Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. www.ujszo.com __________________Röviden Ismeretlen Brecht-műre bukkantak Berlin. Bertolt Brecht német költő, próza- és drámaíró mindeddig ismeretlen, 90 évvel ezelőtt íródott művére bukkant egy augsburgi kutató. Az augsburgi leányiskola 1918-as nyári tanévzárójának tudósításáról van szó, amely az Augsburger Neuesten Nachrichten című helyi lapban jelent meg név nélkül. Jürgen Hillesheim Brecht-kutató szerint a cikk egyértelműen a Koldusopera világhírű szerzőjének tollából származik. Az újságcikk abban az időszakban íródott, amikor Brecht „fontoskodó lapfirkászból nagy költővé emelkedett” - fogalmazott Hillesheim. A kutató szerint Brecht röviddel az újságcikk előtt írta a Legenda a halott katonáról című versét. Az újonnan felfedezett írással az író valószínűleg barátnőjére akart jó benyomást tenni. A 16 éves Paula Banholzer, akinek Brecht akkoriban már két éve udvarolt, a szóban forgó tanévzáró ünnepségen vette át iskolai bizonyítványát. (MTI) Sikeres éjszaka a Vermes-villában Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galéria ebben az évben első ízben csatlakozott a Múzeumok hosszú éjszakája nevű rendezvény- sorozathoz. Június 22-én éjféli nyitva tartással és számos érdekes programmal várta a látogatókat. Este hat órakor Szmrecsányi Boldizsár kiállítását nyitották meg. A magyarországi szobrászművész anyagát Pogány Gábor budapesti művészettörténész méltatta. A megnyitó után a Csallóköz hiedelemvilágáról tartott előadást Mar- czell Béla muzeológus, néprajzkutató. Ezt követően magyar költők megzenésített verseiből adott elő Gaál József és Komjáthy Lóránt. A rendezvénysorozat, mely fiatalt és időset egyaránt vonzott, az Inas a szalonban című film vetítésével ért véget, (ú) Carlos Santana holnapi koncertje elé Világsztárjárás Pozsonyban KONCERTAJÁNLÓ Pozsony. Úgy alakult, hogy az idei nyári szlovák koncertszezon két legfontosabb és leginkább várt fellépője egy hét alatt érkezik: Lenny Kravitz tegnapi fellépése után holnap már Carlos Santana koncertjén csápolhatunk. Az 1947. július 20-án Mexikóban született zenész a világzene egyik úttörője, tehetségét hegedűművész édesapjától örökölte, ám a mexikói zenei környezet hatására ő inkább a gitárjáték iránt tanúsított érdeklődést. Seregnyi stílust, hatást (soul, hard rock, dzsessz, blues, latin, afro, kubai) tökéletesen, skatulyamentesen újrafogalmazott, és egyedi gitárjátékkal ízesít. Első lemezét Santana címmel 1969-ben jelentette meg, ám még ezelőtt bemutatkozott és meglepetéssikert aratott a Woodstock Fesztiválon. A kilencvenes években némi (zenei) pihenőt engedélyezett magának, karitatív tevékenységet folytatott feCarlos Santana (Reuters-felvétel) leségével. 1999-ben megjelent Supernatural című nagylemezével tért vissza a színpadra, képes volt alkalmazkodni a modem könnyűzenei elvárásokhoz, de bluesos, rockos gyökereihez is hű maradt. Carlos Santana zenekarával holnap Pozsonyban lép fel, szombaton pedig Budapesten, az ingyenes Kapcsolat koncerten lesz látható. (Pj) Üdítő felvidéki jelenlét a kisvárdai fesztiválon Hyppolit, a levehetetlen JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Kisvárda. A város napok óta intenzív hársfaillatban úszik. Mivel napok óta elviselhetetlen a hőség, a megedzett színházlátogatók is egyre nehezebben viselik a megpróbáltatásokat. Több előadáson is látni lehet szunnyadó szakembereket. Bizony, ember legyen a talpán, aki üdén végig tudja nézni a napi három-négy előadást, valamint végighallgatni a szakmai értékeléseket. Tegnap megérkezett Ascher Tamás. Kiselőadásai felérnek egy gyorstalpalóval. A felvidéki társulatok több izgalmas előadással is megajándékoznak. A legnagyobb közönség- sikert a kassai Thália Színház aratja, a Hyppolit, a lakáj című örökzölddel. Mondhatunk mi akármit, ha a közönségnek ez kell - reagálja le erdélyi kritikus kollégám a tomboló sikert. Pedig a kassaiak előadását több, nem tervezett esemény is megzavarja. A fülledt melegben orvosért kiált egy néző, s így meg kell szakítani az előadást. Az enyhén lejtő színpadon pedig felmondja a szolgálatot az ajtó. Szerencse, hogy e díszletelem - bár központi helyen van - nem játszik szerepet. El sem merem képzelni, mihez kezdtek volna egy hallgatózási jelenetben. A kassaiak már az első fesztiválon is jelen voltak, így Kolár Péter igazgató mellett a társulat több tagja (Illés Oszkár, Petiik Szüárd, Cs. Tóth Erzsébet, Bocsárszky Attila, Kövesdi Szabó Mária, Pólós Árpád, Dudás Péter) vehet át elismerő oklevelet. A kassaiak előtt a komáromiak második előadásukkal is bemutatkoznak. Ám hiába a négy tehetséges színésznő nagyszerű alakítása, Charlotte Keatley erősen me- lodramatikus, rosszul dramatizált színpadi játéka (Anyám azt mondta, hogy ne) méla unalomba fullad, s a közönség fele távozik a szünetben. Előzőleg, amint már írtam, fergeteges sikert aratott A bor, melynek esetében a laikus néző véleménye megegyezett a szakmai zsűri véleményével. Ascher Tamás egyenesen revelá- cióról beszélt az előadással kapcsolatban, kiemelve, hogy Beze- rédi Zoltán nagyon modem színpadi eszközökkel állította színpadra Gárdonyi Géza kissé már avíttnak érzett népszínművét. Sodró lendületű, érzelemgazdag előadást rendezett az István a királyból Szikora János Meghalt a király, éljen a király! A várakozásoknak megfelelően tomboló siker volt az István, a király jubileumi bemutatója a Papp László Arénában. Megérdemelten, mert Szikora János és A Társulat minden idők legdinamikusabb, ugyanakkor legdrámaibb előadását hozták létre a legendás rockoperából. VRABEC AAÁR1A Lenyűgöző színpadképek (Kiss Gábor Gibbó felvételei) Ha voltak valakinek kétségei, amikor Szikora János Herczeg Flórát választotta ki Réka szerepére, a bemutatón egy szálig eloszlottak. Ahogy ez a törékeny lány megjelent a színpadon, és érzelemdús hangon, szinte mágikus kisugárzással énekelni kezdett, tizenkétezer embert varázsolt el egyszerre. Más módon, más eszközökkel, de hasonlóan magával ragadott Labore (Varga Lajos) is. Sodró erejű magánszáma, a Nem kell olyan isten olyan frenetikus volt, hogy a székek alatt együtt járt a lábunk a táncosokéval. A két táltos, Tóth Attila és Fejes Szandra produkcióját pedig az egész Aréna végigcsápolta-dübörögte. Mindenképpen szót érdemel még Derzsi György Asztrik szerepében - szép öblös hangja betöltötte a teret, minden megnyilvánulásában benne volt az igaz hit védelmezőjének megalkuvást nem ismerő magabiztossága. Megszületett az új legenda A szereplők jellemrajzát és az előadás mondanivalóját híven szolgálják Kovács Yvette Alida mesésen részletgazdag jelmezei, valamint az a számos apróság, amitől egy-egy jelenet még életszerűbbé, még hitelesebbé válik. Géza ravatalánál például a táltosok megvágják az arcukat, és levágnak egy tincsüket, Réka az Elkésett békevágy című jelenetben fehér lovon jön be, és emlékezetes az a pillanat is, amikor a rabul ejtett Koppányi hálóban vonszolják végig a színpadon. Részlet- és érzelemgazdag előadást láthattunk, s nem ahhoz képest, hogy a szereplői szinte kivétel nélkül amatőrök. Ez az egy dolog biztos senkinek eszébe sem jutott a nézőtéren. Az viszont sokaknak eszébe juthatott, hogy mennyi munka, erő, akarat, s főleg mennyi szív van ebben a produkcióban. Nem volt véletlen, hogy a tízezres tömeg a darab végén a Himnusz hangjait sem várta meg, már a Felkelt a napunknál mindenki állt és énekelt. És az sem volt véleden, hogy a darab szerzői, akik maguk is szerepeltek a bemutatón - Szörényi Levente az Oly nehéz a választás, Bródy János az Azt ígérted, édesanyám kezdetű dalt énekelte, pont úgy, mint huszonöt éve -, a darab végén könnyekig meghatódva jöttek ki meghajolni. Most már biztosak lehetnek abban, hogy új legenda született. Réka