Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-25 / 147. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fico a gazdasági tárcát vizsgálta Pozsony. Robert Fico minisz­terelnök tegnap a gazdasági tárca működését ellenőrizte. A kormányfő arra kérte Ľubomír Jahnátek minisztert, hogy tár­cája tegyen meg mindent a gyors gazdasági növekedés fenntartása érdekében. Fico szerint napjainkban a dina­mizmus a beruházásokon ala­pul, hozzátéve: 2006. július 1. és 2007 decembere között 63 beruházáshoz nyújtottak támo­gatást, ezek együttesen 20 600 új munkahelyet teremtenek. Ami Szlovákia energiaellátását illeti, szerinte nem a megújuló források jelentik a megoldást, hanem az atomenergia. Az energiaárakról szólva pedig ki­jelentette: kormánya mindent megtesz azért, hogy a polgáro­kat megvédje az áremelkedések hatásától, (s, ű) OMV kontra MÓL: uniós kétségek Bécs. Az Európai Bizottság­nak komoly kétségei vannak az OMV-nek a MÓL megvásárlási szándékát illetően, s kifogásait eljuttatta az osztrák társaságnak - tudatta közleményében az osztrák olajcég. A dokumen­tumból kiderül, az Európai Bi­zottság beazonosította azokat a területeket, amelyeken verseny­jogi szempontból kifogásai van­nak. Ezek között szerepel a fi­nomítói tevékenység, illetve a kiskereskedelem (kúthálózat), valamint a finomítói termékek nagykereskedelme. A kutatás és a kitermelés, illetve a gáz- és pet­rolkémiai üzletág nem szerepel a kifogásokat tartalmazó listán. Az OMV elemzi a brüsszeli kifo­gásokat, s ebből kiindulva kö­zölni fogja a bizottsággal, hogy miként lehet a fenntartásokat orvosolni. A versenyjogi eljárás során azt elemzik, engedélyez- hetó-e az OMV tervezte ügylet, azaz jelent-e fenyegetést az ága­zatban folyó verseny tisztaságá­ra. Brüsszel az eljárást annak alapján indította el, hogy az OMV februárban bejelentést tett arról, szándékában áll ajánlatot tenni a Slovnaftot is birtokló magyar MÓL-ra. (MTI) Nem változott a jegybanki kamat Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap sem változtatott az irányadó jegybanki alapkamat nagyságán, ami több mint egy év elteltével továbbra is 4,25 százalék. A kereskedelmi pénz­intézetek kamatpolitikáját meghatározó alapkamat 2007 áprilisa változatlan, 2008 má­sodik felében az euró 2009-es bevezetése miatt alkalmazkod­nunk kell a frankfurti Európai Központi Bank alapkamatához, ami most 4 százalék. Nagy valószínűséggel a növekvő inf­láció miatt Frankfurt a közeljö­vőben szintén 4,25%-ra emeli az alapkamatot. Ivan Šramko, a nemzeti bank elnöke a monetá­ris tanács ülése után közölte: je­lenleg a gazdaság növekedési üteme összhangban van a jegy­bank elképzelésével, viszont ami az inflációt illeti, kordában kell tartani a bérnövekedés ütemét, különösen a közalkal­mazotti szférában. A bankelnök szerint az erős korona/euró kurzus némileg negatívan hat­hat a gazdasági növekedés tem­pójára, másrészt fékezi a pénz­romlás későbbi ütemét. (s) Sztrádaszakasz Horvátországig Budapest. Június 26-án ad­ják át az M7-es autópálya Bala- tonkeresztúr és Zalakomár kö­zötti szakaszát. Már csak egy 10 km-es szakasz hiányzik a Hor­vátországig futó sztrádából. Az M7-es utolsó 35 km-es szaka­szát az eredeti tervekkel ellen­tétben két ütemben adják át. Az első ütemben a Balatonkeresz- túr és Zalakomár közötti sza­kaszt kerül átadásra csütörtö­kön. A Zalakomártól Nagykani­zsáig hátralévő tíz kilométeres szakasz építése előreláthatólag július végére fejeződik be. (Pf) 17 ezer cseh dollármilliomos Prága. Egyre nő a dollármil­liomosok