Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. Külföld 9 Megbénult a tömegközlekedés, a vasúton ezer szerelvény leállt, az egészségügyiek nem értenek egyet a kórházak privatizációjával Országos sztrájk a cseh reformok ellen Ostravában is reggeltől sztrájkoltak az egészségügyisek (ČTK-felvétel Prága. A kilencvenes évek eleje óta a tegnapi volt a legnagyobb kormányellenes politikai tiltakozás Csehországban: délután egyórás országos figyelmeztető sztrájk volt a jobbközép kormány reformjai ellen. KOKES JÁNOS A tiltakozó akcióba a szakszervezetek szerint mintegy 900 ezer ember kapcsolódott be. Számos gyárban beszüntették a munkát, több nagyvárosban leállt a tömeg- közlekedés. Prágában a busz- és villamosvezetők egynegyede kapcsolódott be a sztrájkba, ami elég volt ahhoz, hogy délután hosszabb időre megbénuljon a tömegközlekedés. Hatalmas közlekedési dugók keletkeztek annak következtében is, hogy több tucatnyi szakszervezeti aktivista a központban lezárta a városon átvezető legfőbb autó- utat. A sztrájkolok és az utasok között több helyütt éles szóváltásra, dulakodásra került sor, de komolyabb incidensről kora estig nem érkezettjelentés. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz hadsereg megkezdte az Északi-sarkra vonatkozó harci forgatókönyvek kidolgozását és megfelelő kiképzésben részesíti a leningrádi, a szibériai és a távol-keleti katonai körzet egységeit. Erről tegnap tájékoztatott Vlagyimir Šamanov altábornagy, a hadsereg harci kiképzéséért felelős osztályának vezetője. A Krasznaja Zvezda katonai lapnak kijelentette: miután egy sor állam vezetése kétségbe vonta Oroszország jogát az északi-tengeri kontinentális talapzaton található gazdag nyersanyagforrásokhoz, hozzáláttak a kiképzési tervek módosításához, ugyanis manapság a háborúkat hosszú idővel kezdetük előtt nyerik meg, vagy vesztik el. Felidézte: az amerikai hadsereg Alaszkában Északi Terület2008 fedőnéven már tartott egy 12 napos hadgyakorlaÖSSZEFOGALÓ Berlin. A palesztin területek biztonságának erősítéséről, mindenekelőtt a rendvédelem és a jogállamiság megteremtéséről tartottak nemzetközi konferenciát tegnap Berlinben. Az egynapos találkozón több mint 40 ország külügyi vezetői vettek részt, jelen volt Condoleezza A vonatok közül csak a szuper- expresszek közlekedtek. Mintegy ezer szerelvény leállt, aminek következtében fennakadások keletkeztek a vasúti közlekedésben, rengeteg voltakésés. Az egészségügyi dolgozók már reggel elkezdték a sztrájkot. A kórházak és a rendelőintézetek többtot, amelyen ötezer katona, 120 repülőgép és számos hadihajó vett részt, s az orosz hadsereg kiképzésért felelős osztálya bizonyosan nem fogja figyelmen kívül hagyni az ilyen tényeket. Oroszország 2001 óta szorgalmazza, az ENSZ ismerje el orosz felségterületként az Arktisz kétharmad részét, benne az Északisarkot, ahol hatalmas nyersanyag- készleteket gyanítanak. Az orosz jogigény jelképes megerősítéseként orosz tudósok augusztus elején két mini-tengeralattjáróval lemerültek az Északi-sarknál a tengerfenékhez, és ott titánból készült nemzeti zászlót rögzítettek. Az orosz igényeket a sarkvidékkel határos Dánia, Kanada, Norvégia, és az USA vitatja. Ezek az államok és Oroszország májusban Grönlan- don kötelezettséget vállaltak arra, hogy a területi viszály megoldására békés eszközökkel törekednek. Rice amerikai, Szergej Lavrov orosz, Cipi Livni izraeli külügyminiszter, továbbá Szalám Fajjád palesztin kormányfő és az Arab Liga vezetői. A konferencia legfőbb napirendi témája: az önálló palesztin rendőrség, illetve a palesztin igazságszolgáltatás létrehozásának támogatása. A házigazda Frank-Walter Steségében hétvégi munkarendet vezettek be, csak a sürgősségi ellátás működött. A szakszervezetek által meghirdetett akciót a magánpraxist folytató orvosok is támogatták, akik a nap folyamán szintén korlátozták tevékenységüket. Jelképesen csatlakoztak a tiltakozáshoz pszichiátriai intézetek és a gyógyA vörös szivartárca London. A Scotland Yard vizsgálatot indított annak kiderítésére, háborús fosztogatás révén jutott-e a londoni polgármester a Bagdadból származó szivartárcájához. Boris Johnson, aki 2003-ban újságíróként tartózkodott Irakban, maga hozta el a vörös bőrből készült tárcát Tá-‘ rik Aziznak, a Szaddám-re- zsim külügyminiszterének a lebombázott villájából. Johnson szerint akkoriban zavaros körülmények uralkodtak, és nem gondolja, hogy amit tett, lopásnak minősülne. Aziz ügyvédei később arra kérték Johnsont, hogy tekintse ajándéknak a szivartárcát. Az új polgármester komikusnak nevezte a rendőrségi vizsgálatot. (MTI) inmeier hangsúlyozta: a békefolyamat sikere, az Izrael és az önálló palesztin állam egymás mellett létezésén alapuló megoldás elképzelhetetlen a palesztin területeken való biztonság, illetve jogrend megszilárdítása nélkül. A német külügyminiszter a jelenlegi és az elkövetkező évre 15 millió eurót ajánlott fel a palesztin állami struktúrák kiépítésének támogatására. A palesztin segélyezési konferencia egyfajta közel-keleti csúcskonferenciává vált. Fajjád palesztin kormányfő felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul hagyjon fel újabb zsidó telepek létrehozásával a megszállt területeken. Cipi Livni az Izrael elleni palesztin támadások azonnali leállítását követelte. Az annapolisi konferencia határozatai alapján ugyancsak a kétálla- mos megoldás mellett állt ki az amerikai külügyminiszter. Condoleezza Rice az önálló palesztin biztonsági struktúrák megteremtéséhez újabb amerikai felajánlásokat tett. Segítséget, pénzt és felszerelést ígért Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. (MTI,ú) fürdők alkalmazottai is. A szak- szervezetek azt követelik, a kormány újra részletesen elemezze a közkiadásokat, készítsen akciótervet az adócsalások ellen, s hatékonyan támogassa a gazdaság gyors növekedését. A sztrájkolok szerint rendbe kell tenni az államháztartási kiadásokat, de erre a jelenlegi reBelgrád. Szerbiában folytatódnak a demokrata vezetésű kormány megalakításáról szóló tárgyalások. A sajtó tudni véli, Borisz Tadics államfő még ezen a héten közli, kit bíz meg kormányalakítással. A két legesélyesebb jelöltnek Mirko Cvetkovics eddigi pénzügyminisztert, illetve Vük Jeremies külügyminisztert, a Demokrata Párt tagjait tartj ák. Azért, hogy az új kormány megalakulhasson, a demokraták nagy árat fizettek, fontos posztokat adtak át a - milosevicsi örökséggel terhelt - szocialistáknak, kockáztatva ezzel a saját táborukon belüli ellentétek kiéleződését. Szocialista irányítás alá kerülhet a belügyminisztérium, a hatalmas pénzek fölött rendelkező energetikai tárca, az infrastruktúráért és az oktatásért felelős minisztérium. Ezen kívül létrehoznak egy, a külügyi és ÖSSZEFOGLALÓ New York/London/Hága/Ha- rare. A zimbabwei elnökválasztás péntekre tervezett 2. fordulójának elhalasztására szólított fel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az országban eluralkodott erőszakos cselekmények miatt. Az ENSZ BT pedig egyhangúlag elítélte a zimbabwei ellenzékkel szembeni erőszakos cselekményeket és korlátozásokat, amelyek a testület megítélése szerint lehetetlenné teszik, hogy az elnökválasztás 2. fordulója szabad és pártatlan legyen. Zimbabwe máris jelezte: a BT álláspontját nem veszik figyelembe. A nyilatkozat nehezen kialkudott kompromisszum eredménye. A BT korábban két táborra oszlott. A nyugati országok úgy tartották, hogy a zimbabwei politikai elnyomás, gazdasági pangás és humanitárius válság fenyegetést jelent a világbékére nézve, ennélfogva a kérdés a BT hatáskörébe tartozik. Az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia által megszövegezett eredeti nyilatkozattervezet form nem jó recept. Azzal is vádolják a kormányt, hogy a megugró infláció ellenére olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek csökkentik a reálbéreket az oktatásban, az egészségügyben és gyakorlatilag az egész közszférában. Tiltakoznak továbbá a nyugdíjreform ellen, és elégedetlenek az egészségügyi reformmal is. Mirek Topolánek kormányfő rövid nyilatkozatában politikai színezetűnek minősítette az akciót. Martin Bursík, a koalíciós Zöldek Pártjának elnöke szerint az akció mögött az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártot kell keresni. A két ellenzéki párt - a szociáldemokraták és a kommunisták - egyértelműen jelezték, hogy támogatják a szakszervezeti sztrájkot. A tiltakozást a Cseh-morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja szervezte. A konföderációnak 32 tagszervezete van mintegy 540 ezres taglétszámmal. Az egyórás sztrájkkal az összes szövetség egyetértett. A konföderáció akcióját a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, és néhány további szakszervezet is támogatta. nemzetbiztonsági területet felügyelő miniszterelnök-helyettesi tisztséget is, amely a belügyi tárcát megkapó Ivica Dacsics szocialista pártelnöké lesz. Rajta kívül kor- mányelnök-helyettesi tisztséget kap Jovan Krkobabics, a szocialistákkal szövetséges nyugdíjas párt elnöke is. Miután az erről szóló megállapodás kiszivárgott, a demokratákkal szoros szövetséget alkotó G17 Plus párt elnöke, Mladjan Dinkics rögtön feltette a kérdést Tadicsnak, hogy nem kaptak-e túl sokat a szocialisták. Egyben azt is közölte, pártja nem elégszik meg kevesebbel, mint ami a szocialistáknak jut. A demokrata és a szocialista vezetésű táboroknak azonban csak 122 képviselőjük van a 250 tagú parlamentben, s a kormányzáshoz szükségük lesz mások támogatására is. Ezt pedig sem a VMSZ, sem a liberálisok nem fogják ingyen adni. megpróbálta elismertetni a március 29-i első választási fordulót megnyerő Morgan Tsvangirai ellenzőid jelöltet a törvényes zimbabwei elnöknek, amíg az afrikai országban nem tartanak tisztességes választásokat. Ez azonban megbukott az állandó BT-tag Oroszországot és Kínát is sorai között tudó tábor ellenállásán. Ez utóbbi csoport belpolitikai válságnak tekinti a zimbabwei eseményeket. Lord Paddy Ashdown, a brit Liberális Demokraták egykori vezére, aki később az EU boszniai főmegbízottja volt, a The Timesnak kijelentette: igazolható lenne a katonai beavatkozás Zimbabwében, annak megakadályozására, hogy az erőszakcselekmények tömegmészárlásba torkolljanak. Úgy fogalmazott: a zimbabwei helyzet elfajulhat addig a pontig, ahol a népirtás már valós lehetőséggé válik, Ruandához hasonló módon. Szerinte „ebben az esetben meg kellene fontolni a nemzetközi katonai akciót, amelyben Nagy-Britanniának érzékeny szerepelenne.” (MTI, s, ú) RÖVIDEN Irán elítélte a szankciókat Teherán. Irán tegnap elítélte a nukleáris programjával szemben előző nap hozott uniós szankciókat. „Semmitmondónak tekintjük és határozottan elítéljük az EU illegális, diszkriminatív és ellentmondásos megközelítését, miközben a rendezési javaslatokat tanulmányozzuk” - szögezte le Mohammad Ali Hoszeini külügyi szóvivő. Az unió hétfőn befagyasztotta a legnagyobb iráni bank, a Mel- li európai vagyonát, és betiltotta tevékenységét Európában. Hasonló intézkedések fenyegetnek 20 iráni magán- személyt, 15 iráni céget, és európai beutazási tilalommal is sújthatják őket. (MTI) Bolton az izraeli csapásról London. Izrael csapást mérhet az iráni nukleáris létesítményekre, mégpedig az amerikai elnökválasztás és az új elnök beiktatása közötti időszakban. Ezt John Bolton, az USA volt ENSZ-nagykövete mondta egy brit napilapnak. A keményvonalas, az Iránnal szembeni katonai fellépést pártoló Bolton úgy látja, az USA tulajdonképpen már letett arról, hogy katonai erővel kényszerítse Teheránt nukleáris programja felfüggesztésére. Izrael viszont „fél szemmel a naptárat figyeli”. (MTI) Az első női vezérezredes Washington. Ann Dun- woody személyében az USA történetében először léptettek elő nőt vezérezredessé. George Bush elnök írta alá az eddig altábornagyi rangban szolgáló logisztikai szakértő előléptetését, de ezt még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Ha a felsőház rábólint, Dunwoody lesz az amerikai haderő legmagasabb rendfokozatának első női birtokosa. (MTI) Dunwoody 33 éve szolgál a seregben (SITA/AP) Lehet ezerrel több? Berlin. A német kormány ezer fővel növelni akarja Afganisztánban szolgáló katonái számát, és felhatalmazást kér a parlamenttől a küldetés meghosszabbítására is. Berlinben tegnap közölték, a létszámnövelésre azért van szükség, hogy „nagyobb rugalmassággal válaszolhassunk a kihívásokra”. Jelenleg a parlament 3500 főben maximálja az afganisztáni német haderőt, a küldetésük pedig októberig tart. (MTI) Aki méla undorral fogadja: Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Aki adná: Javier Solana, az EU biztonságpolitikai főképviselője. (SITA/AP-felvétel) Arktiszi bevetésre készítik az orosz hadsereget Hadakozás a sarkon túl is Segélyek a palesztin rendőrség és a palesztin igazságszolgáltatás létrehozására Közel-keleti minicsúcs Berlinben Sokat markolnának a néhai Milosevics utódai Közeledik a kormányalakítás MT-HÍR Az ENSZ BT elítélte a zimbabwei rezsimet Katonai beavatkozás?