és Labore (Herczeg Flóra és Varga Lajos) A nézőket már a monumentális színpadkép (Csikós Attila munkája) lenyűgözte, s a hatást csak fokozták a fények, a háttérben a helyzethez alkalmazkodón válogatott derűs vagy villámló égbolt, valamint a színpadon mozgó tömeg. A rendező elképzelése, hogy a táncosok adják meg az előadás dinamikáját, abszolút bejött: nem volt olyan pillanat, amikor úgy éreztük volna, csak azért vannak ott, hogy ne legyen üres a tér. Különösen hatásos volt Géza temetésén a fekete kendős, gyászoló asszonyok látványa, akik varjakként járták körbe a koporsót, de hasonlóan megragadott a csatajelenet és a táltosok által felajzott tömeg tánca is. Szikora tablóképszerű előadást rendezett. A színpadi látvány minden pillanatban magáért beszélt, mesterien hangsúlyozva a mondanivalót, legyen szó a hatalmas keresztekkel bevonuló papokról, a páncélos lovagokról, a lándzsás hadakról vagy a fáklyás táncjelenetről. Az előadásnak valóban nem volt mellékszereplője, és nem csak azért nem, mert szinte állandóan mindenki a színpadon volt, hanem elsősorban azért nem, mert mindenkinek megadatott a maga fényes öt perce is. Koppány feleségei (Töreki Andrea, Molnár Ágnes, Papp Annamária) hol marakodnak a háttérben, míg uruk rendre nem utasítja őket, hol csábítanak, hol flegmán tűrik a keresztény szertartásokat, de végig tudjuk, hogy abból, ami körülöttük történik, nem értenek semmit. Nagyon is értik viszont a dörgést a főurak (Kristóf István, Mező Zoltán, Nagy Szilárd), akik hol Istvánt, hol Koppányi gyalázzák, miközben úgy karikírozzák a gyarló ember természetét, hogy bármeIstván és Koppány (Feke Pál és Vadkerti Imre) lyikük megfelelne táncos komikusnak. Hasonlóan karakteresek a német lovagok (Aradi Imre, Koroknai Árpád, Wunderlich József). Ők azonban egyáltalán nem gyarlóságot, sokkal inkább erőt és fegyelmet sugároznak. A tényleges és az erkölcsi győztes Ilyen közegben egyszerre volt könnyű és nehéz dolguk a főszereplőknek, hiszen mégiscsak ki kellett valahogy tűnniük. A feladat nagysága azonban egyiket sem rémisztette meg. Már István és Koppány első összecsapásában, Géza temetése után kiderült, hogy Feke Pált és Vadkerti Imrét senld nem fogja összehasonlítani Varga Miklóssal és Vikidál Gyulával - itt két egyformán erős és egyformán karizmatikus férfi mérkőzik meg egymással. Feke Pál Istvánja az országáért áldozatot hozó, sokszor a saját emberi meggyőződése ellen cselekvő férfi, Vadkerti Imre Koppányából viszont sugárzik a magabiztos erő. Ebben a rendezésben két főszereplő van, és kettejük harcában az egyik tényleges, a másik erkölcsi győzelmet arat. Ezt az elgondolást hivatott alátámasztani az a rendezési elv, hogy a darab elején a fejedelmi család - Sarolt oldalán a még élő Gézával - együtt jelenik meg, Koppány az utolsó pillanatig szinte a saját testével fékezi a lázadókat, és István is megadja neki azt a, méltó ellenfélnek kijáró tisztességet, hogy nem négyelteti fel, hanem lefejezteti. A darab egyik leghatásosabb jelenete, amikor a koronázás előtt a leendő király látomásában megjelenik az egész család, köztük a véres öltözetű Koppány, aki a záróképben végül megbocsát Istvánnak. Az egész csak egy gesztus, egy gondolat, de a szereplők kifejező arcjátéka révén, és nyilván a mai magyarországi megosztottságnak köszönhetően is, nagyon hatásos. Dübörgő, csápoló közönség Már a megjelenésével királynéi hatást kelt Sarolt szerepében Éder Enikő. Minden gesztusában méltóság van, erő és okosság. Épp ezért mindig pont akkor tud váltani, amikor átmenne kegyetlenbe, és ráébreszt, hogy talán neki a legnehezebb, hiszen egyszerre félti a népét és a fiát. Simon Boglárka Gizellája bájosan odaadó. Tisztán csengő hangja szépen kiegészíti Feke Pál karcos tenorját. S még akkor sem egy nyafka nőt mutat, hanem a férje figyelmére és kisbabára jogosan vágyó feleséget alakít, amikor unja a politikát.
