Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-24 / 146. szám, kedd

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 24. Síita és szunnita milíciák csaptak össze - külföldi pénzből építik újjá a menekülttábort - megint elővették a Sebaa-tanyákat Izraelnek még várnia kell ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Bécs. Újabb fegyveres összecsapás zajlott le tegnap reggel az észak-libanoni Tripoliban fegy­veres milíciák között. Akárcsak előző nap, ismét a bejrúti kor­mánnyal rokonszenvező szunnita és a síita közösséghez tartozó alavi- ta muszlint harcosok között rob­bant ki összetűzés. Biztonsági ille­tékesek tegnap azt közölték, hogy vasárnap és tegnap nyolc ember meghalt, 42-en megsebesültek a harcokban. Eredményesnek nevezte a liba­noni Nahr el-Bared palesztin me­nekülttábor helyreállítására szer­vezett tegnapi bécsi adományozó konferenciát a házigazda osztrák külügyminiszter. Ursula Plassnik kiemelte, a tábor újjáépítése bi­zonyosan elősegíti a palesztinok és a libanoniak közötti bizalom erősödését, ami viszont szélesebb kitekintésben hozzájárulhat a kö­zel-keleti béketörekvésekhez. Fuád Szinjóra libanoni kor­mányfő szerint még nem érett meg az idő arra, hogy országa kétoldalú tárgyalásokba bocsátkozzon Izra­ellel. Amikor Szinjóra országa bel­ső helyzetére hivatkozott, a kor­mány részét képező Hezbollah síita szervezetre célzott, amely 2006-ban egy hónapon át háborút vívott az izraeli hadsereggel. Izrael a múlt héten szólította fel béketárgyalásokra Libanont, an­nak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a feszültség csök­kentése a térségben. Szinjóra meg­ismételte, az Izraelhez fűződő kap­csolatok rendezésének feltétele­ként követeli az úgynevezett Se- baa-tanyák izraeli kiürítését, majd átmeneti időre ENSZ-fennhatóság alá helyezését. (MTI,ú) Embert nem látni Tripoli utcáin, csak a robbanások füstjét (Reuters-felvétel) Ujjlenyomatvétel Valószínűleg késni fog az amerikai rakétarendszer telepítése - éhezéssel a radarbázis ellen “zi Rosszul döntött a Pentagon Washington. A Nemzetközi Lé­giközlekedési Társaság (IATA) és 34 ország - közte több EU-tag - washingtoni nagykövetsége sür­gette az amerikai kormányt: vonja vissza azt a tervét, hogy 2009 au­gusztusától minden, az USA-t el­hagyó utastól digitális ujjlenyoma­tot kell venniük a légitársaságok­nak. Az amerikai belbiztonsági tár­ca áprilisban jelentette be: nem­csak az Amerikába érkező, hanem az onnan kiutazó külföldi légi uta­soktól is ujjlenyomatot fognak venni. A légitársaságoknak 24 órán belül át kell majd adniuk az utasok biometrikus adatait a kor­mánynak. Az IATA szerint az új ki­léptető rendszer működtetése tíz év alatt 12,3 milliárd dollárjukba kerülne a légiközlekedési vállala­toknak. Giovanni Bisignani vezér- igazgató szerint a határvédelem kormányfeladat, amelynek kihe­lyezése a légitársaságokhoz jogta­lan és eredménytelen lenne. (MTI) Washington/Prága. Jócskán elhúzódhat az eredeti ütemtervhez képest az USA által tervezett európai ra­kétavédelmi rendszer ki­építése. Ezt egy Pentagon­dokumentumra hivatkozva jelentette az amerikai AP hírügynökség. ÖSSZEFOGLALÓ A Pentagon szakértői szerint nem elégségesek az európai rend­szerbe tervezett rakétaelhárító ra­kétákkal (ellenrakétákkal) végzett eddigi kísérletek. A kongresszus most a szakértők javaslata alapján további három kísérlet elvégzését előíró törvény elfogadására ké­szül. Az újabb kísérletek előkészí­tése és végrehajtása évekbe kerül­het, s ebben az esetben a rakétavé­delmi rendszer nem állítható had­rendbe a tervezett 2013-as idő­pontban. A Pentagon haditechni­kai igazgatósága már a múlt év ok­tóberében úgy foglalt állást, hogy nem meggyőzőek az eddigi kísér­letek. Az igazgatóság jelentését szétosztották a képviselőház tagjai között, de nem hozták nyilvános­ságra. Az AP most ebből szerzett egy példányt. A szakértők szerint hiba volt az illetékesek részéről, hogy az USA- ban elvégzett sikeres kísérletek eredményeit változatlan formá­ban alkalmazták az európai rend­szerre. Mivel a két rendszer nem azonos felépítésű, az amerikai te­rületen végzett kísérletek sikere nem garancia az európai rend­szerben alkalmazandó rakéták megbízhatóságára. Az égjük elté­rés, amelyet a jelentés említ: az amerikai kísérletekben kipróbált ellenrakéták (közkeletű nevükön elfogórakéták) három hordozóra­kétával vannak felszerelve, míg az európaiak csak kettővel. Washington azt tervezi, hogy radarberendezést állít fel Csehor­szágban és tíz ellenrakétát telepít Lengyelországba. Oroszország he­vesen tiltakozik ez ellen, mert fe­nyegetést lát benne saját biztonsá­gára nézve. Az amerikai kormány szerint azonban nem Oroszország ellen irányul a tervezett rendszer, hanem esetleges iráni rakétatá­madások elhárítását szolgálná. Ha felborulna a rendszer megvalósí­tásának ütemterve, és késlekedne a megvalósulás, az kudarc lenne a januárban leköszönő George Bush számára. Csehországban naponta 20-25 ember böjttel tiltakozik az ameri­kai bázis terve ellen. A tiltakozók egymásnak adják a stafétát, így mindig más böjtöl. A mozgalmat két cseh aktivista indította el 21 napos éhségsztrájkjával, ami fel­rázta a közvéleményt. A cseh kor­mány július 8-án akarja aláírni az USA-val a szerződést. A cseh tilta­kozási mozgalomhoz több európai országban csatlakoztak. (MTI, ú) Atomrakéta-vita Németországban Berlin. Az ellenzék és a kormányzó szociáldemokraták (SPD) is hazaküldenék a Németországban állomásoztatott amerikai atom­fegyvereket, miután kiderült, az európai atomfegyverraktárak a minimális biztonsági követelményeknek sem felelnek meg. Az el­lenzők szerint a fegyverek jelenléte hidegháborús maradvány, a kereszténydemokraták (CDU) szerint azonban szükség van rájuk, hiszen a nukleáris elrettentés ma is működik, (hó) Az agrárminiszterek hozták meg a döntést Új EU-szankciók Irán ellen Egy újabb népszavazás esetén sem lehet bizonyosra venni az igenek győzelmét Az íreket és a cseheket kidobhatják? MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió újabb szankciós intézkedést rendelt el Irán ellen, mert Teherán nem haj­landó felfüggeszteni az urándúsí­tást. Az újabb szankciós lépés arról szól, hogy befagyasztják Irán leg­nagyobb bankjának, a Mellinek a kinnlevőségeit. A döntés az unió mezőgazdasági minisztereinek luxembourgi ta­nácskozásán született, olyan napi­rendi pontként, amely tartalmilag már elő volt készítve, arról vitát nem folytattak, csupán miniszteri szintű jóváhagyás kellett hozzá. Ilyen esetekben nem feltétlenül a szakminisztereknek kell meghoz­niuk a hivatalos döntést. Az EU an­nak nyomán hozta ezt a határoza­tot, hogy Irán szombaton leszögez­te: nem tárgyal a nagyhatalmakkal olyan alapon, amelynek kiindulási pontja urándúsítási programjának felfüggesztése. Javier Solana, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője egy hete adta át Iránnak az újabb együttműködési ajánlatot. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Írországot és Csehor­szágot kidobhatják az EU-ból a re­formszerződés ratifikálásának el­maradása esetén. A tekintélyes londoni gazdasági napilap, a Fi- nancialTimes szerkesztőségi cikke szerint, ha Írország nem tart újabb népszavazást a szerződésről, könnyen előfordulhat, hogy meg­kísérlik eltávolítani az unióból. Mindazonáltal a második népsza­vazás esetén sem lehet bizonyosra venni az igenek győzelmét, akkor sem, ha az ír kormánynak sikerül további módosításokat kieszkö­zölnie. így egy újabb referendum megtartása ugyanolyan kockáza­tos lenne, mint meg nem tartása. Pár hét alatt a zéróról egyértel­mű lehetőséggé erősödött annak az esélye, hogy Írország az EU-n kívül találja magát, s ugyanez érvényes a Lisszaboni Szerződés ratifikációjá­nak másik lehetséges elutasítójára, Csehországra is. A lap szerint az uniós jogszabályok alapján van le­hetőség valamely tagország távo­zásának elérésére, ha ehhez meg­van a politikai akarat is. A legutób­bi rendkívüli eseménysorozat leg­megdöbbentőbb eleme az, hogy az általános ír felfogás szerint „nem lenne olyan nagy ügy” a szakítás az EU-val. Ha Írország elhagyná az EU-t, és az egységes európai piac társult tagja lenne, kevesebb kül­földi beruházást vonzana, mint most - írta a lap több más, Dublin számára hátrányos gazdasági kö­vetkezményt is említve. Freedom House: Moszkva a legfőbb antidemokratikus erő saját térségében Energiakincs és demokráciaellenesség MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az olaj- és gáz­készletének köszönhetően meg­gazdagodott Oroszország az eur- ázsiai térség legjelentősebb anti­demokratikus erejévé vált. Ezt ál­lapítja meg a washingtoni köz­pontú Freedom House független emberi jogi szervezet tegnap nyil­vánosságra hozott jelentésében. Christopher Walker, a szervezet kutatási igazgatója kijelentette: Kazahsztánra és Azerbajdzsánra is igaz, az olajárak növekedése egyértelműen összefügg a de­mokrácia súlyos csorbulásával az országban. Az energiaárak növekedése lát­tán a három volt szovjetköztársa- ság természeti energiakincsére alapozta növekedését. A korsza­kot azonban „az intézmények nyi­tottságának és függetlenségének gyors és az energiaárak növeke­désével párhuzamos csökkenése” jellemezte. Oroszországban 2007-re nyil­vánvalóvá vált, a Putyin-korszak- ban megjelent egy új társadalmi elit, amely hatalomra tett szert. A tekintélyelvű kapitalizmusban ta­pasztalatot szerzett vasháromszög- az államhatalom, a gazdasági vezetők és a biztonsági szolgálatok- elsorvasztja a demokratikus poli­tikai választási folyamatot, ellen­őrzést gyakorol politikai ellenfelei és a média fölött. A független vé­leményt formáló forrásokat el­hallgattatják, így azoknak nincs lehetőségük kérdőre vonni az orosz vezetést szeszélyei, túlkapá­sai miatt. A hatalommal bírók nyomást gyakorolnak a jogrend­szer gerincét alkotó bíróságokra, hogy számukra kedvező ítéleteket hozzanak. Az egyre inkább tekintélyelvű hatalmi központok az orosz külpolitikát is képesek be­folyásolni, és elérik azt, hogy Moszkva rámenősebben, gyakran kifejezetten erőszakosan viselke­dik szomszédaival szemben. Tsvangirai a holland nagykövetségre menekült Zimbabwéről a BT-ben ÖSSZEFOGLALÓ Harare/Hága/Washington. Rendőrök szállták meg tegnap a zimbabwei ellenzék hararei köz­pontját, és letartóztattak sok em­bert, aki ott keresett menedéket a választási kampányt kísérő erőszak elől. Hágában pedig este bejelen­tették: a zimbabwei holland nagy- követségre menekült Morgan Tsvangirai, az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) vezetője. Az USA a BT elé tárja a zimbab­wei politikai helyzet kérdését, mi­után Tsvangirai vasárnap bejelen­tette visszalépését az elnökválasz­tás második fordulójától. Carlton Carrol, a Fehér Ház szóvivője ezt azzal indokolta, a Robert Mugabe elnök nevével fémjelzett rendszer törvénytelen jellege minden nap­pal tovább erősödik. Tsvangirai a pártja elleni erő­szakkal és megfélemlítéssel indo­kolta, hogy nem vesz részt az el­nökválasztásjúnius 27-re kitűzött második fordulójában. Ez meg­nyitná az utat a 84 éves Mugabe elnök-diktátor automatikus újra­választása előtt. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint Tsvangirai visszalépése „nagyon nyomasztó epizód és baljós előjel” az afrikai ország számára. (MTI, ú) RÖVIDEN Markó-Tőkés találkozó lesz Bukarest. Elvben igent mondott Tőkés László szemé­lyes találkozást indítványozó kérésére Markó Béla, az RM- DSZ elnöke. A bukaresti Új Magyar Szó Tőkésnek arra a levelére reagáltatta Markót, amelyben a református püs­pök személyes találkozót sür­getett a romániai helyhatósá­gi választások után kialakult helyzet megvitatása és az er­délyi magyar együttműködés megteremtése érdekében. Tőkés és Markó eltérően érté­keli a helyhatósági választá­sok eredményeit, azt, hogy az RMDSZ-nek 184, az MPP-nek pedig 11 polgármesteri széket sikerült szereznie. (MTI) Vajdasági igények Belgrád. Reálisnak és majdnem biztosnak tartja Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, hogy Szabadka pol­gármestere legyen, s azt is igényli, hogy pártjából kerül­jön ki a vajdasági parlament elnöke. A legnagyobb délvi­déki magyar párt elnöke kije­lentette: a tartományi parla­ment elnöki tisztségének el­nyerése természetes követ­kezménye lenne annak, hogy a VMSZ vált a testületen belül a második legerősebb, de­mokratikusnak nevezett erő­vé. A magyar politikai erőknek 9 képviselőjük van a 120 tagú vajdasági törvényhozásban, s ebből 8 a VMSZ-é, amelynek az előző ciklusban 11 tarto­mányi képviselője volt. (MTI) Megkezdődött a nyári ülésszak Strasbourg. A demokrati­kus intézmények törökorszá­gi működőképességéről foly­tatandó vita, a kínai helyzet áttekintése, valamint az eu­rópai demokrácia helyzeté­nek megvitatása szerepel na­pirenden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tegnap Strasbourgban meg­nyílt nyári ülésszakán. A pén­tekig tartó tanácskozás legiz­galmasabb napjának csütör­tök ígérkezik, amikor a török vitát akarják lefolytatni, és meghívták Ali Babacan török külügyminisztert is. Ugyan­csak csütörtökön beszédet mond a közgyűlés előtt Borisz Tadics szerb elnök, aki a hét­végén jelentette be: a szerbiai Európa-barát, demokratikus erők a jelek szerint közel ke­rültek a megállapodáshoz a szocialistákkal a kormány- koalíció megalakításáról Szerbiában. (MTI) ENSZ-ellenes felhívás Kairó. Az al-Kaida terror­hálózat szóvivője videoüze- netben felszólította a Szomá­liái iszlamista fegyvereseket, hogy vegyék fel a küzdelmet a polgárháború dúlta afrikai or­szágba küldeni tervezett ENSZ-békefenntartók ellen. Abu Jahja al-Líbi az interneten közzétett felvételen egyúttal arra buzdította a muzulmán szélsőségeseket, hogy hozza­nak létre iszlamista kormányt Szomáliában. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents