Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám, hétfő

VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 23. www.ujszo.com Ha hajlékonyak, edzettek vagyunk, valamint az egyensúlyérzékünk és az állóképességünk is megfelelő, könnyen és gyorsan fejlődhetünk ebben a sportban Guruljon és formásodjon! Görkorcsolyázáskor kerülni kell a vizes és poros felületeket, ezzel sokat tehetünk a korcsolya jó ál­lapotának megőrzéséért. A kere­kekben lévő csapágakat időn­ként be kell olajozni, alkalman­ként egy alapos tisztítás is rájuk fér. A kerekek idővel elkopnak, ami elsőként a belső felükön lát­ható. Először elég megcserélni, bizonyos időközönként azonban érdemes lecserélni őket. A gör­korcsolyák belső része kivehető, ezt minden használat után szá­rítsuk ki. Meg kell tanulnunk esni? Igen! Az oktatók is azzal kez­dik, hogy megtanítják a bizton­ságos esést. Ez általában úgy zaj­lik, hogy a tanulók gurulnak, majd tapsra le kell tenniük a ke­züket és a térdüket a földre. Na­gyon fontos az esés tompításá­nak, valamint a talpon maradás­nak az elsajátítása, hiszen köny- nyen elveszíthetjük az egyensú­lyunkat. Hol lehet kipróbálni? Ha nincs kifejezetten görkor­csolyázásra alkalmas pálya, a kerékpárutak is alkalmasak le­hetnek a görkorcsolyázásra, de ezek csak haladók számára aján­lottak. Látványos, de veszélyes? A szabadidős görkorcsolyázás mellett több ága is van a sport­nak. A leglátványosabb az akro­batikus válfaja, amelyet kiépített pályán, palánkon, sáncon űznek, de az utcákon is láthatunk olyat, amikor korlátok, padkák és egyéb akadályok jelentik a tere­pet. Ehhez egyszerű, ám igen masszív görkorcsolya szükséges, amely kiállja a kemény megpró­báltatásokat. (tr) Egy- vagy kétsoros görkor- ezért kissé terpesztett lábakkal csolyával kezdjünk tanulni? kell hajtani magunkat, ellenkező Az egysoros görkorcsolyán egy esetben a kerekek összeakadhat- vonalban, egymás mögött, a két- nak, ami eséshez vezethet. Az soroson egymás mellett két sor- egysoros korcsolyában - a jég- ban helyezkednek el a kerekek, korcsolyához hasonlóan - meg Ma már főleg az előbbit lehet kell tanulnunk stabilan tartani a kapni, de azért elvétve találkoz- bokánkat, utána viszont ezzel a hatunk kétsoros változattal is. típussal már könnyen boldogu- Utóbbiban stabilabban állunk lünk. Ráadásul a súlyuk is ki­ugyan, de nehezebb vele halad ni. A kétsoros korcsolyának a ke rekei szélesebbek, mint a cipő, sebb, gyorsabb haladást tesznek lehetővé, jobban követik a láb mozgását, és egyszerűbb kanya­rodni velük. A kétsoros görkor­csolyában a bokasérülések koc­kázata nagyobb. Milyen eszközre lehet még szükségünk? Kezdetben csukló-, könyök- és térdvédőt mindenképpen ajánla­tos beszereznünk, de nem árthat egy fejvédő sem. Ezek ma mér szettben is kaphatóak, de külön- külön is meg lehet őket venni. Mielőtt elindulnánk, ellenőriz­zük, hogy a védők nem túl szoro­sak, vagy épp nem túl lazák-e, előbbi esetben ugyanis korlátoz­zák a végtagok szabad mozgását, míg az utóbbi esetben lecsúsz­hatnak rólunk. A védőfelszerelés viselését csak akkor mellőzzük, ha már magabiztosan tudunk görkorcsolyázni. Soha ne indul­junk el a hétköznap használatos, egyszerű zokniban görkorcso­lyázni, mert abban a korcsolyaci­pő nagyon könnyen kidörzsölhe­ti a lábunkat. Egy vastagabb, iz­zadságfelszívó és nedvességát­eresztő zoknira mindenképp ér­demes beruházni, ez a legtöbb sportboltban kapható. Emellett kényelmes, réteges öltözet aján­lott a görkorcsolyázáshoz, amely nem akadályozza a mozgást. Hogyan kell ápolni a görkor­csolyát? Korcsolyázni egész évben lehet: télen is, nyáron is. Az elmúlt évek enyhe telei azonban eléggé leszűkítet­ték a hagyományos korcso­lyázás kedvelőinek lehető­ségeit. Ám itt az új sláger, a görkorcsolya. ÖSSZEFOGLALÓ Mindenkinek az edzettségi szintétől függ, mikor, hány kilo­métert képes megtenni. Az aláb­biakban összefoglaljuk a legfon­tosabb tudnivalókat erről a nép­szerű szabadidősportról. Hány éves korban érdemes elkezdeni görkorcsolyázni? Akár már három-négy éves korban, amikor a gyerek már biztonságosan áll a lábán. Persze felnőttkorban sem késő elkezde­ni, ám a felnőttkori tanulást már nagyban befolyásolja az eséstől való félelem. Az is meghatározó, hogy milyen állóképességet fej­lesztő sportokban vagyunk jára­tosak. Ha hajlékonyak, edzettek vagyunk, valamint az egyensúly­érzékünk és az állóképességünk is megfelelő, emellett rendszere­sen tudunk időt szakítani a gya­korlásra, könnyen és gyorsan fej­lődhetünk. A tehetségesebbek intenzív gyakorlás mellett akár két hét alatt is haladó szintre jut­hatnak. Milyen előképzettség szük­séges hozzá? Aki túlzottan merev, sokkal nehezebben sajátítja el a maga­biztos görkorcsolyázást, mint az, akinek lazák az izmai és hajlé­kony a teste. Fontos, hogy mie­lőtt görkorcsolyát húzunk, szán­junk időt a bemelegítésre. Húsz perces nyújtással beolajozhatók az izmaink. Ha valaki nem spor­tol rendszeresen, tanácsos edző­Találmányok és versenyek ♦ A sport vélhetően a jégkorcsolyázásból alakult ki, nagyjából az 1700-as években. Első ismert feltalálója egy belga kézműves, Joseph Merlin volt, aki találmányát sajátos módon mutatta be Londonban. Egy farsangi mulatságon a fémkerekekkel felsze­relt korcsolyájával átgördült a báltermen, miközben egy hege­dűn játszott. Mivel sem kanyarodni, sem fékezni nem volt ké­pes, nekihajtott egy hatalmas tükörnek, és súlyos sérüléseket szenvedett. ♦ 1819-ben a francia M. Peitibled szabadalmaztatta első egysoros görkorcsolyáját, amely elődeihez hasonlóan merev volt, ezért nehezen lehetett irányítani. A problémára az amerikai James Plimpton kétsoros korcsolyája jelentett megoldást. Napjaiban ismét az egysoros görkorcsolyák az elterjedtebbek, amelyek ki­szorították a kétsoros változatot a piacról. 1884-ben jelent meg a golyóscsapágy a kerekekben, ennek köszönhetően a keréken haladás sokkal könnyebbé vált. ♦ 1921-ben alakult meg az Európai Görkorcsolya Szövetség, 1937- ben pedig az olaszországi Monzában megrendezték az első gyorsasági világbajnokságot. vei kezdenie a gyakorlást. Ha au­todidakta módon állunk neki a tanulásnak, olyan hibás mozdu­latok rögzülhetnek, amelyek korrigálása utólag már nagyon nehéz, és amelyek adott esetben hátráltathatják is a fejlődésün­ket. Mely sportok ismerete jelent előnyt a tanulásnál? A jégkorcsolyázás és a görkor­csolyázás mozgáskoordinációja szinte ugyanaz. Emellett minden olyan sport előnyt jelenthet, amely fejleszti az egyensúlyérzé­ket, ilyen például a snowboard, a gördeszkázás, a síelés. Milyen izmokat fejleszt? A görkorcsolyázás az egyik leghatékonyabb aerób jellegű mozgás, így zsírégető és szálkásí- tó hatású. Elsősorban a lábakat terheli, ezért a comb és a vádli erősödik leginkább. A nők szá­mára oly sokszor problémás test­részek elsődleges formálója, rendszeres görkorcsolyázással izmos, feszes fenék, csípő és comb formálható. A görkorcso­lyázás akrobatikus válfaja a fel­sőtestet is rendesen megdolgoz­tatja, de kifejezetten erre terve­zett pálya, védőfelszerelés és szakedző nélkül ne próbálkoz­zunk vele! Hogyan válasszunk görkor­csolyát? A cipőméretünknél egy szám­mal nagyobbat vásároljunk, ugyanis lábunk védelme érdeké­ben vastag zoknit kell húznunk, ezért a cipőnkkel azonos méretű görkorcsolyában hamar megfáj­dulhatnak a lábujjaink, vagy akár a lábfejünk is. Kétféle gör­korcsolya kapható: az egyiket ke­ményebb, a másikat puhább, lég- áteresztő anyagból készítik. A kötésre is érdemes figyelmet for­dítani. Vannak olyan görkorcso­lyák, amelyeket csak csattal lehet rögzíteni, de ezek kevésbé tart­ják biztosan a lábat. Inkább olyat érdemes beszereznünk, amelyet fűzővel erősíthetünk a lábunkra, és csak a felső részén zárható csattal. Ez sokkal jobban illesz­kedik a lábunkra, stabilitása mi­att biztonságban érezhetjük ma­gunkat, ezért könnyebben is tu­dunk benne haladni.

Next

/
Thumbnails
Contents