Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-25 / 147. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 25. Régió-hirdetés 5 A Lipót-kapu (Képarchívum) Az esetleges elutasítást akarták megelőzni, mert ha negatív döntés születik, évekig nincs újabb lehetőség Visszavonták a komáromi erődrendszer világörökségi jelölését ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. A szlovák és a ma­gyar fél visszavonta a komá- rom-révkomáromi erődrendszer világörökségijelölését-tájékoztat- ta a Magyar Távirati Irodát a Világ- örökség Magyar Nemzeti Bizottsá­gának CVMNB) titkársága. Az UNESCO Világörökség Bi­zottsága (VÖB) július 2. és 10. kö­zött a kanadai Québecben tartja 32. ülésszakát, ott döntenek az új világörökségi helyszínekről. A visszavonást az indokolta, hogy a kiszivárgott nem hivatalos infor­mációk szerint a VÖB jövő heti ülésén elutasító döntésre lehetett számítani. Akkor pedig akár egy­másfél évtizedig is lehetetlen len­ne az újbóli jelölés. A visszavonás­ra adott esetben éppen azért ke­rülhet sor, hogy az elutasító dön­tést elkerülve biztosított legyen a helyszín újrajelölésének lehetősé­ge. Ennek ismeretében a magyar és a szlovák fél tekintetbe vette a hosszabb távú érdekeket, és közö­sen a visszavonás mellett döntött. Egy magát megnevezni nem kívá­nó hazai szakember elmondása szerint a jelenlegi trend azt mutat­ja, hogy az UNESCO inkább a so­rozatjelöléseket részesíti előny­ben. A mostani jelöltek között van például a francia Vouban-erődök sora, amelyek nagy konkurenciát jelentenek a komáromi erődrend­szerre nézve. „Nekünk is ilyen megoldást kell keresnünk, más erődrendszerekkel összefogva, hogy nemzetközi sorozatjelölés részeként ismét esélyünk legyen a cím elnyerésére” - mondta. Az Erődrendszer a Duna és a Vág torkolatánál Komárom-Révkomáromban hiva­talos címet viselő közös jelölést ja­nuár végén nyújtotta be a magyar és a szlovák UNESCO-nagykövet a VÖB párizsi központjában. A közös jelölésről szóló államközi megálla­podást január 15-én Révkomá- romban írta alá Arató Gergely ma­gyar és Augustín Jozef Lang szlovák kulturális államtitkár, (mti, vkm) Lakossági fórumon beszélgettek a Vágsellyére tervezett szélerőműparkról - a polgármester nem helyesli Többen ellenzik, mint támogatják Nem igaz, hogy a széltomyok túl közel vannak a lakott területhez - ál­lítja a beruházó képviselője (Szőcs Hajnalka felvétele) Vágsellye. Lakossági fóru­mon véleményezhették a polgárok a város határába tervezett szélerőmű-park környezeti hatástanulmá­nyát. Valamivel többen vol­tak a beruházás ellenzői, mint pártolói. GAÁL LÁSZLÓ A tervek szerint 25 darab, 100 méternél magasabb szélerőmű- torony épülne Vágvecse városrész és Mocsonok község között, nem messze a Duslo vegyi üzemtől. Hat torony állna Vágsellye katasz­terében. A törvény értelmében a kivitelező köteles független szak­értőkkel kidolgoztatni az ún. EIA tanulmányt, amely a tervezett lé­tesítmény majdani környezeti ha­tásait, elsősorban az érintett lako­sok életkörülményeire gyakorolt hatását vizsgálja. A fórumon a legvehemenseb- ben a vágvecsei lakosok által lét­rehozott polgári társulás képvise­lői tütakoztak, akik korábban pe­tícióban is elutasították a tervet. Leginkább azt kifogásolták, hogy a lakásuk ablakából a hatalmas szélkerekeket kénytelenek majd nézni, és attól tartanak, hogy a pergő rotorok hangja is zavarni fogja őket. Ellenérvként elhang­zott, hogy most is a Duslo vegyi üzem kéményeit látják az abla­kukból, ami semmivel sem eszté- tikusabb egy szélkeréknél. Az áramtermeléssel járó zajról pedig a beruházó azt állítja, az a legkö­zelebbi lakóépület esetében sem haladja meg a 30 decibelt, holott a megengedett érték 50 decibel. A beruházók ausztriai példákkal ér­veltek, ahol a tornyok sokkal kö­zelebb vannak a lakóterülethez, mint itt lennének - 600 méterre a Vágsellyén tervezett 1800-zal szemben -, mégsem tapasztalnak az ottani lakosok semmilyen ne­gatív hatást. Azt az érvet azonban a beruházó képviselője is elfogad­ta, hogy a szélső széltorony eléggé közel van a Duslo egészségügyi és rehabilitációs központjához. Meg­ígérte, ha szükséges, ezt a tornyot arrébb teszik, vagy egyáltalán nem építik fel. Hogy a vegyi üzemben dolgozó mintegy 2000 ember egészségére negatív hatással lehet-e az erőműpark, arra nem kaptak egyértelmű választ a kérdezők. Hogy miért éppen ezen a terüle­ten akarják felépíteni a szélerőműveket, arra az illetéke­sek azt válaszolták, itt egyrészt megfelelők a szélviszonyok, más­részt nincs semmiféle természet- védelmi terület, és mivel itt áll a vegyi üzem, amúgy sem érintetlen a környezet. A szélviszonyokról aztán kiderült, hogy azzal az erőművek kapacitását - 2 mega­wattos rotorok - csak mintegy 30 százalékban lesznek képesek ki­használni. Az ideális szélerősség 12 m/s, itt pedig a mérések sze­rint 6,5 m/s az átlagos szélsebes­ség, az év 30 százalékában pedig szélcsend van. Talán a legerősebb érv a szélerőmű megépítése ellen az volt, hogy ha felépítik a tor­nyokat, azzal gátat szabnak a vá­ros terjeszkedésének. Nemhogy a lakóterületet nem bővíthetik, de beruházók sem jönnek az erőmű közelébe. Habár a városi képvise­lő-testület jóváhagyta az erőművek létesítését, Martin Al­földi polgármester emlékeztetett, hogy a képviselők több mint egy- harmada és ő maga is ellenzi. Kérdésére, milyen hasznot hoz a városnak a szélerőmű, a beruházó kifejtette, a bevétel egy százalékát adják majd a városi kasszába, ami egy széltorony esetében 130-150 ezer korona (4290-4950 euró), vagyis a 6 sellyei torony után évi 700-800 ezer korona (23 102-26 402 euró) bevétele lenne a város­nak. Összehasonlításképpen: a város évi költségvetése 375 mülió korona (12,37 millió euró). Töb­ben azt is kétségbe vonták, egyál­talán hoz-e hasznot az ilyen áram- termelés. A beruházó azzal érvelt, nem fektetne be 2,5 milliárd ko­ronát (82,5 millió euró), ha nem lenne biztos benne, hogy a projekt hasznot hoz. Azt a felvetését pe­dig többen megmosolyogták, hogy a park a turizmusra is jó ha­tással lesz, mert ide járnak majd az emberek megbámulni az új lát­ványosságot. A következő lépés a környezetvédelmi minisztériumé, amely a beruházó által benyújtott tervezet és az érintettek vélemé­nye alapján - vélhetően 3-4 hóna­pon belül - nyilatkozik, hogy tá­mogatja, ellenzi, esetleg konkrét feltételekhez köti a beruházás megvalósítását. Bocsánatot kér egymástól a két nép Közös szlovák-magyar imanapot tartanak MT1-HÍR Mátraverebély-Szentkút. Elő­ször tartanak közös szlovák-ma­gyar imanapot a két nép megbéké­léséért szombaton Magyarország legnagyobb búcsújáróhelyén, Mát- raverebély-Szentkúton - mondta Kálmán Peregrin ferences szerze­tes, az esemény egyikszervezője. Az imanapot a 2006. június 29-én Esztergomban elfogadott­közös püspökkari nyilatkozat alá­írásának második évfordulójához közel eső időpontban tartják. A do­kumentumban az állt, hogy a két nép bocsánatot kér egymástól, és megbocsát egymásnak a történe­lemben a másik fél kárára elköve­tett bűnökért. Ennek jegyében imádkoznak közösen most szom­baton is - közölte a lelkipásztor. A szlovák-magyar határhoz közel lé­vő Mátraverebély-Szentkúton Er­dő Péter bíboros, prímás köszönti a híveket és a szlovák püspöki konfe­rencia képviselőit, akik között elő­reláthatóan Orosch János nagy- szombati segédpüspök is jelen lesz. Kálmán Peregrin elmondása sze­rint a rendezvény célja, hogy „pró­báljunk meg közös imádsággal másként viszonyulni egymásoz”, amivel a szlovák-magyar viszony­ban megmutatkozó feszültségeket szeretnék oldani. A vendéglátók mintegy 1000-1500 résztvevőt várnak, szlovákokat és magyarokat egyaránt, akik felváltva szlovákul és magyarul imádkozzék majd a ró­zsafüzért. A ferences szerzetes szerint a kegyhelyek látogatása hatással van az emberi kapcsolatokra, az ima pedig közel hozza egymáshoz a hí­veket. A püspöki konferencia 2006. augusztus 12-én kelt határozatá­ban nyilvánította nemzeti kegy­hellyé az I. Szent László király (1077-1095) korában alapított mátraverebély-szentkúti szentélyt. Ezt Erdő Péter bíboros, prímás, esz- tergom-budapesti érsek hirdette ki szentmise keretében a Nógrád me­gyei zarándokhelyen. A hagyo­mány szerint Mátraverebély hatá­rában csodával határos módon, egy szakadékot átugratva menekült meg 1092-ben kun üldözői elől Szent László király. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. A legenda szerint az 1100-as években jelent meg elő­ször itt a Szűzanya, aki a katolikus hagyomány szerint a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztor­fiút. AJÁNLÓ Június 26. (csütörtök) Dunaszerdahely - 9.00: a Szabó Gyula Alapiskola végzős diákjainak búcsúztatása a mű­velődési központban, (jóm) Ipolyság - 15.00: beszélge­tés Molnár László vállalkozóval a nyugdíjasklubban, a rendez­vény témája a jótékonysági te­vékenység. (fm) Június 27. (péntek) Nagymegyer - 8.30: a ki­lencedikes tanulók ünnepélyes búcsúztatója a vmk színház- termében. (as) Éberhard -17.00: szórakoz­tató műsor a vadászház előtti szabadtéri színpadon. Ünnepi köszöntőt mond Duka Zólyomi Árpád EP képviselő. Fellépnek: Szitka Mária énekes (Rété), a Szőttes Néptáncegyüttes, Ga­lambos Edit, Kuruc Beáta, Nagy Gabriella, Rajcsányi Béla (Szene), kísér a Gipsy Virtuoso zenekar (Dunaszerdahely), Kovács Vincze Lúcia (Szene) táncdalokat, slágereket énekel, A 2008. évi Talentum díj átadá­sa, a műsor sztárvendége Ko­vács Kati és Koncz Tibor Ma­gyarországról. A gyerekeket játszóház és kézműves foglal­kozások várják. A műsor után 21 órától juniális, játszik a ma­gyarbéli Simmons zenekar, (ú) Dunaszerdahely - 17.00: a Gézengúzok bábcsoport bemu­tatja A sündisznócska kalandjai című bábjátékot a művelődési központban, (jóm) Komárom -17.00: Kezdet - Tóth Lívia (textil) és Veress Enéh (szobrok) kiállításának megnyitója a Limes Galériában a Pro Arte Danubií Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás szervezésében. A tárlatot Antall István budapesti újságíró nyitja meg, kurátor Farkas Veronika művészettörténész, közremű­ködik Dávid Eszter (zongora), Orgován Csenge és Orgován Attila (hegedű). A tárlat au­gusztus 10-ig látható, (vkm) A beszélgetést vezeti Sánta Szilárd oo Panta Rliei P-8-12740 AKÁR AZ INGATLAN ADCniTUII I > ÉRTÉKÉNEK 100 %-IG vRCUI I TÖBB BANK LEGJOBB HITELEI EGY HELYEN!4 Hiteleink bármilyen célra felvehetők, drága befektetés illetve életbiztosítás nélkül! Például: 10 évre 15 évre 20 évre 400 OOO SK 4294 Sk/mes. 3217 Sk/mes. 2698 Sk/mes. 600 OOO SK 6441 Sk/mes. 4826 Sk/mes. 4046 Sk/mes. IRODÁNKBAN A TANÁCSADÁS INGYENES! AKAR JÖVEDELEMIGAZOLÁS NÉLKÜL A HITEL KÖLTSÉGEIT MEGELŐLEGEZZÜK

Next

/
Thumbnails
Contents