száma Csehország­ban, ami a gazdaság lendületé­nek és a cseh korona erősödé­sének köszönhető. Ez azt jelen­ti, hogy legalább 15,5 millió ko­rona vagyonról van szó esetük­ben. A Capgemini és a Merryl Lynch közös felmérése szerint a dollármilliomosok száma ta­valy elérte a 17 ezret, ami 15 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Ráadásul az ebbe a kategóriába tartozó gazdagok számának növekedése gyorsuló ütemet mutat: 2005-ben 10,6 százalékkal, 2006-ban pedig 12,6 százalékkal nőtt a számuk. Vüágszerte 10,1 millió dollár­milliomost tartanak nyüván, akiknek együttes vagyona elér­te a 40,7 billió dollárt. (ČTK) MAI VALUTAÁREOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,345 Lengyel zloty 9,028 Angol font 38,404 Magyar forint (100) 12,707 Cseh korona 1,261 Svéd korona 3,231 Bolgár leva 15,533 Román lei 8,257 Japán jen (100) 18,083 Svájci frank 18,771 Kanadai dollár 19,195 USA-dollár 19,491 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,36-31,36 18,68-20,34 1,23-1,29 12,07-13,37 OTP Bank 29,56-31,10 18,89-19,94 1,23-1,29 12,24-13,18 Postabank 29,45-31,25 18,74-20,24 1,23-1,29 11,71-13,71 Szí. Takarékpénztár 29,56-31,08 18,91-19,91 1,22-1,30 12,13-13,28 Tatra banka 29,54-31,12 18,94-19,96 1,23-1,29 12,20-13,20 Dexia Banka 29,56-31,13 18,98-20,00 1,23-1,29 12,38-13,04 Általános Hitelbank 29,57-31,15 18,93-19,94 1,23-1,30 12,14-13,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Luxemburg vezeti és Bulgária zárja az Európai Unió tagállamainak fejlettségét tükröző legfrissebb listát Szlovákia lépésnyire Portugáliától Az európai uniós országok fejlettsége 2007-ben 1. Luxemburg 276 2. Írország 146 3. Hollandia 131 4. Ausztria 128 5. Svédország 126 6. Dánia 123 7. Belgium 118 8. Finnország 116 1 9. Nagy-Britannia 116 ÍO. Németország 113 11. Franciaország 111 12. Spanyolország 107 13. Olaszország 101 14. Görögország 98 15. Ciprus 93 16. Szlovénia 89 17. Csehország 82 18. Málta 77 19. Portugália 75 20. Észtország 72 1 21. Szlovákia 69 22. Magyarország 63 23. Litvánia 60 24. Lettország 58 25. Lengyelország 54 26. Románia 41 27. Bulgária 35 j Az Európai Unió átlaga 100 Nem európai uniós országok mutatója Horvátország 55 Törökország 42 Szerbia 35 Albánia 22 Az uniós országok egy főre jutó brut­tó hazai összterméke (GDP) vásárló­erő-paritás alapján 2007-ben, ha az uniós átlagot 100-nak vesszük (Forrás: Eurostat) Brüsszel. Az Európai Unió sta­tisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint tavaly a vásár­lóerő-paritáson mért egy fő­re jutó bruttó hazai összter­mék az unión belül Bulgáriá­ban volt a legalacsonyabb, Luxemburgban a legmaga­sabb, Szlovákia pedig tavaly lehagyta Magyarországot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2007-ben a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) az unión belül Bulgáriában volt a legalacsonyabb mindössze az uni­ós átlag 38%-a és Luxemburgban pedig a legmagasabb, elérve az uniós átlag 276%-át értelemszerűen a 27 tagú unió át­laga 100-nak számít. Szlovákia fo­kozatosan felzárkózik (az elmúlt évben 69%-on volt), tavaly már megelőzte a 63%-os mutatóval rendelkező Magyarországot. A volt szocialista országok közül Szlové­nia (89%), Csehország (82%) és Észtország (72%) előz meg ben­nünket, ám az utóbbi balti állam gazdaságilag idén stagnál, míg Szlovákia 7 %-ot meghaladó ütem­ben nő. A hozzánk legközelebb álló régi uniós tagállam a szintén gon­dokkal küszködő Portugália, 75 százalékos mutatóval. Az ibériai ország 2005 óta ezen a szinten ta­nyázik, vagyis ha Szlovákia lendü­lete 2010-ig nem törik meg, akkor a csehek után a „tátrai tigris” is át­ugorja az 1986-tól uniós tagot. A lista összeállításakor vásárló­erő-paritásról van szó, ami figye­lembe veszi az egyes államok ár­szintjét. Szlovákia esetében az ár­szint az uniós átlag alig 60%-át éri el, magyarán nálunk 100 euróból sokkal többet lehet vásárolni, mint mondjuk a drágának számító Lu­xemburgban. A nagyhercegség en­nek ellenére fölényesen az EU leg­gazdagabb tagja, köszönhetően a hallatlanul fejlett bankrendszeré­nek. Visszatérve szűkebb régiónk­ba, a visegrádi térségbe, megálla­pítható: az utóbbi években Szlová­kia öles léptekhez közeledik az uniós átlaghoz: 2005-ben még csak az uniós szint 60,6%-án mozgott az ország, 2006-ban már 64%-on, ta­valy 69-en, s tekintetbe véve az unió lassú gazdasági növekedését, a 2008-as mutatónk már biztosan túllépi a 70%ot. Az elmúlt évben gazdasági pangással szembenézett Magyarország 2005-ös mutatója még 64,3% volt, azóta tehát rontott pozícióján. (č,s, shz) Fúzió előtt a cseh és a szlovák vasúti teherfuvarozó Sínen az európai óriáscég? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Úgy tűnik, a közeljövőben mégis összevonják a szlovák ZSSK Cargo és a cseh ČD Cargo vasúti teherfuvarozó társa­ságot - legalábbis ez derül ki Ľubomír Vážny szlovák és Aleš Ŕebíček cseh közlekedési miniszter hétfő esti tárgyalásából. A két fél megegyezett abban, hogy közösen járnak el a tervezett cégegyesülés terén. Marián Jánošík, a szaktárca szóvivője közölte: az egyezség ré­sze a lehetséges fúzióhoz vezető lé­pések időben lebontott részletes terve. A cseh fél szerint a partnerek már megegyeztek a társaságok összevonásában, azonban ezt a szlovák közlekedési tárca egyelőre cáfolta. A két vasúti teherfuvarozó egyesítésének koncepciója 2007 végén bukkant fel. A fúzió lehetővé tenné, hogy a cseh és a szlovák Car­go jobban helytálljon az európai versenyben, konkrétan ellensúlyt képezhetne a lengyel és a magyar vasúti társaságokkal, a liberalizált piac nyomásával szemben. Ha va­lóban létrejönne a fúzió, akkor Eu­rópa egyik legnagyobb vasúti te­herfuvarozója születne meg. A České dráhy cégről 2007 végén le­vált ČD Cargo évente több mint 90 millió tonna árut szállít, az Európai Unión belül az 5. legnagyobb telje­sítménynek számít. A2005január­ja óta önállóan működő és teljes egészében állami tulajdonú ZSSK Cargo Slovakia éves teljesítménye 50 millió tonna körül mozog, vagy­is földrészünk 15 legnagyobb vas­úti fuvarozójának egyike. Ha meg­valósulna a két cég egyesítése, ak­kor a német és a lengyel vasúti te­herfuvarozó mögött a harmadik legnagyobb uniós Cargo jönne lét­re. A Dzurinda-kormány nemzet­közi pályázatot hirdetett ki a ZSSK Cargo eladására, a tendert az oszt­rák Rail Cargo Austria nyerte, azonban az előrehozott 2006-os parlamenti választások miatt leál­lították a folyamatot. (č, s, ű) Uniós agrárminiszterek a haszonnövényekről Zónákban védekeznének MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Megállapodtak az Európai Unió tagországainak me­zőgazdasági miniszterei a növény­védő szerek forgalomba hozatalá­val foglalkozó EU-rendeletról. Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megerő­sítette: Magyarország, Nagy-Bri- tannia és Írország tartózkodott a szavazáson. Ezek a tagok jelezték egyet nem értésüket a rendelkezés számos pontjával, és felsorolták sa­ját külön érveiket. Még nem végle­ges döntésről van szó, mert az uniós miniszteri tanács az Európai Par­lamenttel (EP) közösen alkotja a rendeletet, amely most kerül az EP elé, majd onnan vissza a miniszte­rekhez. A rendelet szigorítja, egyszerűsíti és az egyes termékekre is kiterjeszti a hatóanyagok enge­délyezési rendszerét, és ennek ér­dekében egy új 'zónarendszert is bevezet. Utóbbi három részre osz­taná az EU-t, és ebből a középsőbe tartozna az Egyesült Királyságtól Romániáig 13 ország. Magyaror­szág ezt továbbra sem fogadja el, azt szeretné, ha legalább négy öve­zetjönne létre, hogy a különbségek ne legyenek ennyire nagyok az egy zónába tartozó tagállamok között. Kibővült az a lista, amelyen az en­gedélyezett növényvédő szerek szerepelnek. Szó volt a találkozón az uniós agrárreformok felülvizs­gálatáról is. Brüsszel továbbra is erőlteti a termelés és a támogatá­sok teljes elválasztását, amely egyébként a termékek 90%-ának esetében már meg is történt. Ezút­tal a dohánytermesztés esetében a tagállamok egy csoportja ellenja­vaslattal élt, ez ugyanis a termelés jelentős visszaesésével járna. A fe­lülvizsgálat keretében most tár­gyalt másik felvetés lényege, hogy a tagállamok a közvetlen támogatá- soklegfeljebb 10%-át egy külön bo­rítékba helyezhetik, és ebből külön támogatást nyújthatnak akár a termeléshez kötötten is. A szlovákiai söripar mára kezd kilábalni a gödörből, bizakodását a sorra bejelentett beruházások jelentik Jól fogy a nagy palack ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Őgyalla. Szlovákia söripara 2003-ban került leszálló ágba, amikor a sör árába beépített jö­vedéki adót emelték. A stagnálást követően 2007-ben pozitív el­mozdulás történt, az éves össz­termelés elérte a 4,3 millió hekto­litert, ami 2 százalékos növeke­dést mutat 2006-hoz viszonyítva. Az ország két legnagyobb sörtár­sasága, a holland Heineken és a dél-afrikai SABMiller az elmúlt hónapokban jelentős beruházá­sokat eszközölt itteni cégeiben. A SABMiller érdekeltségébe tarto­zó Topvar a kelet-szlovákiai Nagysároson 120 millió korona (4 millió euró) ráfordítással új gépsort szerelt fel, ennek kö­szönhetően már nem a magyar- országi Dreher sörgyárban, ha­nem helyben tölthetik a dobozos söreiket. A berendezés óránként 30 ezer dobozt tölt meg. Az ógyallai Heineken pedig hét­főn adta át azt a palackozó részle­gét, ahol óránként 30 ezer liter sört képesek tölteni az 1,5 Uteres PET- flakonokba. A 180 millió koronás (6 millió euró) beruházásnak szin­tén van magyarországi vonzata, eddig ugyanis az 1,5 literes műanyag flakonokat kizárólag Magyarországon töltötték - hétfő­től viszont a flakonok gyártásától kezdve egészen a végső csomago­lásig mindent helyben, Ógyallán végeznek. Az 1,5 literes palackban árusított sör eleve óriási sikernek számít a hazai piacon: tavaly ilyen formában 90 ezer hektoliter sört értékesítettek, idén viszont csak az év első 5 hónapjában már 200 ezer hektolitert. Az Aranyfácán, a Corgoň, a Kelt, a Martiner és a Gemer már­kákat gyártó Heineken 1995 óta mintegy 6 milliárd koronát (200 millió euró) fordított itteni kapa­citásai korszerűsítésére, idén pe­dig 500 millió koronás (16,66 millió euró) ráfordítással számol. Az ógyallai cég éves kapacitását az 1995-ös 375 ezer hektoliterről mára 2 millió hektoliterre tornáz­ta fel, s egyben a dél-szlovákiai városban létrehozta a közép-eu­rópai régió legnagyobb malátázó üzemét (kapacitása 140 ezer tonna), (shz, ú) Végre újra jobban csúszik a sör. A hazai piacnak sokat segített az 1,5 literes palackozású sör forgalmazása. (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents