Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 23. Egészségünkre Vll Mi az oka annak, hogy nyáron gyakoribbak az ételmérgezések? A meleg hónapok veszélyei A nyár a strandolás, a napo­zás és a pihenés mellett saj­nos az ételmérgezések sze­zonja is. A különböző kór­okozók legkönnyebben nyá­ron találnak maguknak ide­ális életkörülményeket a nem megfelelően tárolt vagy felügyelt élelmiszerek­ben, amelyekben robbanás­szerűen képesek elszapo­rodni. ÖSSZEFOGLALÓ A hétköznapi szóhasználatban ételmérgezésként emlegetett meg­betegedések valójában élelmiszer­eredetű megbetegedések: a kórké­pek létrejöttében az elfogyasztott élelmiszer, illetve az abba beleke­rült egészségre ártalmas biológiai vagy kémiai szennyeződés játszik szerepet. Mára kibővült az „étel- mérgezés” szó jelentése, hiszen ide soroljuk a növényvédőszer-mara- dékok és az élelmiszer-előállítás so­rán véletlenül bekerült vegyi anya­gok okozta megbetegedéseket is. Az ételmérgezések kórokozói többnyire széklettel szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel terjed­nek, de a tartósan magas hőmér­séklet a nyers ételekben megtalál­ható mikroorganizmusok gyors szaporodását is kiválthatja. A nyári szezonban frissen fogyasztott, föl­dön termelt, nem megfelelően tisz­tított zöldségeken is lehet többféle vírus vagy baktérium, amely étel- mérgezéshez hasonló tüneteket okozhat. Ugyancsak különböző mikroorganizmusok juthatnak az ételbe azok nem megfelelő elkészí­tése és tárolása során, különösen a tartósan meleg időjárás esetén. Ezenfelül elmondható, hogy a nyá­ri időszakban van a legtöbb légy is, amelyek a hulladékokról a saját testükön viszik át a kórokozót a szabadon hagyott ételre. Az ételmérgezések leggyakrab­ban gyomor- és bélrendszeri tüne­tekkel jelentkeznek: hányinger, há­nyás, hasi görcsök, hasmenés, de a tüneteket láz és néha fejfájás is kí­sérheti. A panaszok a fertőzést vagy mérgezést kiváltó kórokozó­tól (baktérium, vírus, élősködő, vegyszer, szennyeződés) függően különbözhetnek. Ha más szemé­lyek is ugyanakkor és ugyanattól az ételtől betegednek meg, akkor egy­értelműen azonosítható a fertőzés forrása. A tünetek a fogyasztást kö­vető 2 órától 2-3 napig terjedő idő­szakban jelentkeznek. Az egészsé­ges felnőttek többnyire tünetek nélkül vagy csak enyhe hasi pana­szokkal vészelik át a megbetege­dést, a csecsemők, a kisgyerekek, a várandós édesanyák, az idősek és a beteg emberek esetében azonban súlyos következményekkel járhat a szennyezett étel fogyasztása. A leggyakoribb kórokozók A nyári időszakban leggyakrab­ban a szalmonellózis fordul elő. A betegséget kiváltó baktérium (Salmonella enteritidis) által ter­melt méreganyag a 100 Celsius fo­kos hőkezelést akár percekig is elvi- seb. A fertőzés forrása leggyakrab­ban baromfihús, kolbász, disznó­sajt, tojás, tej, fagylalt, és az ezek­ből készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, valamint a nem kellően megmosott zöldség­gyümölcs. A kórokozót a beteg vagy tünetmentes fertőzött állat, valamint a baktériumot ürítő sze­mély is közvetítheti. Ételfertőzés esetén a lappangási idő 6-48 órás, piszkos kéz útján való terjesztéskor pedig akár 1 hét is lehet. A Staphylococcus baktérium- törzsek átal okozott ételmérgezés a világon leggyakrabban előfordu­ló mérgezések közé tartozik. A fer­tőzés forrása a baktériumot ürítő ember, aki orrában, kezén vagy más bőrfelületen hordozza a kór­okozókat. Különleges eset, ha az emlőgyulladásban szenvedő anya teje fertőzi a csecsemőt. A csíra a gyulladásban lévő vagy fertőzött állat (tehén, kecske, juh) tőgyéből is belekerülhet az élelmiszer-alap­anyagokba. A kórokozók a nem megfelelően végzett konyhatech­nológiai tevékenység során jutnak az ételbe. Az ételmérgezés közvetí- tőjeként legtöbbször a tej, a tejter­mékek, a krémeš sütemény, a fagy­lalt szerepel, de leírtak már disznó­sajt, vagdalt, hurka, kolbász és főtt húsok közvetítette mérgezéseket is. A gyakoribb humán cabdvíru- sok világszerte a nyári időszakban okozhatnak tömeges megbetege­déseket. Elsősorban a fertőzött széklettel szennyezett élelmiszer, a közvetlen és közvetett kontaktus, valamint a víz révén terjed, de a ví­rus a hányadék párolgása útján is a levegőbe juthat. A calicivírusok po­puláción belüli körkörös áramlásá­hoz hozzájárul, hogy a fertőzött személy a tünetek megjelenése előtti és utáni időszakban is üríthe­ti a vírust. Részben a rövidtávú im­munitás, részben a vírusok nagy genetikai és antigén diverzitása mi­att az élet során ismételt megbete­gedések is előfordulhatnak. Hu­mán calicivírus-járvány gyakran fordul elő az időlegesen zárt embe­ri közösségekben, ahová a vírus be­kerülve gyorsan terjed és rövid idő alatt nagyszámú megbetegedést okozhat. Az élelmiszereredetű botuliz- mus vagy más néven kolbászmér­gezés ritka, életveszélyes mérge­zés. A Clostridium botulinum ne­vű baktérium által termelt méreg­anyag okozza, amely a legerősebb ismert toxinok közé tartozik. A nem megfelelően sterilizált házi­lag tartósított élelmiszerek, házi töltésű hentesáruk, lejárt szava­tosságú készételkonzervek, mar­ha-, sertés- és szárnyashúsok, hal- és tejtermékek, zöldségfélék, gyü­mölcsök, fűszerek lehetnek a fer­tőzés forrásai. A liszteriózist okozó baktérium­ból mindannyiunk szervezetébe kerül naponta egy kis mennyiség, ami veszélytelen mindaddig, amíg egészségesek vagyunk. A liszterió- zisra az újszülöttek, a hetven éves­nél idősebbek és a legyengült im­munrendszerű emberek a legfogé­konyabbak; a fertőzés várandós nők esetében vetélést okozhat és súlyos következményekkel járhat az AIDS- és rákbetegeknél, a króni­kus betegeknél (cukorbajosok, ve­seelégtelenségben szenvedők stb.) is. A kórokozó baktérium rendsze­rint szennyezett nyers zöldségek és tejtermékek fogyasztásakor kerül a szervezetbe. A tengerpartom is legyünk óvatosak! A tengeri halak, kagylók, csigák, rákok okozta mérgezések is súlyo­sak lehetnek, hatásuk bizonyos al­lergiás reakciókhoz hasonló. A kagylók, osztrigák, tengeri puha­testűek által közvetített mérgezést a planktonban található ostoros egysejtű szervezetek (Vibrio- fajok) okozzák. Ezek az élőlények elszaporodva idegmérget (neuro- toxint) választanak ki. Az első tü­netek fél, két órával a kagyló elfo­gyasztása után jelentkeznek. Ezek főleg a végtagok zsibbadásával, az izomtónus gyengülésével és emésztőrendszeri panaszokkal jár­nak. . A szintén tengeri állatok fo­gyasztásakor jelentkező hisztamin- mérgezést általában a kifogás után rosszul tartósított tonhal és makré­la okozza: ennek oka, hogy ha a hal nem került azonnal jégre, akkor a bomlásnak induló szövetekben nagy mennyiségű hisztamin képző­dik. A hal elfogyasztása után azon­nal arcpír alakul ki a hisztamintól, majd hányinger, hányás, gyomor­fájdalom és csalánkiütés lép fel. A hétköznapi szóhasználatban ételmérgezésként emlegetett meg­betegedések valójában élelmiszer­eredetű megbetegedések: a kórké­pek létrejöttében az elfogyasztott élelmiszer, illetve az abba beleke­rült egészségre ártalmas mértékű biológiai vagy kémiai szennyező­dés játszik szerepet. Az ételmérgezések kórokozói többnyire széklettel szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel terjed­nek, de a tartósan magas hőmér­séklet a nyers ételekben megtalál­ható mikroorganizmusok gyors szaporodását is kiválthatja. A nyári szezonban frissen fogyasztott, föl­dön termelt, nem megfelelően tisz­tított zöldségeken is lehet többféle vírus vagy baktérium, amely étel- mérgezéshez hasonló tüneteket okozhat. Ugyancsak különböző mikroorganizmusok juthatnak az ételbe azok nem megfelelő elkészí­tése és tárolása során, különösen a tartósan meleg időjárás esetén. Ezenfelül elmondható, hogy a nyá­ri időszakban van a legtöbb légy is, amelyek a hulladékokról a saját testükön viszik át a kórokozót a szabadon hagyott ételre, (it) Árthatnak a slágerpapucsok A nyári slágerpapucsok - me­lyek többnyire habosított mű­anyagból álló lapos talpból és egy Y alakú gumipántból állnak és jellegzetesen „slattyogó” hangot adnak - kárt tehetnek egészségünkben - írja a Medi- press. Az Amerikai Sportorvosi Iskola tanulmánya szerint ezek­nek a papucsoknak a viselete fe­lelős lehet- számos, testünkön észlelt fájdalomért és panaszo­kért. A lábgyógyászattal foglal­kozó szakemberek véleménye szerint,. kedvenc nyári papu­csunk több egészségügyi prob­lémáért felelős, mint bármely más lábbeli, a magas sarkú cipő­ket is beleértve. Tömör növényi erő a bőrnek A szépség utáni vágy egyetlen nőtől sem idegen. Akár ragyogó hajról, feszes testről vagy ráncta- lan bőrről van is szó - a nők ős­idők óta azon fáradoznak, hogy közelebb kerüljenek ezekhez az ideálokhoz. Ezért olyan ható­anyagokat, eszenciákat és tinktú- rákat keresnek, melyek ebben se­gítenek nekik. Nyáron legjobb a selyem! Nyáron a napsugárzás, a meleg és a lenge öltözet miatt bőrünk többszörös megterhelésnek van kitéve. A legmegfelelőbb kozmeti­kum kiválasztásnál egyszerre kell figyelembe venni bőrünk szabad légzését, a fokozott izzadást és méregtelenítést, valamint a nap­sugárzás UV károsító hatását. A nyári öltözet nagy felületen enge­di a bőrbe az UV sugarakat és mi­vel az európai ember bőrének át­lagos festéktartalma nem ad kellő védelmet még városi környezet­ben is bekövetkezhet a leégés. A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL Ismét kiújult az allergiám „Amikor süt a nap, és illatoz­nak a cserjék, fák és virágok, minden évben folyik az orrom. Később pedig, amikor már me­leg van, légcsőhurutom van. Reggel mindig köhögésre késztet, sőt, amikor sokat dol­gozom és felbosszantanak, görcsös köhögést kapok. Ter­mészetesen voltam már aller- gológusnál is, és nagyon jó sprayt írt fel. Ha a köhögés görcsös, akkor nagyon is segít. Szeretnék örökre megszaba­dulni az allergiától, hogy ne kelljen állandóan szintetikus gyógyszereket szedni, ame­lyektől fáradt, aluszékony va­gyok, és nem nagyon merek autót vezetni, nehogy elalud­jak a volán mögött. Tisztelem, becsülöm az orvosokat, de szeretném megkérdezni a ter­mészetgyógyásztól, hogy a ter­mészetes gyógyszerek között vannak-e olyanok, amelyek ki­gyógyítanának a kellemetlen allergiámból.” Kedves olvasónk, nagyon so­kan szenvednek allergiában, és nem látják a kiutat. Akkor, ami­kor görcsös köhögése van a be­tegnek, igenis kell, hogy legye­nek a szakorvos által előírt gyógyszerek, de amikor csak enyhe allergiás tünetek jelent­keznek, egy hatékony tisztítókú­■ Dr. Nagy Géza-----természetgyógyász rával el lehet érni, hogy nem lesz többé allergiás a beteg. Azelőtt is volt parlagfű, és az emberek nem voltak allergiásak. Tehát nem a természet változott meg, hanem mi. Kevésbé vagyunk ellenálló- ak, érzékenyebbek vagyunk egyes allergénekre. Vajon miért? Mert az embereknek megválto­zott az életstílusa. Apáink és nagyapáink nem idegeskedtek annyit, mint mi. Nem volt annyi bizonytalanság, nem volt annyi megterhelés. Idegessé teszi az embert, hogy lesz-e munkája, felveszik-e oda, ahol dolgozni szeretne. Mások gondoskodnak arról, hogy kibillentsenek ben­nünket a lelki nyugalomból. Megváltozott a családmodell, a szülőknek nincs idejük foglal­kozni iskolás gyerekükkel, stb.' Ez a sok negatív hatás legyengíti és felemészti lelki energiáinkat, és a sok lelki megterhelés szervi elváltozásokat okoz a szerveze­tünkben. Pl. azt, hogy megrom­lik az emésztésünk, és az emész- teden táplálékon elszaporodnak a baktériumok és a penészgom­bák, amelyek mérgező anyago­kat termelnek. Ezek leblokkolják a májat, és mi pedig érzékenyeb­bekké válunk az allergénekre. Memóriasejtjeink először csak megjegyzik, hogy ez a fehéije nem tetszik nekik, s elkezdik ter­melni a hisztamint, amelyből ha több termelődik, növeli a haj­szálerek áteresztő képességét és az allergiás reakció helyén azo­kat a tüneteket okozza, amelyek­ről az elején írtunk. Tehát az allergia kialakulásá­nak okát kell megváltoztatnunk, s ez pedig a vastagbélben és a májban van. Ha rendet teszünk a vastagbélben, azaz barátságos baktériumokkal kiszorítjuk a rothasztó baktériumokat és olyan aromatikus gyógynö­vényteát iszunk, amellyel meg­lepjük a penészgombákat, akkor 4-5 napon belül eltűnnek a pe­nészek és 3-4 héten belül a rot­hasztó baktériumok. A májba nem kerülnek mérgek, nem blokkolják a májfunkciókat, és az allergia elmúlik. Hihetedenül hangzik, de így van. A penész­gombákkal kapcsolatban diétát is kell tartani: nem szabad édes­séget, élesztősét és disznóhúst fogyasztani. A betegből eltűn­nek a mérgek, és minél több tű­nik el, annál jobban fogja magát érezni. Ha a tisztítókúra alatt va­lahol nyomást, enyhe fájdalmat vagy lüktetést fog érezni, ez azt jelzi, hogy a lerakodott salak­anyagok ürülnek ki. Ha véletle­nül (mert ilyen is van) zöld len­ne a vizelete és a széklete, akkor sem kell megijedni, mert az azt jelenti, hogy a mérgek távoznak a szervezetből. Ha teljesen ki­tisztul a szervezete, megszűnik az allergia, és akkor nem lesznek köhögési rohamok. Az a legjobb, ha olyan környezetben él, ahol béke és nyugalom van, hogy a lelki megterhelés ne legyen ne­hezebb, mint amennyit a test el tud viselni. egeszsegunkre@ujszo.com Kedves Olvasóink, kíváncsiak vagyunk véleményükre! A hagyományos postai forma mellett e-mail címünkre is várjuk észrevételeiket, ötleteiket. Minden hónapban felte­szünk Önöknek egy kérdést, amelyre igennel vagy nemmel, esetleg bővebben is válaszolhatnak. A beérkezett válaszokat ha­vonta egyszer kiértékeljük. Júniusi kérdésünk Tudja-e, milyen a vérnyomása? Ha igen, írja meg az értékét. I ? • M ^ I \ ? • : IGEN NEM A szavazók közül egy olvasónknak ajándékot küldünk.

Next

/
Thumbnails
Contents