Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ BMJ Mintegy 5,4 millióan haltak meg háborúkban a világban 1955 és 2003 között, azaz háromszor annyian, mint a korábbi becslések szerint - áll egy tanulmányban, amely a British Medical Journal című brit folyóiratban jelent meg. A 13 országra vonatkozó tanulmány csak a vietnami háborúkban meghaltak számát 3,8 millióra becsüli. A leggyil- kosabb periódusnak éppen a vietnami-amerikai konfliktus időszakát tekintik: 1965 és 1974 között évente 205 ezren haltak meg a BMJ-ban közölt adatok szerint. A szerzők úgy vélik, hogy a korábbi, sajtójelentéseken vagy népszámláláson alapuló statisztikák lényegesen alulbecsülték mind a katonai, mind a civil áldozatok számát. Különösen feltűnő ez Srí Lanka esetében: az uppsalai egyetem és az oslói Nemzetközi Békekutató Intézet korábban referenciaként kezelt adatai a szigetországban zajló belháború áldozatainak számát 61000-re teszik, míg az új kutatások 215 ezerről szólnak. Irakban e becslések a hivatalosan közölt civil áldozatok számának tízszereséről beszélnek. A seatt- le-i Washington Egyetem Ziad Obermeyer vezette kutató- csoportja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2002-ben és 2003-ban összegyűjtött adatokat dolgozta fel. NÉPSZABADSÁG A május végén kiszivárogtatott Orbán-beszéd sokak érdeklődését felkeltette, de általában nem helyeselték az elhangzottakat - ez derült ki a Népszabadság számára június elején végzett Medián-felmérésből. A lap tegnapi számában közölt, 1200 ember személyes megkérdezésén alapuló felmérés szerint az Orbán- beszédből kiszivárgott részleteket a megkérdezettek többsége helytelenítette. A legnagyobb elutasítást az a javaslat kapta, amelyet azóta fideszes és keresztény- demokrata vezetők is igyekeztek finomítani, vagyis hogy reálértéken fagyasszák be a nyugdíjakat. Valamivel kisebb mértékben, de általában azt is helytelenítenék a válaszadók, ha a Fidesz kormányra kerülésével felülvizsgálnák - s ha szükséges, leállítanák a nagy állami beruházások egy részét. A Fidesz első embere a jelek szerint hibát követett el a nyugdíj befagyasztásával és néhány nagyberuházás átvilágításával, esetlegesen a munkálatok átmeneti leállításával, mert az emberek jelentős részét komolyan meg lehet ijeszteni a gazdasági megszorítások rémével. A válaszadók jelentős része egyáltalán nem ebben látja a kiutat a gazdasági nehézségekből: a relatív többség, tehát minden második ember úgy véli, az ország helyzetének javításához nincs szükség megszorításokra. Ezt a nyugdíjasok majdnem fele így gondolja, a fiatal demokraták szavazói közül pedig még többen, tízből hatan utasítják el, hogy további megszorításokkal igyekezzenek az ország helyzetén javítani. (mti)- Sajnálom, uram, a szeme már nem a régi. Vigasztalja a tudat, hogy nem látja, milyen vacak a hazai labdarúgás színvonala. (Peter Gossányi karikatúrája) A lapok dolgozóik ezreitől váltak meg, az újságokat kisebb oldara nyomtatják Csökkenő profitok Az amerikai nyomtatott sajtó számára a 2008-as év minden korábbinál kisebb hirdetési bevételeket hozott; kétségessé válik több újság fennmaradása és az anyavállalatok fizetőképessége - írta a The New York Times, mely maga is tekintélyes visszaesést könyvelt el. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tengerentúli nyomtatott sajtótermékek hirdetési bevételei korábban soha nem csökkentek ilyen mértékben, többnyire két számjegyű a zsugorodás mértéke. A hirdetésekből származó jövedelem, amely az újságok fő bevételi forrása, két éve kezdett erősen apadni, amire a lapok először létszámstoppal válaszoltak, majd következtek a felvásárlások és az elbocsátások. A nyomtatott újságok történelmi visszaszorulá- si tendenciáját erősíti a gazdaság gyengélkedése, különösen Floridában és Kaliforniában, ahol a lakóházpiac beszűkülésével az ingatlanhirdetések is megfogyatkoztak. Míg tavaly az amerikai lapok átlagosan 8 százalékkal kisebb hirdetésijövedelemhez jutottak, mint 2006-ban, addig idén az év első öt hónapjában 12 százalékkal gyengébb volt az eredmény, mint 2007 hasonló időszakában. Májusban 14-15 százalékos visszaesést mértek. A lapok dolgozóik ezreitől váltak meg, áramvonalasították a terjesztést, az újságokat kevesebb és kisebb oldalakra nyomtatják, a profitok mégis feltartóztathatatlanulcsökkennek. A déli államokban több újságot birtokló Media Generálnák tavaly 10,9 százalékkal kevesebb hirdetési bevétele volt, mint 2006-ban, idén májusig 18,1 százalékos csökkenést mértek. A további, több lapot kiadó társaságok között a McClatchy az idei év első öt hónapjában 15,4, a Journal Communications 11,3, aGannett 11, aThe New York Times pedig 10 százalékos csökkenést szenvedett el. „Ez a folyamat rosszabb minden várakozásnál, ha két éven át folytatódik a két számjegyű csökkenés, néhány újság anyagilag bajba kerül” - mondta Edward Atorino, a Benchmark cég elemzője. Szerinte több lap várhatóan nem fog minden nap megjelenni, és kihelyezhetik külső cégekhez a nyomtatást. Elemzők egyetértenek: az újságok legnagyobb ellensége immár csaknem egy évtizede az internet, amely elszipkázza a hirdetési bevételeket. Ez a folyamat azonban tavaly gyorsult fel. Mivel az interneten sokkal több a lehetőség, a hirdetőknek csak egy részét tudták megtartani a lapok internetes kiadásai, ráadásul a webes hirdetési felületek olcsóbbak, mint a nyomtatott sajtóbeliek. Az utcára kerülő lapok hirdetési bevételeinek csökkenése az elkövetkező 3-4 évben bizonyára nem áll meg, a kérdés csak az, hogy ez alatt az idő alatt milyen mértékű lesz a zsugorodás - mondta Peter Appert, a Goldman Sachs bank elemzője. A kozákok önellátóak voltak, idejük nagy részét hadjáratokban töltötték Az ukrán kozákság bölcsője, a szics MTl-HÁTTÉR A XV. században a mai Ukrajna területén, a Dnyeper alsó folyásának vidékén létrejött katonai szervezet, a kozákság szálláshelyéül szicseknek nevezett erődítmények szolgáltak, amelyekről később katonai egységeket neveztek el a függetlenségükért küzdő ukránok A legelső szics erődítmény az 1500-as évek derekán épült a Dnyeper Hortica nevű szigetén. Az erődítmény külső fala kihegyezett végű, szorosan egymáshoz illesztett hasított szálfákból épült. Innen ered a szics elnevezés, ugyanis a szó ukránul azt jelenti: hasítani. Dmitro Visneveckij kozák hetman 1556-ban megalapította a Zaporizzsjai Szicset, amelyet az ukrán kozákság bölcsőjének tekintenek. A szicset később a zaporizzsjai kozákok központjának tekintették. Maga az erődítmény patkó alakú volt, falai mögött fából épült házak és raktárépületek álltak. Középen egy nagy tér volt, ezen tartották a népgyűléseket, az úgynevezett vicséket. Az alapító halála után tovább fejlődő Zaporizzsjai Szics területén élő, szüntelenül háborúzó kozákok létszáma az 1770-es évek elejére elérte a százezret. Mivel a szics lakóinak életét teljes egészében a háborúskodás határozta meg, ezért nőknek tilos volt az erődítmény területén tartózkodniuk. A kozákok teljesen önellátóak voltak, egyedül szabtak, varrtak és főztek. Idejük nagy részét hadjáratokban töltötték, így békés tevékenységgel gyakorlatilag nem is foglalkoztak. Az orosz csapatok 1775-ben átfogó támadást intéztek a zaporizzsjai kozákok ellen, és földig rombolták a Zaporizzsjai Szicset, amely soha nem épült újjá, de az ukránság történelmi emlékezetében mély nyomot hagyott. Nem véletlen, hogy a későbbiekben az állami függetlenségért küzdő ukránok a fegyveres alakulataikat - a dicső Zaporizzsjai Szicsre emlékezve - szicsnek, szics-lövészeknek vagy szics-gár- dáúak nevezték el. így 1938. november 9-én a kárpátaljai Husz- ton megalakult a Karpatszka Szics nevű félkatonai szervezet. Az alakulatot a Podkarpatszka Rusz kormányának védelme és az államellenes propaganda felszámolása céljából hozta létre Dmitro Klimpus vezetésével. A Karpatszka Szicsbe szép számmal jelentkeztek önkéntesek a Kárpátokon túli galíciai területekről. A Karpatszka Szics alakulatai 1939. március 15-én harcba bocsátkoztak a Huszt irányába előrenyomuló magyar csapatokkal, de azok egy nap alatt felszámolták ellenállásukat. KOMMENTÁR Alku CZAJL1K KATALIN Az utóbbi napokban nyilvánvalóvá vált, hogy az SNS az oktatásügyi törvényt megkerülve és Robert Ficónak a kisebbségi status quo megtartásával kapcsolatos ígéretét megcáfolva valósítja meg oktatásügyi elképzeléseit. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a néhány hete elfogadott oktatásügyi törvény csak az európai szocialisták és egyéb szervezetek elhallgattatására szolgáló kulissza, amely mögött azonban ugyanúgy folyik az SNS-es elképzelések megvalósulása, mintha a kilencvenes évek közepébe pottyan tunk volna vissza. A kisebbségi nyelvórák számának csökkentése nem tetszett az eurószociknak, hát nem is került bele a törvénybe, hanem a jogszabály végrehajtó rendeletéként funkcionáló állami oktatási program rendelkezik róla. A helységnevek „megfelelő” használatát pedig elintézték egy miniszteri levéllel. Kiderült hát (újra), mennyit ér a Smer és Fico ígérete, de az MKP politikai előrelátásáról is újra többet tudhatunk. A magyar párt ugyanis éppen a kisebbségek számára elfogadható oktatási törvényjóváhagyásáért cserébe szavazta meg a Lisszaboni Szerződést. Az „üzlet” nagy kockázatára akkor is felhívtuk a figyelmet, mert a legnagyobb kormánypárt szavahihetőségéről nekünk nincsenek illúzióink. A leginkább azonban azt tartottuk aggályosnak, hogy alapvető demokratikus jogok - a szólásszabadság (az ellenzék ugyanis a sajtótörvény-tervezet módosítását akarta elérni a Lisszaboni Szerződés bojkottjával), és a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való joga - nem lehetnek politikai alku tárgyai. Ha mégis azzá válnak, pontosan az történik, mint esetünkben: az új sajtótörvény csorbítja a szólásszabadságot, az oktatási törvényt pedig gyermekien egyszerű trükkökkel megkerülve léptetik hatályba a kisebbségi jogokat szűkítő intézkedéseket. Ha az MKP mégis sikerként könyveli el a Lisszaboni Szerződés kapcsán választott taktikáját, azon a fentiek tükrében csak mosolyogni lehet. Fontos azonban, hogy a szlovákiai magyar közösség egyéb szereplői - ez esetben főként a szülői és pedagógusszervezetek - ne fogadják el, hogy a kisebbségi oktatás politikai alku tárgyává váljék, és folytassák megkezdett küzdelmüket az államapparátussal szemben. FIGYELŐ Nem kell " vezekelni Nem a magyar katonák végezték ki azokat az ukrán Szics-gár- distákat 1939-ben, akikért Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök múlt pénteken misét celebrált - állítja Bot- lik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Szics-gárdisták a lengyel határvédelmi alakulatokkal vívott harcokban, már a Kárpátok túloldalán estek el, amikor a Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok elől hátráltak. A múlt pénteken mintegy félszáz ukrán fiatal az ukrán állami címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő és a magyar nép nevében bocsánatot kérő márványtáblát szerelt fel az emlékműre. A Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai a „magyar nép vezeklésének emlékművévé” keresztelték át a verec- kei honfoglalási emlékművet, mondván: Kárpátalja 1939— 1944-es magyar megszállása idején elkövetett „fasiszta bűntettekért” kell bocsánatot kérniük a magyaroknak. A Szvoboda szerint március 14., az emlékmű tervezett felavatásának dátuma az a nap, amikor „a fasiszta Magyarország” és a Kárpát-Uk- rajnát védő Szics-gárda közti ütközetben 600 ukránt öltek meg. A vereckei emlékműnél tartott rendezvényen Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált az 1939 márciusában „kivégzett” kárpáti Szics-gárdistákért. Bodik József, aki 2005-ben egy monográfiában tárta fel Kárpátalja 1918-1945 közti történetét, a forrásokra hivatkozva azt mondta, a Vereckei-hágó akkori lengyelországi oldalán történt események nem tartoznak az 1939 március közepén a kárpátukrajnai fegyveresek, a Szics- gárdisták ellen folytatott magyar katonai hadműveletek körébe. Ezek fő központja az akkori kárpát-ukrán főváros, Huszt és környéke volt, ahol több száz ukrán szicsovik esett el. (mti) Csak hirdetik a demokráciát A vereckei honfoglalási emlékmű meggyalázásának hátterében ott munkál, hogy Ukrajnában a demokráciát hirdetik, de nem védik, a kisebbségi jogokat deklarálják, ám nem szavatolják - írta vezércikkében az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó. Horváth Sándor, az újság főszerkesztő-helyettese megállapította, hogy Ukrajnában a nemzetiségi politikával kapcsolatos gondokat nemcsak a vereckei emlékmű „ukránosítása” jelzi, hanem a nemzetiségellenes oktatási koncepció is. Ennek fabri- kálása nem fogható ötven nemzetvédő ukrán suhancra. A kérdés kapcsán a szerző - Balia D. Károly kárpátaljai író megállapítására utalva - megjegyezte, Ukrajnában a többségi nemzetnek is kisebbségi skizofréniája van, s mivel alkotni, építkezni rest, mások alkotásának rombolásában éli ki magát. „Persze tudom (remélem), nem az ukrán nemzet, hanem csak néhány ukrán ilyen” - fogalmazott a cikkíró, aki szerint az ukrán demokrácia nagy próbatétel előtt áll. A menet- rendszerű kormányválságok, parlamenti viszályok lehetnek mind a vajúdás, mind az elvetélés jelei. Mindannyiunk érdeke, hogy végül érték szülessék - fűzte hozzá. Csak nagy a félelem, mert tegnapelőtt emléktáblákat öntöttek le festékkel, tegnap egy emlékművet gyaláz- tak meg - emlékeztetett a szerző, aki feltette a kérdést, mi lesz holnap, (mti)
