkovszkijra is érvényes lesz, akkor ő is szabadulhat. (MTI) Jeruzsálem. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök meggyőzte pártja legnagyobb koalíciós partnerét, az Ehud Barak védelmi miniszter ve­zette Munkapártot, hogy vonja vissza támogatását a parlament (kneszet) feloszlatására irányuló ellenzéki indítvány mögül. Mint azt az izraeli közrádió jelentette, az indítványról tegnap estére tervez­ték a szavazást, de a megállapodás elejét vette a koalíció felbomlásá­nak, ami előre hozott választások kiírásához vezetett volna. A lépés­sel az ellenzék a korrupcióval gya­núsított Ehud Óimért miniszterel­nökre próbált nyomást gyakorolni. A kneszetből származó informá­ciók szerint Óimért elfogadta Barak azon követelését, hogy szeptember 25-ig tartsanak előválasztást párt­jában, a Kadimában. A munkapárti vezér pedig megígérte: tartózkodik Szaúdi terrorizmus Félezer új gyanúsított Rijád. Szaúd-Arábiában őrizet­be vettek 520 embert, akiket terro­rizmussal gyanúsítanak. A belügyi szóvivő szerint valamennyien új őrizetesek. A vahhábita királyság­ban, ahol 2003 óta az al-Kaidával kapcsolatban álló fegyveresek számos terrorcselekményt követ­tek el, tavaly is több száz terroriz­mussal gyanúsított embert tartóz­tattak le. A szaúdi tévé által ismer­tetettjelentés szerint „a biztonsági erőknek sikerült egy afrikaiak ve­zette sejtet őrizetbe venniük a Kele­ti tartományban (...), olajipari léte­sítmények ellen terveztek tá­madásokat”. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőre, és a ter­roristák több alkalommal is célba vették a kőolajipari ágazatot. Jan- buban 2004-ben külföldiek lakta épületekre is támadtak. Idén már több műveletet is végrehajtottak a „deviáns eszmék hívei” (ez náluk az al-Kaidát jelenti) ellen és össze­sen 701, különböző nemzetiségű ember került rács mögé terroriz­musgyanújával. (MTI) attól, hogy a kormány megbuktatá­sát célzó ellenzéki erőfeszítésekhez csatlakozzon. A Kadima vezetősé­ge még július 10-e előtt összeül, hogy kitűzzék az előválasztások időpontját. A tanácskozást néhány nappal azelőtt tartják, hogy a mi­niszterelnök ügyvédei meghallgat­ják Morris Talensky amerikai­izraeli üzletembert, aki azt állítot­ta, pénzt adott át Olmertnek és tit­kárnőjének. A jelenlegi törvényhozás man­dátuma 2010-ig tart. A kormány- koalíciónak 61 képviselője van a 120 fős kneszetben, de a Munka­párt kilépése esetén Óimért elvesz­tette volna többségét. Barak június elején kijelentette: pártja a parla­ment feloszlatása mellett szavaz, ha Óimért nem mond le. Ugyanak­kor azt is közölte, pártja kész fenn­tartani a kormánytöbbséget, ha a Kadima vezetősége új miniszter- elnököt választ. Zimbabwei válság Tsvangirai pontosított Harare/Hága. Morgan Tsvan­girai zimbabwei ellenzéki vezető elhagyta tegnap a hararei holland nagykövetséget, és egy sajtótájé­koztatón a nemzetközi szervezetek beavatkozását kérte. Szerinte az Afrikai Uniónak és a Dél-afrikai Fej­lesztési Közösségnek (SADC) az lenne a feladata, hogy az ENSZ tá­mogatásával levezényeljen egy átmeneti folyamatot Zimbabwe- ban. Közölte, még mindig hajlandó tárgyalni Robert Mugabe elnök kormányával, de csak addig, amíg le nem bonyolítják az elnökválasz­tás 2. fordulóját. Ajúnius 27-e után kialakuló vezetéssel pártja, a Moz­galom a Demokratikus Változásért (MDC) már semmit sem tud kezde­ni. Előfeltételül szabta viszont, hogy engedjenek szabadon min­den politikai foglyot. Tsvangirai megerősítette azt a korábbi nyilat­kozatát, amelyben külföldi csapa­tokat kért, de hangsúlyozta: nem katonai beavatkozásra gondolt, hanem „fegyveres békefenntartó csapatokra”. (MTI) POLITIKAI ÉRDEKESSÉG Besegített a börtönőr London/Washington. Vá­ratlan helyről kapott támogatást John McCain, az amerikai re­publikánusok elnökjelöltje, a vi­etnami háború hőse. Egykori vi­etnami börtönőre azt mondta a BBC-nek: ha megtehetné, rá szavazna. Tran Trong Duyet Haiphong városából nyilatkoz­va barátjának nevezte az egykori hadifoglyot. Ugyanakkor cáfol­ta McCain azon állítását, hogy a vietnami börtönévek során kín­vallatást alkalmaztak vele szemben. Ama 71 éves szenátor az amerikai haditengerészet pi­lótájaként vett részt a vietnami háborúban. Repülőgépét 1967- ben Hanoi fölött lelőtték, ő ma­ga súlyosan megsebesült, ezt követően pedig öt és fél évet töl­tött vietnami börtönökben. „Igencsak őszinte ember, na­gyon konzervatív és nagyon hű országához és annak ideálja­ihoz” - jellemezte hajdani fog­John McCain (CTK/AP) lyát, akinek pályafutását azután is érdeklődéssel követte, hogy McCain hazatért. Hillary Clinton cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint alelnökjelölt szeretne lenni ko­rábbi vetélytársa, a következő demokrata párti amerikai elnök címére pályázó Barack Obama oldalán. Clinton kedden, a kam­pány lezárása óta először újra megjelent a törvényhozásban, s jókedvűnek, már-már diadalit­tasnak tűnt. (MTI, ú) Külföld 9 ^ RÖVIDEN Nem lesz népszavazás London. A londoni felsőbí­róság elutasította tegnap azt az állampolgári kezdemé­nyezést, amely arra irányult hogy írjanak ki népszavazást az EU Lisszaboni Szerződésé­ről. Stuart Wheeler üzletem­ber nyújtotta be a kezdemé­nyezést arra hivatkozva, hogy a kormányzó Munkáspárt vá­lasztási programjában azt ígérte, referendumot tart az alkotmányos szerződés ter­vezetéről. (MTI) Erdélyiek Brüsszelben Brüsszel. A kisebbségi ke­resztyén egyházak romániai megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parla­mentben. Tőkés László EP- képviselő közreműködésével kedden közmeghallgatást, tegnap pedig sajtótájékozta­tót tartott a témában Csűry István, a királyhágómelléki református egyházkerület he­lyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög kato; likus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a baptista szö­vetség alelnöke. Kiemelték: a román állami támogatás aránytalanul előnyben része­síti a román ortodox egyházat és nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkob­zott egyházi javak visszaszol­gáltatása terén. (MTI) Lemondott egy ENSZ-vezető New York. Lemondott tisztségéről David Veness, az ENSZ biztonságért felelős fő­titkár-helyettese. Az ok: a vi­lágszervezet algériai kiren­deltsége ellen tavaly elköve­tett robbantásos merénylet ügyében indított vizsgálat hiányosságokat tárt fel az ENSZ biztonsági intézkedé­seiben. (MTI) Rakéták a stadionnál Peking. Föld-levegő raké­tákkal erősítik Pekingben az olimpiai helyszínek bizton­ságát. A rakétákat a központi olimpiai stadiontól egy kilo­méterre délre telepítették. Két Hungcsi 7-es rakétaindí­tó látható az 1990-es ázsiai játékokra épült stadion mel­letti útról, a lelátók alakja miatt Madárfészekként em­legetett központi olimpiai stadion közelében. (MTI) Brünni pofon a szélsőjobbnak Brünn. A kelet-csehorszá­gi város polgármesteri hiva­tala nem engedélyezett két olyan szélsőjobbos tüntetést, amelyet a szombati meleg­felvonulással egy helyen és időben akartak megrendez­ni. A melegfelvonulás ellen­tüntetéseit a Nemzeti Párt és az Akció 99 - Nemzeti Meg­újulás szélsőjobboldali szer­vezetek akarták meghirdet­ni, de a helyszín és az idő­pont egyezése miatt az tör­vénybe ütközne, (-kés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents